Ung, 1910. január-június (48. évfolyam, 1-47. szám)

1910-03-16 / 22. szám

22. szám. XT 3ST C3­3. oldal. kétszáz esztendő nagy idő. Addig még bőven lehet verselni. * Remetevasgyár megélénkül. Gróf Szé­chényi Lászlóék az idei nyár legnagyobb részét Re­metevasgyáron fogják tölteni. A birtok legregényesebb helyén fejedelmi diszii kastélyt építtetnek, melynek munkálatait rövid idő múlva teljesen befejezik s a dús­gazdag grófi pár a nyarat abban fogja tölteni. * Játék a fegyverrel. Szabó György alsó- pásztélyi lakos Marincsák Mihály nagypásztélyi lakos könyöradományt gyűjtő társával együtt haladt Perenseny határában. Szabó kissé ittas volt, a mikor forgópiszto­lyát mutogatta Marincsáknak; a pisztoly elsült s go­lyója Marincsákot combján találta. A gondatlanságból lövöldözőt a csendőrség feljelentette a nagybereznai kir. járásbíróságnál. * Esküdtszék. A beregszászi kir. törvényszéken az esküdtszéki tárgyalások hétfőn vették kezdetüket. A cikluson a következő vádlottak állanak, illetőleg állottak biráik elé: hétfőn Szurmai Mihály és társa (rablás és lopás), kedden Zamulics Vaszil (halált oko­zott súlyos testisértés), szerdán Káté Istvánná (szán­dékos emberölés), csütörtökön Pikula Elekné (szán­dékos emberölés), pénteken Darcsi Gábor és 3 társa (rablás büntette és súlyos testisértés vétsége), szom­baton Ohrazánszky András (szándékos emberölés kí­sérlete). ’ Kis harang kerestetik. A havasközi áll. iskolák gondnoksága iskolai harangnak megvenné vala­melyik hitközség esetleg eladandó kis harangját. Szives értesítést kér a havasközi áll. isk. gondnoksága. * Beküldetett. A városi tanács, mint magán utón értesültem, egyhangúlag megadta az engedélyt özv. Novák Valderoárnénak egy második üzlet építé­sére a Füzessoron. Vétkes mulasztás számba vehető az is, hogy azt az egyet ott tűri a város a legfel­tűnőbb, a legnyilvánosabb helyen, a hol a gimnáziumi ifjúság játékdélutánjaira naponként kénytelen elhaladni. De ezen erkölcsi indítékokkal szemben felkiáltó jelként ott szerepel a magántulajdonosok és a város anyagi érdeke is. A magántulajdon értéke ilyen intézmények közelében megcsappan, a város tulajdonát képező terület pedig, mely éppen ott terül el, értéktelenné válik. Ha már sem az erkölcsi, sem a magántulajdo­nosok érdeke nem lebeg a városi tanács szeme előtt, akkor legalább az amúgy is tönk szóién álló város anyagi érdekét nem szabad figyelmen kívül hagyni. (Egy képviselőtestületi tag.) * A jéghiány és a kedvezményes vasúti fuvardíj. Az országban észlelhető jéghiányra való tekintettel megengedte a kereskedelemügyi miniszter, hogy a magyarországi állomásokra rendelt és fehér­áruként föladásra kerülő jégküldemények — a mennyi­ben az államvasutak vonalain 100 kilóméternél nagyobb távolságra szállíttatnak — kedvezményes vasúti fuvar­díjakban részesittessenek. * Az orr. A mi az orr szépséget illeti, azt az egyes népek különféle körülményektől teszik függővé, de leginkább a nagyságától. Vannak ugyanis olyan népek, mint például a tatárok és a busmannok, a me­lyek akkor tartják szépnek az orrt, ha pisze, úgy, hogy csak azt a nőt tekintik igazán szépnek, a me­lyiknek kicsiny az orra. Ebből a felfogásból azután számos barbár szokás ered, igy például az orr meg­csonkítása. Ez azonban nem csak a barbár népeknél, hanem például az angol szokásnál is divatozott. Az ő asszonyaik ugyanis, hogy erkölcsösek maradjanak és a férfiak csábításának ne legyenek kitéve, levágták az orrukat. A régi egyptomiaknál, görögöknél és római­aknál szokásos volt, hogy a házasságtörőnck levágták az orrát. Ez a büntetés különben divatban volt a kö­zépkorban is és pedig csekélyebb vétség miatt is. Eb­ből a szokásból magyarázható azutáu, hogy a közép­korban még nagyobb embereknek is, mint a medve­táncoltató fiából császárrá lett Justiniánusnak is, meg volt csonkítva az orra. Pedig ez a barbár büntetósmód még később is szokásos volt; igy például Francia- és Angolországban, a mely országok közül az elsőben az istenkáromlást, az utóbbiban pedig a felsógsórtóst büntették igy. * Erdei tűz támadt ismeretlen módon Bercsényi- falvón. A vasút mentén levő gyönyörű fiatalos gyuladt meg s kezdett égni. Kovássy Elemér főszolgabíró, kint lévén hivatalos vizsgálatokat tartani, a tűz szín­helyére sietett, hol már Szutor Imre állomási elöljáró nagy buzgalommal s erővel oltotta a tüzet s Lányi Lajos segédjegyző, valamint több vasúti őrnek segé­lyével sikerült is a nagyobb veszedelmet megakadá­lyozni. A főbíró által kiküldött emberek vigyáztak aztán, hogy a tűz ki ne gyűljön. * A nagy pipa meg a kis Ibrahim, Basch Ái'pád kedves, bájos rajza, Elek apa helyes kis ver­sével egyik ékessége a „Jó Pajtás" Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja legújabb, már­cius 13-iki számának. Dörmögő Dömötöi a Mackó- nemzetség virága folytatja csetlését-botlását a képviselő­házban, Lampérth Géza március 15-ikéről, Telekes Béla a Katicabogárról ir verset. Zsoldos Lászlótól el­játszásra alkalmas, mulatságos vígjátékot közöl ez a szám, Elek apa japáni mesét mond el, Mudin Imre sulydobó bajnok a gerelyvetés sportjáról mond el ér­dekes dolgokat, Benedek Elek székelyföldi téjleirása, tréfás képsorozat, Rákosi Vikor órdekfeszilő regénye, tréfa, rejtvény, szerkesztői üzenetek, valamint nagy­számú szép kép egészíti ki a szám tartalmát. A „Jó Pajtás“-t a Franklin-Társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 K 50 f. Mutatványszámot kívánatra in­gyen küld a kiadóhivatal (Budapest, Egyetem-utca 4.) * Az alkohol és az állatok. El sem hinnők, ha példák nem bizonyítanák, hogy az állatok is mennyire szeretik az alkoholt. Kap­nak is rajta, valahányszor módját ejthetik. Sőt már-már félni lehet, hogy az alkoholizmus még háziállataink közt is elterjed. Az elefánt, medve, lő, kutya és némely emlős állat szenvedélyesen szereti az alkoholt; a medve és a majom sörivásban bátran kiállja a versenyt egy német burs-sál. A tyúkok nagyon szeretik a pálinkát és egymást törik a pálinkás meggyért, amit pajkos fiuk vetnek oda nekik, hogy gyönyörködjenek a részeg tyúkok játékában. Állatseregletek tulajdo­nosai és állatkerti ápolók beszélik, hogy az elefánt akárhányszor ügyes furfanghoz folyamodik, csakhogy egy kis itókára szert tehes­sen ; mikor már semmi sem segít, egyszerűen betegséget szimulál, csakhogy alkohol tartalmú orvosságot adjanak neki. A majmot is éppen ennél a gyöngéjénél fogva ejtik rabságba az afrikai benszü- löttek; egy egész népes majom-család elfogását elvégzi egyetlen egy ember. Egy pálinkával telt edényt állít az erdő szélére; a maj­mok alighogy megpillantják az edényt, csapatostól rárohannak és ha­marosan úgy berúgnak, hogy az embert is pajtásnak vélik. A vadász ekkor egy majmot karjánál fogva elkap és megindul vele a falu felé ; a többi majom nemhogy nem fut el, talán nem is tudna futni, hanem követvén a vadász példáját, egymás karjába kapaszkodva, megindulnak csapatostól a falu felé. Ott aztán elbánnak velük. A pa- pagályok is nagy alkoholisták és sokan berugatják őket, csakhogy mulatságos viselkedésükben gyönyörködhessenek. Egy természetbúvár még a pillangóról is azt hireszteli, hogy részeges, és néha holtrésze­gen fetreng. De mit szóljunk a newyorki sörgyárak lovairól, melyek a sörivást úgy megszokták, hogy a sárgaföldig leiszszák magukat, s akárhány a delirium tremens tipikus jelei közt adja ki páráját. Ezek­kel a lovakkal csakis a német diákok kutyái állhatnák ki a versenyt. A szomszédból. (Zemplénin egye.) A gyermeki szeretet. Sárospatakon e hó 2-án hirtelen elhalt Veres Ferenc állami tanitóképezdei ta­nár. Erzsébet nevű 17 éves leánya, ki atyját végtele­nül szerette, ennek hirtelen halálát látva, annyira el­keseredett, hogy kezén az ütereket felvágta s ha kellő időben orvosi segély nem érkezik, a jó édesapával együtt halni kívánó viruló szép leány is elvérzett volna. Életét sikerült megmenteni. — Lj egylet Sátoralja­újhelyben. Az Ujhelyben lakó mozdonyvezetők érde­keik előmozdítása, a kartársi egyesülés fokozása és társadalmi állásuk érvényesítése céljából Sátoraljaúj­helyi Mozdonyvezetői Kör elnevezéssel egyesületet ala­kítottak Sátoraljaújhely székhelylyel. Az alakuló köz­gyűlés f. hó 11-én volt. — Tenyészbikavásár Tőke- terebesen. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesü­let által Tőketerebesen e hó 8-ikán rendezett V. te­nyészbikavásár minden tekintetben sikerült. Felhajta­tott összesen 58 drb bika; eladalott 43 drb. A vétel­ár 300—800 koronáig terjedt. A bikák legnagyobb ré­szét zemplénvármegyei községek vásárolták meg a je- lenvolt m. kir. gazdasági felügyelő közvetítésével meg­felelő állami kedvezmény mellett. A felhajtott állatok kivé­tel nélkül zemplénvármegyei tenyésztőké voltak. — Pá lyázati hirdetmény. A ladamóci ref. egyház tornyot épít­tet, templomát renováltatja, ezalkalomból versenytárgya­lásra pályázatot hirdet az építkezésnél szükséges ösz- szes munkákra együttesen. A pályázaton részt venni szándékozók az építési és szerződési feltételeket és a toronytervet megtekinthetik Ladamócon a lelkészlakon, esetleg az kívánatra nekik másolatban megküldetik. Az ajánlatok a ladamóci ref. lelkésznél adandók be 1910. március hó 21. (huszonegy) délelőtt 10 óráig. — Uj pénzintézet Királyhelmecen „Bodrogközi Gaz­dák Takarékpénztára és Jelzálog-intézete Részvény- társaság“ névvel uj pénzintézet alakult 150,000 K alap­tőkével. (Beregmegye.) Kulturgyülés. A Beregmegyei Magyar Közmivelő- dési Egyesület rendkívüli közgyűlést tartott Beregszász­ban. Ezen közgyűlést, melyen Schürger Ferenc elnökölt, az alapszabályok módosítása tette szükségessé, meny­nyiben az évi tagsági dij az eddigi 2 koronáról 4 ko­ronára emeltetett fel. A központi igazgató választmány által előzőleg nagy körültekintéssel megvitatott alap­szabálytervezetet nagyon csekély és alapjában lényeg­telen módosításokkal a közgyűlés elfogadta. Ezenkívül bemutattatott az egyesületnek 1909. évi zárószámadása, a mely 25100 K 83 f. bevétel és 5192 K 45 f. kia­dással s ekként 19908 K 48 f. pénztári maradvány­nyal tudomásul vétetett s a pénztárosnak a felment­vény megadatott. Az egyesület vagyona egyébként 77182 K 67 fillér részint készpénzben, részint érték­papírokban. — A íelvidéki kerület országgyűlési képviselője, Barta Ödön a nála tisztelgett 150 tagú küldöttség előtt kijelentette, hogy a jelölésre nem re­flektál, miután a nagyszőllősi kerületben lép föl. így a a küldöttség Dudits Endre képviselőt kereste föl s kérte a föllépésre. — Jubileum. Nagy Béla árvaszéki ülnök, Bereg vármegye tisztikarának tagja, e bó 10-én ünnepelte meg szűk családi és baráti körben közigaz­gatási pályára lépésének 30-ik évfordulóját. — A be­regszászi villamos telepről. A közelmúltban a vá­rosi villamos telep kezelősége az áramfogyasztó közön­ség érdekében több rendbeli személyi változást aszkö- zölt a helyi telep vezetőségében ; szakavatott uj erő­ket alkalmazott, a kik minden idejöket és tudásákat a telep érdekeinek szentelik. Mikor írhatunk mi igy az ungvári telepről ? (Ugocsamegye.) Nyolcszáz levél egy képviselőnél. Brődi Ernő a napokban Nagyszőllősön jártában eldicseke­dett azzal, hogy 4 évi képviselősége alatt 800 kérő levelet kapott a nagyszőllősi kerület választóitól, azo­kat összegyűjtötte s alkalmilag nyilvánosságra hozza. Szóval Bródi megbélyegző dolognak tartja azt, hogy választói hozzáfordultak. El kell neki hinni, hogy igaza van. (Szabolcsmegye.) Építkezés. Levelek község 26000 K előirány­zattal iskolát építtet. Pályázni március 29-éig lehet rá. — A nyíregyházi kiállításról. Egy-két hét előtt a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesü­lete elhatározta, hogy a magyar mezőgazdasági gép­gyárak és külföldi képviseletek ez évben egyetlenegy mezőgazdasági kiállításon sem vesznek részt. Az egye­sület most visszaszivja határozatát. Az egyosület ugyan­is néhány nap előtt újból ülést tartott és a tárgya­lás során elhangzott az az óhajtás, hogy számolni kell a mezőgazdasági körök részéről megnyilvánult óhajjal s épp ezért elvben hajlandóknak nyilatkoztak a nyír­egyházi kiállításon való részvételre. — Zárlat. Nyír­egyházán a sertósvész fellépett. A mennyiben a bete­gülés zárt helyen történt, a város kérvénynyel fordult a vásártartás engedélyezése végett a miniszterhez. — Eltűntek. Szűcs András polgári kisgazda, Bontovits Péter büdi kondás bojtár, Frank József polgári kis­gazda nyomtalanul eltűntek. Közgazdaság. Az Ungvári Hegyközség évi közgyűlése. Évek óta nem volt az ungvári hegyközségnek oly csendes lefolyású és nyugodt gtenetü közgyűlése, mint f. hó 13-án d. u. 4 órakor a városháza nagytermében. Le­tárgyalta a közgyűlés az 1910. évre szóló költségelő­irányzatot, megállapította az ez évi munkarendet, nap­számbéreket; állásában véglegesítette Fundanics Ká­roly hegybírót s fizetését 200 koronával emelte, mert józanóletü, pontos és kötelmeit buzgón teljesiti s erős a remény hozzá, hogy ezentúl még nagyobb buzgó- sággal tetjesiti majd teendőit s rendet teremt a szőlő­hegyen. Közegészségügyi tekintetben dr. Reisman Arnold orvos indítványára nagy horderejű s rendkivül neve­zetes újítást hozott ez a közgyűlés — megszüntette ugyanis egyhangúlag a napszámosoknak a pálinkaa­dást, de ennek megváltása fejében naponkint és fejen- kint minden munkás 10 fillérrel magasabb bért kap. Szőnyegre került a Mély -ut, a Landon-féle ut rendezése, több kérvény elintézése is. A közgyűlés egyhangúlag határozattá emelte, hogy ezontul nem en­gedi a vincelléreknek az egyes borházakban való la­kást. Tömérdek visszaélés, igen sok rendetlenség tá­madt ebből már eddig is. E tekintetben a közgyűlés polgármesterünk, Fincicky Mihály erélyes intézkedéseit csak dicsérőleg és nagy el­ismeréssel emelheti ki, úgyszintén a rendőrségnek he­lyes és szigorú támogatását. Erős a hitünk, hogy az ungvári hegyközség nyugodtabb és hasznosabb jövő­nek néz elébe. Az értekezlet dr. Sajó Elek éltetésével ért véget, a kinek minden jelenlévő tag gratulált és köszönte a gyűlés helyes és tapintatos vezetését. (B. Ö.) A Csapi vásár. Csapon folyó hó 23-án országos vásárt tartanak. Kiadó és laptulajdonos: SZÉKELY SIMON.

Next

/
Thumbnails
Contents