Ung, 1910. január-június (48. évfolyam, 1-47. szám)

1910-01-08 / 3. szám

3. szám. 5. uidai A szomszédból. (Zemplénmegye.) Nagy idők tanúja. A napokban balt meg Tolcs- ván hosszú szenvedés után 77 éves korában a város egyik legtiszteltebb régi polgára, Szlávy Alajos. Az elhunyt mindenképen érdemes, szép és hasznos életet élt. 1848-ban, a szabadságharc kitörésekor mint 14 éves fiatal diák beállt a Pálkövy tanár által Sárospa­takon szervezett önkéntes csapatba s a Csemniczky ka­pitány vezetése alatt állott önkéntes vadászzászlóaljban küldötte végig a szabadságharcot. Azután Tolcsván telepedett meg, s egész életén át tevékeny részt vett a közéletben. Hosszú ideig volt a község főbírája, meg­alapítója s éveken át főparancsnoka volt a tolcsvai önkéntes tűzoltó egylotnek. — Esküvő. Szőllősy Sándor nagymihályi gyógyszerész folyó hó 16-án esküszik örök hűséget Rosenberg Irénnek Budapesten. — Kifosztott borpince. Az elmúlt napokban özv. Teich Zsigmondné sátoraljaújhelyi lakos borpincéjét feltörve találták. A pince főbejáratának, valamint a három mellékág ajtajait az ösmeretlen tettesek feltörték és mintegy 1000 K értékű bort elloptak. A tetteseket keresi a rendőrség. — Werner Sári menyasszony. Werner Sárit, a nálunk is előnyösen ismert cimba­lom-tanárnőt eljegyezte Fűzi Dezső magánhivatalnok. (Szabolcsmegye.) Lopás a vonaton. Orsporrán Péter, kisvárdai kereskedő feljelentést tett a rendőrségen, hogy f. hó 3-án Budapest és Füzesabony között a személyvona­ton nadrágja zsebéből elloptak 3000 koronát, a mely összeg százas-bankjegyekből állott A meglopott kereskedő két fiatal embert gyanúsít, a kik Budapes­ten vele együtt egy kocsiszakaszba szállottak be. Az egyik 20—23 év körüli, a másik 25—26 éves lehetett. Az előbbi Gödöllőn, az utóbbi Aszódon szállott le a vonatról. A rendőrség keresi a tolvajokat. ^ Tarka krónika. Az esperanto nyelv. Az esperantistáknak egy lelkes ungi hive, kis lelke egész erejével küzd az esperanto nyelv minél szélesebb körben való elterjesztésén, — egy alkalom­mal e nyelv nagy hasznát magyarázva, hogy hallgatóit megnyerje s a tanulás nehézségeitől félőket is meg­nyugtassa, olyan kijelentést tett, hogy az esperanto nyelvet könnyűségénél fogva, egy kis akarattal két nap alatt bárki elsajátíthatja. E kijelentését 7 éves kis lánya is hallotta. Történt egy alkalommal, hogy esperantistánk családjának legkisebb, alig 2 hónapos tagja, valamiért nyugtalankodni kezdett. Nyugtalanságának okát azon­ban semmi módon sem tudták megállapítani. Sok sikertelen kísérlet után a már említett kis leány a következő kérdéssel fordult anyjához : — Mamukám, mikor fog már beszólni tudni a kis baba? — Jaj, kis lányom, az még sokára lesz. Vagy két óv múlva. — Hát miért nem tanítjátok esperanto nyelvre ? Akkor már 2 nap múlva meg tudná mondani, ha valami baja van. * Miért sir ? Egy jómódú embert temettek egyszer Ungváron. Nagy örökség maradt utána. A siró rokonok között botorkált egy színész, a kiről egy rokon sem tudta hogy kicsoda és miért bömböl olyan keservesen. Valaki aztán meg akarja oldani a nagy rejtélyt és megkérdezi a siró színésztől: — Kicsoda Ön tulajdonképpen? Rokona talán az elhunytnak ? — Nem. — Ha nem rokona, hát akkor miért sir ? — Éppen azért sírok, mert nem vagyok rokona. * Kaland az utón. Egy úri családnak fiatal leánya a karácsonyi ünnepeket a fővárosban rokonainál töltötte, a honnan mindjárt az ünnepek után vissza utazott. Tömérdek sokan szállottak föl a vonatra, de az utasok nagy része már a közeli állomásoknál el-elmaradozott s a leányka egészen egyedül maradt a bőrpamlagos kupéban. Azon­ban ez sem tartott sokáig, mert a vonat elindulása előtt egy csinos, kisbajuszu legényke ugrott föl és a vele szemközti helyet foglalta el. A kis leányt szörnyű félelem szállotta meg a magányban. Eszébe jutott az édes anyuskája figyelmeztetése: — Őrizkedjél a vonaton mindenféle ismeret­ségtől 1 T7 3>T Or Hirtelenóben arra gondolt, hogy leszáll, de mikor ez a mentő eszméje támadt, az átkozott vonat éppen elindult. A fiatal ember pedig — a kislánynak úgy tetszett — egész bizalmasan hunyorgatott és laposakat pislangatott nagy barna szemeivel, a mitől a leányka úgy megreraegelt, mint a novellabeli nyárfalevél. Sőt még ennél is jobban, a mikor a legény ke ezt kérdezte: — Hova utazik nagysád ? Gyönge hangon felelt a lány: — Ungvárra. ügy látszott, mintha ez a válasz jól esett volna az ifjúnak. Izgatottan kezdte pödörni a csöppnyi kis bajuszát, közbe köbintett is egyet-egyet, mint a ki mondani akar valamit. Néhány percig tartott ez igy, a mig végre a fiú kényelmesen megvetette a hátát az ülésen és újból megszólalt: — Nagysádat egy szívességre kérném. Az utitársnő félő hangon mondta: — Tessék. — Ha Csapra érünk, kegyeskedjék engem fel- költeni. — Szólt és ezzel lehunyta szempilláit. Közgazdaság. Állatok védelme télen. Hasznos házi állataink ópugy, mint hasznos vad állataink is, kivált télviz idején szorulnak a mi védel­münkre ; tegyük meg hát értük, a mit tennünk lehet, nemcsak azért, mivel ez emberségi kötelességünk, hanem azért is, mivel az akármilyen rendű hasznos állat az emberi érdekeknekkimagasló munkása. Rövidre fogva a teendőket, igyekezzünk télen, kivált síkos ut esetén lovat, ökröt úgy patkollatni, hogy kisikamodásuk s felbukásuknak, megsérülésük­nek útját vágjuk és ne feledjük, hogy munkás állataink a nehéz havas, síkos utón csak alig fél akkora terhet képesek legyőzni, mint jobb utón. Gondoskodjunk der­mesztő hidegben kellő betakarásukról is. Ne feledkezzünk meg portaőrző kutyáinkról sem, téli óljuk legyen lehetőleg meleg; ez elérhető szalmá­val való bővebb almozással. Fordítsunk kiváló gondot hasznos oly vadmada­rainkra (nem is hangsúlyozván külön hasznos szelíd szárnyasaink védését), a melyek itthon telelnek és a melyek tavaszkor messze földről ismét visszavándorol­nak hozzánk és irtják a növényvilágnak tólen-nyáron milliárdnyi rovar és egyéb ellenségeit, ekként meg se mérhető hasznot hajtva közgazdaságunknak. Ne saj­náljunk nevezetesen e hasznos vad szárnyasoktól télviz idején némi csekély kisegítő eleséget — asztalmorzsát, gabnahulladékot; no rösteljiink számukra védő helyek­ről gondoskodni, tavasz időre fészkelő alkalmatossá­gokról se feledkezvén meg. Igyekezzünk gazdálkodá­sunk e munkás ingyenes napszámosait vásott gyerme­kek, vadérzósü felnőttek üldözésótól, pusztításaitól is megvédeni. Ebben legáldásosabb működést a lelkészek, ta- nitók időnkénti oktatásaikkal, a helyi hatóságok pedig a vonatkozó törvények és reudeletek szigorú betartá­sának ellenőrzésével fejthetnek ki. Nagy, közhasznú misszió ez, érdemes minden jó hazafinak síkra szállni vele. Vidéki állatvédő egyesületek alakításával, ma dárvédő gyermekligák szervezésével, a madarak és fák napja ünnepélyének rendezésével, megint kivált a helyi hatóságok, lelkészek, tanítók tehetnek igen sokat kevés fáradsággal és anyagi áldozat nélkül. Ez irányokban való tájékoztatásért forduljon az érdeklődő a már vidéken fennálló állatvédő egyesü­lethez, vagy az országos egyesülethez, a mely kész­séggel ingyen támogat minden ilyen törekvést. Ez egyesület cime: Országos Állatvédő Egyesület, Buda­pest, IX., Ernő-utca 11—13» sz. Ménkiosztás. Az alispán a 113742—1909. sz. földmiv. miniszteri rendelet alapján közhírré teszi, hogy a ménkiosztás Turjaremetén 1910. évi január hó 29-én fog eszközöltetni. ßflrflOQ szép karácsonyi kiállítása vétel- UUI UOO kötelezettség nélkül megtekinthető Anyakönyvi hivatalból. Hivatalos óra: d. e. 9—12, d. u. 3—5. Házasságkötés minden nap, kivéve vasárnap és ünnepnap délutánját. Népmozgalmi kimutatás: Január 1-től Január S-l£. Születések: Halpert Májer és Glanc Betti, fiú, Miliőn Rafael és Wächter Háni, fiú, Kosán László és Szolyanik Katalin, fiú, Valigura Tekle és Vitek János, leány, Wunzel Jude és Eshanére Sára, leány. Halálozások: Temmol Viktor r. k. 4 hónapos gyermek, Legeza Péterné, Falcsó Olene g. k. 48 éves. Kiadó és laptulajdonos: SZÉKELY SIMON BRÁDY-féle gyomorcseppek a Máriaczelli Szűz Mária védjegygyei ellátva, melyeket Máriaczelli gyomom oseppeknek nevez a nép, harminc esztendő óta úgy be­váltak, hogy nélkülözhetetlenek minden ház­tartásban. E cseppeknek utólérhetetlenül jó hatása van mindennemű gyomorrontás, gyo­morégés, székrekedés, fej- és gyomor- görcBök, hányás, álmatlanság, vérsze­gén'ség és sápkór ellen. Kapható minden gyógyszertárban. Egy nagy üveg ) K 40 fill., kis üveg 80 fillér. Postai szétküldésre megrendelhető BRÁDY X. gyógyszertárában a .Magyar Királyhoz. Becs, I , Fleischmarkt 1. Depot 241. Ügyeljünk a védjegyre, a mely a Mária­czelli Szűz Máriát ábrázolja, a vörös szinü csomagolásra és az aláírásra, a mely az oldalt levő kép másolata. 3925 1—20 Petrencsák Géza kárpitos és diszitő Ungvárt a városházával szemben. Ó-német szecessiós garnitúrák. Ebédlő díványok. Lószőr afrik ruganyos matracok. Szekrény ágyak. 6* Roletták. <j* Plüs mogeut bútor szövetek nagy választékban. 8>r Állandó nagy raktár ! BV Olcsó árak! 1* WEISZ LAJOS TÄTf Ungvár, Széchenyi-tér. Fióküzlet: Kossnth Lajos-tér. Raktár mindennemű ZSEB-, FAI I-, INGA- ÉS ÉBRESZTŐ-ÓRÁKBAN 2 évi jótállás mellett. ......—— óra-javitások pontosan és jutányosán eszközöltetnek 1 évi jótállás mellett Tört arany és ezüst fizetósképen a legmagasabb árban elfogadtatik. Vidéki megrendeléseket ős javításokat gyorsan, pontosan és jutányosán eszközlök. 4323/1909. tkvi. árverési hirdetményi kivonat. A nagybereznai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Weinberger Mór végre- hajtatónak, Gyakulics György végrehajtást szenvedő elleni 82 korona tőkekövetelés és járulékai iránti végre­hajtási ügyében a beregszászi kir. törvényszék (a nagy- bereznai kir. járásbíróság) területén lévő, az I. csoport­ban a mokrai 4. sztjkvben B. 19. alatt; — II. csoport­ban a mokrai 79. sztjkvben B. 10. alatt Gyakulics György nevén álló ingatlanjutalékra az árverést 632 K. illetve 62 K. kikiáltási árban elrendelte azzal, hogy az árverés alá került ingatlan a kikiáltási ár */s-ánál ala­csonyabb áron az árverésen el nem adható és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1910. évi január hó 26-ik napján d. e. 10 órakor Mofcra községházánál meg­tartandó nyilvános árverésen oladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becs­árának 10°/o-át, vagyis 63 K 20 f-t, illetve 5 K 20 f-t készpénzben, vagy az 1881. LX. törvénycikk 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi no­vember hó 1-én 3333. sz. alatt kelt igazságügy minisz­teri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadókképes értékpapír­ban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismer­vényt átszolgáltatni. Kötelesek továbbá, ha az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéret tétetett, ha többet ígérni senki sem akar, a kikiáltási ár százaléka szerint megállapí­tott bánatpénzt az általuk Ígért ár ugyanannyi száza­lékáig nyomban kiegészíteni. Ha ennek a kötelezett­ségnek eleget nem tesznek, Ígéretük figyelmen kivül marad és az árverésben, melyet haladéktalanul folytatni kell, részt nem vehetnek. Kelt Nagybereznán, a kir. jbiróság, mint tkvi hatóságnál 1909. évi okt. hó 20-án. 3923 Ordódy, kirv. járásbiró. 6988/1909. tkv. szám. Az ungvári kir. jbiróság, mint tkvi hatóság köz­hírré teszi, hogy Marinics György végrehajtatónak Bi- licska György szerednyei lakos végrehajtást szenvedő ellen folyó végrehajtási ügyében 450 K tőke és járu­lékainak behajtása végett az árverést a következő módozatok mellett elrendeli. 1. Az árverés tárgyát képezi 1) Ungvár város 84. sztjkvóben 101. hrsz. a. felvett s B. 9. 12. alatt árverési hirdetmény.

Next

/
Thumbnails
Contents