Ung, 1909. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-11 / 29. szám
29. szám. TÜT IsT <35. oldal. * Kérelem. A Közművelődési Egyesület a következő kérelmet intézi a hivatalokhoz, lelkészekhez, tanítókhoz és kereskedőkhöz : Az Ungvármegyei Közművelődési Egyesület azzal a hazafias kéréssel fordul a tek. Címhez, hogy feleit (vevőit) mindig magyarul szólítsa meg és más nyelven csak akkor érintkezzék velük, ha tapasztalja, hogy az illetők egyáltalán nem tudnak magyarul. Ezen kérésünkben az a körülmény vezet bennünket, hogy a magyar nyelv megszilárdítása csak akkor érhető el, ha az, a ki a magyar nyelvet az iskolában elsajátította, egyrészt alkalmat talál a magyar beszédre, másrészt ha tudatára jő annak, hogy a magyar nyelvre szüksége van. Kérésünket a tek. Cim jóakaratu figyelmébe ajánlva, vagyunk hazafias üdvözlettel az Ungvár- megyei Közművelődési Egyesület. * Nem szabad lemondani a jobb jövő reményéről annak, a kit az idegesség, vagy az ebből származó bajok gyötörnek. Mert gyengeségi állapotot, ideges fej, hát és gyomorfájást, álmatlanságot, étvágyta lanságot, csúzt és ischiast meggyógyít már a modern orvosi tudomány a villamos áram, Elektro Vitalizer segítségével. Megfizethetetlen szolgálatot tesz mindenkinek az ingyen könyv a Villamos Gyógymódról, mely népszerűén ismerteti a tudomány o diadalát. írjon tehát mindenki egy levelezőlapot az Elektro Vitalizer Orvosi Rendelő Intézetnek Budapest, Károly-körut 2, félemelet 50 sz. a mely zárt borilékban ingyen és bérmentve küldi meg az érdekfeszitő könyvet. (Külön kötet férfiak és nők részére.) át * Hangverseny Nagykaposon. Nagykapos és vidékének ifjúsága szép műsorú hangversenyre készül ; a hangversenyt táncmulatság követi. Bernáth Zoltán, Stépán Géza és id. Iiusnyiry Gyula védnökök, Minay Lajos elnök, Kovács József pénztáros, dr. Vájó József ellenőr és Skultéty Tivadar cigány- biró állanak a rendezőség ólén. A hangversenyen, a melyet f. hó 17-én tartanak meg, Kiss Bálint (prolog), Janotty Geyza (hegediiszám), Bárány Vilyke (magyar népdalok), Karos Alice (monolog), Skultéty Tivadar (gordonka), ifj. Kusnyiry Gyula (kupiék) szerepelnek. * Tavaszi gyógyítások. Az életet ébresztő tavasz napsugaraival földünk minden élő szervezetére hihetetlen hatással van. Életet ad és életet vesz! Különösen utóbbit bizonyítja sok embertársunk szomorú kimúlása, a kik áldozatai a márciusi nagy ébredésnek. Mert a tavaszi meleg nemcsak a test élettani sejtjeit szaporítja, hanem ilyen a testet emésztő kóros sejtek is rohamosan fejlődnek és pusztítják a testet. Ez okból leginkább tavasz idején szorul a szervezet az orvosi tudomány támogatására, mely hivatva van a test ellenálló képességét öregbíteni és netalán fennálló betegségeket körülhatárolni, visszaszorítani. Az uralkodó orvosi irányok között ezen hivatásnak legtökéletesebben felel meg a vérgyógyitás (Hemopatia), mivel ez élettani uj és tökéletes vért ad a testnek, a vérkeringést rendbe hozza és az összes szervek táplálkozását emoli, ezzel egyszersmind a szervezet ellenálló képességét növeli. Ezen gyógymód megállapitója dr. Kovács J. fővárosi orvos, kinek e célra berendezett intézete van Budapest, V. Váci-körut 18. szám alatt. Mindazok, a kik köszvény, görvélykór, asthma, szív-, gyomor-, vese-, ideg- vagy vérbajban szenvednek, teljes bizalommal forduljanak ezen hírneves orvoshoz, mielőtt valami gyógyfürdőbo vagy intézetbe mennének. A kezelés igen egyszerű, kellemes, minden viszonyok között alkalmazható, hivatási zavarokat nem okoz. 3332g. * Félingyenes helyek tüdőbetegeknek. A látraházai tüdőbeteg-szanatóriumban május hó 1-én három ágy alapítványi félingyenes hely lesz betöltendő, a melyre vármegyei, városi vagy magántisztviselők, kereskedők, tanulók, illetőleg ezek családtagjai pályázhatnak. A pályázati feltételekért legkésőbb e hó 15-ig a szanatórium igazgatóságához Tátraházára kell fordulni. * Támogassuk a Kossuth-Muzeumot! 1848-ra örökké visszaemlékezik a magyar. Nagy idők voltak azok és nagy emberek a megteremtői. Áhítattal, kegyelettel kell tekintenünk a nemzeti küzdelmünkből ránkmaradt emléktárgyakat, melyok egy szebb jövő kivivására serkentenek bennünket. És mi még sem adjuk meg ezen szent emléktárgyak leggazdagabb tárházának, a Kossuth-Muzeumnak azt, a mi magasztos hivatásánál fogva megilletné. Ezért fordulunk a haza- has magyar társadalomhoz, melybe egyedüli reménységünket helyezzük, hogy a muzeum kiadványainak vásárlásával mentse meg a Kossuth-Muzeumot. 10 K ellenében megküldjük Hock János „Rakócziné“ cimü diszművét, melyből 20 korouás szalonkiadás is van. 100—150 K-ért megküldjük a „Kossuth Lajos azt izente“ cimü hatalmas képet, moly 170 cm. szélességével és 130 cm. magasságával a legnagyobb színes olajnyomat a kontinensen. 100 koronás kép egyszerű keretű, a 150 koronás arasznyi széles díszes aranykeretben van. Tárgya fenséges, kivitele ehhez méltó. Ezeket a kiadványokat rendeljék meg és ezzel a Kossuth-Muzeumot, 1 ‘gértókesebb nemzeti gyűjteményünket megmentik. A muzeum Budapest, Vili. kér. Népszin- ház-utca 23. szám alatt van. * Arcképek az iparművészeti kiállításon. A most megnyílt iparművészeti kiállításon műiparosaink remek alkotásai közt méltó feltűnést keltenek Némethi József fényképész debreceni, máramarosszigeti és ungvári műtermeinek együttes arcképkiállitása. A művészi arcképek a biráló-bizottság osztatlan tetszésével találkoztak. Megjegyzendő, hogy városunkból Némethi, mint fényképész egyedül vesz részt a kiállításon. A kiállítás rendezősége az összes termek lefényképezését is Némethire bízta. * Lóosztályozás. A lóosztályozást Ungvár városra nézve április hó 26-án délután 2 órakor tartják meg. * Küry Klára. Potráss Sári, Márkusnó Szoyer Ilona, Sz. Varsányi Irén, Góthné Kertész Ella, Ötvös Gitta, P. Gazsi Mariska stb. stb. hazánk legkiválóbb színésznőinek nyilatkozatai igazolják a Kerpel-kózfino- mitó kellemes használatát és gyors és biztos hatását. Vörös, fagyos, felrepedt, érdes, durva, ráncos kezek 3 nap alatt ragyogó fehérré és bársonysimává lesznek a Kerpel-kézfinomitő használata által. Nem zsíros és nem ragad, tehát nappal is használható. Egy üveg ára 90 fillér, 4 üveget bérmentve küld Kerpel-gyógytár Budapest, V. Lipót-körut 28. Kerpel bőrfinomitó mosdószappan 3 darab 1 korona 30 fillér. Ungvárt kapható I.endvai Testvérek cégnél. 3255,3-g. * Erdőégés Nagy, félelmetes tűz pusztított f. hó 8-án a Felsődomonya és Ungpéteri községek közt levő kincstári erdőben. Már az előző este kigyult az erdő, a miként mondják, a Guttman-féle keskenv- vágányu vasút gépjétől. A tüzet eloltották úgy a hogy, mire másnap teljes erővel kitört a tűz. Az oltásnál a környékbeli lakosok nem segítettek, úgy történt meg, hogy Ungpéterig leégett az erdő. * Triesti Általános Biztosító Társulat. (Assicurazioni Generali) Budapest, V, Dorottya-utca 10. Lapunk mai számának „Közgazdaság“ cimü rovatában közöljük a Triesti általános biztositó társulat a legnagyobb, leggazdagabb és a legrégibb biztositó intézetünk mérlegének főbb számadatait. Teljes mérleggel a társaság mindenkinek, a ki e célból hozzáfordul, a legnagyobb készséggel szolgál. Az intézet elfogad: élet-, tűz-, szállítmány-, és betöréses lopás elleni biztosításokat. Közvetít továbbá: jégbiztosításokat a Magyar jég- és viszontbiztosító r. t., valamint baleset elleni biztosításokat az Első általános baleset ellen biztositó társaság számára. A társulat helybeli főügynöksége Hámos Aladár. 3333e * Megbüntetett kivándorlás-közvetítők. Gelb Bernát 20 éves ügynök homonnai lakos kivándorlásnak engedélynélküli közvetítése miatt jogerős Ítélettel 2 hónapi elzárás és 600 korona pénzbüntetésben, Sichermann Herman homonnai bérkocsis egy hónapi elzárásban és 300 K pénzbüntetésben, Stern Márkusz alsóhunkóci szabómester és Klein Herman unglovasdi postaküldönc 3—3 napi elzárásban és 50—50 K pénzbüntetésben, végül Mendlovics Jakab ungvári bérkocsis egy hónapi elzárásban és 300 K pénzbüntetésben marasztaltatok el. * Ä szives olvasó közönség becses figyelmét felhívjuk özv. Rosenbergnó és Klein szállítócég hirdetésére. * Kiváló fényképészünk, Némethi József, uj színes képeivel bámulatba ejti a közönséget. Ily művészi kivitelű modern fényképek csakis Némethi József fényképész műtermében készülnek húsvéti ajándékul. A műterem az ünnepek alatt-is nyitva van. * Internátus. A szatmárnémeti ref. egyház új leányinternátusa folyó év szeptember 1-én nyílik meg. Az internátus S2ép emeletes saroképület a széles, befá- sitott Rákóczi-utcán. Nagy kertjében árnyas fák alatt séta- és játszó-tér áll a növendékek rendelkezésére. Az internátus felsőbb leányiskolával és tanitónőkópző-inté- zettel kapcsolatos. A teljes ellátási-díj mosással együtt havi 60 korona; lelkészek-, tanárok- és tanítók leánykái 50 K-t fizetnek. Jelentkezéseket már most elfogad és bárminemű felvilágosítással készséggel szolgál az igazgatóság. CSARNOK. A magyar zene fejlődése. Irta Medreczky István. (Folytatás.) 9 A 60-as évek nevezetesebb zeneeseményei még a következők: 1861-ben több hangversenyen mutatta be Szűk András, a Nemzeti színház első oboistája a régi magyar s általa tökéletesített tárogatót. E hangszer hossza 73, átmérője 3’9 cm; 13 billentyűje van, mi által az eddig nélkülözött félhangokat is kiadhatja, hangterjedelme 2 oktáva, hangja is. tisztább és tömörebb. Ugyancsak 61-ben adták elő először Erkel Ferenc „Bánkbán“ c. dalművét. 1E dalmű stylusa már egészben véve egységesebb, énekrészei dallamosabbak, harmóniái, hangszerelése, jellemzési következetessége több zenetudásra és szabatosságra mutatnak. E dalműben alkalmazta Erkel először a cimbalmot, melyet később Schunda tökéletesített és Lányi Géza oly mesterileg kezelt. Ugyanabban az évben került színre Mosony Mihály „Szép Ilonká“-ja, 1862-ben Erkel „Saroltája'“ Huber Károly „Vig cimborák“, Erkel Sándor „Csob- ránc“, 1867-ben Erkel Ferenc „Dózsa György“, 1874-ben „Brankovics“, 1885-ben „Szent István király.“ 1862-ben adták elő nálunk először Liszt Ferenc „Erzsébet oratóriumá'-t, 1864-ben alakult ez idősze- rint legjelesebb daltársulat, a budai dalárda. 1867-ben alakult meg az országos dalár-egyesület, melynek azóta úgy nemzeti, mint művészeti tekintetben zenénkre és zeneirodalmunkra nagy kihatása volt. A magyar zene ügye a 70-es évek első felében már lendületes emelkedést mutat fel. Eddig ugyanis a művészet ezen ágát csakis magánosok művelték s egyes nagylelkű párifogók istápolták. 1873. febr. 8-iki ülésében a magyar kópviselőház a magyar zene ügyének támogatását közsziiksógletnek mondotta ki s a megalakítandó zeneakadémia céljaira 36.000 fi tot szavazott meg. ó Felsége 1875. évi márc. 21-én kelt legfelsőbb elhatározásával a zeneakadémia elnökévé Liszt Ferencet, a vall. és közokt. miniszter Erkel Ferencet igazgatóvá és rendes tanárrá, Volkmann Róbertét rendes, Ábrányi Kornélt rendkívüli tanárrá és titkárrá nevezte ki. Az országos dalegyesület és az országos magy. kir. zeneakadémia azon két intézmény, melyek elseje a megjár dalt, különösen a vidéki dalárdák szervezésével, országos dalos ünnepélyek rendezésével ápolja és terjeszti; másika pedig az ország zenetehetségeit kioktatja, kiképezi, mint pl. Dohnányi Ernőt, Dohnányi Frigyes tanár fiát, s ezzel a magyar zenét művészeti magaslatra emeli. A hazai dal és zeneirodalom igen munkás képviselői e korban még: Szentimrey Elemér, kinek dalai megkapó eredetiségök s igaz mély érzést rejtő dallamosságuknál fogva ép oly kedveltek a zenetermekben mint a népies irányúak falukon, tanyákon s a pásztortüzek mellett, hol a bojtár is az ő édes-bús dalait furulyázva ábrándozik és Wusching Konrád Pál magyar dalai, miséi s különösen férfinégyesei-vel (Falu végén kurta korcsma); Bogisich Mihály A kér. egyház ősi zenéje c. művével, mely nagy tudomány, mély búvárlat s ernyedetlen szorgalom gyümölcse, Káldy Gyula A régi magyar zene kincseiből és a Kuruc dalok c. műveivel, melyekben a Rákóczi kor zenéjét felelevenítette, Hubay Jenő, Huber Károly fia, ki a 80-as években a helybeli dalárda hangversenyén is vendégszerepeit, 3 operát irt u. m. Alienor, Kremonai hegedűs és a Falurossza Tóth E. nép (színműve után), Gaal Ferenc a magyar zeneviláguak egyik legszélesebben ismert s méltányolt alakja: Goll János az Apolló karzehemű folyóirat áldozatkész kiadója és szerkesztője; Lányi Ernő, kinek szerzeményei szerkezetbeli finomság, a szöveg tartalmát kifejező dallamosság, de első sorban a magyar stilus művészies megértése és uj alakban való felcsillanásáért értékesek. Tarnay Alajos a hazai énekes világ és hangversenytermek keresett hőse, a ki hangulatos dalaival mindakét terrénumot gyorsan meghódította. Napjainkban a zene— ki tagadhatná—uralkodó hatalom : befolyásának semmi sem állhat ellen ott, hol a közszellem a műveltség bizonyos fokára emelkedett. Hazánkban jelenleg alig akad város, melyben a zeno a társas élet kiegészítő részét ne alkotná s ne hatna alakitólag az ízlésre, mely a zene által kétségkívül csak finomul, nemesedik. Budapest e tekintetben első helyen áll hazánkban, sőt kétségtelenül előkelő szerepet játszik az európai városok közt is zenei tekintetben. Lakosságának kiváló zenei érzéke és Ízlése van. Van operája, nemzeti színháza, vannak nagy és kis hangversenytermei, országos m. kir. zeneakadémiája, több más jeles zeneintézete. Berlioz Hoktor megjelenése óta a nagy zenekari hangversenyek itt is meghonosodtak s alakult a philharmonia-társulat, van továbbá zenekedvelők egylete, mely a fővárosi zeneéletben fontos szerepet játszik. (Vége köv.)-KITŰNŐ— eszközök, sportcikkek és cipők VÍV BOROSSNÁL VEHETŐK. A szomszédból. (Zemplénmegyc). Elszigetelt község. Bodrogsára községet, melyet szerencsétlen fekvésénél fogva a legkisebb árvíz is hozzáférhetlenné tesz, már ötödik hete a Bodrog nagy árvize ismét bekerítette. A község utcáján ugyan nincsen vizár, de dacára, hogy a tanító kivételével minden család el van látva ladikkal, mégis a beállott nagy szelek miatt a nép már egy hót óta nem mozdulhatott ki a falujából s tekintve, hogy a községben bolt nincsen, a lakosság a legnagyobb nélkülözéseknek van kitéve. A jármos, igásjóazág az istállókban hever, a sertések a trágyadombokon fetrengnek, a földek szántatlanok, vetetlenek, mert a község nagyobb járművel, vagy mentőkomppal nem rendelkezik, tehát a marhát, ekét, szekereket a száraz földre átszállítani nem képes, de sőt a napszámos nép sem mehet szőlőmunka keresetre s igy a uép nyomornak néz elé. — Betörő banda Szerencsen és a környékén. Horváth József, Horváth Antal, Greznár Mihály, Snyájer József, Snyájer Mihályné és Steiner Mária, két csoportra oszolva, mint kóbor kintornások barangoltak a környéken. A kintornázási hatósági engedély azonban csak fedezetükül szolgált arra nézve, hogy bántódás nélkül járják a városokat és falvakat, igazi pénzszerzési forrásuk azonban nem a tányérozás, hanem a betöréses lopás volt. Gyors egymásutánban történtek aztán a legközelebbi napokban betörések Mádon, Rátkán és Zomboron, mig aztán a csendőri nyomozásnak sikerült kideríteni, hogy a zenészcsavargók követték el a betöréseket. így aztán csakhamar kézre is került az egész banda. Közgazdaság. A Triesti Általános Biztositó Társulat (Assicurazioni Generali) f. évi március hó 18-án tartott 77-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1908. évi mérlegek. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1908. december 31-én érvényben volt életbiztosítási tőkeösszegek 972.108.481 korona és 17 fillért tettek ki és az év folyamán bevett dijak 42.331,825 korona és 78 fillérre rúgtak. Az életbiztositási osztály dijtartaléka 19.086,145 korona 05 fillérrel 283 242,702 korona 29 fillérre emelkedett. A tűzbiztositási ágban, beleértve a betöréses- és tükörüvegbiztositást — a díjbevétel 17.570.409,600 korona biztosítási összeg után 28.866,290 korona 38 fillér volt, miből 10.652,942 korona 55 fillér viszontbiztosításra fordittatott, úgy, hogy a tiszta díjbevétel 18.213,347 korona 83 fillérre rúgott és ez ösz- szegből 13.079,112 korona 08 fillér mint díjtartalék minden tehertől menten jövő évre vitetett át. A jövő években esedékessé váló dijkötelezvények összege 122.098,054 korona 94 fillér. A szállítmánybiztosítási ágban a díjbevétel kitett 3.577.201 korona 84 fillért, mely a viszontbiztosítások levonása után 1.655,086 korona 52 fillérre rúgott. Karokért a társaság 1908-ban 39.751,646 korona 71 fillért és alapítása óta 938.794.591 koren» és 91 fillért fizetett ki. fii kártérítési összegből
