Ung, 1909. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-02 / 44. szám
2. oldal ZT 3ST 344. szám. részvényjegyzéssel járultak. Több közérdekű indítványt és javaslatot megbeszéltek. Közgyűlés után a nagy vendéglőben társas ebéd volt, melyen a körjegyzőkön s nejeiken kívül a helybeli notabilitások közül is többen vettek részt. Weisz József vendéglős igen ízléses terítéken jól megválogatott étrend szerint szolgálta ki vendégeit. Az egyleti elnök a vendégeket, mint a jegyzők barátait köszöntötte fel. Melles Endre esperes a jegyzőket, Baka Sándor főjegyző a távollevő dr. Blasovszky Miklós főszolgabírót, mint az egylet tiszteletbeli tagját éltette. Szabó Zoltán és Hock József is élénk ünnepeltetésben részesültek. Méhely Gyula végül Hauptman Gyula nagybereznai körjegyzőnek mondott köszönetét a gyűlés sikere érdekében tett fáradozásáért. Étkezés után a város főterén csinosan berendezett angolkertben az ős hársfák lombjai alatt sétahangverseny volt. Az esti órákban vette kezdetét az önkéntes tűzoltó-egylet által rendezett táncmulatság, mely fesztelen jókedvben és Lányi Lajos szakadatlan zenéje mellett a hajnali vonat indulásáig tartott. Feljegyeztük az asszonyok közül Arvay Györgyné, Baka Sándorné, özv. Bereznay Jánosné, Dutka Mihályné, Fazekas Jánosné, Hauptman Gyuláné, Jeszenszky Ferencné, Kaszás Ferencné, Méhely Gyuláné, Olchváry Józsefné, Sipos Ferencné, Szabó Zoltánná, Szegelety Istvánná, Szomory Jánosné — a leányok közül Bereznay Márta, Bereznay Anna, Fiizesséry Edith, Kap- debó Ilona, Lengyel Emma, Molnár Emma, Melles Mariska, Nehrebeczky Margit, Schulz Viktória, Szomory Ilona nevét. Színház, (te.) A közönség közönye kezd megtörni. Az előadások látogatottabbak, de még sem annyira, mint ahogyan az az ungvári publikumtól várható és mint ahogyan azt a társulat megérdemelné. A színházlátogatók igyekeznek hálásak lenni egy-egy jól megjátszott, élvezetesebb jelenetért. Szombaton, május 29-én a „Kedélyes paraszt“ c. bécsi operett került első bemutatásra. A darab maga meglehetősen hidegen hagyta a közönséget. Nagy sikere nem volt ennek a német izü, inkább magyar népszinmű-utánzatnak, mint operettének nevezhető tartalom nélküli munkának. Egy-két fülbemászó melódián kívül különösebb értéke nincs a Fali Leó szerzeményének. Úgy az előjáték, mint az első felvonás figyelmes érdeklődést kelteni alig tudott. Még a második, vagyis az utolsó felvonás mutatott valami tartalmat. A mű fordítói, Révész Ferenc és Tábori Emil a gyér cselekmény lefolyásának színhelyét és egyéneit annyiban magyarosították meg, hogy egy magyar sváb faluba helyezték át a színhelyt és magyar svábokat állítottak be szereplő egyénekül. Ennek a kedvezőtlen eredménye lett, hogy színészeink a sváb dialektus használata folytán sokszor értelmetlenné tették a vékonyka mesét is. Egy szegény sváb parasztnak (Oláh Gyula) a fia (Sz. Nagy Imre) elvégzi az iskolákat, az egyetemre kerül, orvos lesz. Majd tehetsége révén az egyetemi tanárságot is eléri. Belenősül egy előkelő királyi tanácsos famíliájába.' A szerző azt az ellentétet állítja szemünk elé, ami a paraszt fiúból úrrá lett orvos és hozzátartozói között alakul ki. A jellemzés a cselekménnyel együtt nagyon szegényes. Ebből a szegény szellemű műből színészeink sem tudtak teremteni valami figyelemre méltó játékot. Az első két kép határozottan untatta a közönséget. Egyedüli elevenséget és szint csupán az alig négy-öt éves kis Pintér Rózsi szereplése hozott bele az előadásba. Oláh Gyula, Sz. Nagy Imre és Sugár Jolán igyekezete sikerült énekszámokon kívül valami kiválóbb hatást, érdeklődést kelteni alig tudott. Borbély Sándor egészséges humora azonban diadalmasan meg- küzdött a mű szellemszegónységóvel. Talán egyedül a Borbély játéka mentette meg a darabot a teljes bukástól. Hozzájárult a sikertelenséghez még a Sugár Jolán indispositioja is. Gedő Gusztávnak is sikerült a hálátlan Vincze szerepében egy kissé megtörni az ási- tozó közönyt. Peéry Ilus az utolsó felvonás kis szerepében — Franciska volt — a múlthoz képest határozott javulásról, fejlődésről tett bizonyságot. Öntudato- sabb és határozottabb, a mellett szimpatikusabb lett a játéka. Fekete László, Győrffy Mariska, Somlai Zsig- mond, Bihari Erzsiké apró szerepekben dicséretre méltóan igyekeztek a darabot az érdeklődés színvonalára emelni. Vasárnap, május 30-án délutáni előadás keretében a „Boszorkányvár“-t és este ismét a „Kedélyes paraszt “-ot ismételték meg. Hétfőn, május 31-én délután a „Csók-király“, este a „Cigány“ c. ismert Szigligeti Ede-féle énekes színmű került sorra. A „Cigány“ előadása nem felelt meg a társulat nívójának. Az összjáték hiányos, döcögős, a szerepnemtudás bosszantó volt. Egyedül Vécsei Ilona a Rózsi cigányleány szerepében tartotta fenn az előadás sikerét. No meg Borbély Sándort is meg kell említenünk, a ki a rossz előadásban nem bűnös. Hogy Oláh Gyula miként került a Várszegby szerepéhez, nem értjük. Ritkán lehet agyonütni egy, a művész egyéniségének meg nem felelő szerepkört oly pompás sikerrel, mint azt Oláh tette. Izsó Miklósnak pyrrhusi diadala volt. Mókáival megnevettette a közönséget, de ugyanakkor agyonütötte a többi színészek által játszott legszebb drámai jeleneteket. Ilyen izetlenkedéstől tartózkodnia kell a jövőben. Ehhez hasonló kedvezőtlen sikerű előadásra a Palágyi színtársulatától alig emlékszünk. Kedden, junius 1-én majdnem telt házat hozott össze Jókai Mór hangulatos drámája az „Aranyember“. Az előadás kifogástalan volt. — Stella Gyula Tímárja komoly, öntudatos alakítás volt, bár néha-néha megbicsaklott a nyelve. Nagyon kedves jelenség volt, mint Tímea Komlós Ilonka. Tímeának finom, leheletszerű lelkületét természetesen, meginditóan mutatta be. Véesey Ilona a szenvedélyes, a bosszútól lihegő, a szerelmében, büszkeségében halálra sértett Ataliát, a tőle megszokott jellemző erővel állította szemünk elé. Borbély Sándor Brazovics Atanáza kitűnő volt. — Szohner Olga a Noémi szerepét bájos közvetlenséggel, őszinteséggel és hűséggel játszotta meg. — Breznay Anna mint Teresa, Fekete László mint Kadisa, Izsó Miklós mint Krisztván Tódor, Győrffy Mariska mint Zsófia, értékes alakítást nyújtottak. Némedy Mátyás a Fabula szerepében figyelemre méltó tehetséget árult el. VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlés. A város képviselőtestülete e hó 4-én délután 3 órakor rendes közgyűlést tart. A tárgysorozatból kiemeljük a következőket : Elnöki előterjesztések. — A kaposi-utcai beltelek öt részletének nyilvános eladására megtartott árverés eredményének bejelentése. A villanyvilágitási ügyben az ungvári bútorgyár ajánlata és az ungvölgyi villamosművek r. t. ajánlata az ungvári központi áramfejlesztő telepnek és tartozékainak Ungvár város által leendő megvétele tárgyában az 1909. május hó 3-án tartott képviseleti közgyűlés 137—1909. számú határozatával a községi törvény 110. §-a értelmében 30 nap közbevetése mellett kitűzött második tárgyalása. Cibur Vilmos, Braun Mór és társai szobránci-utcai háztulajdonosok kérvénye az aszfaltjárda folytatólagos kiépítése tárgyában. A közkórházi bizottság javaslata a m. kir. belügyminiszter által az elmebetegek kezelésére és az ápoló személyzet félfogadására és fegyelmezésére vonatkozólag kiadott utasítás értelmében a kórházi alapszabályoknak e részben szükséges módosítása iránt s a javaslat részletes tárgyalása. Netán beadandó kérvények és indítványok tárgyalása. HÍREK. Tájékoztató. Jun. 8. Gyermeknap. Jun. 4. Városi közgyűlés d. u. 3 órakor. Jun. 5. Az állami polgári leányiskola nyári mulatsága a Széchenyi- ligetben. Jun. 8. Az 1899-ben érettségizők 10 évi találkozója d. e. 10 órakor a főgimnáziumban. Jun. 9. Az áll. tisztviselők összejövetele d, u. 6 órakor a Széchenyi- ligeti vendéglőben. Jun. 18. A papnevelő-intézet záró ünnepélye. „ 13. A Dalárda hangversenye d. u. 5 órakor a Széchenyi-ligetben. „ 87. Az iparos- és kereskedő-tanonciskola jubileuma a vármegyeháza nagytermében. Jul. 4. A Kereskedelmi Csarnok nyári mulatsága a Széchenyi- ligetben. Okt. 3. Dayka Gábor szobrának leleplezése. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van kedden d. u. 5—6 óráig. A népkönyvtár (Drugeth-téri állami iskolában) nyitva van minden vasárnap d. e. 10—‘/at2 óráig. * Fülöp Áron Ungvári. Érdekes vendége volt a Gyöngvösy Irodalmi Társaság tagjainak e napokban : Fülöp Aron, a hun eposzok nagy költője látogatta meg az ungvári irodalmi embereket. A tél folyamán jelent meg a magyar irodalom egyik büszkesége : a „Csaba“ cimü eposz. A nagybecsű költői mű hatása alatt a Gyöngyösyek üdvözlő levelet menesztettek a nagy költőhöz, az uj Arany Jánoshoz. — Múltak a napok s Fülöp Áron költői lelkülete úgy vélte igazán viszonzatidónak az ungváriak figyelmét, ha lejön közéjök s személyesen ismeretséget köt azokkal, a kik megértették s megbecsülték a nemzeti dicsőségről zengő költő lelkét. A pünkösdi ünnepeket választotta ki arra, hogy közöttünk megjelenjék. Váratlanul, meglepetésszerűen, de az irodalmi emborek vóghetetlen nagy örpmére. Fülöp Árpád tanár, a nagy költő név- és szellemi rokona, Berzeviczy István, Kovássy Elemér, Deák Gyula, dr. Tahy Endre, Vidor Marci és dr. Nagy József vetekedtek egymással azon, hogy a nagy költő minél kedvesebb és kellemesebb emlékekkel távozzék körünkből. Azt hiszszük, hogy Fülöp Áronnak az ungvári kirándulás egyike lesz legkellemesebb emlékeinek. * Gyermeknap. Az emberszeretet nevében megindult nemes társadalmi mozgalom, a melynek célja az elhagyott gyermekek támogatása, hozta meg a gyermeknapok intézményét. Az ungvári gyermeknapot ma tartják meg. Az urnáknál már a reggeli órákban megindult a gyűjtés, a mely a jelekből ítélve szép eredmónynyel fog végződni. * Egy iró jubileuma. Könyves Tóth Kálmán debreceni ref. pap most üli meg félszázados irói jubileumát. Az aggastyán, a ki a legjobb szónokok közül való, félszázadon keresztül az értékes szépirodalmi és népszerű filozofáló munkák sorozatával gazdagitotta a magyar irodalmat. Egész sereg becses idegen munkát is átültetett magyar nyelvre, a többi közt Smiles angol írónak a jellemről és a takarékosságról szóló ösmert műveit. Tisztelői nyilvánosan meg akarták ünnepelni Könyves Tóth Kálmán irói jubileumát, de a hetven- három éves ősz pap, a ki visszavonultságban éli napjait, kitért minden ünneplés elől. Az érdemes irót nálunk többen személyesen ismerik. Minden nyáron meg szokott fordulni Szobráneon, a mikor aztán Lajos napján versben köszönti a fürdőnek népszerű orvosát, dr. Russay Gábor Lajost. * Gróf Széchenyi László estélye. Gróf Széchenyi László és neje Vanderbilt Gladys már visszaérkeztek Amerikából és Budapesten a Park Klub fényesen díszített helyiségeiben e napokban estélyt adtak, melyen vendégül látták a magyar arisztokrata világot. Fényessé tette az estét Izabella kir. hercegasszony és két leányának, Gabriella és Izabella Mária kir. hercegnőknek, továbbá József kir. herceg és neje Auguszta kir. hercegasszony megjelenése is. * Az országos polgári iskolai tanáregyesület máj. 30 és 31-én Budapesten tartotta ez évi rendes közgyűlését dr. Sájhy Gyula udvari tanácsos, egyesületi elnök vezetésével. Ungvárról Deák Gyula igazgató és Lévai Mariska tanítónő vettek részt a gyűlésen. * Kiüntetett gyorsiró. A Magya • Gyorsíró- Egyesület iró versenyén Vidor Gyula joghallgató a két aranyból álló 2-ik dijat nyerte meg. * Az ügyvédi kamara közgyűlése. A mára- marosszigeti ügyvédi kamara, a melynek hatásköre a mi vármegyénk ügyvédeire is kiterjed, a múlt napokban tartotta közgyűlését Szegedy Gyula elnöklete alatt. A közgyűlésen élénk megbeszélés tárgyát képezték az ügyvédi kart érdeklő általános kérdések, igy többek közt a nyugdíjintézet. * Katona-iskolák. A m. kir. honvédelmi minisztérium a m. kir. honvédhadapródiskolákban az 1909/10. tanév kezdetén betöltendő alapítványi és tan- dijfizetéses helyekre pályázatot hirdet. A pályázati hirdetményt megtekinthetik az érdeklődők az Ung vármegyei kir. tanfelügyelőség irodájában. * R. kath. vallástani és évzáró-vizsgálatok Városunk iskoláiban a r. kath. vallástani vizsgálatokat a következő sorrendben tartják meg: jun. 14. d. e. 8 órakor a Gizella-házban, 15-én d. e. 8 órakor a Mária- házban, 16-án d. e. 8 órakor a Drugeth-téri áll. iskolában, 10 órakor a Kossuth-léri áll. iskolában, 17-én d. e. 8 órakor az áll. reáliskolában, 10 órakor az áll. polg. leányiskolában, 18-án d. e. 8 órakor a r. kath fiúiskolában, 19-ón d. e. 8 órakor a kir. kath. főgimnáziumban. A r. kath. intézetek évzáró-\izsgálatai : jun. 20-án d. u. 4 órakor a Mária-házi kisdedóvóban, 21—22-én a r. kath. fiúiskolában, 23-án a Gizella- házban, d. u. 4 órakor ugyanott zenevizsgálat, 24-én a Mária-házban, 27-én a Gizella-házi kisdedóvóban. * Esküvő. Papp Ernő tegnap d. u. tartotta esküvőjét a r. kath. templomban Sáfgi Vilmával. * A munkásbiztositási vál. bíróság m. hó 27-én tárgyalta Kozma Gyula kir. járásbiró elnöklete alatt L. K. F. cibakházai lakos felebbezésót, a ki a kér. munkásbiztositó-pénztár igazgatósága által megállapított havi 45 K-nyi járadékot 90 K-ra óhajtotta felemeltetni. Nevezettet ugyanis, a ki az ókemencei m. kir. erdőgondnokságban mint tűzifatermelő dolgozott, m. évi április hó 25-én üzemi baleset érte oly formán, hogy egy ledöntött fának vastagabb ága jobb lábát eltörte. Sérülésével az ungvári közkórházba szállították, innét azonban idő előtt akart eltávozni s ekkor másodszor is törést szenvedett. Teljes munkaképtelenségének tartamára a pénztár havi 45 K. járadékot állapított meg s ezt a megállapítást a választott bíróság is — a felebbezés elutasítása mellett — helybenhagyta. * Színházi műsor. Szeidán „Forradalmi nász“. — Csütörtökön, f. hó 3-án kerül színre reprizként Verő György, kiváló, bájos zenéjü operettéje a „Szultán“, mely most a wieni „Jóban Strausz“ színházban nap-nap után óriási siker mellett kerül színre. — Főszereplők Bárdos Jolán, Bihari E., Peéry Ilus, Izsó M., Borbély S., Gedő Gusztáv, Fekete László. — Pénteken, f. hó 4-én kerül nálunk bemutatásra Flers és Caillavet kiváló remek vigjátóka, „A király“, mely a Vigszinházban szenzációs sikert aratott és eddig több mint 100-szor került színre. — A vígjáték főszereplői : Szohner Olga, Komlós Ilonka, Greguss Margit, Izsó Miklós, Borbély S, Stella Gyula, Doktor J., Gedő G., Fekete László. — Nagy az érdeklődés ezen kiváló műsor iránt. — Szombaton, f. hó 5-én kerül bemutatóra Martos Ferenc és Huszka a „Bob herceg“ kiváló szerzőinek regényes daljátéka a „Tündérszerelem“, mely a Népszínházban óriási sikert aratott. A daljátékhoz szükséges jelmezeket Palágyi igazgató Drezdában készíttette. A fő női szerepet Sugár Jolán játsza. * A katonatiszti nyugdijak emelése. Okt. 1-én, a katonai újév napján, fontos intézkedés lép életbe. Ettől a naptól kezdve rendszeresítik ugyanis a tisztek és katonai hivatalnokok nyugdijának pótlékát s ez a pótlék a kötelező önbiztositás elvén alapul, a jövőben mindegyik tiszt és katonai hivatalnok nyugdija emeléséhez bizonyos meghatározott és a fizetéssel növekedő összeggel hozzá fog járulni. Ennek az önbiztositásnak az a célja, hogy a tiszt ne érezze meg nyugalomba vonulásakor a pótlék és a lakpénz elvesztését. Most tehát voltaképen a tiszt szálláspénzét fogják biztosítani. * Eljegyzés. Erdős Árpád Budapestről eljegyezte Weinberger Jolánkát, Weinber Bertalan kereskedő leányát Ungvárról. (Minden külön értesítés helyett.) * A vasárnapi munkaszünetről szóló uj törvénytervezet már készen van a minisztériumban. A tervezet 13-ik szakasza vasárnapokon csak reggel 6 órától délelőtti 10 óráig engedi meg a pálinkamérések nyitvatartását. Ezzel szemben az alkoholellenes országos bizottság azt a követelést állította fel, hogy szombat este hat órától hétfő reggeli 6 óráig tartsák zárva az égetett szeszes italok kimérésével foglalkozó üzleteket, mert ebben az időben szokta a munkás-osztály heti keresményét könnyelműen elkölteni. * 22 méteres kút. A szobránci-utcán levő s Hámos Lipót mérnök tulajdonát képező ház udvarán a tél folyamán kutépitéshez kezdtek. Alig hatoltak egy méternyi mélységre, már előbukkant a szikla, amit azóta folyton robbantottak, hogy vízhez jussanak. A napokban elértek a 22 méterig, s most már némi vízre akadtak. Meg van tehát állapítva, hogy a szobránci- utcán is van viz, de csak 22 méternyi mélyben.
