Ung, 1911. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)
1911-04-16 / 16. szám
16 szám. “CT 1ST 33. oldal. A. Na és miért éppen ott? B. Na tessék. Még ezt is akarja tudni. Hát azért, mert szeretem a tágas helyeket. Szeretek egy kicsit tovább látni az orrommnál. A. És a Kossuth-téren maga tovább lát az orránál? Éppen délelőttönként? ügy éljen a maga feje. B. Persze. A. Szépen persze. Annyi évig éljen maga, a hány méterrel maga délelőttönként az orránál tovább lát a Kossuth-téren. Hát meddig lát el maga, ha megáll délelőtt 10 órakor a pénzügyi palota előtt? B. Hát ellátok a kir. tan felügyelőségig, a kir. csendőrségig, ellátok . . . A. Fogja be már a száját és ne hazudozzon itt annyit össze-vissza. Maga azokat mind nem látja. B. Nem látom? Csak nem akarja bebeszólni nekem, hogy vak vagyok? A. Persze hogy nem vak és még sem látja. B. Hallja! Maga egy közönséges bolond. A. Hallgasson, mert mindjárt pofon vágom, hogy a csillagokat fogja meglátni fényes nappal, de a tanfelügyelőség sorát bizony nem láthatja déli 12 óra előtt. Hanem igen is lát emelet magas szénás- és szalmásszekereket. B. Hallja I Maga nem is olyan ostoba, mint a milyennek kinéz. Magának körülbelül igaza van. A. Na, csakhogy belátja. B. De ha maga olyan nagyon okos, talán meg tudná nekem mondani, hogy miért tartják a szénapiacot éppen a Kossuth-téren? A. Mert a mi városi hatóságunk igen lelkiismeretes és a város jövőjét nagyon a szivén viseli. B. Nü! A. ügy gondolkozik, hogy ha már Ungvárnak van vasúti állomása, időjelző-állomása, földrengéstjelző- állomása, hát miért ne lehetne egy bacillus- és baktérium-tenyésztő állomást is berendezni ? Mert annyit csak tudhat maga is, hogy a szénás- és szalmás-szekerek után visszamaradó rothadó széna- és szalma-hulladék, folyékony és nem folyékony trágya igen alkalmas e célra. B. Jó, jó. — Ez igen szép dolog, de ezt megcsinálhatnák például a füzesben is az uszoda körül elterülő téren, vagy a Kaposi-utca végén, vagy mondjuk: a régi kaszárnya helyén levő térségen, vagy mit tudom én, melyik félreeső téren. Hiszen más városokban mindenütt a város külterületén van kijelölve a széna-piac. A. Na most látszik csak, hogy maga nem lát tovább az orránál. A mi hatóságunk a város jó hírnevére is gondol. S egy város jó hírnevéhez hozzátartozik az is, hogy nagyforgaimunak tartsák. B. Nem értem. A. Persze, hogy nem érti. Hát ha egy idegen délelőtt érkezik Ungvárra és a Kossuth-téren meglátja a sok szénás- meg szalmás-kocsit, hát felkiált, ujjé! milyen nagy ezen az Ungváron a forgalom. Ha tehát a szénapiac más, félre eső téren lenne, akkor nem láthatná a sok kocsit és nem tudná meg soha, hogy Ungvár egy nagyforgalmu város. B. De hiszen a szénás- és szalmás-kocsik nem forognak. Az elvonulás után alkalmunk volt a tanácstermet (Common Council Chamber) is megtekinteni. Ott láttuk, hogy az ülések alkalmával a lordmayor külön trónuson foglal helyet s ilyenkor korona, jogar és kormánypálca van párnákon asztalára téve. Ezzel a City régi souverenitását jelképezik. A lordmayort tehát láttuk, de sem a parlament épületébe, sem a királyi palotába be nem juthattunk. Sajátszerü dolog, hogy idegen ember az angol parlament üléstermébe csakis egy parlamenti tag személyes vezetése mellett juthat be. Éz a szigorú ellenőrzés — mint később hallottuk — a hires lőpor-összeesküvésre vezetoető vissza. A Buckingham (királyi palota), melynek környéke széles fás útjaival s számos monumentális középületével talán legszebb része Londonnak — szintén zárva volt. A kert rácsozata előtt folyton egy és ugyanazon irányban föl s alá járó magas kucsmáju, rikító vöröskabátos palotaőrök ridegen elutasítottak. Pedig nem lett volna érdektelen boldogult Eduárd király kedves palotájának termeit megtekinteni, vagy pedig a világ első parlamentjének egyik ülésén részt venni, de sajnos, ettől bizony elestünk. Eleven angol államférfiut nem látván, csakis a régibb nagy államférfiaknak (Peel, Palmerston, Beaconsfield, Derby, Cromwel) a Parliament Square-n, a parlamenti palota bejárata előtti téren álló szobraiban szemlélhettük az angol parlamenti élet halhatatlan alakjait. De a mint mi sem láthattuk London minden nevezetességét, éppúgy még a hatnapi vázlatos megfigyelés sem szorítható egy újságcikk keretébe. Mennyi irní való volna még London mügyiijteményeiről, a Britisch, Kensington múzeumokról, a Westminster apátság emlékeiről, a Szt. Pál-templomról, a hires Tower-ről, London népéről, éjjeli életéről, közlekedési eszközeiről, Wiudsorról stb. Azonban a t. Szerkesztőség hajthatatlan „non possumusától“ félve, vázlatos benyomásaim közlését ezúttal berekesztem. A. Ne szóljon közbe szamárságokat. De milyen szépen forognak. Tegnap is olyan szépen felfordult egy szalmás-kocsi éppen a kövezet közepén, hogy öröm volt nézni. Ha nem hiszi, menjen és nézze meg. Akár térdig gázolhat a visszamaradt szemétben. De a mi városatyáink humánus emberek és arról is gondoskodnak, hogy a kofáknak ne fájuljon meg a lábuk a kemény kövezeten. Hogy puhán álljanak. B. Azt láttam, mikor a szekér felfordult. Alig tudtak a vasúttól jövő fiakkerek elmenni mellette, sőt egy ideig meg is kellett államok. A. Na lássa, ez imponál az idegeneknek. És messze elviszik hírét, hogy Ungváron olyan rendkívüli forgalom van, hogy e roppant forgalom miatt akárhányszor megakad a forgalom. B. Hogy forogjon magával a dorozsmai szélmalom, de úgy, hogy ne akadjon meg. (—s.) VÁRMEGYEI ÜGYEK. A közigazgatási bizottság ülése. — Április 12. — Ung vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 12-én tartotta meg gróf Sztáray Gábor főispán elnöklete alatt rendes havi ülését. Az alispán jelentése szerint a közigazgatás és közbiztonság március havi állapotát illetőleg különösen kiemelendő esemény nem fordult elő. A vármegye területén az elmúlt hónapban 25 külföldi egyén telepedett le. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint a vallás- és közoktatásügyi miniszter az ungvári iparos-tanonciskolának 2200 K államsegélyt utalt ki, ugyanazon iskola két kiváló tanulójának jutalmazására 50—50 koronát engedélyezett. A tiszti főorvos jelentette, hogy a közegészség- ügyi állapotok terén jelentékeny javulás állott be. A törvényhatóság területén született 501 egyén, meghalt 383 egyén; természetes szaporodás 117. Szerednye községben orvosgyakorlatra dr. csicseri Orosz János telepedett le. A törvényhatósági m. kir. főállatorvos jelentése szerint az állategészségügyi állapotok lényeges javulást mutatnak s a zárlatok nagy része feloldatván, az állatvásárok megtarthatását mi sem akadályozza. Minthogy a vármegyei hivatalos helyiségek egy része hivatalok céljaira meg nem felel, s a hivatalnokok elhelyezéséről gondoskodni kell, az alispán előterjesztésére elhatározta a közigazgatási bizottság, hogy a kir. járásbíróságnak még e nyár folyamán leendő kihelyezése iránt a m. kir. igazságügyminiszterhez ismételten felterjesztést intéz. Kardos Emil és dr. Virányi Sándor építkezési ügyében a város tanácsa az építkezési engedély kiadására utasittatott, azon hozzáadással, hogy jogában áll a városnak a beépíteni szándékolt területre vitatott tulajdonjogát bírói utón érvényesíteni. Tudomásul vette a közigazgatási bizottság a m. kir. belügyminiszternek Orosz János karcsavai körjegyző fegyelmi ügyében III. fokban hozott határozatát, mely szerint a közig, bizottság fegyelmi választmányának Orosz Jánost hivatalvesztésre Ítélő határozatát megváltoztatta és az alispánnak azon határozatát emelte érvényre, melyben Orosz János ellen a fegyelmi eljárás beszüntettetett és a nevezett körjegyző állásába visszahelyeztetett. Több kivételes nősülési engedély iránti kérvény pártoló felterjesztése és folyó ügyek elintézése után a közigazgatási bizottság ülése véget ért. H I R E K. Tájékoztató. Apr. SS. Piknik a szegényház javára. Máj. 14. Báró Bémer László emléktáblájának leleplezése d. e. 11 órakor. 34—SS. Orsz. Gyorsíró-verseny és kongresszus. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van kedden d. u. 5— 6 óráig. A Kereskedelmi Csarnok könyvtára nyitva van szerdán d. u. 6— 7. és szombaton d. u. 2—3 óráig. A Népkönyvtár a Drugeth-téri áll. iskola .épületében nyitva van minden vasárnap d. e '/»10—1/s2 óráig. A magyarországi munkások rokkant- és nyugdíj-egyletébe minden hónap 1-ső és 3-ik vasárnapján délelőt- 10—12-ig van befizetés és beiratás az ipartestület helyiségében. Husvét. Goethe „Faustjá“-bau a meggyötört, tudományából kiábrándult mester kétségbeesésében az öngyilkosságra gondol, mikor megkondulnak a feltámadást hirdető harangok, az angyalok himnusza zeng a magasból és a tudós lelke megenyhül a szent miszticizmusban. Megnyugszik a tudományok búvára egy megmagyarázhatatlan hangulatban, megenyhiti egy sejtelem, melynek nincs pozitív alapja és elvetve az összekuszált mélységeket, melyekből a logika nem nyit kivezető utat, átengedi magát az emberi gyöngeségnek és a polgárokkal együtt kisétál a virágos, illatozó tavaszi mezőkre. A várfalakkal, bástyákkal övezett német város nyugalmas, felderítő husvétja jut eszünkbe Goethe remekére gondolva, látjuk a taláros, komoly városi tanácsosokat, a sürgő-forgó, céhzászlók alatt tömörülő tarkaruhás iparosokat, a mint husvét vasárnapján elhagyják a város vaspántos kapuját, a véres középkorban kimerészkednek a távoli rétekre, honnan csak a gótikus münster égbenyuló tornya látszik a szemhatáron. Lassan, méltóságteljesen haladnak asszonyaik és leányaik mellett, kik nehéz brokát ruhákban, tornyos főkötőkben lépdelnek mellettük. Felpozsg a komor keretekbe bilincselt élet, egy napra lerázzák a szürke gondokat és megfiatalodnak a serkedező buzavetés között. A vallás költészete, mely sziklakemény, megalkuvást és magyarázatot nem ismerő talapzatán minden meggyötört lelkű embernek balzsamot szolgáltat, egybevegyül husvét ünnepén a természet pogány költészetével. Az ifjú Pánt, az életet ünnepli a lélek és a vallás. Az örökkévaló görnyesztő emberi sors bús nagy hete után a vidámság, gondatlanság husvét vasárnapját. Visszatérés van benne a természethez, mert az ember leveti agyából szőtt súlyos kereteit és lelke belesimul a mindenség tavaszi hármóniájába. Feltámad a reménység is, nemcsak a Megváltó, és nemcsak a tavasz. A megkönnyebbülés és megifjodás elfelejtet egy egész téli évszakot, és elfelejtet ezer csalódást. A sivárság, mely megöli az érző tudós lelkét, ki a tudomány határain kalandozya, kétségbeesik az emberi ész gyarlóságán, kikergeti Faustot a szabadba és megbékíti önmagával. Husvétkor törvényt ül a természet az ember lelkén, ki törvénybe akarja bilincselni a természetet. A hitetlen minden szépért rajongó Goethe, a boncoló és mélyen gondolkodó ember az angyalok himnuszára és a harangok megkondulására elmenekül önmagától és megtalálja önmagát. gj. — Boldog húsvéti ünnepeket kívánunk lapunk olvasóinak és munkatársainak. A szent ünnep melege hozzon mindenki részére megelégedést. Tiszta szívből ünnepeljük a Megváltó feltámadásának napját! — Személyi hir. Firczák Gyula megyés püspök Abbáziában időzik, a honnan május 1-én tér vissza székhelyére. — Eljegyzés. Dr. Szondy István, szobránci kir. járásbirósági jegyző, Szondy Mátyás kir. ítélőtáblái biró és neje szül. Juray Matild fia, ma tartja eljegyzését Nagybutykapusztán (Szabolcs vm ) Kertész Katóval, Kertész István földbirtokos és neje szül. Várady Katinka leányával. Szent-Imrey Mihály nagykaposi ügyvéd leányát, Margitkát eljegyezte dr. Sutka István nagykaposi ügyvéd. — Menyasszonyi kész kelengyék legelőnyösebben kizárólag Tüchler H. utóda, Rosenberg Gyula ungvári cégnél szerezhetők be. — Püspökbeigtatás. A tiszai ev. ogyházkerület uj püspökének, Oyduly Henriknek f. hó 10-én adta át Szentiványi Árpád egyházkerületi felügyelő 35 tagú küldöttség ólén a püspökválasztó díszoklevelet. Az uj püspök beiktatása május 15. és 16-án megy végbe. Azünnepségen résztvesz az ungvári egyház elnöksége is. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Lahner Kálmán honvódhadnagyot Homonnára, ideiglenes minőségű pénzügyőri biztossá kinevezte. — Firczák Gyula megyéspüspök a káptalan választása alapján alapítványi pénztárossá Duliskovich Elek alapítványi ellenőrt, minaji lelkészt és a „Görög Katbolikus Szemle“ felelős szerkesztőjét nevezte ki. — Ä Földrajzi Társaság Ungváron. Nagyjelentőségű határozatot hozott az Ungvármegyei Közművelődési Egyesület a folyó hó 13-án tartott vál. ülésén, a melyen Hidasi Sándor ügyvezető-alelnök elnökölt. Elhatározta ugyanis egyhangúlag és nagy lelkesedéssel a választmány, hogy meghívja a Magyar Földrajzi Társaságot: tartsa az idei (IV.) vándorgyűlését Ungváron. Az első vándorgyűlés Kecskeméten, a második Szegeden, a harmadik pedig Nagybecskereken folyt le. A Földrajzi Társaság a Balaton tanulmányozásának befejezésével az Alföldet tűzte ki munkálkodásának szinteréül. Tudományos szempontból elsőrangú probléma az Alföld fizikai, földrajzi, geológiai, természetrajzi, archeológiái, ethnografiai és gazdasági megismerése. Valószínű, hogy ha a Földrajzi Társaság Ungvárra jön vándorgyűlést tartani, nem a hegyvidékünket, hanem az alföldünket fogja tanulmányozni. A vándorgyűlés idejéül szept. 16—18-ikát ajánlotta a Köz- művelődési Egyesület. A Földrajzi Társaság ólén mint elnök dr. Lóczy Lajos nagynevű tudósunk áll, a főtitkári állást pedig dr. Csolnoky Jenő kolozsvári egyetemi tanár tölti be.
