Ung, 1909. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-31 / 9. szám
47. évfolyam. — 9. szám. Megjelenik minden vasárnap reggel és szerdán délben. Ungvár, 1909. január 31. Ung vármegye Hivatalos Lapja a* „Ung“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. Hirdetések egy az „Ung“, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja4' részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba. Székely és Illés könyvkereskedésébe küldendők. Nyllttér soronklnt 40 fillér A nyílttéri és hirdetési dijak előre fizetendők. Kiadóhivatalt telefonszám U. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Sierkesztőség: Vármegyeház-tér l-sö szám Felelős szerkesztő : BÁNÓCZY BÉLA. Segédszerkesztő : DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. Magyar tanítási nyelv. (te.) A januári közigazgatási bizottsági ülés után lapunk a napi hírek között röviden jelezte, hogy az 1907. évi XXVII. t.-c. és végrehajtási utasítása értelmében a közigazgatási bizottság megállapította az iskolák tanítási nyelvét úgy, hogy az egyházi főhatóságok előzetes hozzájárulásával Ung vármegye ösz- szes iskoláira nézve a magyar tannyelvet állapította meg. A hittan és ezzel kapcsolatosan az írás, olvasás és egyházi énekre nézve azonban hozzájárult a kir. tanfelügyelő javaslatához, hogy ezek a lithurgikus nyelven taníthatók. Mikor e rövid közleményt megirtuk, bár hozzátettük, hogy ezzel ismét egy lépést tettünk a magyarosítás felé, nem tulajdonítottunk annak vitára okot adó különös jelentőséget, mert ezt a határozatot —ismerve iskolai hatóságaink, iskolaszékeink, főkép azok elnökeinek, a lelkészeknek hazafias gondolkozását, — nagyon természetesnek találtuk. Azonban egyik laptársunk, a „Görög Ka- tholikus Szemle“ e miatt féljajdul; a munkácsi g. kath. egyházmegye főtantelügyelőjét, sőt főhatóságát azzal vádolja, hogy konfiskálja az iskoláknak a tannyelv megállapítására vonatkozó jogát. Ezért kénytelenek vagyunk e tárgyra visszatérni és azt a maga mivoltában megvilágítani annyival is inkább, mert a kir. tan- felügyelőnek nagyon is óvatosan és tapintatosan szerkesztett javaslata csak hosszabb vita után fogadtatott el, sőt egyes bizottsági tagok nem is voltak megelégedve, mert a magyar tannyelv alól kivételt nem akartak tűrni és a kir. tanfelügyelőnek erős argumentumokkal, a kimutatásoknak és jelentéseknek egész garmadájával, de főleg a g. kath. vallás egyházi szertartásával kellett álláspontját erélyesen megvédelmeznie. És ennek dacára laptársunk — úgy látszik — nincs megelégedve. Nincs megelégedve azzal, hogy a magyar nyelv jogait hivatalosan érvényesítette a közigazgatasi bizottság. Nincs megelégedve, mert külszinre valami jogi sérelem fennforgását hánytorgatja, tényleg azonban a magyar nyelv érvényesülése ellen száll sikra. Még ha valaminő vélt jog csekély mérvű sérelme is forogna fenn, nem tartjuk össze- egyeztethetőnek a lelkületben gyökerező hazafias érzülettel, hogy egy esetleges, de tényleg nem létező jog gyenge foszlányait a hízelgő hazafias máz látszatával bevonva, a visszavonás lobogójául tűzze ki bárki akkor, a mikor a magyar állami élet fejlődésének oly nagy fontosságú kérdéséről van szó, mint a magyar tanitási nyelv. De hát jogsérelemről szó sem lehet ! Miről is van szó ? Az 1907. évi XXVII. t.-c. 18. §-a azt mondja, hogy minden oly népoktatási tanintézetben, melyben az állam nyelve, tehát a magyar nyelv van tanitási nyelvül bevehetve, e{ állapot többé meg nem változtatható. Ez annyit jelent, hogy magyar tannyelvű iskola oláh, tót, német, ruthén, szerb, vend tannyelvű iskolává többé nem lehet. A törvény végrehajtása tárgyában kibocsájtott Utasítás 40. §-a pedig ebből folyólag kötelességévé teszi a közigazgatási bizottságnak, hogy mindazon iskolákat, melyek az 1907. XXVII. t-c. hatályba lépte idején magyar tannyelvüek, hiteles törzskönyvbe Írassa öss^e a kir. tanfelügyelő által és ezen állapot fenntartását elllenőriztesse. A közoktatásügyi miniszter megküldvén a törzskönyvi mintát, elrendelte a törzskönyv felvételét azzal, hogy a törzskönyvbe magyar iskolául vezetendő be mindazon iskola, a) melyben az 1907. évi XXVII. t.-c. életbelépte idején tényleg magyarul folyt a tanítás, b) melyben az iskolaszék határozatával a magyar tanitási nyelv használata kimondatott és e határozat a felekezeti iskolákat illetőleg egyházi főhatósági jóváhagyással elláttatott, c) mely az illetékes iskolai hatóság által magyar tannyelvűnek jelentetett ki. Azt is megjegyzi a rendelet, hogy „a hit- és erkölcstan tanításának a nyelve a{ iskola tannyelvének megállapításánál figyelmen kívül hagyandó, valamint azon körülmény is, hogy az iskolában valamely más nyelv, pl. a gyermekek anyanyelve, mint tantárgy bizonyos heti óraszámban tanitattik ugyan, de az összes többi tantárgyak tanítása magyarul folyik.“ A kir. tanfelügyelőnek tehát ezek szerint kötelessége volt kimutatni azt, hogy mely iskolák tannyelve volt 1907. évi julius 1-én, a törvény életbeléptetése napján a fentiek szerint magyar, és mely iskola jelentetett ki magyarnak, mert a melyik akkor magyar volt, az az is marad, még akkor is, ha esetleg most másként is határozna az iskolaszék. Az iskolaszék külön határozata és ennek főhatósági jóváhagyása csak a\ ezentúl szervezendő iskolákra nézve fontos, mert a törvény az életbeléptetés idején talált állapotot rögzíti meg. Ez az állapot a törvény szerint a magyar nyelv javára megváltoztatható, de annak hátrányára többé nem. A törvényből mást kimagyarázni lehetetlen! A kir. tanfelügyelő a törvény rendelkezésének a legszigorúbb kritikával megfelelt. Megfelelt az által, hogy az iskolák iskolaszékeitől a törvény életbeléptetése előtt és életbeléptetése után közvetlenül beszerzett adatok alapján bemutatta névszerint, hogy mely iskolákban taníttatnak az összes tantárgyak magyarul, mely nemmagyar ajkú községek iskoláiban taníttatnak az összes tantárgyak az anyanyelvnek, mint kisegitő nyelvnek az alsóbb osztályokban való szükségszerű használata mellett magyar nyelven; s végre, mely iskolákban taníttatnak az u. n. világi tárgyak magyarul, ellenben a hittan és ezzel kapcsolatban az irás. olvasás és egyházi enek lithurgikus nyelven. Tót, ruthén tannyelvű iskolát nem mutatott ki, mert ilyenül nem jelentkezett a törvény életbelépte után egyetlen egy sem. Ez az élet csak egy arasz . . Irta Jakab Ödön. Ez az élet csak egy arasz. Alig virult el a tavasz, S már a mi jő : Szürkülő bús őszi idő. Bolond, a ki sötét hajjal Vesződik a földi bajjal, Mindig távol Az örömök poharától. Úgyis eljár az ideje, Lehanyatlik délceg feje, S mit sem élve Botlik be a hideg télbe. És ha koporsója kész lett Belé zárnak annyi éjét, Mennyi két szem Almaihoz elég lészen. A bölcs pedig arra menve, Sírjáról virágot szed le, S vigan vágja Bokrétának kalapjába ! Nem tudom én . . . Irta Sallay Gyula. Nem tudom én, hogy a szivem Hová vágyik, miért eped 1 Tán’ elszállni, elrepülni Föl a mennyországba — veled ! Oda, hol a szerelemmel Nem testvér a kín, a bánat, És a hol a szív szeretni Soha, soha el nem fárad. Néha”meg úgy érzem, mintha Olyan világ felé vágynék, Hová nem hat a napsugár! A hol nincsen fény — csak árnyék ! Oda, a hol ezek a nagy S elérhetlen vágyak, álmák A forrongó, fájó, égő Szivvel együtt jéggé válnak ! Oda-e hát ? 1 Nem 1 Nem 1 Érzem, Hogy ez mind csak ábránd, álom ! Hogy én egyedül csak a Te Puha két karodba vágyom. Fata-morgana. Irta Ániáne. Friss hó borította előttem a végtelenbe terjedő tájat, mely a keresztutnál négy megyébe nyúlik el. Ragyogó fehérség mindenfelé. A fekete föld ünneplő mezbe öltözött, pedig oly hallgatag, szomorú minden, minden. Mintha a nagy, imádott természet unott, boldogtalan uriasszoDynyá változott volna s habszinü pongyolában, csöndesen várva várná a majd egyszer bekopogtató boldogságot. Vagy, mintha a szerelmes természet is elfáradt volna életküzdelemben és pihenésre tért volna, e széles világ pedig díszes ravatala volna. Csend, halotti csend mindenütt, a meddig a szem ellát. A nagy égboltozat szépséges színével, mintha mosolyogva ráborulna, mintegy vigasztalva a gyászoló termékeny földet: Csak alszik, szunnyad minden. Felébred nemsokára az örökké szép őstermeszet. Felébred, fel, hangos madárdallal, bóditó virágillattal, balzsamos melegséggel, szerelmet lehelő levegőjével. A zúzmara lepte utszéli fácskákon is azt csiripeli az itthon maradt verébpár. Csak szivembe nem lopódzik téli napsugárnak biztatása, kéklő égnek mosolygósán biztató integetése, verebecske csattogása; a mindenség nagy-nagy ígérete. Térdig hóban, nyakig szűz fehérségben, körül jógvirágos ragyogással, hideg ékességgel, színes, meleg, nyári képen csüngök elmerengre. Mikor sürü bokorban ültünk ketteD. Buja leveleken keresztül férkőzött közénk aranyos napsugár fényt árasztva. Amott, messze-messze, a bércek fölött, az ég peremén csodalátvány tárult elénk. Meglepően szép, tüzet szikrázó, fénysugárt lövelő, rózsás lángokban tündérmeséket regélő fata-morgana. S mi néztük, bámultuk néma elragadtatással; szerelmet súgó lángolással. Szivünk dobogása, szemünk égő fényt beszélt benső világunk elevenségéről. Azokban hűen tükröződött vissza a fata- morgana élő képe. A mint egymás kezét fogva elfordultunk a csalóka képtől, sivár kép tárult elénk ; nagy puszta, mint az életünk. Barátom elborult tekintete a szürke bárányfelhőhöz hasonlít, mely azt meséli, hogy mögötte, fölötte annyi sem jut, mint idelenn. Tudtuk, hogy igy lesz. Úgy váltunk el esküvőnk napján. Ki-ki másfele. Reméltük, hogy egymás nélkül is tudunk boldogulni, ha — akarunk. Persze nem úgy volt. Sok viszontagságos, nehéz és hosszú esztendők múltával öregek lettünk. Csalódottan, szegényen öregek. Azt meséljük itt bús találkán, hogy ólettársa- ink ma is teljesen közönyösek reánk nézve. Csak a gyermekeink azok, azok a vigaszunk, reményünk, álmunk, egyetlen boldogságunk ! A leikeink a régi rokonérzésben, gondolatban találkoznak. Azt mondjuk itt édes kettesben (ifjúságunk, családunk mögöttünk) : a szerelem nem illúzió, sem puszta érzékiség. Lélekből fakadt érzés az. Éltető láng, a mi emészt, ha vágyait el nem érjük, viruló paradicsomot teremt kacagó, eleven világgal, ha elértük. A vágytól, képzelettől is Lapunk mai száma 8 oldal. Előfizetési feltételek: 0»»k i: ,,IJng“ l»pr» Egész évre . . 12 K Negyedévre . 3 K Félévre ....OK Egyes szám . 12 f. Amerikába : Egész évre ...............15 K „Cng lármegye Hlyatsloa Lapjá“-«al együtt egész évre 10 K Félévre . . 8 K