Ung, 1909. július-december (47. évfolyam, 53-103. szám)

1909-10-13 / 82. szám

82. szám. TJ KT G­3. oldal. * Mikor lesz az ungvári szüret? Az ung­vári hegyközség e hó 10-én közgyűlést tartott a szü­ret meghatározása céljából. Minthogy azonban 40 sző­lőtulajdonos nem jött össze, — dacára, hogy a jelen voltak mindnyájan óhajtották, hogy a hivatalos szüret ideje már e hó 11-ike legyen, — a hegyközség el­nöke a szüret megállapításának idejét az e hó 17-én tartandó közgyűlésre halasztotta azzal, hogy már eleve kijelenti, hogy a hivatalos szülét e hó 18-án íog kezdődni. * A miskolci sziniidőszak tartamát véglege­sen megállapították. A szinügyi választmány elfogadta Palágyi előterjesztését s okt. 16-tól kezdve május 1-ig 160 előadásban állapította meg a sziniidőszak tartamát. * Irtózás az iskolától a Felvidéken. A be- reznai járás főszolgabirája érdekes jelentést terjesztett a közigazgatási bizottsághoz. Sajnálattal észleli— írja — a népnek az iskolától való irtózását. A büntetések nem hozzák meg a kívánt eredményt. A tankötelesek nem hozhatók össze az iskolában. A községi elöljáró­ságok e téren tehetetlenek, mert az uj végrehajtási törvény következtében a mulasztási büntetéspénzek be nem hajthatók. Az egyik tanitó beadványában ama kívánságának adott kifejezést, hogy a tanköteleseket a a csendőrökkel vezettessék az iskolába. Nagybereznán már jobbak az állapotok, de ott viszont a komoly munkát hátráltatja a fölötte sok szünidő. Ott nemcsak a Gergely-, de a Julián-naptár szerinti ünnepeket is megtartják s azonkívül az izraelita ünnepeken sincsen szó komolyan a tanításról, mert a nagyszámú izraelita gyermekek mind távol vannak s ezekkel együtt nagy ■ számmal távol maradnak a nem izraeliták is. Ezen is­kolánál a nagy szünidőnek áthelyezése az őszi izrae­lita ünnepek utáni időkig némileg javítana a helyzeten. * Borkiállítás és kongresszus Versecen. A nov. hónap 21. és 22-iki országos borászati kon­gresszus és borkiállítás előkészületei befejezéséhez kö­zelednek. A bejelentés után Ítélve, különösen a kon­gresszus nagyarányú és látogatott lesz, a mit meg­magyaráz a tárgyalásra kitűzött tárgyak fontossága. * Kivételes nösülési engedély iránt folya­modott Zsenyik Mihály koromlaki, Szabó István bezői, Porvaznyik Mihály pályini. Nagy Károly pálóci, Kudrik János ungtavasi, Hajdúk Mihály zuho­gó), Lesanic Basil patakófalui, Bilák Mihály radvánci, Dolinics Ferenc alsóbaskóci lakosok. A közigazgatási bizottság a kérvényeket pártolólag terjesztette fel a honvédelmi miniszterhez. Klacsik János porosztói lakos kivételes nősülés iránti kérelmét visszautasította, mert a folyamodó még nem töltötte be a 18 évet. * A kassai kereskedelmi és iparkamara folyó hó 7-ik napján Kozák János alelnök elnökleto alatt közgyűlést tartott. A napirend előtt az elnök megemlékezett Szterényi József államtitkárnak szolgá­lati jubileumáról, melynek alkalmából a kamara üd­vözölte. Az elnöki közlések között tudomásul vette a közgyűlés óta történt intézkedéseket, a beérkezett meg­hívásokat és a kiküldetéseket. Tudomására hozattak a leérkezett miniszteri rendeletek, a melyek közül külö­nösen a zemplénmegyei vasúti összeköttetések és a teleníonszolgálat kiterjesztésének tárgyában hozott ha­tározatok bírnak jelentőséggel. A beérkezett törvény­javaslati tervezetek tanulmányozásra kiadatván, a kül­földi közokiratok végrehajtása tárgyában és a mind­inkább terjedő tea-hamisitásnak kérdésében foglalt a kamara állást. Tárgyalta a közgyűlés a szepesmegyei és zemplénvármegyei telefonösszeköttetések megjaví­tását, az állami mértékhitelesítő hivatalok személyzet- szaporításának, valamint a tüzifakereskedelemben a sulyrendszer alkalmazásának kérdéseit s megállapította a kamara 1910. évi költségvetését. Végül elhatározta a kamara, hogy az osztrák tarifareform kérdésében egybehívandó országos értekezleten képviselteti magát és a kassai második vasúti megállóhely érdekében felterjesztéssel fordul a miniszterhez. * A milliomos gyilkosa. Hat évvel ezelőtt Medgyesbázán Marik János agyonlőtte Újhelyi Lipót milliomost, volt bezői nagybirtokost. A törvényszék annak idején az orvosok véleménye alapján a gyilkost tébolydába küldte, a honnan nemrégiben kiszabadult. Marik most az aradi törvényszékhez bead­ványt intézett, a melyben arra kéri, hogy az elmebaj eredményezte gondnokság alól mentse fel, mert kereskedést akar folytatni. A törvényszék Marik kérésének eleget tett és őt a gondnokság alól fölol­dotta. * Az uj magyar gyógyszerkönyv (Ill-ik kiadás) megjelent. A gyógyszerészek által megvásáro­landó példányokat rövid időn belül a főszolgabírói hivatalok utján küldik szét. A gyógyszerkönyv 1910. évi jan. 1-én lép hatályba. * Vasúti tolatások. Régi és tűrhetetlen ano­mália az ungvári vasúti állomáson az, hogy a tolatá­sokat a keresztező állami útvonalon átvezető síneken végzik, minek következtében a kocsiközlekedés órák hosszáig meg van akasztva. Ezt a közlekedési visszá- ságot tette interpellációja tárgyává Thuránszky Ti­vadar a közigazgatási bizottsági ülésen. Nagyon he­lyeseljük a felszólalást. A bizottság a felszólalás folytán ismételten felír a kereskedelmi miniszterhez ezen tarthatatlan és tűrhetetlen állapot megváltozta­tása iránt, mert a tolatásokat a Minaj felé eső vágányo­kon lehet eszközölni a kocsi közlekedés megakadályo­zása nélkül. * Ipari balesetek. A hanajnai Magyar Bükk­faipar Részvénytársaság alig kezdette meg üzemét, máris egymást érik a balesetek. Most ismét két súlyo­sabb baleset történt. Belász János 33 éves és Pirik Mihály 39 éves lengyel munkások e hó 10-én faszálli- tás közben az erdei iparvasut két kocsija közé estek, s hasukon s lábaikon súlyos 'zuzódásokat szenvedtek. A nagymihályi közkórházban ápolják őket. * Az uj tűzoltói szabályrendeletet az „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ legutóbbi számában közölte. Minthogy az számos olyan folytonos intézkedést tar­talmaz, mely a nagyközönség mindennapi életébe is belevág, felhívjuk rá a közönség figyelmét. S amennyi­ben abban valami erősebb érdeksórtő rendelkezés fog­laltatnék, a felebbezés a vármegye alispánjához októ­ber 24-ig beadandó. * Eladó zongora. Egy jókarban levő zongora eladó. A cim megtudható lapunk kiadóhivatalában. * A „Borászati Lapok“, Magyarország ezen ismert szaklapja egy „Oltványtelepek" cimü cikkben fölötte elismerőleg foglalkozik a Caspari Frigyes tulaj­donát képező Kisküküllőmenti első szőlő-oltvány telep­pel, Medgyesen (Erdély) és több fénykép felvételt mutat be, mely fényképek ezen telep oltványainak pompás fejlődését igazolják. A telepet, melynek gyö­nyörű árjegyzéke előttünk fekszik és a mely ezen árjegyzéket ingyen és bérmentve megküldi, legjobb meggyőződéssel a legmelegebben ajánlhatjuk. * Egy óra alatt elveszi a láb kellemetlen sza­gát és megszünteti a lábizzadást a Mittelman-féle láb- viz, ára egy üvegnek T20 K. Kapható kizárólag a-; Aranyoroszlán gyógyszertárban Ungvárt. A szomszédból. (Zemplénmegye.) Ujhely szenzációja. E hó 7-én délután Dókus Gyula alispán megjelent Sátoraljaújhely város pénz­tárában, hogy a rendes évi vizsgálatot megtartsa, a mikor vizsgálta a gyámpénztárt és rendben találta. A gyámpénztári vizsgálat befejezése után azután Dókus Gyula alispán a háztartási s gyámpénztári értékek befogadására szolgáló pénzszekrényeket lepecsételte, az ellenőr s pénztárnok kulcsaival becsukatta s azután a kulcsokat magához véve azzal távozott, hogy más­nap reggel a vizsgálatot folytatni fogja a háztartási pénztárban, mire Valkovszky Elek városi pénztáros haza ment s fejébe lőtt. A golyó nem tévesztett célt, befuródott a jobb halánték mellett, de halált még sem okozott. Az öngyilkossági kísérlet hire legjobban a pénztárvizsgáló-bizottság tagjait lepte meg, annál inkább, mert a gyámpónztárt rendben találták. A másnapi vizs­gálat folyamán azután kiderült az öngyilkossági kísér­let oka. A déli órákig tartó vizsgálat során ugyanis 21,932 K 99 f hiányt állapítottak meg a házi pénztár kárára. Dókus Gyula alispán e hiány megállapítása után fegyelmi vizsgálatot rendelt el, azon városi tiszt­viselők ellen is, a kik hivatással voltak a pénztárnok közvetlen ellenőrzésére. Valkovszkyt pedig, a kit az Erzsébet-közkórházban ápoltak: letartóztatták. — Halá­lozás. Mándi Mándy István Zemplénvármegye nyug. tb. főszolgabirája, a felsőzempléni ref. egyház m. tanács- birája, a homonnai ref. egyház főgondnoka e hó 7-én életének 79-ik évében a sátoraljaújhelyi „Erzsébet“ kórházban elhunyt. — Elfogott sikkasztok. Winkler Emil keleni körjegyző és neje, ottani postamesternő, hivatalos pénzekből közakarattal csekély 17.000 K-t sikkasztottak el s a pénzmaradékkal Amerika felé igyekeztek. Szerencséjük azonban elhagyta őket, mert Hamburgban letartóztatták a minta házaspárt. — 40 éves tanítói jubileum Letényi (Luchs) Armin varra- nói tanitó 40 évi működése után e hó végével nyuga­lomba vonult. (Boregmegye.) Vármegyei közgyűlés. A törvényhatósági bizott­ság e hó 6. és 7-én tartotta őszi rendes közgyűlését, a mikor is Patay András főispán bejelentette, hogy állásáról való lemondó levelét a belügyminiszternek átadta. A napirend során a vármegyei pótadó 4%-ról 6%-ra emelték azzal a rendeltetéssel, hogy a többlet vicinális vasutak költségének fedezésére szolgáljon. A kereskedelmi miniszter a Vásárosnamény—Beregszász —Munkács h. ó. vasút előmunkálati engedélyét, a me­lyet a vármegyének már régen megadott, egy évvel meghosszabbította. A belügyminiszter nem hagyta jóvá a községi és körjegyzői nyugdijszabályrendelet oly módosítását, hogy az egyesületbe a körorvosok és városok tisztviselői is beléphessenek. Ä közgyűlés örven­detes tudomásul vette, hogy a földmivelésügyi minisz­ter a szőlészeti és borászati felügyelőséget Beregszászba helyezte. A közgyűlés helyesli Árva vármegye átiratát a melynek értelmében üdvözli a pénzügyminisztert és kéri őt a készfizetések megkezdésére vonatkozó akció hatékony folytatását. Hajduvármegye átiratát a szeku­larizáció tárgyában, annak időszerűtlen voltára való tekintettel, elejtették. Esztergom vármegyének a bor- ilaladó leszállítása tárgyában a kormányhoz és képvi­selőházhoz intézett feliratát pártolólag támogatják. Az alispán előterjesztésére a hivatalos órákat az eddigi egyhuzamban volt 8—2-ig helyett d. e. 8—12-ig és d. u. 2—4-ig állapították meg. Beregszász városának azt a határozatát, mely a borzsavölgyi gazd. vasút meg­ajánlott évi hozzájárulás kifizetését megtagadja, a köz­gyűlés megsemmisítette és utasította a várost a hozzá­járulás kifizetésére. Ugyanígy határozott a közgyűlés Bilke és Beregujfalu hasonló határozatai fölött. Többek nek a vasárnapi korcsmázás elleni felebbezésejelutasitta- tott. — Nagy nyeremények. Fortuna istenasszony bő­séges szarujából Beregmegyéro is cseppent egy kis áldás. Megerősítést nyert hírek szerint egy beregszá­szi kereskedő „első hazai“ sorsjegye 600000 koronát s egy munkácsi közigazgatási tisztviselő az osztálysors­játékon 120000 koronát nyert. — Uj izr. templom. A munkácsi izr. hitközség vezető férfiai között moz­galom indult meg az iránt, hogy a hívek igényeinek megfelelő díszes, modern és kellő nagyságú templo­mot építsenek. (Ugocsamegye.) Megyei választások. A múlt héten tartott vár­megyei közgyűlésen árvaszéki elnökké Komáromy Lajost, szolgabiróvá dr. Újhelyi Sándor, árvaszéki jegyzővé dr. Lator Gézát választották meg. — U] vasút. Bányász Menyhért vállalkozó meg akarja építeni az ugocsai helyi érdekű vasutat. A vasút 43 km. hosszban Halmiból kiindulva Akii, Dabolc, Gyula, Ta­másváralja, Batarcs, Tűre, Nagygerce, Kanyaháza, Bujánháza, Lekence, Tartolc, Bikszád községeket érin­tené. A törvényhatósági bizottság 200000 K-val hozzá­járulást szavazott meg, Halmi Akii, Dabolc, Gyűl, Tamásváralja, Batarcs, Tűre, Jisgerce hozzájárulási határozatait (összesen 260,000 K összegben) gedig jóvá­hagyta. (Szabolcsmegye.) A Nemzeti Szalon a Bessenyei-Kör közreműkö­désével e hó 17—27-éig Nyíregyházán képzőművészeti kiállítást rendez. A kiállításon — úgyszólván — min­den jónevü magyar művész képviselve lesz. Benczúr Gyula hót képpel szerepel. A kiállítás tartama alatt leplezik le Benczúr szülőházán az emléktáblát. — Halálos szerencsétlenség. Balsa közsrgben Szabó Mihály gazda a kompról a Tiszába esett és bele fűlt. Nagy családot hagyott hátra. — Eltűntek. Máriapócson egy Birvás Flóri nevű széplaki leány, a ki bucsusok- kal ment oda nyomtalanul eltűnt. Lordberer Sándor nagykállai lakosnak szintén nyomaveszett. — Tífusz járvány lépett fel Nyíregyháza város területén, a ható­ság a legkihatóbb intézkedéseket tette meg a járvány elfojtására, melynek oka a rossz ivó viz és hiányos csatornázásokban keresendő. — Talált ember. Már ilyen is van, mert Balkányban egy 30 éves körüli hülye embert fogtak fel, a ki származására vonatko­zólag semmiféle felvilágosítást adni nem tud. Élelmi­szerül csakis a nyers anyagokat akarja elfogadni. — Irodalom. — „Uj Idők“. Herczeg Ferenc lapja október el­sején uj évnegyedet kezdett. A modern magyar szép­irodalomnak legkiválóbbjai sorakoznak a lap körül és munkásságuk legjava az „Uj Idők“ hasábjain jelenik meg először. Az uj évnegyed eredeti regénye Szikra tollából származik. A kiváló írónő ismét kedvenc milieujét, a magyar arisztokrácia intim világát kereste fel és kitűnő megfigyeléseit mély pszichológiával egye­sítette. A fordított, regény igazi amerikai humort mutat be igazán irodalmi feldolgozásban. Horkayné minden számban megszólal. „Egy önkéntes naplója“ a ka­tonai élet derült előadásával mulattatja az olvasót. Az „Uj Idők“ előfizetési ára negyedévre 4 K. Mutatvány- számot kívánatra az „Uj Idők“ kiadóhivatala (Buda­pest VI. Andrássy-ut 10) küld. Közgazdaság. Katonai lóvásár Kisgejöcön. A Kisgejőcön meg­tartott katonai lóvásárra igen szép és elég sok lovat hajtottak fel. A katonai vásárló-bizottság megvett egy darabot, mig 18 darabot a szintén katonai célra vásárló, Galíciából jött szállító vett meg. A bizottság 700 K-át fizetett, mig a szállító 600 és 500 K közötti árban vásárolt darabonként. Tenyészló-árverés. A f. hó 8-án Budapesten meg­tartott tenyészló-árverósnél az elővezetett anyakancák­nak való lovakat majdnem kizárólag hátaslovaknak vet­ték, a becsáron felül kétszeres és háromszoros árakon is — 1600—2800 K-val darabját. Sajnosán kellett ta­pasztalnunk, hogy ez a tenyésztésre kincseket érő anyag ezen a módon az ország lótenyészetére nézve elfecsérelődik és a helyett, hogy tenyésztőknek eladva a közvagyonosodást emelné, vagy a külföldre ván­dorol, vagy itt gyümölcsözetlen vész el. CSARNOK. Ung vármegye az 1809. évi utolsó nemesi felkelésben. Irta Gálocsy Zoltán. 10. Ezek után kevés a mondani való. Mindössze azt kell még felemlíteni, hogy a király november 24-ről kelt 10220. sz. leiratában a felkelő nemesi sereggel és önkéntesekkel, valamint a vármegye Rendéinek a fel­kelés és katonaállitás körül a felmerült nehézségek le­küzdése mellett tett buzgó intézkedéseikkel teljes megelégedését juttatja a vármegye tudomására, melyet egyúttal a felkelő nemesekkel külön-külön közölni is rendelt. Leiratában hangsúlyozza, hogy kedvesen fogja venni, ha a megye a felkelő seregek felszerelésének jó gondját fogja viselni.

Next

/
Thumbnails
Contents