Ung, 1909. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-24 / 7. szám
47. évfolyam. — 7. szám. Megjelenik minden vasárnap reggel és szerdán délben. Ungvár, 1909. január 24. Előfizetési feltételek: Csak az „Ung“ lapra Egész évre . . 12 K I Negyedévre . 3 K Félévre.... 6 K | Egyes szám . 12 f, Amerikába : Egész évre ...............15 K .,Iliig lármegjre Hivatalos Lapjá“-ral egjrntt egész évre Ki K — Félévre .... 8 K Ung vármegye Hivatalos Lapja az „U n g“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. Hirdetések ágy az „Ung“, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba. Székely és Illés könyvkereskedésébe küldendők. Nyilttér soronkint 40 fillér A nyílttéri és hirdetési dijak előre fizetendők. Kiadóhivatali telefonszám 11. AZ II NO MEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNY Szerkesztőség: Vármegyeliáz-tór i-ső szám. Pénzintézeteink. (le) Az év eleje a pénzintézetek évi működése eredményéről való beszámolásnak az ideje. Városunk és varmegyénk pénzintézetei is sorjában tartják közgyűléseiket, melyeken beszámolnák gazdasági tevékenységük sikereiről. A részvényesek szorongva lesik, hogy mennyi osztalékot kapnak a nyereségből. Mert a nyereség a fő. És a bankok, a takarékpénztárak és a szövetkezetek ugyancsak igyekeznek megfelelő osztalékot biztosítani a boldog részvényeseknek. A részvényesek és a nyereményből részesülők boldogan vágják a kuponokat nem csak a nyereség miatti örömükben, hanem azért is, mert azt hiszik, hogy az ország közgazdasági helyzetének, fejlődésének nagy érdekeiért megfizethetetlen szolgálatot tettek. Azt hiszik, hogy az ország közgazdasági érdekeiben megkívánt szolgálatokat kimerítették. Pedig jórészben tévedés áldozatai! Elismerjük a pénzintézetek fontos közgazdasági jelentőségét az ország érdekében, de csak addig a mértékig, a mig a pénzintézetek a szükséglet igényeit kielégítik. Mihelyt a pénzintézetek oly számban es arányban alakulnak, a melyek a pénzforgalmi szükségletet jóval fölülhaladják, a fölös számú intézetek célt tévesztett alakulatoknak tekinthetők, mert nem csak hogy egészségtelen pénzügyi viszonyokat létesítenek, hanem a közgazdaság többi ágaira, illetve azok fejlődésére káros hatással vannak. Káros hatással van különösen az ipar fejlődésére, mert nagy értéket von el minden olyan vállalkozástól, mely az ipari termékek előállítását tűzné ki célul A pénzintézeti osztalék nagyobb biztossággal és kevesebb kockázattal kecsegteti a vállalkozási szellemmel különben sem nagyon dicsekvő magyar társadalmat. A pénzintézet részvényei tehát nagyobb kelendőségnek örFelelős szerkesztő : Segédszerkesztő : BÁNÓCZY BÉLA. DEÁK GYULA. vendenek és ha kevesebb nyereségre is van kilátás, szívesen vonzódik tőkénk az ilyen pénzintézetek alapításához. Az ipari vállalkozás, bár esetleg több nyereségre való kilátást foglal magában, de nagyobb lévén a kockázat, a tőke húzódik az ipari vállalatoktól. Ha azonban kevesebb pénzintézetünk volna, a tőke okvetlenül az ipari vállalatokhoz fordulna. A könnyű és a minden kockázatot kizáró megélhetési mód keresése az oka annak, hogy pénzintézeteink gombamódra szaporodnak. Hát egészséges gazdasági fejlődés-e az, hogy nálunk Magyarországon kétszer annyi pénzintézet bonyolítja le a forgalmat, mint a gazdaságilag sokkal erősebb Ausztriában ? Ausztria félannyi pénzintézettel képes lebonyolítani a háromszor oly nagy forgalmú pénzigényeket. Persze Ausztriában a tőke az ipari vállalkozásokat kultiválja, s ott a pénzintézetek nem vonják el a tőkét az ipari vállalatoktól. A fölös pénzintézetek az ipar fejlődésétől elvonják azon értékeket, a melyek az intézet alapításához szükségelt tőkékben fekszenek, elvonják és a gazdasági élet íejleszthetése végett semlegesítik azon összegeket, a melyek az igazgatósági, felügyelőbizottsági tagok, elnökök stb. céltalan díjazására, jutalmazására fordittatnak. Ha a fölös pénzintézetek helyett ipari vállalatokat teremtenének az osztalékra és tantiémekre utazó egyének : gazdasági, ipari életünk fejlődése erősebb alapokra volna felépítve. Vármegyénk területén 12, vagy talán még több pénzintézet közvetíti a pénzforgalmat Ezzel szemben az ipari telepek száma alig haladja felül a pénzintézetek számát. Ausztria egy-egy tartománya nem dicsekszik ennyi bankkal, takarékpénztárral, hitelszövetkezettel. Hát ez nem jól van igy ! Ez nem egészséges állapot ! Ha vagyonosodni, fejlődni akarunk, tőkéinket ne fektessük be fölös számmal alakuló hitelintézetekbe, hanem kutassuk, keressük Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. azokat az ipari ágakat, a melyek vármegyénk területén sikeresen üzhetők, a melyek fejlesztésére és alapítására megvannak a természeti és gazdasági előfeltételek, igyekez zünk ezeknek a fejlesztésére és alapítására előteremteni és előhívni a tőkét. Alapítsunk ipari vállalatokat, ne idegenkedjünk tőkénket ezekbe bele fektetni. Ezzel a produktiv munkát honosítjuk meg. Ezzel a nemzet vagyonát szaporítjuk. Megélhetést, munkaalkalmat adunk ezer és ezer kivándorolni kényszerülő munkáskéznek. Mig a fölös pénzintézetek elvonják a tőkét a produktiv termelési tényezőktől, addig az ipari vállalatok nálunk nem is keletkezhetnek eléggé nagy számban, hogy fölöslegesnek mondhassuk őket. És hasznuk, előnyük megmérhetetlen úgy az ország, mint szükebb hazánk, vármegyénk lendületes fejlődése tekintetében. ürömmel kell tehát üdvözölnünk minden hasznos és szolid alapon álló ipari termékek előállítására irányuló vallatot. Pénzintézetünk van elég, most tehát itt az ideje a célszerű, haszonhajtó és hasznos ipari vállalatok alapításának, megteremtésének! A napíáregyesitós VoJosin Ágoston tollából ezen a címen közöltünk egy cikket, a melyre mintegy válaszúi adjuk a következőket: A mig a nép előtt ismeretlen fogalom a naptár- egyesités, addig nem sokat tehetünk a naptáregyesi té- sért. Meg kellene találni a módját annak, hogy a görög keletiek, a hazaiak és az ausztriaiak is belevonassanak a naptáregyesitési mozgalomba hisz egy ok, az egy hit kivételével ők is több tekintetben érzik a naptáregyesités hiányát. Ha odaát megcsinálják, akkor a görög katholikusok fogalomzavarban szenvedő — mert sokan a nép közül rítust rontó újításnak tartják a naptáregyesitést — alsóbb néprétegei bele fognak nyugodni előbb-ulóbb a változhatlauba, addig azonban könnyen megeshetnék, hogy a naptáregyesi- tós miatt rubelek nélkül is könnyen Elhalásznának sok g. kath. falusi hívőt a g. kel. agitátorok. A korlátoltság és a megkülönböztetési képességnek a népnél való hiánya mellett van egy nagyobb Várom a hajnalt. Irta Kiüzselyi Erzsiké. Mikor a hajnal feldereng sáppadt, Homályos, halovány színeivel: Almok honába kimerült, fáradt, Vergődő lelkem akkor nyugszik el. Az éj, ha ránk tör néma árnysereggel: Tűrnünk kell a harcot védtelenül, Hogy várjuk a hajnalt könnylepte szemekkel, Hogy lessük : szép arca mikor derül ? Oh, be hosszú az éj s oh, be kegyetlen, Hogy szenved a szivünk, mily elhagyott, Rémalakokkal harcol szünetlen S feltámad a múltból a sok bús halott. Szenved a gyötrött test, fekhelye jégpáncél, Takarója tűzláng, a párnája kő . . . — Mig végre a hajnal — mint tündéri láng — kél S vigaszul a kinok méregpoharáért Szép álomiepelt ránk szánakozva sző. A kalap titka Irta Aigner Ferenc. Szirthy Géza szerette hordani a kemény kalapokat. Szerette még a szép asszonyokat is. Mi köze van a kemény kalapnak a szép asszonyhoz ? Első tekintetre — semmi; második tekintetre — valami, és harmadik tekintetre — nagyon is sok köze van. Szóval a kalapot és a szép asszonyt együtt lehet említeni, ha az ember akarja, és mert Szirthy akarta is, tehát beszólni fogunk a kalapról és a szép asz- szonyról. Mondjuk ki egyenesen, hogy a férfiak is szeszélyesek. Bajos az Ízlésükre szép nőt teremteni. Egyik szereti a barna, a másik a szőke nőt; egyik barátja a karcsú alakú nőknek, mig a másik bomlik a terjedelmesebb teremtések után. Még a kalapnál is szeszélyesek. Némelyik férfi fel nem tenné soha a kemény kalapot, mig a másik mindig csak kemény kalapot hord a fején. Szirthy, a mint jeleztük, szeretettel viselte a kemény kalapokat, és azt is tudjuk már, hogy szerette a szép asszonyokat és pedig még hozzá tehetjük, hogy a karcsú szép asszonyok voltak az ideáljai. Kuli Izabella férjezett Hardy Ödönné, a mérnökné, volt Szirthy Gézának a legutóbbi ideálja. Ez az észbontóan szép és magas karcsú nő olyan fekete szemekkel volt megáldva, a melyeknek fénye a csillogó gyémánttal vetekedett. És mosolya ? Oh erről a bájos valamiről csakis Szirthy tudhatna regélni ! A kecses Izabella ott volt minden bálban és a férje, a meglehetősen gömbölyű férfi, kelletlenül bar, de elkísérte, és a bálban eltűnt a játékszobában. Szirthy és a szép nő együtt csevegtek, együtt táncoltak és egymásra néztek. Természelesen mások is észrevették a folyton együtt táncoló és az egymást epedve néző Izabellát és Szirthyt, azonban hogy mit fecsegnek, nem tudtak semmit, mindannak dacára mondogatták, suttogták : — hogy kutya van a kertben. — Férjem ma egész nap otthon ült — szólt Izabella suttogva. — Sejtettem ... és igy én hiába vártam magát a sétányon, válaszolá a férfi. — Nézze csak barátom, azon töprengek sokszor, hogy valóban szeret-e maga engemet? — kérdé a nő és fiirkészőleg tekintett a férfira. — De különös ma Ön, édes Izabella! Hiszen ha nem szeretném, keresném a társaságát? Epednék a mosolya, az édes csókja, a forró ölelése után ? Oh, szerelem nélkül nem tudunk hosszasan egy nőnek rabja lenni 1 A vágy őt bírni ideig-óráig tart és megunjuk az olyan asszonyt, a kihez csak a vágy kötött. Igen, én nagyon szeretem magát és mindig is szeretni fogom, — feleié a férfi lázasan. Izabellát megperzselte a forró vallomás tüze és megszólította lopva a férfi kézéi, azután epedve annak szemeibe nézett. Hiszek magának és én is igazán szeretem — suttogá hévvel. A bál vége felé járt. Jött a férj, a szerelmesek szétröppentek, a szép karcsú nő a gömbölyű férj karján távozott a bálból, de még egy édes tekintetet váltott kedvesével. A szép nő, a szép asszony itt van, de hol a kalap és pedig a kemény kalap ? Csak nem vitte el a szól a Szirthy fejéről? Dehogy, ott van a fején. Várjunk csak, majd előkerül a kalap titka. Kutya van a kertben! Nagyon jellemző mondás ez, és az a sajátságos, hogy a férjek legkésőbben veszik észre a kutyát a kertben. A mérnök szerette a kártyát, szerette a bort, ez a két kellemes foglalkozás azután elvonta figyelmét sokáig a szép asszonytól. A franciák rendőreitől ered az a mondás, hogy ha valami bűntény van, mindjárt az asszonyt keresik, Lapunk mai száma 8 oldal.
