Ung, 1909. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-03 / 1. szám
1. szám. TT 1ST <33. oldal. őszintén szólva, ón arról ábrándoztam, az uram is azt hitte, hogy mint operaénekesnó fogok sok-sok izzó és forró hangulatú estén diadalokat aratni. Ezt a szép álmot még nagyobb szeretettel szövögettem akkor, a midőn az Operaházban „Lohengrin“ Elzájában arattam sikert. Ebben az időben Katalint játszották a Népszínházban. Az én kedves és felejtbetlen Hegyi Arankám énekelte Katalint. Egyszer aztán szerencsétlenség történt. Szegény Aranka hirtelen megbetegedett, a szerzők feljöttek hozzám s kapacitáltak, hogy játszam el Katalint. Összeszedtem bátorságomat, harmadnap én játszottam el Katalint. Szokatlan dolog volt az operaénekesnőnek prózával birkózni, de büszkén mondhatom, hogy sikerült. Ez volt az én eljegyzésem az operett-szinpaddal. Hogy jól vagy rosszul intézte-e sorsomat a véletlen, —• ki tudná ezt megmondani? Debrecen. Zilahyné Singhoííer Vilma. * Nagylakon történt. A szerepem csak ennyi volt: „Nagyságos ur, a kocsi előállott“. Egész nap lázas izgatottsággal mondogattam magamban: „Nagyságos ur, a kocsi előállott!“ Végre jött a nagy pillanat. Belöktek ... S én a festék alatt is halálsápadtan állottam a söröshordókra épített, mécscsel világított forró deszkákon. Egy nagyot nyeltem. Szédültem. Nézek jobbra, nézek balra. Súgnak minden oldalról, végre belekezdek. „Nagyságos ur, nagyságos ur, nagyságos . . .“ Ebben a pillanatban a társaság baritonistája, Derblay Fülöp maszkjában a színpad tetején az omladozó színpadot szegezte A fejemre ejtette a kalapácsot. „Nagyságos ..." Bum! És összeestem. S a közönség tapsolt, nevetett s én a vérző fejem tapogatva, csak ennyit nyögtem: „Nagyságos . . . kocsi . . . az . . . ur elő . . . állott!“ Ezt az első fellépést, ezt az első tapsot sohasem fogom elfelejteni! Fetenczy Károly. * A 80-as évek elején Sz.-Fehérvárott Károlyi Lajos színtársulatának karszemélyzete a „Kintornás családot“ vette jutalomjátékul; Samu molnárinas szerepét Kendi Guszti kitűnő komikusnak kellett volna játszani. Én akkor mint diákgyerek, de már a színi pályára vágyódó, elmentem a karszemólyzethez s megvettem a Samu szerepét 50 írtért, (a mit persze az édes apám tudta nélkül, ki akkor a Fehérvári Híradót szerkesztette, összegyűjtöttem az ismerősök között) Előadás előtt bevágtam vagy három pohár bátorságot; a mi aztán annyira felbátorított, hogy mikor a galambdúcra feszaladtam a verés elől, már a harmadik fokról lepottyantam, úgy, hogy még az üldözőimnek kellett feltolni a dúcra. A siker azért nagy volt, tombolt az ifjúság s másnap a kritika (de nem az apám lapja) dicsérte bennem a jövő csillagát, tanácsul adva, hogy kitűnő elődömet, Kendi Gusztit no kövessem a slendrián- ság terén. (Három pohár bátorság). Kendi haragudott is érte sokáig. Boross Endre. VÁRMEGYEI ÜGYEK. Közgyűlés. Rövid, alig néhány perces közgyűlése volt m. hó 31-én a törvényhatósági bizottságnak. A vármegye állandó bíráló választmánya ugyanis az 1909. évi legtöbb állami adót fizető vármegyei bizottsági tagok névjegyzékét mutatta be. a letargikus állapot vergődései között is, oh be sokszor gondolt igy reá ! Hányszor volt azon a ponton, hogy visszamegy hozzá, hogy hűvös fehér ruhájának szegélyébe temeti az arcát s úgy megalázkodva mondja neki: — Hiába küzdöttem, vétkeztem, sülyedtem a mélybe, hogy elfelejtselek. Ma is, ma is meghalok utánad ! Hányszor érezte, hogy ebből a posványból, a melyibe miatta jutott, nem emelheti fel más, csak ő, bogy csak az édes, üde szájának csókja lesz képes lemosni homlokáról a festett ajkak csókjainak szeny- nyét. Az ifjúsága az, a mi ennek az asszonynak az emlékével össze van fonódva : a hite, a lelkesedése, energiája. Emelt homloka, melylyel a világba kilépett: miatta hajolt meg, miatta volt az is, hogy meghalt benne minden ambíció. Miért legyen még valami belőle? Kiért teremteni, alkotni valami maradandót, ha az egyetlen, a kiért egyáltalán érdemes valamit tenni, úgy sem fogja soha méltányolni.! . . . Még most is látja az erősségében is olyan bájos mozdulatot, a melylyel a kezét kikapta az övéből, mikor megvallotta előtte szerelmét, esztelen reménységét, hogy egykor az övé lesz. És egyszerre érzi a parfümt is, a melyet használt, a melylyel impregnálva volt minden, a mihez hozzáért, a mely át meg átjárta, égette mint a tűz, s a mely arra ösztönözte, — ha véletlenül megérezte valahol — hogy esztelenül rohanjon tűzön, vizen, száz halálon is utána. VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlés. — December 30. — A város múlt évi legutolsó közgyűlése a hidon- túli képviselőtestületi tagok nagy számát hozta össze a városháza nagytermébe. A közönség ugyanis, de különösen igen sokan a hidontúli részről felebbezésel éltek az 1907. évi aszíaltjavitási munkálatok költségeinek reájok való kivetése ellen s ez a felebbezés is a napirenden volt A tanács ugyanis még az 1907. óv nyarán kijavíttatta az aszfaltjárókat s az igy előállott költségeket most, másfél év múltán, a háztulajdonosok által fizetendőnek jelentette ki s őket a 15 nap alatti befizetésre fel is hívta. Ezt a határozatot felebbezték meg a háztulajdonosok, mondyán, hogy „mélyen elszomorítja őket azon tudat, hogy a tanácsban kevés érzek van a polgárság érdekeinek megvédésére“ s egyben kérték a képviselőtestületet, hogy a költségek fizetése alól mentessenek fel. A tanáos a teljesen a háztulajdonosokra kirótt javítási költséget egy az 1881. évben készült s időközben előkerült szabályrendelet alapján egyharmad- részben átvette ugyan a város terhóüi, — a felebbezők ezen intézkedéssel sem látták azonban sérelmüket el- oszlatottnak s igy a felebbezés tárgyalás alá került. A tanács a felebbezőkkel szemben azt vitatta, hogy jogosan cselekedett, midőn a javításokat a háztulajdonosok meghallgatása nélkül elkészíttette s igy azt indítványozta, hogy a képviselőtestület a felebbezés elutasítása mellett jelentse ki mély sajnálatát a fölött, hogy felebbezők a tanácsot megsértették. A felebbezés és a javaslat felolvasása után elsőnek Mihalics János szólalt fel, kifogásolta, hogy most másfél év múlva kérik a költséget, a mikor már azt sem lehet megállapítani, hogy tulajdonképen hol és mennyi javitás történt. Indítványozza, hogy három tagú bizottság küldessék ki a javítások újabb felmérésére, mert ő úgy látja, hogy a mérnök nem szereti a közönséget. Lipták József kifogásolja a felszámított dijak magasságát. A tanácsi javaslat elvetését s a felebbe- zésnek egész terjedelmében hely adását kéri. Milcsik Mihály felszólalása után, a ki a névszerinti szavazás elrendelését kérte, dr. Bródi Lajos szólalt fel, jogtalan követelésnek mondotta, hogy a háztulajdonosokkal akarják a burkócfolyókák költségeit is kifizettetni. Fincicky Mihály polgármester igyekezett megnyugtatni a felszólalókat, felolvastatván egyúttal a járdákészitésre vonatkozó szabályrendeletet, mely szerint a nem aszfaltjárda építési és fenntartási költségei teljesen, az aszfaltjárda építési és fenntartási költségei kétharmadrészben a háztulajdonosokat terheli. Dr. Szabó József a felebbezés változatlan elfogadását kéri. Mulasztásul rója fel a tanácsnak, hogy az aszfalttársulatot az öt évi jótállási idő alatt nem kényszeritette az ingyenes javításra s most egyszerre 6000 K javítási költséget ró rá. Mibalkovicb József úgy a felebbezést, mint a tanácsi javaslatot a napirendről levenni javasolja, azzal, hogy a pénzügyi bizottság az egész aszfaltügynek, a kötött szerződéseknek, a felebbezésnek stbi tanulmányozására kéressék fel s ennek megtörténte után tegyen újabb javaslatot. Hidasi Sándor hozzájárul az indítványhoz, kiemeli azonban, hogy maga is úgy látja, hogy a felszámítás körül valami hibának kell lenni, a mennyiben sokkal nagyobb területű javításért sokkal kisebb ösz- szeget fizetett az állami iskola a múlt évben, mikor közvetlen a társulatnak fizetett, mint most, mikor a társulat a várossal számol. Gaai Iván nem fogadja el a tanácsi javaslatot, — Szép idegen ? Kire gondolsz ? Allahra-e, vagy reám ? A szókat felkapja a langyos fuvallatt s az arcába hajtja: ügy érintik azok, mint egy puha, meleg kéz simogatása. Es előtte áll a valóságban is az asszony, úgy, a hogy százszor megálmodta. Most is fehér ruha van rajta, melyet ezüst öv tart a derekához szorítva, egyetlen, óriási, scarabeust ábrázoló csattal. Az, a hogy szoknyáját megfogja, maga egy költemény, nagy zöld szemei úgy csillognak, mint a smaragdok és ajaka körül csintalan mosoly játszik. — Édes ! . . . édes . . . A szó elhal ajkán. Nem, nincs joga igy nevezni, s hirtelen behunyja a szemét, hogy ne lássa az asszony arcán a csodálkozó harag kifejezését. De hogy az nem szól. bátorságot vesz magának és újra reánéz. Ebből az egy tekintetből megérti, hogy az a nő, a ki vágyainak, szerelmének tisztán leszürő- dött ideálja, a végzetnek egy erőszakos és hirtelen lökése folytán azért került az útjába, hogy végre őt boldogítsa. S mert fatalista nem csodálkozik azon, hogy itt van, nem kérdi, miért jött és egészen természetesnek tartja, hogy ők most ketten egyedül maradtak itt, egy egész kis világ közepében, elszigetelve, a mirtusz, ciprusz- és pislacialombok között. És mialatt tekintetével szinte beitta az asszony nemes hajlású vállait, sápadt, szenvedélyes arcát, szomjas ajkait, szinte szent megilletődéssel kérdezte mog most, századikszor tőle, ha szereti-e ? — Szeretlek — felelte az asszony és kinyújtotta kezét a naracsvirágkóve után. mert sok tekintetben indokoltnak találja a felebbezós- ben kifejezésre juttatott elkeseredést. A tanács ugyanis teljesen önkényüleg költekezik s terheli meg a közönséget, holott csakis a képviselőtestület által megszavazott munkálatokat jogosított teljesittetni. A képviselőtestület ezután elfogadta Mibalkovich József indítványát s igy a felebbezés a tanácsi javaslattal együtt egyelőre lekerült a napirendről. A napirendre tűzött egyéb tárgyak elintézését a következőkben ismertetjük: Az elnöki előterjesztések során a polgármester bejelentette, hogy az özv. Leíkovits Jakabné zálogházában megtartott vizsgálat alkalmával kitűnt, hogy több zálogtárgy a kereskedelmi és iparbanknál al- zálogba tétetett. Az iparhatóság utasittatott ezen sza- balytalanság megszüutetésére. A városi jégverem megtöltése Váradi György és Jánosra, mint legelőnyösebb ajánlattevőkre bízatott. A Dayka Gábor-utcai Ung-kőpart építésére vonatkozólag Brand, Adler és Szántó társvállalkozók legolcsóbb ajánlata fogadtatott el, a kik 12 és */♦% engedményt ajánlottak fel. Az árvapénzek elhelyezésére továbbra is az Ungmegyei takarékpénztár, az Ungvári Népbank, a Kereskedelmi és Iparbank s a Fillórbank jelöltetett ki. Az 1908. évi költségvetés tárgyában hozott belügyminiszteri harmadfokú határozat tudomásul vétetett. A városi tanácsi tanácsnak, minthogy az 1909. évi költségvetés el nem készült, a kért három havi indemnitás megadatott. Grünwald Testvérek és Schiffer-cégnek, mint a Fehér hajó építőinek a levont 296 K 40 f kiutaltatott ugyan, az építési bizottság azonban felhivatott, hogy tegyen jelentést, megfelelt-e az cég a egyezségben elvállalt kötelezettségének. A fogyasztási adókezelóségi ügyvivők fizetós- urnelés iránti kérvénye az 1909. évi költségvetés tárgyalásánál fog érdemlegesen — elutasittatni. A legelőrendtartasi szabályzatra vonatkozóan ismételve kimondotta a képviselőtestület, hogy a mennyiben a városnak közlegelője nincs, — ennélfogva annak elkészítését feleslegesnek tartja. A magyar földrajzi társaság anyagi támogatás iránti kérelmével elutasittatott. A kövezési munkálatok felülvizsgálatával a kereskedelemügyi m. kir. miniszter Vajay Endre kir. lőmérnököt bízta meg. Virilisek megbízottai. A városi képviselőtestületben az 1909. év folyamán a következő virilis megbízottak vesznek részt: Fejér Manó a káptalan, Deák Gyula özv. Király Zsigmondné, Tüchler Salamon özv. Leblovits Lázárné, Jankovich Ákos Szatala Ödön, Krón Gyula özv. Krón Cháimné, dr. Guttman Sándor az ungvári fillérbank, Vidor Mór a kereskedelmi bank, Fisch Samu a Műmalom, Róna József az ungvári bútorgyár, Mihalkovich József özv. Béressy Árpádné, Weinberger Mór özv. Weinberger Heinrikné képviseletében. HÍREK. Odaadta neki, s mert félt, hogy valaki megláthatná, nem a kezét csókolta meg, csak egy levelet a fáról, mely szőke hajához ért. — Miért szeretsz ? — faggatta lázas, kutató türelmetlenséggel. Miért most, ha eddig nem szerettél ? Az asszony könnyedén vállat vont. — Szerellek, — ismételte — nem elég ez neked? Egy szálat kivett a narancsvirágok közül s a hajába tűzte. Majd halkan, hisztérikusan felkacagott. — Narancsvirág! — mondta. De nézd hát, hogy ilik nekem! A férfi szenvedélyes rajongással tekintett rá. — A mikor megmentettem e virágokat, még nem tudtam, hogy ilyen irigylendő sors vár reájuk — mondta komolyan. Talán intuíció volt! Megfogta a kezét, tiszteletteljesen, alázatosan. — És most itt, a szabadon kéklő ég alatt kérlek: mondd meg nekem, hogy miért küldtél el akkor magadtól, s miért tűrsz meg magad mellett ma? Mélységes tekintete még a lelkét is levetkőztetni látszott. Az asszony nyugtalanul fordította el a fejét. — Hát . . . hát ... — dadogta — akkor tél volt, most meg nyár van, forró nyár . . . Azután meg — telte hozzá könnyelmű nevetéssel, s balkezével lesimitotta ruhája ráncait — ott tucatszámra hevert lábaimnál az imádók serege, itt pedig — egyedül vagy . . . 1 ajekoztato. Jan. 3. Értekezlet a tisztviselő-telep ügyében d. u. '/,3 órakor a városháza nagytermében. Jan. 16. A megyei nőegyesület estélye. Feb. 1. A Korcsolya-Egyesület kalikó-estélye a Koronában. Febr. 7. A Vöröskereszt-Egyesület táncestélye. A Társaskör (Kaszinó) könyvtár a nyitva van kedden és pénteken d. u. 5—6 óráig. A népkönyvtár (Drugeth-téri állami iskolában) nyitva van minden vasárnap d. e. 10—'/s12 óráig.
