Ung, 1910. július-december (48. évfolyam, 48-73. szám)
1910-10-30 / 65. szám
18. évfolyam. — 65. szám. Megjelenik minden vasárnap. Ungvár, 1910. október 30. Előfizetési feltételek: Csak az „Ung“ lapra Egész évre , . 8 K Negyedévre . 2 K Félévre .... 4 K Egyes szám . 20 f. Amerikába: Egész évre ..........HV60 K „Ung vármegye Hivatalos Lap“-jával együtt Egész évre 12 K — Félévre .... 6 K Ung vármegye Hivatalos Lapja az „U n g“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. Hirdetések úgy az „Ung“ mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Ülés könyvkereskedésébe küldendők. Nyilttér soronkint 40 fillér. A nyilttér és a hirdetési dijak előre fizetendők. Kiadóhivatali telefonszám 11. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség: Kazinczy-utca l-ső szám. Felelős szerkesztő : Segédszerkesztő : BÁNÓCZY BÉLA. DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. Az Ungvári Ipartestiilet Otthona. Ünnepe van ma Ungvár város iparosságának. Ma avatják fel és adják át rendeltetésének a Varga-utcán felépített ipartestületi Otthont, az ipartestület székházát, a mi hogy Ungváron is fel fog épülni, arra tiz évvel ez előtt még gondolni sem mertek. A ki vissza tud emlékezni, hogy maga az 1886. évben alakult ipartestület is hosszú időn át szüneteltette működését, mert a kisiparosság körében majdnem teljesen hiányzott a vezető-erő, — nem volt, a ki a testületi ügyek intézésére igaz lelkesedéssel és hozzáértéssel vállalkozott volna, — a ki figyelemmel kisérte az 1895. évben működését ismét megkezdett ungvári ipartestületnek az életre kelés utáni néhány esztendejét: annak igazán csodaszámba megy, hogy ma az ipartestület nemcsak megerősödve, megizmosodva teljesiti törvényes kötelességét, hanem már díszes székházzal is bir, oly Otthonnal, mely az ungvári kisiparosság jövő fejlődésére, működésére és az összetartás megerősítésére kell, hogy hatékonyan szolgáljon, és reméljük, hogy fog is szolgálni. Ebben a reményünkben, ebben a feltevésünkben köszöntjük Ungvár város iparosságát, az ungvári ipartestület elöljáróságát, s annak fejét: Flach Jakab elnököt, a kinek meleg ügyszeretete, igazi vezéri lelkesedése uj életre keltette Ungvár iparos társadalmát, s alkotta meg a ma felavatandó ipartestületi székházat, mely nemcsak rendeltetésénél, de impozáns- ságánál fogva is disze, büszkesége lesz városunknak. Unghvári segélydal.* Hajh gyászidő, hajh sújtó istenátok, Mely a szegény, szegény magyart vered: Meddig terjed még nyommasztó határod? Vessződet már mikor mértékeled? A szenvedések keservpoharában Tán maradt egy csepp? nem ittuk ki még? Hogy a csapás csapásra jő fejünkre . . . Uram, Uram, mondd egyszer már: elég! A dús alföld, a zsíros Kanahán, im Kietlen, puszta, inségverte lön; A szilaj ménes éh-kintól gyötörten Nyihogva vág a felporzó mezőn. Kopár a tér; hol dús aranykalászok Habzottak máskor, mint szélben a nád: Most a szikkadt föld repedéseiből a Nyomor setét alakja néz reád. A városok, a falvak szomorúak, Az arcokon bus kétségbeesés ; Aggódva néznek a jövő elébe: A rémkép oly sok, a remény — kevés! Itt éhségtől megsáppadt sárga arcok, Ott költöző nép sirva jő eléd; Ruhája rongyos; ellankadt tagokkal Vonszolja a Kun László szekerét. * Az unghmegyei gazdasági egylet által augusztus hó 30-án (1863.) rendezett műkedvelői hangverseny alkalmára — az egylet felkérése folytán szerzé Thaly Kálmán ; szavalá Vezerle Zsigmond. Szerk. Mert bizony az ipartestületi székház felépítése nem volt könnyű munka; hosszas tárgyalások, több Ízben tartott közgyűlések előzték meg azt az időt, a mig végre is kimondotta az ipartestület tagjainak többsége, hogy igen is megvetjük alapját annak a hajléknak, a mit azért építünk fel, hogy az a kisiparosság anyagi és erkölcsi előretörekvésé- nek erős vára legyen. Zászló alá sorakozott elsőbben is az iparosság, hogy igy külsőleg is jelezze, mikép él az ungvári iparosságban a törekvés az előrehaladás felé. A zászíószentelés ünnepe alkalmából 1836 K 72 f tiszta jövedelem maradt fenn. Ekkor merült fel az eszme: mily szép, mily lelkesítő, buzditó volna, ha felszentelt zászlójának saját házában adhatna helyet. És akkor határozta el a testület elöljárósága, hogy e jövedelem-feleslegből házalapot léíesit. És az elvetett magocska, lám, alig öt év alatt megtermetté nemes gyümölcsét, mert volt, mert voltak, kik önzetlenül és meleg szeretettel ápolták azt, s minden alkalmat megragadtak, hogy a kitűzött cél minél előbb eléressék. Az 1906. évben már az ipartestület tulajdonává lett az azóta megszűnt „Ungvári általános egyesült ipartársulat“ varga-utcai telke, az 1909. évben pedig a szintén feloszlott „Ungvári timár-ipartársulat“-nak, az előbb említettel szomszédos háza ment át az ipartestület birtokába. Az 1910. évi május hó 8-án tartott ipartestületi közgyűlés pedig végérvényesen kimondotta, hogy a székházat e két telken felépiti oly módon, hogy abban az És ez az alföld egykor büszke népe! Vészben, viharban mindig hü magyar; Az alföldé, hol Pusztaszer terül el: Az alkotmány hazája most avar! Ki vérrel védé a nemzetnek kincsét: Hullatja im az Ínség könnyeit . . . — Törüljétek le, és segélyt sietve 1 — Segítsünk: és az Isten megsegít! Unghvár, Unghvár, a váltig rendületlen Bercsényi Miklós vára, s népe te! Az ó falak közt e dicsőnek lelkét Lebegni még ma is nem érzed-e? Rég hamvad már a kurucok vezére, Köd nyomja álmát Pontusz partjain: De lelke, lelke, — ahl az a nagy lélek Itt él mindnyájunk keblén, ajkain. Bercsényi népei áldozz a hazáért, A mellyért hajdan vért hűn áldozál; Hazád ma is, miként hajdan, veszélyben: Ellen dulá akkor; most éhhalál! Véráldozatra nem hiv most a végzet, Áldozz vagyont: testvéridet segéld; Ne szánjad a honért f i 11 é r i d e t — Ha őseid nem szántak érte vért! És nyomoron, és balsorsnak csapásin Győzelmet ülend a testvériség; S a sujtoló ég arca megszelídül, S átkát levonva szól: immár elég! iparosok Otthonán felül az iparossegédek és tanoncok is befogadásra találjanak. Mindez azonban — ismételjük — nem ment oly könnyen, mint e leírásból bárki is vélné. Különösen nagy gondot okozott az építési kölcsön beszerzése, a minek nyújtására az ungvári pénzintézetek nem is vállalkoztak, s igy történt, hogy az a Magyar Jelzálog Hitelbanktól szereztetett be a kisvárdai gazdasági és kereskedelmi hitelintézet-részvénytársaság közvetítésével. De ne rekrimináljunk. Nincs ennek helye ma már, mikor a székház készen állva várja a felavató szót, hogy ezután rendeltetésének átadva, hosszú időn át hirdesse az ungvári iparosság előretörekvését, a mostani testületi elöljáróság és annak elnöke lankadatlan, mindenki által elismerésre méltó buzgalmát, a mit az Iparos-Otthon megteremtése érdekében oly igazán derekasan, férfiasán és becsületesen fejtettek ki. Leljék munkájuk eredményében hosszú éveken át örömüket, az Ungvári Iparos- Otthon pedig éljen, virágozzék, erősödjék állandóan: az igazi munka dicsőségére! Cigány-kérdés. Irta Somogyi László. A mai kornak egyik legégetőbb és megoldandó kérdése a cigány-ügy rendezése. Nem is lehet sejteni, hogy mi annak az oka, hogy a hírlapokban is sokszor szellőztetett kérdés miért nem nyer valahára megoldást? Annyit látunk, hogy az intézők, kik hivatva lennének ezt az égető kérdést megoldani, rendezni, valami megfoghatatlan ok miatt odázzák. Nem hiszem, hogy örömöt szerezne nekik, ha meggondolják, hogy ha ezek a semmittevő (bocsánat, tesznek biz azok : Kiittad a keservnek végcseppjét is Oh édes népem, árva nemzetem 1 S mert annyi baj közt meg nem tántorodtál: Méltó vagy, hogy ne halj meg sohasem! Thaly Kálmán. Uj szerelem. Irta Nagy József. ELSŐ FEJEZET. A kávéház törzsasztalát legények kara veszi körül. Az asztalon üres üvegek halom számra, szivar, cigaret- vógek, hamu, elégett gyufaszálak. Csúnya az asztal mint a kiégett gyertya utolsó fel-fellobbanása. A cigány ölbe tett vonóval hangulatot les. Holló Andor félig hátat fordít a társaságnak és unottan bámul a levegőbe már jó egy óra óta. Fásultság és unalom az egész asztal. Holló Andor végignéz a cimborákon, a teli asztalon, az üres poharakon, zsebéből előkotorász egy kuba szivart, leharapja a végét, kiköpi a nyelvéhez ragadt dohányport, meggyujtja a szivart. Végre megszólal : 8 — Fiuk, én megházasodom. A cimborák meglepetve nézik Holló Andort. — Mi az, te szerelmes vagy ? — zengi a cimborák kara. — Szerelmes? Jó vicc ! Szerelmes! Mert az omber ilyen korban szerelmes 1 — Hát akkor viszonyod volt, titkos viszonyod 1 No Bandi, ez nem cimboraság. Élsz, mint mi, mulatsz mint mi, iszol, kártyázol, éjszakázol, kasszírnőknek udvarolsz, mint mi, s a végén kisül, hogy neked mindvégig szerelmed volt s most házasodol [ Lapunk mai száma 8 oldal. XjA-IF
