Ung, 1910. január-június (48. évfolyam, 1-47. szám)

1910-01-01 / 1. szám

1. szám. tj i^r 3 5. oldal törvényszék enyhítő körülménynek vette a vádlott bün­tetlen előéletét, beösmerését és anyagi zavarait. Az ítélet ellen a vádlott és védője felebbeztek. — Egy veszedelmes betörő tolvaj elíogatása. Az újhelyi rendőrkapitányságnál már régebben megfigyelés tár­gyát képezte egy ottani paprikaárus lakása. A megfi­gyelésre az szolgáltatott okot, hogy a paprikaárus la­kásán gyanús egyének tartózkodnak. A legutóbb tar­tott razzia alkalmával rövid kutatás után egy magát Kiss János facsztorgályosnak nevező 2ö év körüli, urasan öltözött idegen liatal emberre találtak —- az ágy alatt. Mikor a gyanús idegen előkerült, nyomban házkutatást tartotta*, melynek eredménye igazolta, hogy ezúttal egy viharos múlttal biró, veszedelmes ember jutott a rendőrség kezébe. Több betörő szer­számon kivül találtak 6 drb. álkulcsot, villamos tolvaj­lámpát, haj festőszereket, két üveg olajat stb. Kiss Já­nost ezek után letartóztatták és bekisórtók a rendőr­kapitánysághoz. A nyomozás folyamán arcképét ada­tok beszerzése végett elküldték a székesfővárosi orszá­gos nyilvántartó hivatalhoz, a honnan az a távirati válasz érkezett, hogy az elfogott egyén hamis nevet mondott, valódi neve Radoszta József és már 6 Ízben volt lopásért büntetve, legutóbb pedig a nyíregyházai törvényszék fogházából megszökött. A nyomozás be­fejezése után Radoszta Józsefet átadták a kir. ügyész­ségnek, a honnan átkisérték Nyíregyházára. (Beregmegye.) A munkácsi gyermekmenhely kebelében jelen­leg 2018 gyermeket gondoznak, kik közül 228 izraelita vallásu. — Gyógyszertári jog átruházás. A „Zrínyi Ilona“ gyógyszertár eddigi tulajdonosa Hőny Géza a gyógyszertár személyes üzleti jogát átruházta Keleti Ede oki. gyógyszerészre. — Az oroszvégi hid. Nagy riadalom volt a múlt héten az oroszvógi ideiglenes híd miatt, melyet a Latorca áradása és a napokig tartott szokatlan téli esőzés erősen megingatott. A hidlábak alól a kövek egy részét kimosta, úgy hogy a hid több­szörös hullámvonalban meghajolt és több helyen aggasz­tóan lesüppedt. E miatt a hídon való közlekedés csend őri ellenőrzés alá került s az előző két napon csak a gyalogjárókat engedték keresztül. Nagyobb teherrel megrakott szekerek még most sem közlekedhetnek rajta. — Lelketlen íosztogató címmel bélyegezhető az, ki egy szegény, ártatlan gyerektől elrabolja az ő legkedvesebb ajándékát! Ez történt 22-éu Munkácson, Rjas Máriával a gyermekmenhely állami gondozottjá­val, ki a gimnáziumban felállított karácsonyfáról nyert •Jézuska-ajándékát boldog lelki örömmel vitte haza, azonban a lelketlenek elraboltak tőle miudent, melynek szegény ártatlan csaknem áldozata lett, mert a sok sirás annyira kimerítette, hogy öntudatlan állapotba esett s igy talált rá a szolgálatot teljesítő csendőr esti 8 órakor, ki is rögtön beszállította a munkácsi kór­házba. — Kitett csecsemő. A múlt kedden kora reg­geli órákban Munkácson, a Kőrösvég-utca elején egyik ház udvarán egy 3—4 hetes fiúgyermeket találtak be­pólyázva a ház küszöbe mellett letéve. A gyermeket a házbeliek a gyermekinenhelybe szállították s a rend­őrségen az esetről jelentést tettek. A gyermeket a gyer- mekmenhelyben ápolják és a szívtelen anyát a csend­őrök keresik. (Ugocsamegye.) Gyászhii. Gróf Csáky László, a vármegyének 7 éven át volt főispánja, a napokban elhunyt. A teme­tés e hó 26-án volt Szepesmindszeuten, ahol a vár­megye koszorúját Lator István törvhatósági biz. tag helyezte a ravatalra. — A borzsavölgyi gazdasági vasút uj igazgatója. A Langer Bódog igazgató lemon­dása következtében üresedésbe jött állásra Paupio Sán­dor ny. államvasuti főmérnök van kinevezve. Egyben arról is értesülünk, hogy az igazgatóság a jövő jan. 1-től Beregszászban fog székelni. Tarka krónika. Legény vacsora. Valahol Ung megyében, a minap nagy legény- vacsora volt egy faluban. A legény vacsora azt jelenti, hogy az asszony unatkozik otthon, mialatt a férje mulat. Amúgy falusi módra : a jegyző, a gyógyszerész, meg még néhány notabilitás volt hivatalos a vacsorára. Mindenik férj elintézte az ügyet otthon a felesé­gével, csak a gyógyszerésznél volt tragédia. Az asz- szony sehogyse akart beleegyezni abba, hogy az ura lumpolni menjen. — Nem engedsz ? — kérdezte a férj. — Nem 1 — Hát akkor — mégis elmegyek, És elment, bevágván dühösen az ajtót. Egy fél­óra múlva már vígan itta a hegy levét a többivel együtt. Az asszony pedig fogta magái, kendőt kapott magára s elment az orvoshoz. Rövid tiz perc múlva diadallal jött ki, a kezében egy csomó kis papirszelettel. Kilenc órakor beállít a vacsorára a gyógyszerész cselédje: — Recept van, tekintetes ur! A gyógyszerésznek nem tetszik a dolog, de a törvény — törvény, otthagyja hát a vidám kompániát és hazaszalad a patikába, a hol egy paraszt vár a re­cepttel. Hamar megcsinálja, azzal visszarohan mulatni. Negyedóra múlva megint jön a cseléd: — Tekintetes ur, megint van recept. Ä patikus káromkodik egy cifrát, de hazamegy megint. Egy másik paraszt vár egy másik recepttel. Éjfélig kilencszer hívták haza a patikust a mulat­ságról. Akkor aztán végleg dühbe gurult és nem ment vissza a legényvacsorára. Csak másnap tudta meg, hogy a recepteket a felesége íratta a doktorral s ugyancsak ő osztotta szót a szomszédok között. Belekerült vagy tiz forintjába a tréfa, de megmutatta, hogy ő az ur a háznál . . . * Méltányosság. N. N-et felkérte valaki, hogy lépjen be az Ung­vári Dalárda működő tagjai sorába. — Nem tudok ón uram énekelni, — mondotta ő szerényen. — Nem-e? — Bizony mondom, hogy nem ! Tudja uram az ón hangom olyan, hogy hallattára a halottak feltámad­nak, az élők pedig kínos szenvedések között térnek örök nyugalomra. — No de halija, kérem, ilyet ne akarjon velem elhitetni, hiszen ön a temetéseken kántorkodik is? — No, ez igaz. De hát ez semmit sem bizonyít. A temetéseken nyugodt lélekkel énekelhetek, mert ha a halottak fel is támadnak tőle, az csak nem veszedelem ? — Hm . . . — Tessék ? — Hm ... Ha az anyósom megtalálna halni vé­letlenül . . . izé . . . ugyebár . . . ugyebár megteszi nekem azt a szívességet s uem jön el a temetésre funkcionálni? . . . Irodalom. — A Divat Szalont, első és legszebb asszony- ujságunkat ajánljuk olvasóink figyelmébe. Minden csa­ládfő a legteljesebb megnyugvással viheti be otthonába, mert e díszes kiállítású, tartalmas és érdekes füzetek­ben minden kéthótben igazi jóbarátja előtt nyitja ki a kapuját. A Divat Szalon oktatója, segítője és mulat- tatőja minden asszonynak, minden lánynak, és a taka­rékosság, a szorgalom, az otthon szeretető, megbecsü­lése, a gyermekgondozás megkönnyítése és a legneme­sebb szellemi szórakozás az, a mivel olvasóit elárasztja. Közleményei fölött nem kisebb írónő, mint Szabóné Nogáll Janka őrködik és munkatársainak diszes név­sorában ott vannak mindazok, kik e lappal egyidejű­leg — huszonkét esztendő alatt — lettek az olvasó- közönség kedvencei. A divat, melyet magyaráz, józan, komoly, a magyar gazdasági viszonyokhoz illő, és a mi szellemi fejlettségünkhöz van mérve minden olyan cikke, melynek célja az, hogy a leáuynevelést befejezve, kész, tudatos, derék háziasszonyokat állítson az otthon élére. Ezeknek szánja az otthon varrott ruha, az otthon készített műtárgy dicsőségét, ellátván olvasóit az iugyon- szabásivek, munkarajzok minden fajtájáv d és az in gyen-mellékletképen megjelenő gyormekujságot, mely­nek az a célja, hogy a fiatal anyák nem csak a gyer­mekek ruházását könnyen megtanulhassák, hanem, hogy gyermekeikkel foglalkozzanak is. A Divat Szalon dús és értékes közleményeit gyönyörű képek tarkítják s rendeseu két művészi kivitelű színes divatkóp képezi a füzet csinos és tartós boritékát — A Divat Szalon kiadóhivatala: Budapest, V., Eskü ut 5. sz. mindenki­nek szívesen küld mutató számot, az előfizetési árak feltüntetésével együtt, melyekuek csekélysége szinte szembeszökő a lap pazar és tartalmas kiállítása mellett. Egész évre 12 K., félévre 6 K és negyedévre 3 K. — A JÓ Pajtás Almanachja. Az ifjúsági iroda­lomnak, mely ilyenkor karácsonykor szokott legjobban föllendülni, az idén érdekes újdonsága van : a „Jó Pajtás Almanachja“, melyet Sebők Zsigmond és Benedek Elek, a lap szerkesztői szerkesztettek, s melyet a „Jó Pajtás“ előfizetői egy csinos kis tárca- naptárral kaptak karácsonyi ajándékul. Az Almanach egy tiz ivos kötet könyv, művészi színes címlappal, tömérdek szép illusztrációval s az olvasnivalók egész tömegével. Sebők Zsigmond kedves mackó történetet irt bele, Benedek Elek mulatságos mesét, Tom- csányiné Czukrász Róza nemes hangulatú színdara­bot. Ezeken kivül az élvezetes elbeszélések és mesék egész sora van az Almanachban Rákosi Viktortól, Mol­nár Ferenctől, Mauks Kornéliától, Móka bácsitól, több népszerű természettudományi cikk, útirajz, köszöntő versek, emlékkönyvbe való sorok stb. Az Almanachot kiállításának szépsége és tartalmának gazdasága a legkiválóbb ifjúsági könyvek sorába emeli. A tárcanaptár zsebbe való, ügyes formátumban nemcsak naptári részt ad, hanem rovatokat a kis diákok följegyzései számára, a hova beírhatja tanárai­nak, tanulótársainak stb. névsorát. Az Almanachot és a tárcanaptárt, mely a Franklin-Társulat kiadásában jelent meg, a „Jó Pajlás“-nak nemcsak eddigi, de újévkor belépő uj előfizetői is ingyen kapják. Mint nagyon alkalmas ajándékot, a kettőt együtt 3 K-ért bárki megveheti bármely könyvkereskedésben. Közgazdaság. Az amerikai diófa (Juglans nigra) és tenyésztéséről. * A külföldi fanemek között nálunk Magyarországon és Szlavóniában alig ismerek figyelemre méltóbb és tenyész­tésre érdemesebb fanemet az amerikai diónál. Mégis azt tapasztalom, hogy erdészeink minden egyéb fanemekkel szivesebben kísérleteznek, mint éppen ezzel, mely ha­sonló fáradságaikat aránytalanul dúsabban jutalmazná. Az egész országban — Szlavóniát is beleértve — alig két-három kisebbszerű ilyen diófa-erdőcskét ismerek, melyek közönséges erdei kultúrában részesültek; máshol az amerikai diófa mindenütt csak mint díszfa, parkokban található fel. Ennek oka kétségtelenül abban rejlik, hogy egyrészt iskolai tanulmányaink közepette nem keltettek bennünk e fanem iránt elegendő érdeklődést, másrészt pedig mert önállóságunk idejében nem volt alkalmunk vele behatóan, érdeme szerint megismerkedni. Engem is csak a szerencsés véletlen juttatott hozzá, s minthogy kísér­leteim jutalmául immár saját munkateremen is gyönyör­ködhetem igen szép amerikai diófa-erdőcskében, tehát megpróbálom hasznos tapasztalataimat érdeklődés tár­gyává tenni. Az amerikai diófa tenyészigényei szerint legjobban szereti a berkes helyeket; tehát főként folyamok közelé­ben, régi ártereken, áradvány-talajban díszük, mely t. i. üde, nedves és mérsékelten kötött. A hol a magas kőris és a mocsártölgy kedvezően tenyészik, ott többnyire jól érzi magát az amerikai diófa is. Fényigényes fanem, de a gyér árnyékolást tűri, miért is szokásban van kőrissel elegyíteni. Telepítése magról és csemeték ültetése által egyaránt történhetik, de a hol mezőgazdasági köztes­használattal mívelhető, ott többnyire a magvetést alkal­mazzák, mert az könnyebb és sikeresebb is. A telepítésre szolgáló csemetéket hasonló talajú csemetekertben kell nevelni. A magról való telepítés történhetik őszkor és tavasz­kor is. Ismétlem, hogy ezt csak ott alkalmazzuk, a hol két-három évig mezőgazdasági kapásnövényt is helyez­tünk a sorközökbe, a hol ez nem lehetséges, ott vagy csemetéket ültetünk, vagy ha mégis magot vetünk, azt kerti gondozásban kell részesíteni, gyakori gyomlálás és kapálgatással, mert a gaz csakhamar kiöli. A magról való telepítés őszkor következőleg történik : 20—40 éves termőfák alól felszedetjük a zöld burokban lehulló diókat és minden tisztogatás nélkül halomra ra­katjuk, hogy a nedves zöld burokban összefülledjen; a fülledés előmozdítása céljából nedves homokkal is takar­hatjuk. Az így előkészített magot a munkálkodásra még alkalmas legkésőbbi őszi napokon egyenkint a talajba helyezzük, sekély kapavágások után, 4—5 cm. mélyre. Ha elegyetlenül telepítjük, akkor a sorokat kettő, a csemeteközöket pedig egy méterre mérjük; ha utóbb kőrisfát is telepítünk közbe, akkor a sorközők három méterre veendők. A jól füllesztett diómag már az első tavaszon kikéi, de ha a füllesztés nem sikerült, vagyis ha a dió szára­zon kerül a földbe, akkor csak a második tavaszon csirzik. Lehet a magot tavaszkor is vetni, de ezen célból az őszkor szedett diót zöld héjában hagyva egész télen át ! vizes homok alatt, vagy nedves pincében kell tartani. Szokásos az is, hogy a tavaszi vetésre szánt diót nagy kádban helyezik el télire olyanformán, hogy legalól me­szes vízzel jól meglocsolt homokot tesznek, arra egy réteg diót, ismét ilyen homokot és így rétegenkint tovább, míg legfelül szintén vizes homokot és az egészet pincé­ben tartják kora tavaszig és akkor rakják földbe. A lényeg az, hogy elvetés előtt a diót alaposan fülleszteni kell, ha azt akarjuk, hogy mindjárt az első tavaszon kikeljen. Minthogy azonban s legkedvezőbb előkészítés mellett is megtörténik, hogy egyes diószemek elmaradnak a csírá­zásban, azért a vetés után egy évig a csemeteközőket csak gyomlálás által tisztogassuk; kapával csak a sor­közökben engedjünk munkálkodni. Sőt nagyobb bizton­ság kedvéért célszerű minden diószemnek az ágyát arasznyi darabkákra vagdalt nádnak beszúrása által meg­jelölni és a mezőgazdasági köztes használattal foglalatos­kodó munkást figyelmeztessük, hogy ha az első tavaszon nem is kel minden diószem, azért annak az ágyát éppen úgy körülgyomlálja, mint a kikeltekét, mert ha a mag egészséges volt, akkor a második tavaszon okvetlenül ki fog kelni. A telepítés csemeték kiültetése által is történhetik, de mint előre megjegyeztem; ez a mód kevésbé sikeres. Ugyanis az amerikai diónak az a sajátsága, hogy csírá­zása után mindjárt az első évben igen erős és hosszú * A mennyiben vármegyénk területén is megindultak az erdő­sítési munkálatok, különösen magán- és úrbéres erdőtulajdonosainkkal való megismertetés céljából közöljük e cikket. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents