Ung, 1910. január-június (48. évfolyam, 1-47. szám)
1910-03-16 / 22. szám
48. évfolyam. — 22. szám. Megjelenik minden vasárnap reggel és szerdán délben. Ungvár, 1910. március 16. Előfizetési feltételek: Csak az „Ung“ lapra Egész évre . . 12 K Negyedévre . 3 K Félévre .... 6 K Egyes szám . 12 f. Amerikába: Egész évre ...............17 K ,,1’na .ármeKye Hivatalos I,apjá“-ral együtt egész évre IS K — Félévre . . 8 K Ung vármegye Hivatalos l.apja az „U n g“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. AZ UNGMEGYEI Hirdetések úgy az „Ung“, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvkereskedésébe küldendők. Nyilttér soronkint 40 fillér A nyilttér és hirdetési dijak előre fizetendők. Kiadóhivatal! telefonszám 11. GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség: Kazinczy-utca l-ső szám. Felelős szerkesztő : BÁNÓCZY BÉLA. Segédszerkesztő : DEÁK GYULA. A közsegélyezésről. ív. — A közsegélyezésre jogosultak. — Irta dr. Novák Endre. A közsegélyre való jogosultság lehet ideiglenes (1., 2. és 4. pont alattiak) és végleges (3. pont alattiak); lehet továbbá a szükség mérvéhez képest részleges avagy teljes — a szerint, a mily mérvben az életfentartásnak három főszükségletét az illető teljesen vagy csak részben nélkülözi. 1. A vagyontalan árva gyermekek és még keresetképtelen serdülők segélyezése. A közsegélyre szoruló gyermekek védelmére alkotottt.-c. létrehozásával Széli Kálmán nagynevű államférfiunk nevéhez fűződik Magyarországon a gyermekvédelem minden részletében sikerült nagy müve. Egy mesteri, önálló, a külföldi hasonintézményektől független, teljesen magyar alkotás ez, melynek gyökerei csakis a honi viszonyokból táplálkoznak s ez okból minden izében a célnak megfelelő. Emberi alkotás azonban tökéletes nem lehet, igy a mi gyermekvédelmi törvényünknek is van egy nagy szépséghibája, hogy alkotói az uj cimü adózást kikerülendő, annak anyagi eszközeit az országos betegápolás amúgy is elégtelen alapjából fedezik s a fenti okból most már az alap a kettős nagy feladatra elégtelen. A gyermekvédelmi törvény alapján minden közsegélyre szoruló kisded avagy serdülő életfentartási szükségleteit 7 éves korig az államtól, 7—15 évig pedig az illetékességi községektől nyeri. Azonban mindannyian az illetékes gyermekmenhelyek igazgatóságának főfelügyelete alatt állanak s ily módon ezen intézetekben egy állandó tartalékotthont, azok vezetőiben pedig sorsukkal szeretettel foglalkozó gyámolókat bírnak. A szerencsésen megalapozott társadalmi alkotásoknak azon előnyük is megvan, hogy azok helyes fejlesztése is, mondhatni, önmagából nő ki. így van ez a gyermekvédelmi törvénynyel, melyet az 1908. évi XXXVI. t.-c., az uj büntető novella bölcsen kiegészített, mely a 15 évet be nem töltött bűnös gyermekek büntetését a gondos javító neveléssel cseréli fel. Ha mindezekhez, a többi társadalmi hasonintézményektől eltekintve, hozzáveszszük az Országos Gyermekvédő Liga — s csak a nemrég megalakult Gyermek-Szanatóriumi Egyesület feladatait — megnyugvással láthatjuk, hogy a gyermekek védelme Magyarországon azon utón halad, melyen rövid pár év alatt betöltve fogjuk látni az igazi, a jogosult szociálizmus azon követelményét, hogy az élet fentartására szükséges feltételekben országunkban szűkölködő gyermek vagy serdülő csak elvétve leend. 2. A vagyontalan betegek és szülőnök közsegélyben való ellátására teljesen kielégítő törvényes intézményekkel bírunk. A vagyontalan szülőnők akár a közkórházakban, avagy az összes szülőházakban (3 orvosi szülészeti klinika, átlag 20 bábaképezdei klinika, 18 gyer- mekmenhelyi szülőosztály) kényelmes díjtalan ellátásban részesülnek nemcsak a lebetegedés és gyermekágy, hanem a terhesség utolsó pár hetére is. A vagyontalanok nagy része azonban a nyilvános szülőházakat kikerülve, igen gyakran szívesebben marad szegényes otthonában, nélkülözve tisztaságot, kényelmet, rendes ápolást. A szülőnő érdekében nagy horderejű haladást jelent az a törvénycikk, mely a körorvosi és bábakérdést rendezte. Ezen törvénynyel ma már odáig juthatunk, hogy minden községnek lehet okleveles bábája, mert 160 korona a legkisebb, nagyobb községekben pedig 300—350 K állami fizetés van megállapítva. Ha nem is sok az összeg, de mindenesetre egy nagy javulás az eddig volt állapothoz képest. Az otthon- jokban lebetegedett vagyontalan szülőnők közsegélyezése kérdésénél szükség volna még gondoskodni a gyermekágyi idő előtt, alatt és utáni segélyezéséről. E segélyezésnek a betegsegélyző pénztárak keretében kellene megoldást lelni, — szükséges volna továbbá fejleszteni az úgynevezett bölcsődei feladatokat, t. i. a kenyérkereső anya távolléte idejére létesített gyermekgondozó helyiségekkel. Ily helyiségeket nagy gyárvállalatok magok létesítenek, hol azonban ilyenek nincsenek, ott az alábbiakban részletezendő „Közös otthon“ keretében kell ennek is helyt adni. A vagyontalan betegek ellátása kórházakban ma már többé-kevésbbé kielégítő. A közkórházak ma már a legtöbb helyt s tudomány mai állásához mért segélyt nyújtanak betegeiknek. A közkórházi viszonyok az utóbbi 20 év óta igen kedvezően fejlődtek s ezen irány halad ma is folyton előre — miért is a betegek ellátása is hova-tova kényelmesebb és jobbá válik. Nem igy van azonban a vagyontalanok otthoni ellátása! Közegészségi törvényeink értelmében a vagyontalan beteg díjtalan orvosszerre és orvosra tarthat igényt — a valóságban azonban ez igen hiányosan van végrehajtva, — de a mi ennél is fontosabb, hogy a vagyontalan betegnek szerény otthonában csak a legritkább esetben van ápolása; a miben egyébként gyakran a vagyonos beteg is hiányt érez. E tekintetben utánzásra méltó módon szervezve vannak az izraeliták, kiknél a betegek ápolására különös gond van forditva. Ezen hiányok a balesetbiztosító és betegsegélyző intézmény szélesebb keretben való fejlesztése által volna rendezendő — még pedig oly módon, hogy a betegek a tápdijak mellett, a hol szükség van reá, betegápolót is kaphassanak a pénztár terhére. A közsegélyre szoruló betegek kórházi ápolásánál — javításra várnak még a következő hiányok: 1. A gümőkóros betegek elkülöni- téséről még nincs kellően gondoskodva. 2. A hevenyfertőző betegek elkülönített gyógykezelésénél is még igen sok javítani való van. 3. Az elmebetegeknek átlag 2/5-öd része még ma is nélkülözi a szakszerű kezelést, mert nincs hova elhelyezni. 4. A kórházakból kijött közsegélyre szoruló még keresetképtelen üdülők részére államunkban még egyátalában nincs gondoskodva üdülő helyekről, ez okból azok vagy a szükségesnél tovább részesülnek a költséges kórházi ellátásban, vagy pedig a vagyontalan üdülő sorsára hagyatva, nélkülözésekre van kárhoztatva. A három első hiányokon a közkórházi intézetek fejlesztése által, úgy hiszem, rövid 20—30 év alatt segitve leend. A 4-ik pont alatt foglalt szükségről azonban külön kell gondoskodni. E tekintetben az alábbiakban tárgyalandó általános betegsegélyző-pénztári intézmény keretében keresem én a helyes megoldást. Mig ezen nagyobb szabású szociális intézmény létesittetnék, addig a családi otthont nélkülöző kórházi üdülőknek is a „közös otthoniban kell helyet adni. Kiadóhivatal: Székely és illés könyvkereskedése. Március 15-iki ünnepek. Ungvár város hazafias közönsége ez idén is nagy lelkesedéssel ünnepelte meg a 48-iki nagy nap évfordulólát. A polgárság és az egyetemi ifjúság már napokkal ezelőtt felhívta a közönséget, hogy a házakat lobogózzák fel és az ablakokat világítsák ki. A közönség a felhívásnak nagyrószben eleget is tett. Ä polgárság és egyetemi ifjúság fáklyásmenete. Az ünnep előestéjén a menet a városházáról indult el a fellobogózott és fényárban úszó utcákon. Lányi Gyula zenekarával az élén, hatalmas lobogók alatt és rengeteg fáklyától övezett, impozáns menet az első állomást a Fehér-Hajónál tartotta, melynek erkélyéről Vidor Marci szavalta el nagy hatással ez alkalomra irt költeményét. Utána dr. Nagy József szolgabiró bőszéit. Hévvel előadott .beszédében arra a következtetésre jutott, hogy ha Európában annyi kis nemzet a saját erejéből boldogul, ennek a 20 milliónyi nagy nemzetnek is okvetlenül kell, hogy helye legyen. A menet, mely útközben egyre nőtt, innen a megyeházához vonul. Olt Budai István szavalta a „Talpra magyar“-t. A szónoki szerepet pedig Kelecsényi Zoltán töltötte be szép beszédben. A villanyfényben úszó színház ablakából Fehér Ignác szavalta el a „Riadót.“ A beszédet Rejtő Alfréd ügyvédjelölt mondotta, kinek hatalmas orgánuma igen szépen érvényesült. Rámutatott a nemzetnek a 48-iki egyesülésére, a mely eredményt termett. A menet még a Kossuth Lajos-térre vonult, hol hazafias dalok, a Himnusz és a Szózat eléneklése után a legnagyobb rendben eloszlott. A diákság fáklyásmenete. A kir. kath. főgimnázium tanulói szintén rendeztek fáklyásmenetet. A diákok lelkesen szavaltak, énekeltek és beszédet mondtak. Szavalattal vagy beszéddel szerepeltek: Szathmáry, Burger, Manajló Pál, Mauks Aladár, Schvarcz Mór, Lehoczky, Szopek Béla, Roth Vilmos, Schvarcz Gyula, Roth Dezső, Schvarcz Vilmos, Gottlieb, Halmos Dezső, Árvay, Burger D., Lusztig Ernő, Weinberger Elemér és Gioszmann Zoltán tanulók. Hazafias összejövetel. A polgárság fáklyásmenete utána a Herz-fóle vendéglőben mintegy 130 teritékü bankett volt. A nagy számban megjelent iparos polgárságon kívül csaknem teljes számban részt vett a fiatal ügyvédi kar és az egyetemi ifjúság. Beszéltek Egry Ferenc, Vidor Marci, Milcsik Mihály, Minay István, dr. Nagy József, Schulz Kelemen és dr. Mocsáry Miklós. Az önk. tűzoltó testület március idusát akként ünnepelte meg, hogy részt vett a főgimnáziumi ifjúság hazafias felvonulásában. Fáklyás-menet után a tűzoltóság a laktanyában összejött- Az összejövetelen hazafias beszédet mondottak Mar- kovszky Sándor, Sükösd István, Mérő Vilmos, Budai István, Blázsik Mátyás és Juszkó János. Istentiszteletek. Március 15-én a r. kath. templomban, a g. kath. székesegyházban és a ref. templomban ünnepi Istentiszteleteket tartottak. A r. kath. templomban megjelent több hivatal képviselője. A misét dr. Fibiger Sándor vallástanár szolgáltatta. A mise végén lelkesen énekelte a közönség a Himnuszt. — A ref. templomban Komjáthy Gábor lelkész szép imádságot mondott. Az áll. polgári leányiskolában. Az áll. polgári leányiskola ünnepe d. e. 9 órakor kezdődött. Nagy közönség vett részt a hazafias ünnepen, a melyen az alkalmi beszédet Deák Gyula igazgató mondta. Lovich Mariska, Sajó Ilona, Braun Lina, Pavlik Gizella, Takács Mária és Weinberger Anna növendékek szépen szavaltak. Az énekkar lelkesítő darabokat adott elő. Az állatni agyagipari szakiskola ünnepe. Ez az iskola is d. e. 9 órakor rendezte ünnepét, melynek műsora volt: 1. Himnusz. Énekelte az ifjúság. 2. Ünnepi beszéd. Mondta Uhlyár József IV. éves növendék. 3. Nemzeti dal. Szavalta Tanaszovits Lapunk mai száma 4 oldal.
