Ung, 1909. július-december (47. évfolyam, 53-103. szám)
1909-07-14 / 56. szám
2. oldal. TT 2sT 3 56. szám. azt kapjuk feleletül, hogy a kik ma ideálisan gondolkoznak s önbecsülésükre adnak valamit, azok kellemesebb szórakozást keresnek, mintsem hogy az élet e lerongyolódott alakjait jobban szemügyre vegyék; szívesebben fut rajtuk keresztül tekintetük s pihen meg érdemesebb tárgyakon. Azután meg a mai nyüzsgő, tolongó emberáradatban összevegyül a jó és rossz s a konkolyt észrevenni csak akkor lehet, ha magasabb helyre emelkedünk fel, a honnan az áttekintés világosabb. Csakhogy e végből le kell tennünk a napi gondot, megállanunk egy pillanatra s körültekintve szemlélnünk az előttünk, mellettünk ehohanó embereket, a kik nem látnak, nem hallanak, hanem szinte ön- tudatlanul, csak rohannak a „kenyér“ után. Komolyan munkálkodó s eredményre is jutó embereken tehát ne csodálkozzunk, hogy egy-egy nyugodtabb bepillantásra s elmélkedésre ritkábban akad idejük. Viszont azonban az ilyenek száma ma napról-napra fogy, a munkanélküli diplomások ereje pedig ijesztő módon növekedik s az elégedetlenség moraja már nagyon is erős s félő, hogy rövid idő múlva beáll a szellemi munkások socialis mozgalma a saját fajtabeliük ellen. Hogy pedig ennek a veres harcnak mik lehetnek a következményei, azt ma még csak sejteni sem lehet. A kivándorlási törvény életbeléptetése. A hivatalos lap f. hó 26-iki száma közli a belügyminiszter rendeletét a kivándorlásról szóló 1909. évi II. törvénycikk életbeléptetése és végrehajtása dolgában. A törvény 53. szakasza az életbeléptetés napjának megállapításával a belügyminisztert bízta meg, aki most, miután a szükségessé vált előkészületek megtörténtek, a napokban megjelent körrendeletében az életbeléptetés napjául ez év szeptember elsejét határozza meg. Körrendeletében a miniszter megjegyzi, hogy a Braziliába és Kanadába való kivándorlás továbbra is tiltva marad s az uj törvény életbeléptetése nem érinti a Kunard-társaságnak kivándorlók szállítására adott engedőimet. Majd igy folytatja: Ismeretesek azok a nemzeti, gazdasági, jogi és erkölcsi szempontok, a melyek elengedhetetlen kötelességemmé tették, hogy a törvényhozásnál az 1903. évi IV. törvénycikk gyökeres revízióját kezdeményezzem. Megvagyok róla győződve, hogy a végrehajtásban érdekelt minden hatóság és hatósági közeg — a törvényhozás szándékát ismerve — a rokontörekvés készségével fog közreműködni annak a célnak megvalósításában, mely a kivándorlásról szóló uj törvényt életre keltette. A körrendelettel egyidejűleg a belügyminiszter megküldötte a törvényhatóságoknak az uj törvény végrehajtási utasítását. Az utasitás első fejezete a törvény egyes rendelkezéseit magyarázza. így megállapítja, hogy nem tekinthető kivándorlónak, a ki tanulás, szórakozás vagy egyes üzleti lebonyolítása céljából utazik külföldre. Az utasítás azután a törvénynek a kivándorlást korlátozó intézkedéseit magyarázza. Ezzel kapcsolatban különösen figyelmébe ajánlta a belügyminiszter a határrendőrségnek és csendőrségnek, hogy azok az utazók, a kik nem kivándorlók, zaklatásnak kitéve ne legyenek. Az utasitás második fejezete a szállító-vállalkozókról és azok ellenőrzéséről intézkedik. Ismerteti a törvény rendelkezéseit, a melyek elsősorban a belügyminiszter által adott engedelemhez kötik a kivándorlók szállítását. Azután a szállító-vállalkozók számára a törvényben előirt kötelezettségeket magyarázza az utasitás s részletes intézkedéseket tartalmaz a szállítóvállalat ügykezelésére, valamint az ügykezelésben használt könyvekre és nyilvántartásokra vonatkozólag. A harmadik fejezet a törvénynek a szállító-vállalat és a kivándorló jogviszonyára vonatkozó intézkedéseit ismerteti és magyarázza, valamint a kivándorló és a szállító-vállalat között kötendő szerződés formáját és tartalmát Írja elő, megfelelő iratmintákkal kapcsolatban. Ugyanez a fejezet intézkedik a kivándorlókat szállító hajók ellenőrzéséről és az esetleges panaszok megvizsgálásának módjáról s elrendeli e panaszok soronkivüli elintézését. Az utasitás negyedik fejezete a kivándorlási alapra vonatkozóan intézkedik, mig az ötödik fejezet a törvény által szervezett kivándorlási tanács célját és föladatait ismerteti. A közigazgatási hatóságok kötelességévé teszi a rendelet, hogy saját területükön a kivándorlást állandóan figyelemmel kisérjék, a kivándorlás okait kipuhatolják és annak megszüntetésére, vagy korlátozására alkalmas eszközöket kiderítsék. Az utasitás hatodik fejezete végül a büntető-eljárás tekintetében rendelkezik. A körrendelethez mellékelt második utasitás a kivándorlási biztosi hivatal teendőit Írja elő. VÁRMEGYEI ÜGYEK. fákat. A Neckar bájos völgyében láttam, hogy az utszóli gyümölcsfák számozva vannak. Kérdésemre a kalauz beszélte, hogy a fákat a közí^ség bérbe adja a számok szerint, hogy a bérbevevő tudja, hogy mely fákat bérelte. A német tudja a módját a ieklámcsinálásnak, a mely persze haszonnal jár. A legjellemzőbb példáját látni Nürnbergben, a hol egy vendéglőn az olvasható: itt itta meg reggeli sörét Hans Sachs. Kellemesen lepett meg, hogy a németországi vonatok legtöbbjén egy csomó tiszta törülköző kendőt, szappant, ivóvizet, ivópoharakat találunk. Az esetleges szerencsétlenség esetére a kocsikban elhelyezett fejsze, fűrész, létra áll rendelkezésre. Németországnak a felsorolt városai közül Frankfurt és Köln lakossága meghaladja a 300—300 ezeret, Nürnbergé 200 ezer felé közeledik, Mainzé talán már elérte a 100 ezret, a többiek is jelentős helyek. A 30 ezer lakosságú városokat maguk a németek nem tartják nagyoknak. Biebrich nagysága után tudakozódtam egy német utitársamtól. Arra a kérdésemre, hogy Biebrich nagy város-e ? — a társam igy felelt! Oh nem, csak 30 ezer lakossága lehet. Persze, persze, könnyű ott igy beszélni, a hol az igazán nagy városok száma oly sok. Nemcsak a vasúti, hanem a hajóforgalma is óriási az országnak. A Majnát három helyen láttam: Kitzin- gennél, Würzburgnál és Frankfurtnál. A két előbbi helyen csak egy harmada lehet szélességre nézve, mint meglátogatott. Részt vett a kereskedelmi továbbképző tanfolyam, a siketnémák, a női kézimunka tanfolyam 2 osztályának vizsgálatán, az ungvári iparos- és kereskedő tanonciskola 25 éves jubileumán, az áll. polgári leányiskola magánvizsgálatán és 11 napon át a kir. g. kath. tanitóképesitő vizsgálatokon. Tanitóképesitő vizsgálatra jelentkezett összesen 64 egyén, ebből 2 szóbeli vizsgálatra nem volt bocsájtható. A 62 szóbeli vizsgálatra bocsájtott jelöltből vizsgálat közben visszalépett 1, 6-nak a vizsgálata nem fogadtatott el, tehát 55 nyert részben tanítói, részben kántortanitói oklevelet. A kir. államépitészeti hivatal főnöke jelenti, hog.y a vármegye területén átvonuló állami és törvényhatósági utak jókarban közlekedésre alkalmasak voltak. Közlekedési akadály sehol sem fordult elő. Az utak fenntartására előirányzott fedauyagok szállítása folyamatban volt. A kisgajdos—remetevasgyári utón 2 drb. betonhid elkészült A törvényhatósági m. kir. állatorvos jelentése szerint az állategészségügyi állapot általában kedvezőnek mondható, amennyiben úgy a szarvasmarhák közt gyakrabban előforduló lépfene, mint a sertések között fellépő sertósvész csak szórványosan került észlelés alá. Aránylag gyakrabban került észlelés alá az úgynevezett „erdőkór“, mely a szarvasmarhák állományában fellépett és több áldozatot kivánt ez évben, mint az előző években. Ragadós betegségek közül lóp- fene előfordult Tasolya, Unggesztenyés, Ungtölgyes, Őrdarma, Magyarkelecsény, Sólymos, Tiba Jeszenő, Kapuszög, Poroskő, sertésvész Rebróny, sertésorbánc Drugetháza községekben. A kir. pónzügyigazgató jelenti, hogy egyenes állami adó címén befolyt junius hónapban 20122 K, a a tavalyihoz képest 3979 K-vrl kedvezőtlenebb, haddij címén befolyt 367 K, kedvezőbb az eredmény 213 K-val; bélyeg és jogilletékben befolyt 20974 K, kedvezőtlenebb az eredmény 14974 K-val; fogyasztási és ital- adóban befolyt 83616 K 17 f, a tavalyihoz képest az eredmény 8686 K-val kedvezőbb ; dohányjövedtkben befolyt 69082 K 44 f, a múlt évi júniushoz képest az eredmény 8307 K 22 fillérrel kedvezőbb. Az ülés végén Kende Zsigmond közigazgatási előadó búcsúzott el a bizottságtól, miután kataszteri becslőbiztossá történt kinevezése folytán előadói tisztségéről le kellett mondania. A közigazgatási bizottság meleg hangon emlékezett meg Kende Zsigmond működéséről, a ki 21 éven keresztül lelkiismeretesen töltötte be a közgazdasági előadói tisztséget. Több ügy elintézése után az ülés 12 órakor véget ért. HÍREK. Tájékoztató. Jul. 35. Városi közgyűlés délután 3 órafur. Au gr. S. A ref. ifjúság táncmulatsága a Széchenyi-kertben. Okt. 3. Dayka Gábor szobrának leleplezése. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van kedden d. ü. 5—6 óráig. a milyen az Ucg Ungvárnál és mégis gőzhajók járnak rajta. Természetesen a német szabályozta a folyót és most is folytonosan mélyíti a medrét. Különben a Rajnán is járnak kotróhajók. A jólétnek a biztos jele az is, hogy a Rajna partja csaknem végig ki van építve kőfallal. A vasúti állomások, még a legkisebbed^ mellett is csinos, emeletes nagy épületek. Olyan /-épületek, mint a milyen nálunk pl, Szürtén, Csapon vannak, itt teljesen ismeretlenek. Igen szép intézményről tehetek még említést, a mitől itt tudomást szereztem. A vonatok kocsijaiban elhelyezett hirdetések felhívják a fiatal leányok figyelmét, hogyha a városokba mennek szolgálni, akkor figyeljenek bizonyos jelvénynyel elátott nőkre, a kik őket gondjaikba veszik és ellátják tanácscsal. A hirdetmény — közös egyetértésben a kath. leány védő- egyesület és az evangélikus vasutiállomás-misszió — felsorolja azoknak a nőknek a nevét, kik az egyes városokban jótékony angyalai a magára utalt fiatal, tapasztalatlan leányoknak. A sok szép templomról, nevezetes épületről és más egyebekről nem teszek itt említést, azok felsorolása útirajzba illenék be. Itt csak éppen azokról a benyomásokról számolok be, a melyek lelkemben keletkeztek. * Felhatalmazás. A belügyminiszter felhatalmazta Bánóczy Béla vármegyei főjegyzőt, hogy az alispán szabadságidőjének tartama alatt és a főispán akadályoztatása esetén a közigazgatási bizottság ülésein elnökölhessen és hogy az elnöklete alatt tartott ülésben, illetve a főispán távollétében ülésen kívül elintézett ügyeket kiadmányozhassa. * Gyászhir. Súlyos csapás érte dr. Nagy Béla p. ü. s.-titkárt. Édesatyja, Nagy Józsa máv. felügyelő, aki néhány napja Ungváron időzött, e hó 13-áról 14-ére menő éjjel életének 66. évében váratlanul elhunyt. * Tanügyi hírek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kutka Gizella fényi áll. óvónőt szeptember 1-től Nagykaposra helyezte át; — a f. évi szeptember A közigazgatási bizottság ülése. — Julius 13. — A közigazgatási bizottság julius havi rendes ülését 13-án délelőtt 9 órakor tartotta meg gróf Sztáray Gábor főispán elnöklete alatt. Az alispán jelentése szerint a m. kir. csendőrség 355 esetben teljesitett nyomozatot. Tüzeset előfordult Ungvár r. tan. városban, továbbá Alsónémeti, Szerednye, Alsószlatina, Korláthelmec, Andrásháza, Horlyó, Tiba- rícske, Alsóhunkóc, Nagyszelmenc és Nagyberezna községekben. E tűzvészek folytán junius hónapban a vármegye területén összesen 88241 K érték pusztult el, ebből biztosítás címén megtérült 69391 K, biztosítatlan kár 18850 K. A vármegye területén 79 külföldi egyén telepedett le. A vármegyei gyámpénztárban jun. hó végén 1,202.873 K 33 f kezeltetett. A beregszászi kir. ügyész jelenti, hogy junius hónap folyamán 106 férfi és 30 nő volt letartóztatva. A vármegyei közegészségügyi állapot kedvezőtlen, a mennyiben vörheny, kanyaró, hasihagymáz- járvány több községben jelentkezett. A járványok elleni szükséges óvóintézkedósek mindenütt foganatosíttattak, ezek dacára azonban Ungvár városában a hasihagymáz még 1908. év november havától szórványos jelleggel folyton tart, melynek egyedüli oka a városi rossz vizszolgáltatási viszonyokban keresendő. Roncsoló toroklob 4 esettel fordult elő, vörheny 6 községben 70 esettel, gyógyult 29, meghalt 20, kanyaró 6 községben 64 esettel, gyógyult 61, meghalt 1, hasihagymáz 6 községben 17 esettel, gyógyult 6, meghalt 4, hökhurut 2 községben 45 esettel, gyógyult 21, fültőmirigylob 2 községben 116 esettel, gyógyult 116 egyén. Junius folyamán született 488 egyén, meghalt összesen 297 ember, tehát a születési esetek száma 191 esettel múlja felül a halálozást. Orvostörvényszéki boncvizsgálat volt Sóslak, orvosrendőri hullaszemle volt Uzsok, Ungvár, Ungszenna, Bercséuyifalva községekben. Egészségügyi rendőri szempontból vizsgálva lettek iskolák 9, gyógytárak 1, korcsmák 50, élelmiszerek ,45, vágószékek 28, gyár- és fürdőtelepek 5, bujakórosok 10 esetben. Ókemencén veszettségre gyanús állat egy egyént mart meg. A kir. taníelügvelő jelenti, hogy több iskolát ploma (ezt Németországnak más részein is megtaláljuk) és ezek a templomok mind kőből vannak építve, sokszor oly csinos külsővel, hogy nálunk 20—30 ezer lakosságú városokban sincsenek oly díszes templomok. Nem volt alkalmam arra nézve tájékozódást szerezni, hogy ezt a körülményt a vallásosság, vagy a jólét számlájára kell-e Írni? Erősen hiszem azonban, hogy mind a két dolog együtt jár a németnél. A német becsületességét semmi sem hirdeti jobban, mint az a tény, hogy az üzletek kirakatai elé éjjel sem húznak vasredőnyöket. Az óriási értéket, különösen a mit Frankfurtban és Kölnben képvisel a kereskedelem, csak a kirakat üvegje választja el a járókelőktől. Bizonyára még sem történik betörés, mert különben védekeznének ellene a kereskedők. Mit szólnak ehhez az én hazámbeliek ? Emlékezünk arra, hogy 1906-ban világos nappal lehuzatta a rendőrség Ungváron a kereskedők vasredőnyeit, mert 2—300 ember tüntető körmenetet tartott és már veszedelmesnek látszott a helyzet. Hát mi történnék akkor, hogy ha éjjelre nem húznák le a redőnyöket ? A szorgalmas, takarékos német jólétnek örvend. Nem láttam a hosszú útvonalon egyetlen szalmafedelü házat sem. Még a legkisebb falu parasztjai is olyan házakban laknak, mint Ungváron a IX., VIII. fizetésű osztálybeli tisztviselők. A házak téglából, kőből épültek, vörös cseréppel födöttek. Az udvarokon mintaszerű tisztaság uralkodik, a falu utcái szépen fásitot- tak. Még az országutak mentén is látunk gyümölcs
