Ung, 1909. július-december (47. évfolyam, 53-103. szám)

1909-07-04 / 53. szám

53. szám. Adózásunk azonban nemcsak megszégyenítő, de aláássa teljesen életerőnket. Bismark Szedán után, a gazdag Franciaországot anyagilag örökre megbénítani kívánta s 5 milliárd hadi sarcnak megfizetésére kényszeritette. És ime, mi a kol­dus ország, a szerződéses 10 év alatt, munkabér címén, ismétlem: munkabér czimén ennél az összegnél még nagyobb, 6, azaz hat milliárdot fizetünk tétlenségünk áraként. Mikor tehát közgazdasági állapotaink egészséges fejlődése érdekében tanítunk, buzdítunk és fáradunk, akkor nem a materializmusnak, a nyers anyagiasság­nak vagyunk hirdetői, hanem teljes ethikai alapokra támaszkodva, az oly sajnosán nélkülözött és nem a hir­telen meggazdagodásra vezető, hanem ellenkezőleg ép­pen a szívós munkásságot igénylő ipari tevékenységet kívánjuk nemzetünkbe beoltani. A tulfinom lelkületüeket pedig megnyugtathatjuk, hogy az egyéni anyagiasság ethikai magaslatra emelkedik, hogyha ez az összesség küzdelme, a nálunknál gazdagabb nemzetek leigázó tö- vekvéseivel szemben! VÁRMEGYEI ÜGYEK. Közgyűlés. Junius 30-án. A törvényhatósági bizottságot rendkívüli ülésre hívta össze gróf Sztáray Gábor főispán junius 30-án. Az ülésen azonban ő nem elnökölt, mert a kormány- válság miatt beadta lemondását. — Az elnöki széket Lőrmczy Jenő alispán foglalta el. A közgyűlés tárgy- sorozatában nem foglaltatott semmi olyan különös ügy, a mely a bizottsági tagok érdeklődését kiválóbb mértékben felébresztette volna. Egyhangúság uralko­dott a közgyűlési termen. Az alsóhunkóci g. kath. iskolai vagyon tulajdonára vonatkozó per beszünteté­sének a kérdése azonban kissé felelevenítette az egy­hangúságot. Fetkovics János bizottsági tag szűzbe­szédet mondott iskolája érdekében. Azt akarván elérni, hogy a perbeszüntető képviselőtestületi határozat azonnal hagyassák jóvá. Támogatta őt ezirányu óhajá­ban Volosin Ágoston is. Hanem a közgyűlés az elő­adó álláspontjára helyezkedve, érdemi határozatot nem hozott és az ügynek újabb iratokkal való felszerelését rendelte el. Az ülés végén Kende István bizottsági tag interpellációja keltett egy kis hullámzást. Azt ve­tette fel ugyanis, hogy a nagyboreznai szolgabirói lak építésénél rossz minőségű téglát alkalmaz a vállalkozó. Az alispán, Blazsovszky Miklós nagybereznai főszolga­bíró és Gadits György, az államépitészeti hivatal főnöke szóltak hozzá a feltett kérdéshez, mire a közgyűlés az alispán elnöklete alatt egy bizottságot küldött ki az építkezés felülvizsgálata végett. * Az ülésről részletesen a következőkben számo­lunk be: A közgyűlésen Lőrinczy Jenő alispán elnökölt. A tárgysorozat a belügyminiszter azon rendeletének felolvasásával vette kezdetét, mely szerint elrendeli a mi­niszter, hogy a közgyűlési határozatoknak hitelesítésére egy bizottság küldendő ki. E bizottság tagjai lettek az al­-cr ssr o­ispáu elnöklete alatt Kende Zsigmond, Komjáthy Gá­bor, Bánóczy Béla, Lám Gyula, Horváth Dezső és Kende István. — Á törvényhatóság rendelkezése alatt álló összes alapoknak bemutatott zárszámadásai a szám­vevőség felülvizsgálata alapján jóváhagyattak. — Az uj közúti törvény tervezetébe az előadó alaposan ki­dolgozott elaboratuma alapján a közgyűlés több változ­tatást ajánlott a kormány figyelmébe és helyesen mu­tatott rá a vármegyénkben uralkodó állapotokból eredő nehézségekre. Jóváhagyattak: a gyámpénztárnak és a 7 éven felüli elhagyott gyermekek segélyalapjá­nak 1908. évi zárszámadása, a törvényhatósági közúti alap­nak 1907. és 1908. évi zárszámadásai, az Ungvár város kezelése alatt álló Novák-Ferenc-féle alapítvány 1908. évi zárszámadása, a horlyói, bacsói és bezői körjegy­zőségekhez tartozó községek 1908. költségvetései, a poroskői körjegyzőség községeinek 1904., 1905. és 1906. évi zárszámadásai, — a Nagykapos, Csicser, Kérész, Mokcsa községek képviselőtestületeinek az ungvár—vajáni h. é. vasút segélyezése tárgyában ho­zott határozatai, — Bezó' község képviselőtestületének az ottani postahivatal fenntartási költségeihez évi 168 koronával való hozzájárulása ügyében hozott határozata, valamint az e tárgyra vonatkozó egyezségi jegyző­könyv, — Zalacska község képviselőtestületének a község és az ottani gör. kath. hitközség közötti ingat­lan cserére vonatkozó határozata, — Kispásztély köz­ség képviselőtestületének az iskolai alapvagyon árveré­sen leendő eladása tárgyában hozott határozata, — a szerednyei kerületi telek bérletére vonatkozólag a hegy­vidéki kirendeltség és az érdekelt községek között létre­jött bérleti szerződés. Horlyó község az állami iskola és óvoda építésére szabályszerűen 1000 K hozzájárulást ajánlott föl. Most újabb határozatot hozott, a melyben ezen kész­pénz fizetését megtagadja. A törvényhatósági bizottság ezen újabb határozatot megsemmisítette, a község kép­viselőtestületét újabb határozathozatalra utasította azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha a képviselet az előbbi jogerős határozatának végrehajtásáról gondoskodni nem fog, a törvényhatóság az 1886: XXII. t.-c. 126. §-a alapján a község költségvetését hivatalból fogja meg­állapítani. A törvényhatósági bizottság jóváhagyólag tudo­másul veszi, hogy a vármegye alispánja Székely és Illés könyvnyomda-céggel a Hivatalos Lap kiadására vonatkozólag f. évi julius hó 1-től 1915. junius hó 30-ig terjedő hatálylyal az eddigi feltételek mellett a szerződést megkötötte, illetve meghosszabbította. Alsóhunkóc község és az ottani gör. kath hit­község között a gör. kath. iskola céljaira használt in­gatlanok tulajdonjoga iránt per volt folyamatban. Ezt a pert a község képviselőtestülete beszüntette, mely perbeszüntető határozat ellen Elovics Manó és tsai felebbezést adtak be. A törvényhatósági bizottság — tekintettel arra, hogy a képviseletnek a per beszüntetését kimondó határo­zata egyáltalán nincsen indokolva s meg nem állapít­ható az, hogy van-e a községnek kilátása a pert meg­nyerni, utasította a község elöljáróságát annak bejelen­tésére, hogy a per mely bíróság előtt lett folyamatba téve s felhívja az alispánt, hogy az elöljáróság jelen­tésének beérkezte után a periratokat hivatalból szerezze be s az igy felszerelt iratokat terjeszsze érdemi döntés alá a törvényhatósághoz. Az ungvári Ipartestület a létesítendő Iparos-Otthon költségeinek fedezésére 10 koronás részvényeket bo- csájtott ki s kérte a vármegye anyagi támogatását. A törvényhatósági, bizottság méltányolva az Ipartestület eddigi eredményes működését s az általa kitűzött cél 3. oldal nemes voltát, elhatározta, hogy a kibocsájtott és 1910. évtől kezdve folytonosan kisorsolandó tiz koronás rész­jegyekből 20 darabot jegyez s a részjegyek árát, vagyis 200 koronát a rendelkezési alap folyó évi kamataiból fogja fedezni. — Az 1848/49-iki Ereklye gyűjtemény és Kossuth-muzeumnak anyagi támogatás iránti kérelme alap hiányában nem teljesittetett. — Áz országos ma­gyar Kertészeti Egyesület Budapesten 1910. évben nemzetközi kertészeti kiállítást rendez s kéri a vár­megyét, hogy tiszteletdijat tűzzön ki; Ung vármegye a kérelmet alap hiányában nem teljesiti. Lőrinczy Jenő alispánnak 6 heti szabadságidő engedélyeztetett. Trencsén vármegye alispánjának a körjegyzői nyugdijviszonosság tárgyában kelt átirata, miután erre vonatkozólag szabályrendeletünk intézke­dett, tudomásul vétetett. Árvavármegye törvényhatósági bizottsága feliratot intézett a képviselőházhoz, hogy a törvényesen bevett vallásfelekezetek javadalma az állampénztár terhére 2400 koronára egészittessék ki s e mellett korpótlókban is részesittessenek. Ungvármegye közgyűlése hasonló szellemű felirat intézését határozta el. — Ugyancsak Árvavármegye feliratot intézett a pénzügyminiszterhez, hogy a készpénzfizetések felvétele érdekében minden lehetőt kövessen el, ezzel az arany valuta rendezést tetőzze be s igy hazánk pénzpiacának mielőbbi függet- lenitését tegye lehetővé. Ungvármegye közgyűlése e feliratot pártolja. Gycrvármegye megkeresése folytán az alispán az utolsó nemesi felkelésre vonatkozó ada­tokat a vármegyei levéltárban összegyűjtötte és Győr- vármegyének rendelkezésére bocsájtotta, a törvényható­sági közgyűlés ezt tudomásul véve elhatározta, hogy az utolsó nemesi felkelésre vonatkozó munkát a levél­tár részére meg fogja rendelni. Szepesvármegye az 1877: XX. t.-c. olyan módo­sítása iránt intézett feliratot, miszerint a gyámpónztá- rilag kezelt pénzek községeknek pupillaris biztositókot nyújtó bekebelezés nélkül is kölcsön legyenek adhatók oly módon, hogy egyrészt a község juthasson gyorsan nem drága kölcsönhöz s másrészt a gyámpénztár, mint hitelező minden veszteség ellen teljesen biztosítva le­gyen. Ungmegyo közgyűlése e javaslat szellemében hasonló felirat intézését határozta el. Az Iske községben letelepedett Csontos Jánosnó sz. Pruzsinszki Julia szülésznői oklevele kihirdettetett. Az ülés V2I2 órakor véget ért. VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlés. A képviselőtestület e hó 6-án délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgyso­rozatából kiemeljük a következőket: Kottás János kér­vénye a radvánci-utcán építés alá vett belhelyéhez csatolandó közterületnek beépithetése tárgyában. A hetivásárok látogatásáról szóló városi szabályrendelet kiegészítésére vonatkozó tanácsi előterjesztés tárgyalása. A Bercsényi-utcai cigánytelep feloszlatása vagy meg- rendszabályozása tárgyában az ungvári m. kir. főerdő- hivatal átiratának és a városi tanács előterjesztésének tárgyalása. Hevesi Mihály és társainak felebbezóse az aszfaltjárda javítási költségeinek behajtása tárgyában kiadott hatósági intézkedés ellen. A néhai Weinberger Lipót hagyatékában Ungvár város által kezelendő és örökhagyó nevét viselő 6000 korona alapítványra vo­natkozó árvaszéki átirat tárgyalása. A Dayka Gábor- szoborbizottság kérvénye a szobormű létesítésének költségeire anyagi segély megszavazása tárgyában. A végrehajtói ügyosztály és a városi rendőrség kérvénye drágasági pótlék megszavazása iránt. A hullaégető kemencének üzemképes állapotba való helyezése tár­gyában beadott mérnöki jelentés elintézése. Halpert Bernát kérvénye a színházi épületben Uránia-szinházi előadások tartása tárgyában. Az uj adókataszteri mun­kálatok felvétele alkalmából felmerült költségek fede­zésének megadására vonatkozó polgármesteri előter­jesztés. Dr. Ország Jakab tiszti főorvos kérvénye 4 heti szabadságidő megadása iránt. A városcsatornázási munkálatokra adott engedély meghosszabbítása iránti előterjesztés elintézése. Kinevezések. Á polgármester Blázsik Mátyás oki. gépészt és vizsgázott tüzoltótisztet a városi fize­tése tűzoltóság szakaszparancsnokává, Stuhán Bélát és Für/ész Zoltánt örsparancsnokokká, Újlaki Jánost, Steíán Ferencet és Kovács Antalt tűzoltókká, Puskás Flóriánt tüzoltó-kürtössé kinevezte. Ideiglenes őrség. Julius és augusztus havára ideiglenes őrséget állitott fel az önkéntes tűzoltóság a hidontuli részen, a pénzügyi palotában. Az őrség ve­zetője Nagy András. HÍREK. Tájékoztató. Jul. 4. A Kereskedelmi Csarnok nyári mulatsága a Széchenyi ligetben. Jul. 6. Városi közgyűlés d. u. 3 órakor. Okt. 3. Dayka Gábor szobrának leleplezése. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van kedden d. ü. 5—6 óráig. A népkönyvtár (Drugeth-téri állami iskolában) nyitva van minden vasárnap d. e. 10—*/ä12 óráig. * Az „Ung“ immár a 47-ik évfolyam III-ik negyedéhez ért. A közönség sze­retető tette lehetővé, hogy egy vidéki lap ilyen nagy múltról beszélhessen. A to­vábbi támogatást kérjük erkölcsi és anyagi tekintetben, hogy a nagyközönség érde­kéért munkálhassunk. — Nem kell. — De hiszen királyok térdeltek lábainál I — Nekem a királyok szerelme nem imponál. Le­térdelnek, mert nem bírnak állni. Récamier nem kell Szerelmet keresek és nem szerelmeskedést. Tragédiára vágyom és nem pikantériákra. Ráfaelt akarom. Fölnevetett az öreg s keresgélni kezdett könyvei között. — Itt volna valami, de sajnos, angolul. A bolt túlsó felén volt már, kis alacsony létrán egy könyvespolc előtt. — Ez megfelelne úgy hiszem, de hát angolul sohasem akart megtanulni az én dacos kisasszonyom. Arrafelé mentem, szólni akartam már, mikor az üzletajtó kicsapódott s besuhogott azon át egy gyö­nyörű asszony, a ki türelmetlenül kérdezősködött, anélkül, hogy köszöntött volna. — Férjem már elment? S most előlépett abból az irányból, a honnan magamat az imént megfigyelni véltem, egy szép magas, szőke ember. Nézésében, mozdulatában, megjelenésé­ben valódi ur. Udvariasan közeledett neje felé s pár szót súgott neki, mit én nem hallottam. De észrevettem, hogy az aszszony reám néz, mikor felelni akar. — Az Istenért angolul, sieti mondani a férj s mig én az elém hozott könyvek címlapjait nézem, föl­kacag az asszony és felel csakugyan angolul: — De ugyan hol a maga jóizlése? E kis szörny miatt várakoztatott meg engem ? Igazán hízelgő reám nézve. — Litle gnome — ismételte a férj, de hangja gyengéd volt, simogató, részvétteljes. Újból nevetett az asszony, csufolódva, élesen, bántó kacagással, de a párja újra védelemre sze­gődött. — Ne legyen igazságtalan és rosszlelkü, Edith ! A szeme, a szemét nézze csak, minő lelkes. S a hangja lágy s oly csengő, hogy el tudnám hallgatni napokig bármit beszélne is. Az asszony pár képeslapot vett, fizettek és el­köszöntek. Én meg elbeszélgettem egy ideig, aztáD meg­vettem az ajánlott útleírást, a barna Dantet, sőt a ked­ves unszolásra egy angol nyelvtant is csomagoltattam melléje, a melyre pedig már régen nincs szükségem. Mire kiértem az utcára, a nap éppen akkor kezdte el a bucsuzását. Túl a Dunán aranyos fényben égtek a hegyek csúcsai. Kalapomnak lecsüngő fátyolét vidá­man lengette arcomba az édes-kedves tavasznak bal­zsamos uj életet adó langymeleg szellője. Színes, tarka, illatos virágot árultak az utcán nagy kosarakban mindenfelé. Kiválasztottam egy egész nyaláb halványlila violát s felmentem a Lánchidra, a mely alatt karcsú propel­lerek siklottak ide s tova. Megálltam a hid közepén, bámulva a remek képet, mely előttem volt az alkonyi pompában a Dunán végig. — Á szemem lelkes — mosolyogtam — s han­gom bájosan cseng. Csacsi Missipó, én nem értelek. Meghaltál, mikor az élet mégis olyan csodásán, ragyogóan szép I Olyan csodásán mesés, olyan édes, olyan boldogító. Missipó, nesze, én azt mind neked adom. És lassan aláhullattam a halvány violaágakat, mintha tenném elkésett üdvözletül, a szegény púpos sírja fölé.

Next

/
Thumbnails
Contents