Ung, 1909. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-31 / 9. szám

47. évfolyam. — 9. szám. Megjelenik minden vasárnap reggel és szerdán délben. Ungvár, 1909. január 31. Ung vármegye Hivatalos Lapja a* „Ung“ mellékleteként meg­jelenik minden csütörtökön. Hirdetések egy az „Ung“, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja4' részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba. Székely és Illés könyvkereskedésébe küldendők. Nyllttér soronklnt 40 fillér A nyílttéri és hirdetési dijak előre fizetendők. Kiadóhivatalt telefonszám U. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Sierkesztőség: Vármegyeház-tér l-sö szám Felelős szerkesztő : BÁNÓCZY BÉLA. Segédszerkesztő : DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. Magyar tanítási nyelv. (te.) A januári közigazgatási bizottsági ülés után lapunk a napi hírek között röviden jelezte, hogy az 1907. évi XXVII. t.-c. és végre­hajtási utasítása értelmében a közigazgatási bizottság megállapította az iskolák tanítási nyelvét úgy, hogy az egyházi főhatóságok előzetes hozzájárulásával Ung vármegye ösz- szes iskoláira nézve a magyar tannyelvet álla­pította meg. A hittan és ezzel kapcsolatosan az írás, olvasás és egyházi énekre nézve azon­ban hozzájárult a kir. tanfelügyelő javaslatá­hoz, hogy ezek a lithurgikus nyelven tanít­hatók. Mikor e rövid közleményt megirtuk, bár hozzátettük, hogy ezzel ismét egy lépést tet­tünk a magyarosítás felé, nem tulajdonítottunk annak vitára okot adó különös jelentőséget, mert ezt a határozatot —ismerve iskolai ható­ságaink, iskolaszékeink, főkép azok elnökeinek, a lelkészeknek hazafias gondolkozását, — na­gyon természetesnek találtuk. Azonban egyik laptársunk, a „Görög Ka- tholikus Szemle“ e miatt féljajdul; a munkácsi g. kath. egyházmegye főtantelügyelőjét, sőt főhatóságát azzal vádolja, hogy konfiskálja az iskoláknak a tannyelv megállapítására vonat­kozó jogát. Ezért kénytelenek vagyunk e tárgyra visszatérni és azt a maga mivoltában megvi­lágítani annyival is inkább, mert a kir. tan- felügyelőnek nagyon is óvatosan és tapintato­san szerkesztett javaslata csak hosszabb vita után fogadtatott el, sőt egyes bizottsági tagok nem is voltak megelégedve, mert a magyar tannyelv alól kivételt nem akartak tűrni és a kir. tanfelügyelőnek erős argumentumokkal, a kimutatásoknak és jelentéseknek egész garma­dájával, de főleg a g. kath. vallás egyházi szertartásával kellett álláspontját erélyesen meg­védelmeznie. És ennek dacára laptársunk — úgy lát­szik — nincs megelégedve. Nincs megelégedve azzal, hogy a magyar nyelv jogait hivatalosan érvényesítette a közigazgatasi bizottság. Nincs megelégedve, mert külszinre valami jogi sérelem fennforgását hánytorgatja, tényleg azon­ban a magyar nyelv érvényesülése ellen száll sikra. Még ha valaminő vélt jog csekély mérvű sérelme is forogna fenn, nem tartjuk össze- egyeztethetőnek a lelkületben gyökerező haza­fias érzülettel, hogy egy esetleges, de tényleg nem létező jog gyenge foszlányait a hízelgő hazafias máz látszatával bevonva, a visszavo­nás lobogójául tűzze ki bárki akkor, a mikor a magyar állami élet fejlődésének oly nagy fontosságú kérdéséről van szó, mint a magyar tanitási nyelv. De hát jogsérelemről szó sem lehet ! Miről is van szó ? Az 1907. évi XXVII. t.-c. 18. §-a azt mondja, hogy minden oly népoktatási taninté­zetben, melyben az állam nyelve, tehát a magyar nyelv van tanitási nyelvül bevehetve, e{ állapot többé meg nem változtatható. Ez annyit jelent, hogy magyar tannyelvű iskola oláh, tót, német, ruthén, szerb, vend tannyelvű isko­lává többé nem lehet. A törvény végrehajtása tárgyában kibocsájtott Utasítás 40. §-a pedig ebből folyólag kötelességévé teszi a közigaz­gatási bizottságnak, hogy mindazon iskolákat, melyek az 1907. XXVII. t-c. hatályba lépte idején magyar tannyelvüek, hiteles törzskönyvbe Írassa öss^e a kir. tanfelügyelő által és ezen állapot fenntartását elllenőriztesse. A közokta­tásügyi miniszter megküldvén a törzskönyvi mintát, elrendelte a törzskönyv felvételét azzal, hogy a törzskönyvbe magyar iskolául veze­tendő be mindazon iskola, a) melyben az 1907. évi XXVII. t.-c. életbelépte idején tényleg ma­gyarul folyt a tanítás, b) melyben az iskola­szék határozatával a magyar tanitási nyelv használata kimondatott és e határozat a fele­kezeti iskolákat illetőleg egyházi főhatósági jóváhagyással elláttatott, c) mely az illetékes iskolai hatóság által magyar tannyelvűnek je­lentetett ki. Azt is megjegyzi a rendelet, hogy „a hit- és erkölcstan tanításának a nyelve a{ iskola tannyelvének megállapításánál figyelmen kívül hagyandó, valamint azon körülmény is, hogy az iskolában valamely más nyelv, pl. a gyermekek anyanyelve, mint tantárgy bizonyos heti óraszámban tanitattik ugyan, de az összes többi tantárgyak tanítása magyarul folyik.“ A kir. tanfelügyelőnek tehát ezek szerint kötelessége volt kimutatni azt, hogy mely iskolák tannyelve volt 1907. évi julius 1-én, a törvény életbeléptetése napján a fentiek sze­rint magyar, és mely iskola jelentetett ki magyarnak, mert a melyik akkor magyar volt, az az is marad, még akkor is, ha esetleg most másként is határozna az iskolaszék. Az iskola­szék külön határozata és ennek főhatósági jóváhagyása csak a\ ezentúl szervezendő isko­lákra nézve fontos, mert a törvény az életbe­léptetés idején talált állapotot rögzíti meg. Ez az állapot a törvény szerint a magyar nyelv javára megváltoztatható, de annak hátrányára többé nem. A törvényből mást kimagyarázni lehetetlen! A kir. tanfelügyelő a törvény rendelkezé­sének a legszigorúbb kritikával megfelelt. Megfelelt az által, hogy az iskolák iskolaszé­keitől a törvény életbeléptetése előtt és életbe­léptetése után közvetlenül beszerzett adatok alapján bemutatta névszerint, hogy mely isko­lákban taníttatnak az összes tantárgyak magya­rul, mely nemmagyar ajkú községek iskolái­ban taníttatnak az összes tantárgyak az anya­nyelvnek, mint kisegitő nyelvnek az alsóbb osztályokban való szükségszerű használata mellett magyar nyelven; s végre, mely isko­lákban taníttatnak az u. n. világi tárgyak magyarul, ellenben a hittan és ezzel kapcsolat­ban az irás. olvasás és egyházi enek lithur­gikus nyelven. Tót, ruthén tannyelvű iskolát nem mutatott ki, mert ilyenül nem jelentkezett a törvény életbelépte után egyetlen egy sem. Ez az élet csak egy arasz . . Irta Jakab Ödön. Ez az élet csak egy arasz. Alig virult el a tavasz, S már a mi jő : Szürkülő bús őszi idő. Bolond, a ki sötét hajjal Vesződik a földi bajjal, Mindig távol Az örömök poharától. Úgyis eljár az ideje, Lehanyatlik délceg feje, S mit sem élve Botlik be a hideg télbe. És ha koporsója kész lett Belé zárnak annyi éjét, Mennyi két szem Almaihoz elég lészen. A bölcs pedig arra menve, Sírjáról virágot szed le, S vigan vágja Bokrétának kalapjába ! Nem tudom én . . . Irta Sallay Gyula. Nem tudom én, hogy a szivem Hová vágyik, miért eped 1 Tán’ elszállni, elrepülni Föl a mennyországba — veled ! Oda, hol a szerelemmel Nem testvér a kín, a bánat, És a hol a szív szeretni Soha, soha el nem fárad. Néha”meg úgy érzem, mintha Olyan világ felé vágynék, Hová nem hat a napsugár! A hol nincsen fény — csak árnyék ! Oda, a hol ezek a nagy S elérhetlen vágyak, álmák A forrongó, fájó, égő Szivvel együtt jéggé válnak ! Oda-e hát ? 1 Nem 1 Nem 1 Érzem, Hogy ez mind csak ábránd, álom ! Hogy én egyedül csak a Te Puha két karodba vágyom. Fata-morgana. Irta Ániáne. Friss hó borította előttem a végtelenbe terjedő tájat, mely a keresztutnál négy megyébe nyúlik el. Ragyogó fehérség mindenfelé. A fekete föld ünneplő mezbe öltözött, pedig oly hallgatag, szomorú minden, minden. Mintha a nagy, imádott természet unott, boldog­talan uriasszoDynyá változott volna s habszinü pon­gyolában, csöndesen várva várná a majd egyszer be­kopogtató boldogságot. Vagy, mintha a szerelmes ter­mészet is elfáradt volna életküzdelemben és pihenésre tért volna, e széles világ pedig díszes ravatala volna. Csend, halotti csend mindenütt, a meddig a szem ellát. A nagy égboltozat szépséges színével, mintha mosolyogva ráborulna, mintegy vigasztalva a gyászoló termékeny földet: Csak alszik, szunnyad minden. Fel­ébred nemsokára az örökké szép őstermeszet. Felébred, fel, hangos madárdallal, bóditó virágillattal, balzsamos melegséggel, szerelmet lehelő levegőjével. A zúzmara lepte utszéli fácskákon is azt csiripeli az itthon maradt verébpár. Csak szivembe nem lopódzik téli napsugár­nak biztatása, kéklő égnek mosolygósán biztató inte­getése, verebecske csattogása; a mindenség nagy-nagy ígérete. Térdig hóban, nyakig szűz fehérségben, körül jógvirágos ragyogással, hideg ékességgel, színes, me­leg, nyári képen csüngök elmerengre. Mikor sürü bo­korban ültünk ketteD. Buja leveleken keresztül férkő­zött közénk aranyos napsugár fényt árasztva. Amott, messze-messze, a bércek fölött, az ég peremén csoda­látvány tárult elénk. Meglepően szép, tüzet szikrázó, fénysugárt lövelő, rózsás lángokban tündérmeséket regélő fata-morgana. S mi néztük, bámultuk néma el­ragadtatással; szerelmet súgó lángolással. Szivünk do­bogása, szemünk égő fényt beszélt benső világunk elevenségéről. Azokban hűen tükröződött vissza a fata- morgana élő képe. A mint egymás kezét fogva elfor­dultunk a csalóka képtől, sivár kép tárult elénk ; nagy puszta, mint az életünk. Barátom elborult tekintete a szürke bárányfelhő­höz hasonlít, mely azt meséli, hogy mögötte, fölötte annyi sem jut, mint idelenn. Tudtuk, hogy igy lesz. Úgy váltunk el esküvőnk napján. Ki-ki másfele. Reméltük, hogy egymás nélkül is tudunk boldogulni, ha — akarunk. Persze nem úgy volt. Sok viszontagságos, nehéz és hosszú esz­tendők múltával öregek lettünk. Csalódottan, szegényen öregek. Azt meséljük itt bús találkán, hogy ólettársa- ink ma is teljesen közönyösek reánk nézve. Csak a gyermekeink azok, azok a vigaszunk, reményünk, ál­munk, egyetlen boldogságunk ! A leikeink a régi ro­konérzésben, gondolatban találkoznak. Azt mondjuk itt édes kettesben (ifjúságunk, családunk mögöttünk) : a szerelem nem illúzió, sem puszta érzékiség. Lélek­ből fakadt érzés az. Éltető láng, a mi emészt, ha vá­gyait el nem érjük, viruló paradicsomot teremt kacagó, eleven világgal, ha elértük. A vágytól, képzelettől is Lapunk mai száma 8 oldal. Előfizetési feltételek: 0»»k i: ,,IJng“ l»pr» Egész évre . . 12 K Negyedévre . 3 K Félévre ....OK Egyes szám . 12 f. Amerikába : Egész évre ...............15 K „Cng lármegye Hlyatsloa Lapjá“-«al együtt egész évre 10 K Félévre . . 8 K

Next

/
Thumbnails
Contents