Ung, 1910. január-június (48. évfolyam, 1-47. szám)
1910-03-09 / 20. szám
2. oldal XT ÜST 320. szám A főispán üdvözlése. Nagy öröm töltötte el a vármegye közönségét, hogy gróf Sztáray Gábor főispán megmaradt állásában. Az ungvári állami, vármegyei és városi tisztviselők örömüknek úgy adtak kifejezést, hogy f. hó 8-án Lőrinczy Jenő alispán vezetésével testületileg megjelentek a főispánnál. Az üdvözlésen mintegy 80-an vettek részt. A többek közt ott voltak : Rónay Antal min. tanácsos, Fincicky Mihály polgármester, Corni- des György főerdőtanácsos, Hidasi Sándor kir. tan- felügyelő, Andorko Tamás pénzügyigazgató, Berze- viczy István rendőrkapitány, Aigner Ferenc pénzügyi tanácsos. Lőrinczy Jenő alispán a küldöttség élén a következő lelkes beszédben üdvözölte a főispánt : Méltóságos Főispán Ur! A törvényhozó testületben az utolsó időben oly sajnálatos körülmények és viszonyok állottak be, a melyek az ország javára való békés és eredményes munkálkodást lehetetlenné tették. Ma a kétség és remény között néz a nemzet a jövő elé, a mely bizonytalan, és sötét felhők borítják hazánk egét. Ilyen viszonyok között tiszteletre méltó erős elhatározás kellett ahhoz, hogy Méltóságod — mint az államhatalom képviselője — magas és díszes állását, melyet itt betölt, továbbra is megtartsa s ez által vármegyénkben az annyira kívánatos bókét, úgy társadalmilag, mint politikailag továbbra is közmegelégedésre biztosítsa. Mi, Méltóságos Uram, ma nem politikai tüntetésből jöttünk össze, mert mint tisztviselők a törvénynek e tekintetbeni rendelkezéseit tiszteletben tartva, az aktiv politikától távol állunk. Minket egyedül Méltóságod iránti tiszteletünk, őszinte ragaszkodásunk s úgy a város, mint a vármegye közönségének Méltóságoddal szemben érzett osztatlan bizalma és szeretető hozott ma egybe, hogy Méltóságodat azon férfias elhatározásáért, hogy fő- ispáni állását megtartani s ez által vármegyénk társadalmi és politikai békéjét továbbra is biztosítani szives volt, örömmel üdvözöljük és egyúttal köszönetiinket is tolmácsoljuk. (Éljenzés.) Méltóságodhoz, kinek szintén Ung vármegye a szűkebb hazája, éppen ezért teljes bizalommal s eddigi működéséből levont azon erős meggyőződéssel jöttünk, hogy úgy vármegyénk, mint városunk érdekeiben mindig nemes intenciói által vezetve, a vármegye és a város boldogságára törekedni fog. (Éljenzés.) Mi biztosíthatjuk Méltóságodat, hogy továbbra is a legnagyobb készséggel, tisztelettel és szeretettel fogjuk támogatni és kívánjuk, engedje a Gondviselés, hogy a város és vármegyének sokszor megígért, de nem teljesült jogos óhajai és igényei, Méltóságod fő- ispáni működése alatt valósuljanak meg. A nagy éljenzéssel fogadott beszédre a főispán a következőleg válaszolt: Igen tisztelt Uraim 1 Mindenekelőtt fogadják hálás köszönetemet az igazán jól eső szavakért, melyekkel további hivatalban maradásom alkalmából üdvözöltek. Megmaradásomat egyrészt annak köszönöm, hogy állásommal járó teendőimnek minaenkor igazságosan és lelkiismeretesen igyekeztem megfelelni, ez mindenesetre egyik tényezője annak, hogy a kormány bizallátható a Matild hercegnő és udvarhölgyei által hímzett egykorú szőnyeg, a mely a megriadt harcosok feje felett átvonuló hosszú csóváju csillagot mutatja. Az akkori krónikások a hadjárat sikerét jósolták az égi jelből. Az üstökös 1456-iki feltűnése még szenzációsabb volt. A törökök kezdtek irtóháborut a kereszténység ellen. II. Mohamed megesküdött, hogy a római Szt. Péter templom oltárán abrakoltatja meg lovát. A pápa azonban résen van, appellál a keresztény fejedelmek hitére s egyesíti őket. Ekkor tűnik fel az üstökös, rémületet vetve az emberiség szivébe. Reszketett a világ 1 Callixtus pápa maga is elrémülve rendelte el, hogy minden délben harang-szóra az angyali üdvözletét imádkozzék a keresztények, tán elfordítja róluk a hatalmas Isten haragját . . . Az esti harangozást még 1218-ban rendelte el XXIII. János, a déli harangszót azonban, úgy vélik némelyek, a Halley-féle üstökösnek és III. Callixtus pápának köszönhetjük. (Más értesüléseink szerint — a mi nincs ellenkezésben az előbbi állítással — a Hunyadi János nádorfehérvári diadalának emléke a harangszó.) Ez a háború a keresztények győzelmével végződött. A üstökös felbukkanása tehát egybeesett Anglia meghódításával, a törökök vereségével és még ki tudja, hány más háborúval. Ezen azonban nincs mit csodálni, ha tekintetbe veszszük, hogy a Homéros által megénekelt trójai háború óta egyetlen óv sem múlt el a nélkül, hogy a föld kerekségén valahol össze ne verekedtek volna az emberek. Marakodó természetű spéoies az ember. A mostani üstökös-jelenés se kivétel. Volt háború Marokkóban, forradalom Kataloniá- ban . . . Hát még a mi jöhet? ! mát is mognyerve, fel lettem szólítva, hogy maradjak meg ádásomban. De hogy megmaradhattam, azt köszönhetem leginkább és elsősorban a vármegyének, mely négy év alatt annyira elárasztott szeretetóvel, támogatásával és bizalmával, hogy lelkifurdalás nélkül véltem kötelességemet teljesíteni akkor, midőn elhatároztam, hogy a vármegye élén megmaradok. Nem óhajtok e helyen politikáról beszólni, csak arra kérem az urakat, hogy miután nehéz időkot élünk, méltóztassanak bizalommal viseltetni irántam és én biztosíthatom önöket, hogy a vármegye és város, valamint a tisztviselői kar érdekeit mindig szem előtt tartva, a törvényesség útjáról letérni nem fogok. (Lelkes éljenzés.) Még egyszer köszönöm szives megjelenésüket. VÁRMEGYEI ÜGYEK. A közigazgatási bizottság ülése. — Március 8. — Ung vármegye közigazgatási bizottsága gróf Sztáray Gábor főispán elnöklete alatt tegnap d. e. 10 órakor tartotta rendes havi ülését. Az alispán havi jelentése szerint a csendőrség 237 esetben teljesített nyomozatot. A tűz az elmúlt hónapban a vármegye területén 35236 korona kárt okozott, melyből biztosítás címén 21840 korona térült meg. A bereznai főszolgabíró a titkos kivándorlás terjedéséről, a denaturált szesznek a nép által pálinka helyett való használatáról tesz jelentést. Külföldi útlevél iránt az alispáni hivatalhoz 834 kérvény érkezett be. Thuránszky Tivadar bizottsági tag felszólalására és a tiszti főorvos javaslatára a közigazgatasi bizottság felszólítja a város polgármesterét, hogy a régi kaszárnya területén tapasztalható tisztátlau állapotok megszüntetése iránt intézkedjék. A tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségügy a január havihoz képest javulást mutat, bár a kanyaró, hasihagymáz és roncsoló toroklob-esetek száma még mindig igen jelentékeny. A törvényhatósági m. kir. állatorvos kedvező állategészségügyi állapotokról számol be. A Fincicky Mihály polgármester és Fekésházy Miklós városi főjegyző elleni fegyelmi eljárást elrendelő alispáni határozat indokainál fogva helybenha- gy atolt. Magyar Mihály pályini, Fegyó Miklós uDgvári, Gerba András vinnai, Chimics Mihály poroskői ős Kis Miklós nagyszelmenci lakosok kivételes nősülési engedélyek iránti kérvényei pártolólag felterjesztettek. A közigazgatási bizottság a váiunegyo alispánjának az ungvári színház használatát betiltó határozatát oda módosította, hogy a színház-épület használatát a tűzrendészed és közbiztonsági intézkedések foganatosítása és a szükséges átalakítási munkálatok megtétele esetében megengedte. Az ülés 12 órakor véget ért. Székhely áttétel. Ung vármegye alispánja a csi- cseri körjegyzőség székhelyét Gsicser községéből Vaján községébe véglegesen áthelyezte. HÍREK. Tájékoztató. Márc. 13. Kabaré az Urániában. Márc. 13. Az ungmegyei áll. tisztviselők közgyűlése d. e. 11 órakor a főgimnáziumban. Hegyközségi közgyűlés d. u. 4 órakor a városháza tanácstermében. A Kath. Kör felolvasó-estéje d. u. 5 órakor a r. kath. fiúiskolában. Márc. 80. Az ungvári munkásbiztositó pénztár közgyűlési kiküldötteinek választása Ungváron, Nagykaposon, Nagybereznán, Perecsenyben és Révhelyen. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van kedden d. u. 5— 6 óráig. A Kereskedelmi Csarnok könyvtára nyitva van szerdán d. u. 6— 7. és szombaton d. u. 2—3 óráig. A Népkönyvtár a Drugeth-téri áll. iskola épületében nyitva van minden vasárnap d. e l/210— ‘/S12 óráig. A magyarországi munkások rokkant- és nyugdíj-egyletébe minden hónap 1-ső és 3-ik vasárnapján délelőtt 10—12-ig van befizetés az ipartestület helyiségében. * Március 15. A tavaszszal együtt közeledik a magyar szabadság dicsőséges ünnepnapja: március tizenötödike. Havankót évvel ezelőtt a tavaszi szellő az ébredő szabadság ujjongását, az elnyomatásból szabaduló nemzet meleg sóhaját vitte szét a magyar földön. Vér pecsételt meg minden talpalatnyi földet, melynek népe lelkesedve fogott fegyvert a legnagyobb kincs, a szabadság kivívásáért. A hogy lezajlottak a véres napok és újra tespedő nyugalom lett az ur, az ország békés munkához fogott. A sors ezt a sokat megalázott, sokat szenvedett országot felemelte, vagy sújtotta, de népe nem feledkezett meg azokról a dicsőkről, a kik vérüket, életüket áldozták a szabadságért. És ünnepeljük minden esztendőben a nagy küzdés emlékezeté^ a titáni harc első nagy mozzanatának évfordulóját. Rövid idő választ már el a nagy naptól, március 15-iké- től, melyet ragyogó láugbetűkkel vésett a magyar történelembe a végzet. Az ország most is ünnepelni fog. Szívből, lelkesedéssel ünnepel mindenki, a kiben visszhangra talál a nemzet öröme, vagy szomorúsága. Készülődnek mindenütt ez országban az ünnepre és 'az előkészületekből sejtve bizonyos, hogy az ünnep most is impozáns és méltóságteljes lösz, híven a hagyományokhoz, méltó e nemzethez, melynek egész múltja abban a fenséges küzdelemben volt tündöklőbb, melyet szabadságáért kellett mindenkoron megvívnia. Március 15-ikét városunkban is méltó fénynyel fogják megünnepelni. * Bárd Miklós Ungban. Bárd Miklós, az országos nevű költő vasárnap Uugmegyébe, a regényes Turja-völgybe érkezett, a hol három hétig fog tartózkodni. A költő úgyszólván minden évben ellátogat hozzánk, hogy köszöntso erdős szülőföldjét, Ungraen- tében a bükkös hegyeket. * A nemzeti munkapárt megalakulása Ungmegyében. Vármegyénk főispánjának kezdeményezésére a 67-os pártállása választók politikai állás- foglalásának megbeszélése céljából f. hó 8-án délután Ungvárt szükebb körű előórtekezlet volt, a melyen úgy Ungvár városából, mint a vidékről mintegy 40-en vettek részt. A jelenvoltak — többek hozzászólása után — elhatározták, hogy a vármegyei nemzeti munkapártot megalakítják, szervezkednek és teljesen tömörülve mennek bele a választási küzdelembe. Elhatározták továbbá, hogy a választóközönségnek a párthoz való csatlakozása érdekében e hó folyamán alakuló nagygyűlést hivnak össze. Az olőkészitő munkálatok végzésére, valamint a szervezkedés teendőinek irányítására az értekezlet bizottságot küldött ki. A bizottság elnöke Bradács Gyula Tagjai : Fejér Erná- nuel, Hámos Aladár, Kardos Emil, Popovics Miklós, dr. Sebő Sándor, Thuránszky Tivadar, Tomajkó István és még többen, jegyzője dr. Szabó József. — Értesülésünk szerint az alakuló nagygyűlés f. hó 20-án lesz a Korona-szálló nagytermében. * Tábor Péter jubileuma. Tábor Péter pénzügyigazgató, a ki jelenleg szabadságon van, most töltötte be szolgálatának 40-ik esztendejét. A hosszú idő alatt mindig becsülettel szolgálta az állam ügyét és nagyon sokszor adta tanujelót jó szivének. A jubileumi nap csendben folyt le. A pónzügyigazgató- ság tisztviselői f. hó 7-én felkeresték a jubilánst és szeretettel üdvözölték. * Az áll. tisztviselők gyűlése. Az ungmegyei áll. tisztviselők ungmegyei körének f hó 6-ikára összehívott közgyűlése nem volt határozatképes, azért f. hó 13-án, vasárnap d. e. 11 órakor a főgimnáziumban újabb gyűlésre jönnek össze a tagok. Ez a gyűlés a tagok számára való tekintet nélkül határozni fog. * Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés közgyűlése f. hó 6-án nagy érdeklődés mellett felyt le. Ungvárról megjelentek: Hámos Aladár, Schulmann Ignác, dr. Reiszmann Henrik, Roz- gonyi József, Deutsch Mór, Lusztig Ignác és Mocsári Miklós. A napirendhez az első felszólaló Mocsári Miklós volt, a ki a postai személyzetnek tervbevett csökkentésének káros következményeiről beszélt és sürgette az ungváii töivényszék mielőbb leendő felállítását. A felszólalásokra Sándor Pál reflektált nagy hatással. A választások megejtetvén, Hámos Aladár a választmány és Schulmann Ignás a szám- vizsgáló bizottság tagjai lettek. Délben bankett volt. * Eljegyzés. Erdélyi Gyula mokrai k. tanító eíjegyezte Poburcsák Gábor g. kath. tanító nevelt leányát, Erzsikét, Nyiriövön. * Hivatalos órák a törvényszéknél és járásbíróságnál. Az .Igazságügyi Közlöny“ egyik utóbbi száma érdekes, de szerintünk egyáltalán nem megfelelő miniszteri rendelkezést közöl a hivatalos órák uj beosztásáról. Az intézkedés értelmében 1910. április elsejétől kezdődőleg az ország valamennyi törvényszékénél, járásbíróságánál és ügyészségeinél reggel 8 órától délután 3 óráig fog tartani a hivatalos óra. Azt megengedte azonban a miniszter, hogy a nyári időszakban a helyi viszonyoknak megfelelőig az egyes bíróságok megváltoztathatják a hivatalos munkaidő kezdetét. Az órák számának azonban ugyanannyinak kell lenni. * Ung vármegye nagy falitérképének ajánlása. A vármegye alispánjának „ Jng vármegye Hivatalos Lapjá“-ban a következő ajánló sorai jelentek meg: Rait Ernő és Balázs Soma ugvári lakosok azzal a kérelemmel fordultak hozzám, hogy a szerkesztésük és kiadásukban legközelebb megjelenő vármegyei nagy falitérképet a közigazgatási hatóságok figyelmébe ajánljam. — Miután a nevezettek által
