Ung, 1911. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)

1911-01-01 / 1. szám

1. szám. 3. oldal. tos kérdést. Véleménye szerint a törvényszék ügye ennél a kormánynál is kedvezően áll, csupán most, a mikor nagyjelentőségű országos érdeket kell a parlament­nek elintézni, — nem időszerű, sőt az ügy veszélyez­tetésével járna, ha a törvényszék felállítását most fesze­getnék. A deputációzást legalább ezidőszerint felesle­gesnek tartja, mert a mit lehet, ők, a képviselők meg­tesznek. A mozgalmas és érdekes ülés végén gróf Sztáray Gábor főispán a bizottság tagjainak boldog újévet kívánt. Fejér Manó pedig lelkes beszédben ünnepelte a főispánt, a kinek a törvényhatóság jókivánatait tolmácsolta. Majd ugyancsak Fejér Manó a bizottságnak az alispán, a fő­jegyző és tisztviselők működése fölötti megelégedését tolmácsolta. Az ülés a főispán lelkes éltetésével ért véget. * Az ülés részletes lefolyása a következő volt : Az alispán 10 órakor felhívta a bizottságot, hogy küldöttséget meneszszenek a főispánhoz, meghiván őt a közgyűlésre. Gróf Sztáray Gábor főispán megjelen­vén üdvözli a bizottságot és a közgyűlést megnyitja. Első tárgy az alispán évnegyedes jelentése volt. Az alispán indokolt előterjesztésére és Rónay Antal ny. miuiszteri tanácsos hozzászólása után el­határozta a törvényhatósági bizottság, hogy az ungvári törvényszék visszahelyezése tárgyában a képviselő­házhoz már az előző kormány alatt benyújtott s az igazságügyi bizottsághoz intézett törvényjavaslatnak sürgős tárgyaltatása iránt a képviselőházhoz feliratot intéz és felirat utján kérni fogja a kormányt is a még netalán szükséges intézkedések haladéktalan végre­hajtására, a vármegye országgyűlési képviselőit pedig felkéri ezen ügyek állandó szorgalmazására. Az ungvári Kereskedelmi Csarnok és az Ipar­testület által beadott kérvény folytán elhatározta a köz­gyűlés, hogy Ungvár városának íelső kereskedelmi iskola felállítása iránt beadandó kérvényét pártolólag terjeszti fel s a kérelem teljcsitósére az illetékes minisz­tériumokat küldöttség utján fogja kérni. Névszerinti szavazás utján hozott határozattal ki­mondotta a törvényhatósági bizottság, hogy az árva- pénzeket, valamint a többi vármegyei alapoknak, a folyó kiadások fedezésére nem szükséges pénzkészle­teit az 1911. év tartamára 4 és fél százalék betéti- kamatot megajánlott Ungmegyei Takarékpénztár, Ung­vári Népbank, Ungvári Kereskedelmi és Iparbank, Ungvári Fillérbauk, Ungmegyei Gazdasági Bank hely­beli pénzintézeteknél, valamint a Szerednye és Vidéke Takarékpénztárnál fogja elhelyezni a nevezett pénzinté­zetek tartalékalapjainak nagyságához mért arányban. Elfogadta és jóváhagyta a törvényhatósági bizottság a vármegye 1911—12. évi közúti költségelőirányzatát. A közigazgatási bizottságba 2 évi időtartamra beválasztattak : Bradács Gyula, Hegyi György, Kende Péter, Papp Antal és Thuránszky Tivadar. A központi választmányba beválasztattak: Bá- nóczy Béla, Benkő József, Beruáth Zoltán, Bradács Gyula, Csicsery Árpád, Csuha István, Fenczik Endre, dr. Gulácsy Árpád, Guttman Izidor, Hegyi György, Heverdle Frigyes, Hidasi Sándor, Horváth Dezső, Kende Péter, Lám Gyula, Minay István, dr. Nehrebeczky György, dr. Ország Jakab, Papp Antal, dr. Sebő Sán­dor, dr. Szabó József, dr. Tahy Endre, Takács József, Thuránszky Tivadar és Tóth Lajos. Az igazoló választmányba bűválasztattak: Csű­rös Ferenc, Kardos Emil, Lám Sándor, Popovics Mik­lós és dr. Prousz Adolf. Ugyanezen választmányba a főispán kinevezto: elnökül Benkő Józsefet, tagokul Bánóczy Bélát, Hegyi Györgyöt és Komjáthy Gábort. Az állandó bíráló választmányba beválasztat­tak : Bradács Gyula, Hidasi Sándor, Románecz Mihály, dr. Sebő Sándor és Zachár Jakab. Az állandó választmányba beválasztattak 1913. december 31 ig: Aigner Ferenc, Bánóczy Béla, Benő Lajos, Benkő József, Bernáth Zoltán, Bradács Gyula, Cornides György, Csuha Jstván, Dortsák Gyula, Egry Ferenc, Faur Kornél, Fejér Emánuel, Fenczik Endre, Firczák Gyula, Gaar Iván, dr. Gulácsy Árpád, Gutt­man Izidor, dr. Hadzsega Bazil, Hámos Aladár, Hegyi György, Hidasi Sándor, Horváth Dez ő, Kardos Emil, Kelecsónyi Ferenc, Kende Mihály, Kende Péter, Kom­játhy Gábor. Kozma Gyula, Lám Gyula, Lám Sándor, Lipták József, Lőrinczy Jonő, Mokcsay Sándor, Móré Gábor, dr. Nehrebeczky György, dr. Novak Endre, Papp Antal, Plotónyi Nánoor, Popovics Miklós, Roch- litz Nándor, Románecz Mihály, Rónay Antal, dr. Sebő Sándor, dr. Skultéthy Viktor, Szabó Endre, dr. Szabó József, gróf Sztáray Sándor, Szűcs István, Tahy Ábrahám, Takács Miklós, Tamaskó Bálint, Thuránszky Tivadar, Tomcsányi Ödön, Tóth Lajos, dr. Tüchler Sándor, dr. Virányi Sándor, Zachár Jakab, Zoltán Lajos, dr. Zombory Dezső. Megalakították még a többi bizottságokat is. Az alispánnak és a járási főszolgabiráknak javas­lata folytán a nagykaposi, nagybereznai, szerednyei és ungvári járásokban levő összes községi faiskolákat, a szobránci és perecsonyi járásbcli községi faiskoláknak pedig egy részét beszüntette a törvényhatósági bizott­ság, és tekintettel arra, hogy ezen községi faiskolák­ban levő gyümölcs-csemeték a felállítandó járási fa­iskolák részére felhasználhatók lesznek, utasította az illető községek elöljáróit, hogy ezen facsemeték gon­dozásával a községi tanítókat bízzák meg. Minthogy pedig ezen intézkedés folytán a járási faiskola-felügye­lők alkalmazása feleslegessé lesz, ezen állásokat 1911. év január hó 1-től beszüntették. Jóváhagyatott Ungvár város képviselőtestületének az adóhivatali főnöki állás szervezése ügyében hozott határozata, Ungcsertész községet azon kérelmével, hogy a horlyói körjegyzőségből a szerednyei körjegyzőségbe csatoltassék át, elutasította a gyűlés, mert az átcsato­lás a közigazgatás szempontjából nem indokolt és nem kívánatos. Elhatározta a törvényhatósági bizottság, hogy feliratot intéz a kormányhoz, illetve a képviselőház­hoz : a kihágási büntetéspénzeknek a községi szegény­alapnak javára való átengedése iránt, a 6 éven túl szolgált katonai altisztek polgári közszolgálatba jutá­sának előmozdítása érdekében, végül a szarvasmarhák­nak a Balkán államokból behozatala és az argentínai hús behozatal érdekében. § Uj íb. főügyészek. A kihágási eljárás egységes szabályozása s az uj rendőri büntető eljárás életbe­léptetése folytán 1911. január hó elsejétől a kihágási ügyek intézése körül élénk szerep jut a vármegyei t. ügyészeknek, kik a hatóságuk területén működő rendőri büntető bíróságok előtt a közvádat fogják képviselni. Gróf Sztáray Gábor főispán, tekintettel arra, hogy a várm, ügyészi kar teendői ezen uj szerepkör folytán megkétszereződtek, dr. Sajó Elek Ungvár városi t. ügyészt, dr. Preusz Elemér, dr. Korláth Endre, dr. Lukács Géza, dr. Szabó József ungvári, dr. Kiss László nagybereznai, dr. Prousz Jenő szobránci ügyvé­deket tb. vármegyei tiszti főügyészekké nevezte ki. § Uj tb. aljegyző. A vármegye főispánja Sziklay Béla közig, gyakornok, tb. szolgabirót, várm. tb. al­jegyzővé nevezte ki. VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlés. — Dec. 30. — A képviselőtestületnek múlt hó 30-án tartott rend­kívüli közgyűlése felette csendesnek Ígérkezett, dacára, hogy a fogyasztási adókezelők választása is napirendre volt tűzve. A közgyűlés azonban mégis igen érdekes lefolyású volt, a mi onnét eredt, hogy Fincicky pol­gármester Lang Mór városi kövezetvám- és honvéd- kantin-bérlő ellen elrendelt II. fokú árverést ép akkor, a mikor a város erre hivatott közegei e végrehajtást keresztül vinni óhajtották, személyes megjelenése által betiltotta, illetve felfüggesztette. Dr. Sebő Sándor szólalt fel első sorban ez ellen és kérte a polgármestert, hogy a tényállást a képvi­selőtestülettel közölje, mert a tényállás megismeréséből a konzekvenciákat akarja levonni úgy a városi gyűlés- teremben, mint másutt. Fincicky Mihály polgármester közölte ezután, hogy tény, mikép ő Lang Mór lakásán megjelent, s a II. fokú végrehajtást felfüggesztette. Tette pedig ezt humanizmusból. Dr. Bródy Lajos helyesli a polgármester eljárá­sát, mert szerinte az adóbehajtást nem szabad az adó­zók tönkretételével eszközölni Blanár Ödön hasonló szellemben szólalt fel, fel- hiva az adóhivatal vezetőinek figyelmét arra, hogy a végrehajtók sokszor nagyobb összegre vezetnek végre­hajtást, mint a mennyivel az illető tényleg adós. Á városi adóhivatal részéről Mérő Vilmos szólalt fel, igazolván, hogy a több ezerre menő adótételnél toljeson lehetetlon, hogy hiba elő ne forduljon. Gaar Iván arra kérte a polgármestert, uogy az árverésfölfüggesztéseket s halasztásadásokat bízza az arra hivatott pénzügyigazgatóságra. Ha a polgármester halasztásokat fog adni, úgy biztosak lehetünk, hogy el fogják rendelni az állami végrehajtást, s ez a város­nak felesleges költséget fog okozni. Az alispáni jelen­tés szerint a pénzügyigazgatóság minden esetben meg­adja a halasztást ott, hol a hátralékot biztosítva látja. ^Forduljon tehát mindenki oda. Halasztást azonban oly esetben, minő a szóban levő is, a hol egy városi bérlő tartozik majdnem 2000 K adóval: megadni nem le­het. Különben is, ha a polgármester oly jogokat fog gyakorolni, melyre ő nem illetékes: ennek végered­ménye az lesz, hogy az adók nem fognak befolyni, s a város fizetőképessége megakad, Dr. Sebő Sándor is ajánlja, hogy a polgármester vegye figyelembe Gaar szavait. Kijelenti továbbá, hogy a mennyiben úgy látja, mikép a képviselőtestület több­sége helyesli azt, hogy a polgármester állami adóbe­hajtások ügyében halasztásokat ad, ez okból ille­tékes helyen fog annak beszüntetése iránt intézkedést kérni, s az állami végrehajtás elrendelésének indít­ványba hozása esetén is ennek figyelembe vételével fog eljárni, mert meg nem enged iető, hogy a pontos adófizetők rovására nemcsak egyeseknél, de számosak­nál is az adót veszni hagyják. Dr. Bródy Lajos kijelenti, hogy ő szavait úgy értette, mikép a polgármester a városi adókra vo­natkozón adhat halasztást, államira azonban nem. Mindezen felszólalásokra első sorban az adott okot, hogy a pénzügyigazgatóság átirt a városhoz az adók erélyesebb behajtása iránt, nehogy a január havi közigazgatási bizottsági ülésen a felelősség ki­mondása iránt inditváoyt legyen kénytelen tenni. A közgyűlés különben elnöki előterjesztésekkel kezdődött. Bejelentette a polgármester, hogy a jelenlegi kövezetvámdijak szedését a kereskedelemügyi mi­niszter 1910. évi szeptember hó 30-áig meghosszabbí­totta, s hozzájárult, hogy a radvánci és gerényi mező- és szőlőgazdasági fogatok a radvánci-utcai, az ungvári fazekasok agyagszállitmányai pedig a szobránci-utcai sorompónál vámmentességet élvezzenek. Tudomásul vette a képviselőtestület a polgármes­ternek előterjesztését, hogy a rendőri büntető bírás­kodás életbe léptetése folytáu a katonaügyi osztály az eddigi anyakönyvi hivatalba, az anyakönyvi hivatal pedig az uj téri Nehrebeczky-házba helyeztetett. A napirend során elhatározta, hogy az országos és heti vásárok rendjére vonatkozó szabályrendelet teljesen átdolgoztassék. A 14,000 K államsegély szétosztási tervezete elfogadtatott. A közkórházi építkezésekhez szükséges 100,000 K újabb kölcsön felvehotésének engedélyezését a bel­ügyminisztertől újból kérelmezi. Tudomásul vette, hogy az igazságügyminiszter az ungvári kir. járásbíróságnál a tömeges napokat be nem szünteti, s a jelenlegi jbirósági épületen át­alakításokat nem eszközöltet. A rendőrségi lábbelik szállítására újabb árlejtés megtartása határoztatott. Fogyasztási adókezelési ügyvivőül Bródy Her­man, ellenőrül Okolicsny János választatott meg egy­hangúlag. Néhány apróbb ügy elintézése után a tanácsnak három havi indemnitás adatott. Virilisek. A legtöbb adót fizetők névjegyzékét a következőképpen állitatták össze : Ungmegyei Takarék- pénztár, Ungvári Népbank, Ungvári Műmalom, Ung­vári Bútorgyár Villamos-telepe, Kincstári erdészet, Ungvári Fillérbank, Ungvári Keresk. és Iparbank, Munkácsi ogyhm.-alap, Kardos Emil, Bradács Gyula, Ungm. Gazdasági Bank, Grosz Ignáo, Kaminszky Géza, Haraszthy Gyula, Akkersman Adolf, Firczák Gyula, Bene Lajos, Rothman Leopold, Grosz Ábrahám, Weinberger Isidor, dr. Novák Endre, Lám Sándor, Hegyi György, Kavasch Ernő, dr. Nehrebeczky György, dr. Preusz Adolf, Hámos Lipót, dr. Levy József, Schwartz Lajos, Ungvári orth. izr. hitközség, Hampel János, Reisman Bertalan, Gottlieb Henrik, özv. Lónyay Ferencné, Gelsei Guttman Izidor, Salczberger Márkusz, Schulman Jakab, Rozgonyi József, Fried Ignác, Gottlieb Ábrahám, Leuchtag Gyula, Mundus Egy. Bútor­gyár, Sternberger Ármin, Schwartz Albert, dr. Kemény Zsigmond, Adler Sámuel, Ungvári tégla és cserépgyár, Öszterreicher Lipót, Lang Mór, Glück Miksa, Mittel' man Herman, Lám Gyula, dr. Bródy Miklós, dr. Szent- györgyi Adolf, Popovits Miklós, dr. Sebő Sándor, Darvas Adolf, Mezei Gyula, Grosz Rezső, Fülöp Vil­mos, Szabó Lajos, Pogány Jenő, Klein Jakab, Jäger Bertalan, Zinner Salamon, Hillman József, Korláth Endre, Tomcsányi Ödön. HÍREK. Tájékoztató. Jan. 1. Képleleplező-ünnep az ipartestületi székházban d. u. 4 órakor. 3. A Gyöngyösy Irodalmi Társaság felolvasó-ülése d. u. 5 óra­kor a vármegyeháza nagytermében. 6. A siketnéma-intézet igazgató-tanácsának ülése d. e. 11 órakor a vármegyeháza nagytermében. 7. Ispánovits Sándor előadása Finnországról d. u. 5 órakor a vármegyeháza nagytermében. 8. Az ipartestület táncmulatsága a saját helyiségében. 14. A megyei Nőegyesület háziestélye. 31. A Szanatórium-Egyesület mulatsága. Febr. 1. A Vöröskereszt-Egyesület mulatsága előadással kapcso­latban. 5. A Kath. Legényegyesület mulatsága. SS. A Gyermekbarát-Egyesület piknikje a Társaskörben. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van kedden d. U, 5— 6 óráig. A Kereskedelmi Csarnok könyvtára nyitva van szerdán d. u. 6— 7. és szombaton d. u. 2—3 óráig. A Népkönyvtár a Drugeth-téri áll. iskola épületében nyitva van minden vasárnap d. e */,10—’/a12 óráig. A magyarországi munkások rokkant- és nyugdíj-egyle­tébe minden hónap 1-ső és 3-ik vasárnapján délelőt- 10—-12-ig van befizetés és beiratás az ipartestület helyi­ségében. — Az „Ung“ immár a 49. évfolyam­hoz ért. A hosszú időt a hirlapirás tisz­tessége hozta meg lapunknak. Hosszú programmot az évfordulón szükségtelen adnunk: Leszünk, a kik voltunk. A toll tisztességére ezután is féltékenyen őrködni fogunk, a vármegye és a város minden irányú működésére figyelünk, egyáltalá­ban arra törekedünk, hogy az olvasóközön­ségnek megbízható és jól szerkesztett lapot adjunk. Hogy célunkat el is érjük, a kö­zönség erkölcsi és anyagi támogatását kérjük. Száradó könnyek. A nyomor az emberi élet egyik legborzasztóbb csapása. Olyan ez, mely minden egyéb érzést elnyom. Az éhség, a hideg lakás borzasztó . . . Mellette eltörpül minden más gond. A nyomor különösen tél idején hág tetőpontjára. A télnek sok-sok kiadása van, a mit a szegény költség­vetése nem tud fedezni. És ilyenkor szedi a nyomor réme legtöbb áldozatát Az egyszerű, fekete koporsók sűrűbben vonulnak a temetőbe. A kórházak megtelnek, a patikák jövedelme emelkedik. Legszebb feladata a társadalomnak ezeken a mély bajokon segíteni. Betegeket gyógyítani, ruházatlanokat ruházni, hajléktalanoknak lakást adni és könnyeket szárítani, a hol csak lehet. Ez emberbaráti kötelesség is. Ungváron a közjótékonyság — úgy látjuk — jó kezekben van. önzetlenül fáradó asszonyok állanak az ólén, kik mindent elkövettek a nyomor enyhítésére. Most volt a képkiállitás; következnek a jótékony- célú előadások, piknikek, mulatságok stb. Ezért tartjuk időszerűnek egy könyörgő hangot bele kiáltani az TOf

Next

/
Thumbnails
Contents