Ung, 1910. január-június (48. évfolyam, 1-47. szám)
1910-02-13 / 13. szám
6. oldal. *CT 2ST <3 13. szám, mázzák a büntetést a cselédekkel szemben. Bár a cselédtörvény elég kíméletes megtorló intézkedést ír elő, az újhelyi rendőrkapitány újabban a legszigorúbban jár el a feljelentett rossz cselédek ellen. Csaknem minden héten akad egy-kettő, a kit elzárási büntetésének elszenvedése után illetőségi községébe toloncolnak, nehogy vele más szolgálatadónak is baja legyen. A múlt hétfői nap folyamán három ilyen cselédet tolon- coltak haza, kik azzal szolgáltak rá erre a szigorú eljárásra, hogy szolgálatukat minden ok és felmondás nélkül elhagyták és megtagadták. Van is riadalom az újhelyi cselédek között. — Ismét a íegyver. Berettőn e hó 6-án Sulyok István, egy 18 éves suhanó, apja fegyverével sétára indult barát|i kíséretében, A kapuban a szomszéddal: Harman Jánossal találkozott s tréfából ráfogta a fegyvert, mely elsült s Harman holtan rogyott össze. Sulyok megszökött s a csendőrség körözi. A szerencsétlenül járt Harman községi pásztor volt s 4 kis gyermeke siratja. Tarka krónika — Az olcsó vacsora. Magyarázat nélkül meg lehet érteni az alábbi családi képet. Kérdi az anya a gyerekektől: — Ki akar 10 krt vacsora j^ielyett ? Valamennyi gyerek kórusban felel: — Én. Anya : — Itt van neked 10 kr., neked 10 kr. és neked is 10 kr. Most menjetek aludni! Reggel kérdi az anya: — Mit akartok, 10 krt, vagy reggelit? — Kórus: — Reggelit. Anya : — No jó. Itt a reggelitek. Adjátok vissza az este kapott 10 krajcárokat. * Gyerektragédia. A Nagy-Ung hídja mellett két gyerek barátkozott össze. Mindenféléről beszélgettek, majd a tudományokra tértek át. Az egyik feladja a kérdést a másiknak : — Na, mondd meg, mennyi 2+2? A másik habozás nélkül válaszol : • — Az öt. — Bolond vagy. Miért öt ? — Mert az apám főpincér. A másik egy pillanatig hallgat, aztán irgalmatlanul pofon üti a számoló zsenit és nyugodtan szól : — Mert az apám vendég. Közgazdaság. Csikólegelő. Az Ungvármegyei Gazdasági Egyesületnek a csikólegelő létesítése ügyében kiküldött albizottsága folyó hó 8-án tartott ülésén elhatározta, hogy az ungmegyei Rúna havason fogja az idén a csikólegelőt létesíteni. Az egyesület által felveendő csikókra külön pásztor fog felügyelni s éjjelre a m. kir. főerdőhivatal által épített s mind a négy felől oldallal ellátott istállóban helyezik el. Állatorvosi gyógykezelésről és sózásról a Gazdasági Egyesület fog gondoskodni. Csak 2 éves, vagy ennél idősebb csikók vétetnek fel. Méncsikók nem vétetnek fel. Legeltetési dij darabonként 12 K, melynek első fele a csikó átvételekor, másik fele pedig szeptember hó 1-én fizetendő az egyesület pénztárába, Ungvárott a vármegye- házában. A csikók kihajtásának idejét a bejelentőkkel külön levélben közli az Egyesület. A csikók felvételére bejelentések teljesíthetők folyó évi március hó 8-ig, Ungvárott a vármegyeházában, az egyesület irodájában, szóval vagy írásban. Eladó széna és takarmányrépa. Az Ungvármegyei Gazdasági Egyesület értesíti a gazdaközönséget, hogy a Felvidéken 30 szekér első. minőségű réti széna és lóhere van eladó. Továbbá az ungvári szőlőben vagy három szekér széna. Végre Ungvár melletti községben 150 métermázsa takarmányrépa van eladó. Bővebb felvilágosítás kapható az egyesület irodájában, Ungvárott a vármegyeházában. Tenyészbika-vásár. Az Ungvármegyei Gazdasági Egyesület értesíti a gazdaközönséget, hogy a kisvárda- vidóki gazdakör folyó évi március hó 13-án Kisvárdán Reizmann Hermannak a vasúti állomás melletti gazdasági majorjában tenyészbika-vásárt rendez. Műipar-, sport- és női divatárú raktára a Fehér hajóban. CSARNOK. Thaly Kálmán emlékezete. Irta és a Gyöngyösy Irodalmi Társaságban február 5-én felolvasta Kovássy Elemér. Igen tisztelt Jelenlévők ! Előre is ki kell jelentenem, hogy hosszas lesz az, a mit felolvasok, mert igazán lehetetlen, — bármin! igyekeztem is rajta, — rövidebben emlékeznem olyan emberről, költőről, adatgyűjtőről és történetíróról, mint néhai való Thaly Kálmán volt és olyan irodalmi működésről, mely egy emberöltőn át tartott fáradhatatlan, vasszorgalommal és tudással párosulva. Tehát hosszadalmasságomért elnézésüket, felolvasásomhoz türelmüket kérve, emlékezem, szivem egész melegével s őszinte tisztelettel, kegyelettel Thaly Kálmánról. 1889. október 3-ikáról keltezve, Budapestről kaptam levelet, csomag kíséretében. Úgy a levél, mint a küldemény, nekem igazi, benső örömöt szerzett. A terjedelmes levélben, többek között, ugyanis ez volt olvasható: „íme van szerencsém történelmi munkáimból (a melyekből épen példányokkal bírok) nyolc kötetet mellékelve elküldeni] kérve: méltóztassék azokat tőlem jó szivvel fogadni s ne az itt-ott már kopott borítékok fakultságát, hanem a könyvek tartalmát tekinteni és a közeledő őszi, téli esték unalmait azok szives olvasgatásával elűzni igyekezni. Tartalmuk talán felköltendi itt-ott becses érdeklődését, s reám is méltóztatik rólok néha, néha gondolni, a ki ismételt hálás köszönettel maradok lekötelezett szolgája dr. Thaly Kálmán,“ Átolvastam a nyolc kötetet és ime nekem teljesen uj, régi világ tárult a szemem elé: a kuruc idők lebilincselő, mesésen érdekes, fájdalmak, küzdelmekben, diadalmas és vesztett csatákban, gyönyörű szép világa ! Tudtam most már, miért harcolt Rákóczi. Nagy Bercsényi Miklósnak, gróf Károlyi Sándornak mi adta kezébe a fegyvert, leikeikbe mi ütött égő sebet, s miért gyűlölték évszázadokon mindig következetes ellenségünknek bizonyult ellenségünket ! Feltűntek előttem Bercsényi Miklós, Vak Bottyán, Ocskay László, Bezerédy Imre, Vay Ádám, Bertolhy Ferenc, Kisfaludy György, Pogány Ádám, Uray Gáspár, Bagossy Pál, Eszterházy Antal, Andrássy István, Pekri Lőrinc, Zay András, Bertothy Zsigmond, Balogh Ádám s számtalan más hires neves kuruc vitézek legendás alakjai. A nemzet szenvedése, német túlkapások, lealáztatások láncolata, erények, bűnök, árulás, hazaszeretet változó képei. Nem kellett ahhoz tél, ősz elején készen voltam az olvasással, s azután a még hiányzó műveket szereztem be és olvastam mohón, s gyűjtöttem az adatokat,, legalább vármegyénkre, továbbra is Thaly művei hatása alatt. Felhatalmazása következtében pedig irom azokat az ungi kuruc dolgokat, a mikről gondolom, hogy vármegyénk olvasó közönségét érdekelhetik. Az ón fellelkesitőm, Thaly Kálmán 1839. évi január hó 3-áu született Csópen. Ez életkori adatát igazolja egy nekem küldött, ily tartalmú névjegye : „A szives megemlékezést melegen köszönöm, részemről is boldog újévet kívánok tiszta szívből, kiváló üdvözlettel, 1904. január 3, Öreg Kuruc, ma 65 éves.“ Anyja mádi Baithaloss Katalin, atyja tali és széchiszigeti Thaly Lajos, gesztesi főszolgabíró volt. Ősrégi komáromi, nemesi családból származott. Ősapja, I. István, 1704. junius 13-án esett el a koroncöi ütközetben, mint kuruc nemes felkelő és Rákóczi hive. A széptehetségü gyermek elébb otthon tanult a szülei háznál, utóbb Pozsonyban, középiskolai tanulmányait pedig Pápán fejezte be. Tizenhét éves korában ref. theologus lön Budapesten, utóbb a m. kir. tudomány egyetem bölcsészeti s jogi hallgatója. . Első szépirodalmi kísérlete: „A bujdosó lélek“, 16 éves korában látott nyomdafestéket, a Vas Gereben (Radakovich József) által szerkesztett „Budapesti Visszhangéban. 18 éves volt, a mikor 1857-ben megjelent „Ne bántgd a magyart 1“ költemény kötete. Ezt követte a „Zengő liget“ 1859-ben és a „Kárpáti Kürt" 1861-ben. íme tehát Thaly, mint költő lett ismertté ifjú éveiben. Azonban a „Ne bántsd a magyart!“ erősen hazafias költeményeket tartalmazott. E szerencsétlen országnak mindig voltak nehéz idői. Az abszolút kormány nem tűrte a hazafiságot és elfogatási parancsot adott ki Thaly ellen. És az ifjúnak rejtőzködnie, bujdosnia kellett. A kies Erdély felé vette vándorutját, de nem bosszankodott, hanem ottan is gyűjtötte, mint szorgalmas méh a mézet, a legszebb székely verseket, balladákat, mondákat, népdalokat, melyeket aztán 1861-ben adott ki „Székely Kürt“ cim alatt. Bujdosása közben bejárta Erdélyt, „a homollói hunsáncoktól és Decebál harchelyeitől le egész a piskii hídig. Látta Bem apó csatatereit, s azon helyeket, a hol Gábor Áron ágyúi dörögtek.“ Megnézte Budvárat, Réka hun királynő mondabeli sírját, a római és dák emlékeket, fejedelmek nyugvóhelyeit, a Hunyadiak sasfészkét, Hollós Mátyás szülőházát, a törcsvári szorost, Zernyestet, a hol Teleki Mihály, a hires erdélyi kancellár esett el Thökölyvel vívott ütközetben és Heisler a vitéz német tábornok esett fogságba. Szóval Erdélynek minden történelmi nevezetességű helyeit bejárta és elandalgott a múltak emlékein. Vendégszeretettel látták minden felé az elegáns megjelenésű, kiváló társalgási képességű szellemes fiatal embert, a ki végül Vargyasi Dániel Gábor udvarhelyszéki főkirálybiró, előkelő ősnemes székely úri ember házához került. Háziura szives készséggel mutogatta meg a tudóvágyó fiatal embernek leveles ládája érdekesebbnél érdekesebb okmányait. Ezek között találta Thaly II. Rákóczi Ferencnek ama eredeti levelét, melyben ezek a sorok is foglaltatnak: „teljes igyekezetem az, hogy ezen nemes hazának hírét, nevét, szabadságát az egész keresztény világ előtt tündököl- tessem!“ Ugyanott találta meg „Egy királyi talácsos- nak levelét, melyet egy római birodalmi urnák irt Magyarországnak dolgairól 1766-ik esztendőben.“ Rákóczi levele, s az utóbb említett „jogvédő röpirat,“ mely a magyar nemzet sérelmeit tárja fel, óriási hatással vplt az ifjúra. És lelke ettőlfogva átalakult. A költőből történetíró lön. Erdélyben állította össze a mohácsi ütközet 335-ik évforduló napján, a „Történelmi kalászok“ cimü művét, melyben a Dániel családnál volt okmányokat adta ki, magyarázatokkal kísérve, a mű élén Rákóczi Ferencnek azon levele teljes hasonmásával, melyből az előbb pár sort idéztem. 1864-ben örök álomra hunyván szemeit Szalay László történetírónk, aki a provizórium ideje alatt figyelmeztette a nemzetet Rákóczi fejedelem eszményi alakjára. A fiatal Thaly lelkében visszhangot keltett a történottudós figyelmeztetése, és ekkor mondotta az őt jellemző szerénységével: „Kidőlt ugyan az erős oszlop, a nagy feladat kicsinyekre szállott, hagyján! hiszen a gyenge orők munkálkodása is jobb a teljes tétlenségnél.“ Megérlelődött, fellángolt szivében a kuruc kor iránti szeretet, s ettőlfogva egyre-másra lőnek olvashatók e korszakot érdeklő és annak minden irányát felölelő művei. Eltekintve a szak folyóiratokban Thaly által leközölt 1000 meg 1000 kuruc korbeli okmánytól, önálló köteteket képeznek „II. Rákóczi Ferencnek emlékiratai a magyarországi háborúról.“ A rendkívül érdekes adatokkal bővelkedő „Rákóczi-tár,“ melynek Il-ik kötete Bercsényi Miklósnak harmadfél száz- nyi levelét tartalmazza, a miket Károlyi Sándorhoz irt volt, „Késmárky Thökölyi Imre naplói“, „Történelmi Naplók leveles könyve“, „Thököly Imre fejedelem 1691—1692. leveles könyve“, „Bottyán János II. Rákóczi Ferencz vezénylő tábornoka“, „A nagy- szombati harc“, „Ócskay László,“ „Az 1683-iki táborozás története“, „Rákóczi Ferenc ifjúsága“, „A szökési gróf Bercsényi család története“, melyet Thaly 5 kötetre tervezett, de a melyből csak 3 kötet jelent meg, „Kosztolányi Jávorka Ádám“, „Rodostó és a bujdosók sírjai“, „Rákóczi emlékek Törökországban“, „Régi magyar vitézi énekek és elegyes dalok a XVI., XVII,, XVIII-ik századból“, „Ismeretlen históriai énekek a XVI., XVII-ik századból“, „Adalékok a Thökölyi és Rákóczi kor irodalomtörténetéhez“, „Bercsényi házassága“, stb., stb. íme, csak részben soroltam fel Thaly munkáit, és máris látható, mily óriási anyaghalmaz az, a mit ez a fáradhatatlan kutató egy emberöltőn át feldolgozott, s a nemzet közkincsévé tett. Csak egy család-történet megírása is rendkívül sok időt vesz igénybe, hát még egy mozgalmas, regényes, cselszövényekben gazdag, harcoktól viharzó, eseménydús időszak történetének, irodalmának, szokásainak, babonáinak felkutatása, kiderítése, megírása és ismertetése, micsoda munkásságot, vasszorgalmat igényelhetett ?! íme, az erdélyi ut eredménye, egy óriási történelmi buvárlat lön. De még ennél több is, mert a korszak felderítése érlelte meg Thaly lelkében azt az eszmét, hogy a nagy bujdosók porladó tetemei a haza szent földjében nyugodjanak és Rákóczinak törvény- hozásilag megbélyegzett neve ugyancsak törvényhozás utján mondassák ki szeplőtelennek. Mind a kettő megBoross
