Ung, 1911. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)
1911-04-30 / 18. szám
18. szám. U1TQ 7. oldal. Tarka krónika. Az érthetetlen két hatos. Egy fiatal tisztviselő husvét első napján egy családnál volt látogatóban. A háznál uj inas volt. Vacsorára nagyon marasztalták a vendéget, a ki hosszas habozás után elfogadta a meghívást. Előbb azonban értesíteni akarta az anyját, hogy nem jön haza vacsorára. Behívta az" inast és így szól hozzá: — Nesze két hatos s mondd meg az édesanyámnak, hogy ne várjon vacsorára, mert itt maradok. Félóra múlva visszajön a kis inas és referál: — A nagyságos asszony nem bánja, ha az ifjú úr itt marad, de hogy a két hatos mire való, azt nem tudja. * Érdekes darab Nagy Sándor színigazgató a napokban darabot kapott. Az igazgató még el sem olvashatta a darabot, de a mikor lapozgatni kezdte a szövegkönyvet, már az első oldalon megragadta a figyelmét valami. Vagy harminc személy vau felsorolva ezen az oldalon néppel és katonasággal. Az egész alá pedig a következő szerzői utasítás van Írva: „Az összes szereplők selypítenek.“ * Az iskolában. Egy vidéki tanító Írja nekünk a következő megtörtént tréfát: Panaszkodik neki az egyik gyerek: — Tanító úr, a Csűri disznót csinált az irkámba. — Nem disznó az, — javítja ki a tanító — hanem folt. Néhány nap múlva ugyanaz a gyerek nem jött el az iskolába. A mikor másnap a tanító ezért kérdőre vonta, igy szólt: — Nem jöhettem el, tanító ur, mert foltot öltünk. f Alllnpfl nnllinm m®ferje 1 kor. 15fillértől kezdve I* il il In III'"SR E $1fi III wouzoknak és ruhákra postabór 1 UUIUI U UUIJUHI és vámmenteaen házhoz szál2 litva. Mintákat nagy választékban küld ■■ Henneberg selyemgyáros Zürich. ■■ Irodalo m. * Magyar lányok. Nincs talán nagyobb gond lányos szülőknek, mint hogy milyen olvasmányt adjon serdülő leánygyermekének kezébe. Az izgató regény káros hatását a fejlődő fantáziára mindnyájan ösmer- jük, a külföldi, selejtes ifjúsági lapok és iratok untatják a leánykákat, nem hogy szórakoztatnák őket, mert lelkűk nem talál bennük elegendő szellemi táplálékot. Minden szülő, a ki szivén viseli fejlődő leányának lelki nevelését, a legnagyobb megnyugvással adhatja leánya kezébe a „Magyar Lányok“-at, Tutsek Anna kitűnő ifjúsági lapját. Java magyar irók, jeles tollú pedagógusok szólalnak meg itt frissen Írott munkáikkal, hogy egyfelől szórakoztassák a magyar leányközönséget, másfelől az otthon falai között is folytassák az iskola nevelő szerepét. így aztán a szépirodalmi részen kívül felette becses és tanulságos részei a lapnak az ismeretterjesztő cikkek, továbbá a háztartás, kertészet, konyha, kézimunkák, női foglalkozások stb. körébe vágó rovatok. A „Magyar Lányokéból igy lesz a leányvilágnak okos, jókedvű leánypajtása, a ki elszórakoztatja őket és e mellett okos tanácsokkal látja el a jövendő kis háziasszonyait. Előfizetési ára negyedévre 3 K. Kiadóhivatal Budapest VI. Andrássy-ut 10. Mutatványszám kérésre ingyen. Közgazdaság. Országos gazdakongresszus. Az Ungvármegyei Gazdasági Egyesület értesíti a gazdaközönséget, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a társegyesületekkel együttesen május hó 6., 7. és 8-án Budapesten a székesfővárosi Vigadóban országos gazdakongresszust tart. Ezen gazdakongresszus az 1868. évi pesti, 1879. évi székesfehérvári, 1895. évi budapesti, 1896. évi budapesti, 1900. évi szegedi, 1902. évi pozsonyi, 1906. évi nagyváradi, 1907. évi pécsi országos gazdakongresz- szus után a kilencedik lesz. Az utóbbi évtizedeknek jóformán valamennyi, a mezőgazdasági érdekeket szolgáló reformalkotásai az előbbi kongresszusok kezdeményezéseiből, mintegy a gazdaközvélomény időnkinti megszólamlásából alakultak ki. Újabban a magyar gazdaközvélemény megnyilatkozása ismét szükségessé vált. A fokozódó drágulás a közelmúltban oly célzatos támadásokra adott a mezőgazdasági vámvédelem ellenzőinek alkalmat, a melyek a nagy küzdelmek árán és hazánk egész közgazdasága javára kivívott vámvédelmi rendszer egyoldalú áttörése mellett igyekeznek már jóelőre hangulatot csinálni, hogy igy maguknak 1917-re a talajt előkészítsék. Ezeket a kísérleteket nem szabad tárgyilagos visszautasitás nélkül hagyni. A kongresszus főcélja mégis, hogy a mezőgazdaság érdekeit az ország egyetemes érdekeivel teljes összhangban fejleszsze. Azt akarják elérni és biztosítani, hogy a magyar föld gyarapodó népét egyre növekvő jólétben tudja eltartani; hogy a termelés bőségesebbé és így jövedelmezőbbé, de egyúttal a fogyasztás szükségleteinek kielégítése is olcsóbbá tétessék. A nemzeti termelőmunkát csak megfelelő védelem mellett lehet fejleszteni. De a mellett az a törekvés, hogy a belföldi termelés gyümölcseiből a hazai fogyasztást minél jobban, minél méltányosabb árakon lehessen kielégíteni. A kongresszus napirendjére tűzött előadások változatos sokasága mind ezen vezetőeszme köré sorakoznak. A mezőgazdasági termelésünk fokozására és belterjesebbé tételére, továbbá gazdasági terményeinek célszerűbb értékesítésének szervezésére, a gazdasági szaktudás és az ismeretterjesztésre kívánatos törvényhozási, kormányzati és társadalmi intézkedések beható megvitatása: mind ugyanazt a kitűzött végső célt szolgálják. Fogjon össze a gazdaközönsóg a fenti cél elérésére, a megfelelő utak és módok kijelölésére mindannyi, a kinek a sors az áldott magyar föld növelését hivatásukká tette. Vezérelje a gazdaközönségot együvé minél nagyobb számban, minél nagyobb lelkesedéssel a magyar föld szeretető. A kongresszus öt szakosztályra oszolva fog tanácskozni : 1. Közigazgatási és szakoktatási szakosztály, két bizottságban. 2. Mezőgazdasági, politikai és értékesítési szakosztály, két bizottságban. 3. Állattenyésztési és állategészségügyi szakosztály, három bizottságban. 4. Földmivelési és növénytermesztési szakosztály három bizottságban. 5. Mezőgazdasági, kereskedelmi, ipari és üzemi szakosztály, két bizottságban. A kongresszuson való részvételi dij 10 korona. Eannek ellenében a belépett kongresszusi tag bármely bizottságban felszólalási és szavazati joggal bir. Egyben kedvezményes áru utazásra jogosító igazolványt is kap. Május 7-én, vasárnap négyfogásos, sör, bor és kenyérrel együtt, a Vigadó termeiben közebéd lesz: melyen egy teríték 6 korona. Ezen összeg is előre beküldendő. Községi szövetkezetek és gazdakörök tagjai együttesen csak egyszeres tagsági dijat fizetnek s ha tíznél többen lesznek, akkor az egyesületi titkár vezetése mellett III. osztályban féljegygyel utazhatnak. A tagsági dij, valamint a közebédon való részvételi dij azindulási(államvasuti) vasútállomás megnevezésével postautalványon az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek Budapest, IX. Köztelek-utca 8. szám címezve küldendő be. A további részletekre felvilágosítást nyújt az Ungvármegyei Gazdasági Egyesület Ungvárott, a vármegyeházában. Adriai biztosító-társulat. Ezen biztositó társulat idei közgyűlése, melyen az 1910. évnek — a társulat alapítása óta 72-ik üzletévének — zárószámadásai terjeszttettek elő', f. é. április hó 22-én ment végbe. Ezekből a számadásokból a következő adatok tűnnek elő. Az életbiztosítási ágazatban 84,458.860 kor. biztosítási összegről szóló ajánlatok nyujtattak be; a kiállított kötvények 74,104.189 korona tőkeösszegről szólnak, az előző év 67,022.909 kor összegével szemben. A biztosítási állomány 1910. végével kerek 473 millió korona bizlositott tőkére és 1,367.171 korona biztosított járadékra rúg. Halál- és elérési esetekben valamint életjáradékok fejében 9,560.327 korona fizettetett ki. Az életbiztosítási díjtartalék 1910. év végével 132,204.286 koronát, — illetve a viszontbiztositók részének levonása után 121,735.623 koronát tett ki, az előző évhez képest tehát 9,179.055 korona többlet mutatkozik. A tüzbiztositási ágazatban a díjbevétel 26,603.229 korona, a szállítmánybiztosítási ágazatban 2,803.764 korona, a betörés elleni biztosítási ágazatban 611 676 kor. volt. Az elemi ágazatokban vi'.zontbiztositási dijak fejében 13,538.087 korona adatott le. A kárfizetések 17,535.961 koronát — a viszontbiztositók hányadának levonásával 9.343.336 koronát — emésztettek fel. Az elemi ágazatok dijtartalékai összesen 19,600.682 koronát, illetve a társulat számlájára 10,728.356 koronát tesznek ki. A kamatlábcsökkenési taitalék javára az életosztályban 7oo.ooo korona, az elemi ágazatok rendkívüli kártartalékának 600.000 korona és a rendelkezésre álló tartalék számlájára Soo.ooo korona utaltatott át. A társulat hivatalnokainak 7l/2°/0-os nyereség- részesedés engedélyeztetett, az osztalék pedig részvényenként 330 koronában áliapittatott meg. A társulat tartalékai 1910. végén (a függő károk 4,112.744 korona tartalékán k kikapcsolásával) kerek 144 és félmillió koronát tesznek ki és pedig: életbiztosítási díjtartalék netto 119,735.623 korona, az elemi ágazatok dijtartaléka netto 1(1,728.356 korona, kamatláb-csökkenési-kisegitő- dijtartalék 2,000.000 korona, — rendkívüli kártartalék 1,000.000 kor., — árfolyamingadozási tartalék 2,066.679 kor., — rendelkezésre álló tartalék 3.000.000 kor., — életbiztosítások különleges nyereménytartaléka 2,000.000 korona, — általános nyereménytartalékalap 4,000.000 korona. — A nyugdíjpénztár és a takarék- és ellátási pénztár vagyona 3, .05.033 koronára rúg. — Ezen közgyűlésen, egyúttal először, az újonnan szervezett igazgatósági tanácsba való választások eszközöltettek, mely igazgatósági tanács a nemrég megváltoztatott alapszabályok alapján az igazgatóság mellett létesittetett. Vegyen kalapot Borosstól! Anyakönyy i hivatalbóI. Hivatalos óra: d. e. 9—12, d. u. 3—5. Házasságkötés minden nap, kivéve vasárnap és ünnepnap délutánját. Népmozgalmi kimatatás : április 21-től április 29-ig. Születtek: Meny kő Mihály és Gébéi Erzsébet leány, Török János és Kovács Ida fiú, Dudinszky István és Fenczik Róza leány, Bábik János és Kvics Anna fiú, Kohn Sámuel és Bleier Matild fiú, Olcsváry Béla és Rubi Mária leány, Csillag Ignác és Guttmau Mari leány, Korn Aladár és Denczi Mária leány, Friedmann Ignác és Glancz Janka fiú, Wohl Mór és Friedman Frida leány. Házasságok : Várady Kálmán és Szőllősy Lujza, Licsakovszky Péter és Lajcsák Vilma. Halálozások: Demeter Gyulánó Nagy Gizella r. kath. 35 éves, Egonberger Béla r. kath. 22 éves, Seffer András r. kath. 32 éves kőfaragósegéd, Hercz Bernátné Perl Fáni izr. 71 éves, Román József r. kath. 61 éves napszámos, Gelbács József r. kath. 63 éves. Szerkesztői üzenetek. Késiratokat nem adunk vissza. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Névtelen leveleket nem veszünk figyelembe. Echonak. Előre is megijesztjük, a szerkesztő ur édes és a többi borzas munkatárs, hogy borzasztóan szigorúak leszünk. Bájos levelében jogos szemrehányást tesz nekünk, hogy a .Soha többé« sorsáról nem értesítettük; ez, beismerjük, hogy oly udvariatlanság, a minőt soha többé el nem követünk. Ön, kedves Echo, egész őszintén szólva, ügyesen flörtöl a múzsával (illetve az ön esetében Apolló úrral), de kissé hosszasan bizalmaskodnak, oly hosszasan, hogy a mi szerény lapunk tárcarovatában el sem bírná helyezni a kacérkodás eredményét. Szóljon azonkívül nevezett uraságnak, hogy törődjék kevesebbet a naivan leányos megfigyelésekkel és merüljön kissé mélyebben az igazi életbe s tanítsa meg kis hódolóját az írásnak komoly, nem dilettáns művészetére. A sorok közé lopja be Apollo a gondolatokat is, válaszsza szét az esemény megérzékitő jelenségeit szakaszokra és tegye az egészet áttekinthetővé. Végül tanitsa meg Apolló, (vagy egy más úriember), bájos tisztelőjét, hogy egy úgynevezett kacér asszony nem szokott udvarlója ajkába beleharapni. Ha e szigorú és szerénytelen tanácsokat megfogadva újra és rövidebben megírja a tárcát, szívesen lesz az »Ung« Echonak echoja. Carry. Sok tanulás, olvasgatás után fog közölhetőt irni. Biztatót találtunk versében. UJ poéta. Versét az >ÁUat-összeirás-«ról itt közöljük: Megindult az összeírás Nálunk ir.inapába, Hogy hány állat van a polgár Ólába, aklába, Oda fordult már a világ, Ebnek se jó lenni, Mert szegénynek a magasabb Adót le kell tenni. Nem sokára javaslatba Jön — mondja a fáma, Pótadót is kap nyakába Majd, ő kutyasága; A polgárnak kötelmeit Viselheti nyögve, Jogokat is kérhet igy hát, Ha tud — nyöszörögve. Kiállott a komaasszony A ház kapujába, Mesélgeti, számlálgatja: Hány tyúkja, kutyája? Összeadni nem oly nehéz, Megszámlálja könnyen: — Csak — azt mondja — azt szeretném Tudni biz1 én szörnyen: Szomszéd asszony hány állatot Diktál a listába. Van ott bőven, ágyban, falba, S az ajtó félfába. Ny ilttér. Mindazoknak, kikkel Ungvárt 17 évi tartózkodásom alatt érintkeztem és engem baráti jóindulatukban, jóleső önzetlen figyelműkben részesítettek — midőn Ungvárról Gödöllőre végleg távozom, — egyenkint és összesen szívből „Isten hozzád“-ot mondok; egyben szeretettel arra kérem : tartsanak meg szives emlékökben. Ungvárt, 1911. ápril 30. galantai Balogh £. Károly nyug. m. kir. pénzügyi irodavezető. Kiadó és laptulajdonos: SZÉKELY SIMON. Uj épitési vállalat! Van szerencsénk a mélyen tisztelt közönséget értesíteni, hogy Szabó Qyörgy és Domokos 3mre (oki. építész és építőmester) bejegyzett cég alatt Ungvári, a Bercsényi utca 42. szám alatt építkezési vállalatot nyitottunk, melyben elvállalunk bármilyen magas építkezéseket és tervezéseket. tX *x Kiváló tisztelettel *x tX Szabó Qyörgy és Domokos 3mre.
