Ung, 1910. január-június (48. évfolyam, 1-47. szám)
1910-03-13 / 21. szám
*cr ist 35. oldal * „Üstökös bor.“ Régi fóliánsok beszélik, hogy 1610-ben Europa felett nagy üstökös-járás volt. A nép mindenféle veszedelmet jósolt s kapott páratlanul bő termésű évet. Különösen a bor oly kitűnő minőségű volt, a milyen állítólag még soha sem termett. El is nevezték az 1610-ikit „üstökös bor“-nak. Ugyan ez a bő termés és páratlanul jó bor uralta az 1810-iki esztendőt is, mikor szintén üstökös járás volt. Kíváncsian várjuk, hogy 1910-ben is lesz-e bőtermés és „üstökös bor.“ Bizony ránk férne. * Mindnyájunknak kell néha egy erősitőszer, mert a folytonos munka fárasztó. Kitűnő erősítő szernek bizonyult a „Scott-féle Emulsió" mely főleg csukamájolajból áll, csakhogy igen jó izü és a leggyengébb gyomor is könnyen emésztheti. A „Scott-féle Emulsió“ minden gyógyszertárban kapható. * Fáj a gyomra? Nincs étvágya? Nem tud aludni? Fáj a feje? Székrekedése van? Vérszegény ön vagy családjában valaki? No hallja, ezen a bajon könnyen lehet segíteni. Rendelje meg a Brády-féle valódi gyomorcseppeket és igy olyan szerhez jut, a mely e bajok bármelyikéből gyorsan és biztosan szabadítja meg önt. Egy üveg ára 80 fillér. Kaható minden gyógyszertárban. fmilnvrl nnlainm méterjeikor. 15 fillértől kezdve I D ulBlO-uDI vRÍTl blouzoknak és ruhákra postabér 1 UUIUI U UUIJUm és vámmenteBea házhoz szál2 litva. Mintákat nagy választékban küld ■■ Heimeberg selyemgyáros Zürich, m DnrnOO üürkopp és Styria kerékpár egye- UUlUuu dűli képviselője Ungmegyében. A szomszédból. (Zerupléiitnegye.) Alaptőke-emelés. Az Első sátoraljaújhelyi pet- rőleumfinomitő r. t. eddigi 2Ö0.000 korona alaptőkéjének újabb részvények kibocsátásával 500 ezer koronára leendő felemelését elhatározta. — A vármegye méhészete. A vármegye egész területe tudvalévőén azok közzé tartozik, melyen a méhészet kiváló ered- *ihiónynyel űzhető. Ennek dacára e nagyon csekély be fektetés mellett is dús hasznot hajtó gazdasági ág itt óvről-évre hanyatlik úgy, hogy az elmúlt évi méztermelés már csak 54.020 K értéket képviselt, holott némely, területben nem nagyobb vármegyék lakossága a méhészetből évi 200.000 koronát meghaladó jövedelemhez jutott. — Nagy íöldomlás Valóságos istencsapás járja az újhelyi Zsól.vomkát. A legutóbbi tavaszi esőzések okozta partszakadások valósággal a pusztulással fenyegették a zsólyomkai lakókat s most e hó 8 án éjjel ismét olyasmi történt, a mely rettegésben tartja az ott lakókat. E hó 7-ről 8-ára virradó éjjel ugyanis földomlás volt a Felsőzsólyomkán. A szőlőkhöz vezető ut mentén levő óriási mély gödör délkeleti része beszakadt és maga alá temette teljesen Majoros Gyula és Klein József borpincéit. A veszedelmet reggel vették csak észre és rögtön értesítették a rendőrséget. Megádapitották, hogy a beomlott földréteg valószinüleg maga alá temet több pincét. A további földomlást azonban megakadályozni emberi erővel nem lehet s igy csak óvintézkedéseket tettek, a mennyiben korlátokkal elzárták a mélyedést lent és fent, nehogy emberélet is essék áldozatául a veszedelemnek. A földomlás következtében egy helyütt megrepedt a föld, mintha földrengés lett volna és le lehet látni a pincébe. A kárt egyelőre megállapítani még lehetetlen. — Utón- állások. Sebestyén Péterné kurucfalvai asszonyt Ho- monnáról hazatértében megtámadta egy suhanó. Az asszony kiáltozásaira segítség érkezett s a suhanó elmenekült. A Homonna mellett, néhány hét előtt elkövetett utonállás tettesei e napokban kézre kerültek. A gazemberek akkor egy szekeresgazdát raboltak ki s vertek félholtra, de sikerült elmenekülniök. Az egyiket azonban már kézrekeritotte a csendőrség, valami újabb lopásból folyó nyomozatiján, ennek vallomása alapján most már a másik jó madár is hurokra került. (Beregmegye.) A beregszászi kályhagyár részvénytársasággá alakult e hót folyamán. Helybeli 3 pénzintézet, a Központi takarékpénztár, Hitelintézet és Kereskedelmi éd Iparbank átvette az ügyek szanálását. — Alaptőkeemelés. A Beregszászi leszámítoló bank r. t. alaptőkéjét 150 ezer koronáról 200 ezerre emelte föl. — Pályázati hirdetmény. A Beregszász r. t. városnál megüresedett rendőrkapitányi állásnak választás utjáni betöltése céljából pályázat hirdetett. Az állást elnyerni óhajtók pályázati kérvényeiket a polgármesterhez folyó évi március hó 21. d. u. 5 óráig adják be. Az alkapi- tány javadalmazása: évi 1200 korona fizetés, évi 400 borona lakbér s a piaci árjegyzék vezetéséért évi 126 korona. — Munkácsi erkölcsök. Gelber Májer szabósegéd szolgálatadójától: Salamon Lajos munkácsi szabómestertől, idegenek tulajdonát képező, közel száz korona értékű különböző ruhaneműt a zárt szabómühelynek álkulcscsal való felnyitása után ellopott, s a lopott dolgokkal együtt Ungvárra szökött. Hosszas nyomozás után sikerült tartózkodási helyét az ottani csendőröknek kipuhatolni s a mit sem sejtő cérnavitézt lefülelni. Gelber kezdetben mindent tagadott s méltatlankodva védekezett a sértő gyanusitgatások ellen. A foganatosított házkutatás alkalmával azonban megtalálták lakásán az ellopott holmikat, mire mindent töredelmesen bevallott. Védekezésül azt hozván fel, hogy éhezett. (Szabolcsmegye.) Zivuska Jenő szép költeményeit. A fiatal Irodalmi Letartóztatott betörő. A napokban délután a nyíregyházi vasútállomáson az I. oszt. váróteremben egy félig ittas fiatalembert fogott el két rendőrbiztos. Az illető előbb Bordás Istvánnak, majd Horváth Istvánnak mondotta magát. Megmotozásánál 13 darab ezresbankót, 12 százkoronás bankjegyet és ezüst pénzt találtak nála, összesen 14.290 korona értékben. A letartóztatott fiatalember azt állította, hogy sertésekkel kereskedik és a napokban sokat szállított Aradról Budapestre. A vallatásnál kiderült, hogy a pénzt a békés- ízentandrási takarékpénztárból betöréssel lopta. A betörésnél a pénztáros fiókját törték fel és onnan loptak 14 000 koronát, a pénzszokrónyhez azonban nem nyúltak. A betörőt letartóztatták. Társaságra hazánk határvidékén bizonyára nagy és nemes hivatás vár. Boross Műipar-, sport- és női divatárú raktára a Fehér hajóban. CSARNOK. Lajzer bevonul Munkácsra. Irta Simonyi Sándor. (Folytatás.) (2.) Tarka krónika. A király képe. A kaposi járás K. nevű községében egy közismert szénatolvajt sikerült elcsípni. Az atyafit nagy ünnepélyességgel vitték a község érdemes birája elé, ki érezve hivatásának magasztos voltát, rendkívül komolysággal fogott a bűnös kihallgatásához. De minden törekvése mellett nem tudott belőle beismerő vallomást kipréselni. E meddő igyekezote és a delikvens bányi- veti viselkedése feletti haragjában végre a következő szavakra fakadt: — Kend egy disznó zsivány I Kendtől megvonom a szót! S azért, hogy a király képe nincs itt, vegye úgy, mintha a járásbíróságnál volna, mert perszS' a másik házban az is ott van. * Erre a kifakadásra megrettent a delikvens s beadta a derekát. * Messze van menyország . . . A bajánházai állami tanitó hetenként a felnőtteknek ismeretterjesztő felolvasásokat tartván, egyik este a „magyarok csillagáéról, a Jupiterről értekezett s a többek között annak földünktől való távolságát magyarázván előadta, hogy ha a földről a Jupiterbe átszól- lanánk, a hang csak 80 esztendő múlva érne oda, mire a hallgatóság közül egy atyafi nagy búsan felsóhajt: — Nem hiába mondják hát, ha valaki haldoklik, hogy : nagy út előtt áll! 31 ZKathreiner- féle fKneipp maláta-kávé azon mindennapi ital, mely férjemnek munkaerejét és jóhangulaiát megtartja, mely mellett a gyermekek a legboldogabban fejlődnek, amellyel a gazdaságban sokat megtakarítok és a mely mindnyájunknak napról-napra jobban Ízlik. tini?, d Irodalom. — A „Budapesti Hírlap“ a Gyöngyösy Irodalmi Társaság Évkönyvéről. A „Budapesti Hírlap" március 9-iki számában a következőképpen ismertette Irodalmi Társaságunk Évkönyvét: Ungváron három évvel ezelőtt Irodalmi Társaság alakult Gyöngyösy Istvánnak, a „Mársal társalkodó Murányi Vénus“ sokáig és méltán népszerű költőjének égisze alatt. Most adja ki a Társaság első Évkönyvét, beszámolóját dr. Nagy József tollából és egy csomó irodalmi dolgozatot. Közülök megemlítjük dr. Gyöngyösy László tanulmányát költő őséről, Bárd Miklós meleg verses üdvözletét szülőföldjéhez, Románecz Mihály méltatását Somló Sándor drámairó művészetéről, Berzeviczy István megemlékezését Erdélyi Jánosról, a nagy esztétikusról, Szamolányi Gyula és Lajzer pedig a 6V2 éves kis flu, a ki a jó Kro- novics Heszkelnek utolsó gondolata volt, ott sirt a szobában, mivel látta, hogy a hatalmas, a nagy, a gazdag bácsi is sir. Ő még nem tudta tisztán felfogni, hogy mi történt vele. Mint minden dolgot a világon, lassanként ezt az eseményt is elfeledte mindenki. Jom-Bóir gondoskodott a fiúról. Az értelmes, kedves kis fiút, hogy a szent tanok értelmében való alapos kiképzést nyerjen, 10 éves korában elküldte Munkácsra. Volt ennek a cselekedetnek egy másik inditó oka is. Valami tiszteletreméltó szeretet a Magyar haza, az ő egykori hazája iránt, a honnét az irtó szegénység zavarta el őt egykoron. A saját gyermekei is a munkácsi rabbi jesivájá- ban tanultak. Mindenárou azt akarta, hogy a fiuk magyarul is jól beszéljeuek. Valamikor az áldott emlékű Heszkellel ő is Munkácson tanult s itt merült el a Talmud mélységeiben. Életének 15. évében Lajzer már talmudista volt, de ebben az évben nagy szerencsétlenség érte. Pártfogója Jom-Béir hirtelen meghalt s az özvegye egyáltalában nem akart róla tudni semmit. Most lett csak Lajzer igazán árva. Tudta szegény, hogy egy idegen helyen teljesen magára hagyatva nem maradhat : valami tisztességes foglalkozás után kell néznie. Jó. Tehát nem tanulok tovább, mivel nem lehet. De azért nem búcsúzom végleg — susogta önmagának — csak a kényszerűség hajt el mellőled szent tudomány 1 Erős leszek ón s győzedelmeskedni fogok csak azért is. Itt ezen a helyen s ebben a nehéz órában mondom, hogy Kronovics-Lajzer egykoron Munkács város rabbiszékében fog ülni. Isten engem úgy segéljen ! Egy nála két évvel idősebb bócher barátja Fuchs Leibisch elhitette vele, bogy a legokosabb dolog a mit tehet, ha felmegy Budapestre. Ott feltétlen kap foglalkozást. Zsenge kora dacára igazi lángész volt, de mégis csak gyermek. Szót fogadott. Volt még körülbelül 30 forintja, azzal felutazott, a nagy, a fényes fővárosba. De mikor a keleti pályaudvaron kiszállt s meglátta a hemzsegő embertömeget, az utcák futkosó sokaságát, elvesztette lelki erejét. Ugyan hová menjen ő most? Kit szólítson meg ebben a néptengerben, a hol egyik ember a másikkal nem törődik? A hol mindenki csak siet, siet. A mint igy bánatosan bolyongott a városban, a muzeumkerthez ért s ott leült fáradtan egy padra. A hogy igy összehuzódva ült, eszébe jutott az ő nagy árvasága, a fájdalom annyira hatalmába kerítette a szivét, hogy keserves sirásra fakadt. A mint igy sir, hátulról egy magas, deresfejü ur megérinti a vállait s részvéttel kérdezi: Mi bajod kis fiam ? Lajzer meglepődve fordult meg. Tiszteletteljesen felállott az idegen előtt, a ki oly jó, hogy megszólította őt, letörölte könynyeit s igy szólt: A szüleim régen meghaltak, most pedig meghalt a pártfogóra is, nemes jó Uram 1 Nincs senkim a nagy világon s én ide feljöttem, hogy valami tisztességes foglalkozást keressek. De kihez forduljak én ebben a nagy Babylonban, a bol senkit sem ismerek. Pedig olyan szívesen, olyan hűségesen szolgálnék, ha volna kinek. De ki áll én velem szóba? Ki fogad fel engem? Oh Istenem ! olyan elhagyott, olyan árva vagyok ! Dr. Kandó Ágoston egyetemi orvostanár vagyok. Eljönnél hozzám szolgának? Agglegény vagyok, tehát nem sok dolgod lenne nálam. Oh Uram, áldja meg érte az Isten ! Boldognak fogom magomat tartani, ha csak egy kicsit is meghálálhatom a jóságát, melyet már idáig is tett velem. Azután elindult kenyóradója után, a ki elvezette a lakására s elősorolta Deki, hogy mi lesz mindennap a teendője. A szegény fiúnak az első órákban iszonyú lelki aggodalmai voltak. Igazi szeretettel csüngött a hitén. De filosofus lélek volt, mély gondolkozásu, mindig a dolgok velejét Kutatta. A cél szentesíti az eszközt, ő egyelőre — akaratán kivül — kénytelen felfüggeszteni vallása törvényeit. De csak egyelőre! Ha jól tudja, nagyon ifjú korában a nagy Majmonidész rabbi is oly körülmények között élt, bogy kénytelen volt megszegni a szent parancsokat. Szivében annál hűségesebben gondolt a Törvényekre. Oh ! A jóságos Isten meg fogja neki bocsátani azt a vétkét, a miért ennek az idegen Egy tapasztalt háziasszony ^ ítélete:
