Ung, 1909. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-13 / 4. szám
47. évfolyam. — 4, szám. Megjelenik minden vasárnap reggel és szerdán délben. Ungvár, 1909. január 13. Előfizetési feltételek: Csak az „Dug“ iapra Egész évre . . 12 K t Negyedévre . 3 K Félévre. . . . 8 K l Egyes szám . 12 f, Amerikába : Egész évre ...............15 K „Dm; vármegye HiYatalos l.apjá“-.al együtt •gész évre 13 K — Félévre .... 8 K Ung vármegye Hivatalos Lapja az „U n g“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. H irdetések ágy az „Ung“. mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba. Székely és Ilié* könyvkereskedésébe küldendők. Nyllttér soronkint 40 fillér A nyílttéri és hirdetési dijak előre fizetendők. Kiadóhivatall telefonszáiu 11. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Felelős szerkesztő : Szerkesztőség: Vármegyeház-tér l-ső szám. BÁNÓCZY BÉLA. Segédszerkesztő: DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. Nemzeti népnevelés. Irta Halász Ferencz. Nyelvben és érzületben egységes magyar nemzeti állam! Ez a főcél, a mely felé mindannyiunknak okos tervszerűséggel, szívós kitartással törekednünk kell. Azt a természetadta csodás keretet, a mely szép hazánkat a Kárpátok bérceivel és a Duna-Dráva hullámaival körülövezi, be kell töltenünk testvéries érzelmű, egymást megérteni tudó magyar nemzettel. Ha ezt a célt elérhetjük, ezer éves fennállásunk örök időkre biztosítva van. Ha azonban bábeli nyelvzavar és ellenségeskedés dúlná tovább is közéletünket, menthetetlenül szét- züllünk, más nagy nemzetmolochok zsákmányaivá leszünk. Ámbár az alkotmányos korszak beállta óta letelt 40 év alatt népoktatásunk kétségtelenül nagy arányokban fejlődött, mégis e téren bizony még nagyon sok a tennivaló. Elég, ha csak azt emlitem, hogy a magyar anyaországban a hat éven felül való népességnek még mindig 38-6%-a nem tud írni, olvasni és hogy az anyaország népességének jó 40%-a nem beszéli az állam nyelvét Pedig az elvitázhatatlan, hogy nemzetünk jövőjét egyéb más tényezők mellett csak úgy biztosíthatjuk, ha a nép miliőit a magyar hazafias irányú és a közéletre is kiható nép- nevelésban részesítjük. Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter, áthatva a nemzeti irányú népoktatás nagy fontosságától, korszakos jelentőségű népoktatási törvényeivel biztosította, hogy bizonyos idő múlva az ifjú nemzedék nemcsak az irás-olvasásban, de az állam nyelvének ismeretében és hazafias szellemben is kifogástalan készségre és érzületre fog jutni. Apponyi gróf kormányzásának súlypontját a nép művelésére fordítja; és alig három évi minisztersége alatt oly eredményeket ért el, a melyek a legvérmesebb reményeket is felülmúlják. Megalkotta a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és felekezeti néptanítók járandóságairól szóló igoj. évi XXVII. i-cikket, a mely minden iskolától az államellenes irányzatok kerülésén felül még azt követeli, hogy a magyar cimernek és zászlónak, a magyar történeti emlékeknek és ezek révén a hazafias szellem pozitív ápolásának tért nyisson; hogy az állami nyelv tanításában elérje azt a minimális eredményt, mely az 1879: XVIII. t.-c. szándékának megfelel és ezzel a nemzeti összeforradás ügyét szolgálja, és hogy a tanító a magyar király, magyar haza és magyar alkotmány iránti hűségét esküvel megerősítse. A tanitói fizetés kiegészítésére nyújtott állami segély feltételéül pedig még azt kívánja a törvény, hogy minden államsegélyes iskolában a magyar nyelv, számtan, a magyar földrajz, magyar történelem és alkotmánytan a miniszter által kiadott tanterv szerint és az általa jóváhagyott tankönyvek segítségével tanittassék. A törvény végrehajtása érdekében gondoskodott Apponyi miniszter az állami felügyelet hatékony kiterjesztése felől, és nincs kétség az iránt, hogy ezen törvény által a magyar hazafias irányú népnevelés terjesztésében néhány év múlva igen örvendetes eredményeket fogunk tapasztalni. Itt megemlítjük, hogy a községi és felekezeti néptanítók fizetésének kiegészítésére az állam az 1909-ik évben már 8 és fél millió koronát fordít. Másik nagy alkotása Apponyi miniszternek az állami elemi népiskolai tanítók illetményeinek szabályozásáról és az állami népiskolák helyi felügyeletéről szóló igOj. évi XXVI. t.-cikk. Az állami népoktatás hazánkban elsőrangú kultúrpolitikai jelentőséggel bir, mert az eddigi tapasztalatok fényesen igazolták, hogy az egységes magyar nemzeti állam megteremtésében az állami népoktatás egyike a leghat- hatósabb eszközöknek. A közoktatási kormányzatnál tradicionális elv, hogy sehol sem erőszakolja az állami népoktatást, a mely önmagától is oly népszerű és vonzó erővel bir, hogy községeink vetélkedve kérelmezik népoktatásuknak állami kezelésbe való vételét. Az állami népoktatásnak nagyarányú fejlődését mi sem igazolja nyomatékosabban, mint az az adat, hogy ezelőtt 14 évvel, 1895, évben csupán 1500 állami tanitónk volt, és akkor az állami oktatásra csupán 4 millió K költség fordittatott, mig az 1909. évi állami költségvetésben, az az év őszén megnyíló uj állami iskolákkal együtt 7 ezer állami tanító illetménye van felvéve, és az állami oktatás összes költségei 15,834.515 K rúgnak. Szociális szempontból nagy fontossággal bir Apponyi miniszter harmadik népoktatási törvénye az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről. Ennek a törvénynek, a mely 1909. év szeptember hó 1-én lép életbe, az a célja, hogy az elemi népiskolákban a tanítás teljesen ingyenes legyen, vagyis hogy a tankötelesek semmiféle címen tanítási dijat ne fizessenek. Az általános tankötelezettséget népoktatási alaptörvényünk már 40 év előtt kimondta, mégis sajnálattal kell megállapítanunk, hogv tanköteleseinknek csak 79'5 százaléka jár iskolába, és igy hatszázezernél több tanköteles oktatás nélkül nő fel. Ezen tűrhetetlen állapot egyik okát a tandijszedésben kell keresnünk. Mindezen törvényeknek szerves kiegészítőjéül szolgál az a törvényjavaslat, melyet Apponyi miniszter a múlt nyáron a gazdasági népoktatás rendezéséről a képviselőház elé terjesztett. Ezen javaslat szerint a gazdasági népiskolának az a célja, hogy a 13—15 éves, mindkét nembeli tanulókat eddigi ismereteikben megerősítse és továbbképzésük mellett a gazdaság egyes ágaiban oly mértekben begyakorolja, hogy a fiuk, mint leendő földmive- sek, okszerüleg kezelhessék birtokukat vagy mint gazdasági munkások keresetképességüket fokozzák; a leányok pedig mint jövendő gazdaasszonyok és családanyák a munkakörükbe eső gazdasági ágakban és háztartásban meg- kivántató tudnivalókkal megismerkedjenek s a főbb teendőket elsajátítsák. Nem szükséges bővebben indokolni, hogy a gazdasági népoktatásról szóló törvény, a melyhez hasonló,törvény még nincs a civilizált államokban, épp hazánkban, a hol a nép túlnyomó zöme földmiveléssel foglalkozik, úgy közgazdasági, mint szociális és népművelődési szempontból elsőrangú jelentőséggel bir. íme ez Apponyi gróf harmadfélévi miniszterkedésének törvényhozási eredménye. Ezeknek jelentőségét még az is fokozza, hogy nemzetünk az általános választói jog behozatalával korszakos átalakulás előtt áll. Minél inkább kiterjesztjük népoktatási törvényeink végrehajtásával a hazafias szellemű és a közéletre is kiható népművelődést, annál biztosabban haladhatunk elő a legkiterjedtebb választói jog mellett is a magyar nemzeti állam konszolidációjában. A nemzeti irányú hazafias népnevelést Apponyi miniszter a tanköteles koron túl is biztosítani és terjeszteni kivánja az iskolán kívüli oktatás rendezésével. Az erre vonatkozó munkálatok folyamatban vannak. Ha még azt megemlítem, hogy Apponyi minisztersége alatt a kultusztárca költsége több mint 30 millióval emelkedett, kimutattam, hogy a hazafias irányú népoktatás terén Apponyi miniszter rövid kormányzása ideje alatt többet tett, mint a mennyit a legvérmesebb reménynyel is várhattunk. Az egységes magyar nemzeti állam kiépítésére a népkultura biztosan meg van alapozva. Ez utón haladva, s ha még a többi tényezők is harmonikusan közremunkálnak, — a második ezer év dicsősége biztosítva van. VÁRMEGYEI ÜGYEK. A közigazgatási bizottság ülése. — Január 12-én. — A közigazgatási bizottság gróf Sztáray Gábor főispán elnöklete alatt tartotta ezidei első rendes ülését, mely? nek főtárgya az egyes albizottságok megalakítása volt. A íegyelmi választmány tagjai lettek: rendes tagok : Benkő József és dr. Sebő Sándor, póttag Tóth Lajos ; az állami alkalmazásban levő tagok közül pedig rendes tagok: Gadits György és Hidasi Sándor ; póttag Tábor Péter. A gyámügyi íelebbviteli küldöttség választott rendes tagjai lettek: Bradács Gyula és dr. Sebő Sándor; póttag: Hegyi György ; a főispán által ki- vevezett rendes tagok: Benkő József és Fehér Emánuel, póttag Hidasi Sándor. A. vármegyei pótadó és útadó íelszólamláai bizottság tagjai lettek : Bradács Gyula, Csuha István, Fehér Emánuel és Kende Péter. Az erdészeti albizottság elnöke Lőrinczy Jenő, alelnöke Bradács Gyula, tagja dr. Sebő Sándor; szakértő rendes tagjai : Cornides György és Székely József, póttagjai: Sziklai Lajos és Takács Miklós. Az erdei kihágási II fokú bíróság tagjai: Benkő József és dr. Sebő Sándor; szakértő rendes tagjai: Cornides György és Székely József, póttagjai : Sziklay Lajos és Takács Miklós. A tanitói nyugdijügyi bizottság tagjai: Bradács Gyula, Lőrinczy Jenő, orvosai : dr. Gulácsy Árpád és dr. Hackel Sándor. A börtönvizsgáló küldöttség tagjaiul a főispán kinevezte Benkő József, Bradács Gyula, Gadits György és Hegyi György közigazgatási bizottsági tagokat. Ezután sorra következtek a közigazgatási ágazatok főnökeinek havi jelentései. Az alispáni jelentésből kiemeljük, hogy december hónapban a cseudőrség 238 esetben teljesített nyomozatot. Tüzeset előfordult Alsószlatina, Antalóc, Horlyó és Ungludas közsógekb en Összes kár 3360 K, mely biztosítás címén megtérült. A vármegye területén 35 külföldi egyén telepedett le, főleg a nagybereznai járás községeibe. A vármegyei árvaszék kezelése alatt 126944S K 90 f van. A beregszászi kir. ügyész jelenti, hogy az ungvári, nagykaposi, szobránci és nagybereznai fogházakban december hónapban 91 férfi és 28 nő volt letartóztatva. A fogházak biztosság és felszerelés tekintetében kielégítők. Az elmúlt óv folyamán a vármegye területén 1 személy ellen 2 rendbeli uzsora miatt hozatott jogerős marasztaló ítélet. A közegészségügyi állapot december hónapban általán véve kedvezőtlenül alakult, mert a szobránci járás több községében és pedig Felsőhalas, Remetevasgyár, Jeszenőremete, Tibaváralja és Tárnán a vörbeny járványszerüleg fellépett. Heveny áa fertőző megbetegedések a következő számban és kiterjedésben fordultak elő ; Roncsoló toroklob 4 községben 5 esettel, gyógyult 5 ; vörbeny 12 községben 14Ő esettel» gyógyult 122, meghalt 24; — kanyaró 6 községben 62 esettel, gyógyult 62; — hasihagymáz Lapunk mai uáma 4 oldal.
