Ung, 1909. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-21 / 23. szám

2. oldal. tJ M 3­23. szám. lembe ringasson és hiányzik a padozat kellő fényezése, szőnyegezése is, szóval itt újításra van szükség. Az olvasótermeknek ez az elhanyagolása igazán szembetűnő és a kaszinó választmánya ha mostaui nehezebb vagyoni helyzetén javíthat, kötelességszerüen e termekre fordítson különös gondot, a mit már jó előre figyelmébe is ajánlunk. Ezt megkövetelheti a tagoknak az a része, mely kizárólag az újságolvasó-termeket látogatja, mert a kaszinónak tagjai két csoportra oszlanak: játszókra és olvasókra; a társalgás ugyanis külön termet nem igé­nyel, az rendesen a játékasztalok mellett a nagyterem­ben, mely fényárban úszik, elég teret talál, de ha a a játékterem pazarul el van látva, vagyis a játszók- és társalgókról bőkezűen van gondoskodva, a kaszinói tagok azon részére is kell a gondosságot kiterjeszteni, a kik az újságolvasó-termet látogatják. Nagy hibának tartjuk azt is, hogy az újságolvasó- teremből hiányzik a „Budapesti Közlöny“ és igy más­nap a napi lapok sorzatából kell kiböngészni azt, a mit a hivatalos lapból már előtte való nap olvasnunk lehe­tett volna. Azt. is hibának tartjuk, hogy éppen az újságolvasó- terem ajtaja előtt van elhelyezve a telefon. A mint el vagyunk merülve az olvasásba, egyszerre csak csen­getés, „halló“ „ki van ott“ „ki beszél“ stb. hallatszik az újságolvasók nagy ötömére. Hat bizony ez nem valami kellemes dolog, nagy hibát követett el az, a ki a telefont ott helyeztette el, a mikor annak legjobb helye a könyvtárszobában lett volna, itt a sok „halló“ „ki van ott“ „ki beszél“ nem zavarna senkit és az újságolvasó tag nem lenne kénytelen végig hallgatni a telefonon való beszélgetést. A kaszinó választmánya most újból megalakult, sőt hogy a zavaros anyagi helyzetből a kaszinó me­nekülhessen, felemelte a tagsági dijat is. Egynéhány korona nem sújt senkit, ha ezzel segíteni lehet a hely­zeten, de minden esetre ha magasabb a tagsági dij, ezt a többletet úgy kell beosztani, hogy annak egy része az újságolvasók kényelmét is előmozdítsa, mert furcsá­nak találjuk, hogy a játékszoba pazar fényét (ezt csak például hozzuk fel) az újságolvasók fizessék meg. akkor, a mikor rájuk nincs gond fordítva, a kik a játéktermet nem is látogatják. Hibának tartjuk, hogy a kaszinó választmánya évről-évre ugyanazon tagokból alakul. A hivatalos szavazó-lap időnként uj tagok bejutását is elősegíthetné. Tisztelet a társadalom kimagasló egyéneinek, a kik a választmánynak és a kaszinói életnek díszére válanak, azonban azokat, a kik a többi tagokhoz hasonló rang­ban, műveltségben állanak, uj erők bevonása által kellene évről-évre felcserélni, ez által a választmány felfrissülne, uj szellemet, uj erőt nyerne. Ezen felfris­sülés ellen a kihagyott választmányi tagnak se lehetne kifogása, sőt éppen ez kölcsönözne a kaszinói életnek érdekességet, ezt pedig választás alkalmával az úgy­nevezett hivatalos liszta kézre adásával, igen könnyen el lehetne érni. Sokan azon hitben vannak, hogy ha egy régi tagját a választmánynak kihagyják, az ki fog lépni a kaszinóból. Ez téves okoskodás, mert ha az, a kit soha se tartanak érdemesnek (bár érdemes arra) a hivatalos szavazó-lapra felvenni választás alkalmával, nem lép ki, hanem hűséges tagja évről-évre a kaszi­nónak, az se lépjen ki és ne csináljon hiúság kérdést belőle, s ki esetleg egyik évben nem marad a választ­mányban, mert bejuthat a jövő évben ismét, végre is nem lehet állandóan a „választmányi tagság“-ot örök időre egyeseknek kibérelni. Hogy a kaszinó közgyűlése után elmondjuk nézetün­ket, teszszük ezt azért, mert sokaktól hallottunk pana­szokat és tesszük főleg azért, mert nemrég egy uj tár­saság alakulván, a régi kaszinó igen könnyen elve­szítheti tagjainak jó részét, ha bizonyos bajokat nem orvosolnak vagy újítás nem mutatkozik, a mi a régi kaszinó életképességéről meggyőzze a tagokat. Azt se helyeselhetjük, hogy a mikor a tisztikart újból megválasztják, — mert a kaszinó mellett ven­déglő is van, — a kaszinó tagjai lakomára össze nem jönnek; sőt kezdettől hiba volt, hogy a kaszinónak évről-évre nem volt egy napja, például annak a nap­nak az évfordulója, a mikor a kaszinó megnyílt, meg a kaszinó tagjai társas-vacsorára össze nem gyűlnek. Itt lehetne felújítani a régi érdemes kaszinói tagok emlékét és ez által lehetne a kaszinőtagok közt a barátságot szorosabbá tenni. A régi időben Lám Sándor, a mi érdemes bará­tunk a kaszinóban igen sok művészi előadást rendezett és ezzel élénkséget és vagyoni gyarapodást szerzett a kaszinónak. Most talán ennek a derék tagnak elnök­sége mellett egy bizottság rendezhetne ősszel a ka­szinójavára egy pár előadást helyi erők közreműködése mellett, hogy sok költségbe ne kerüljön. Hiszem, hogy ez ismét segítene a kaszinó szorult helyzetén, arra az időre pedig, amig az előadások tartanak, a kaszinó tagjai zúgolódás nélkül lemondhatnának a közjóért játék-szórakozásaikról. Jó lesz ezekről a kaszinó választmányának most, midőn a kaszinói tagsági dijat felemelték, gondolkozni és mielőbb megvalósitani. Megírtuk e cikket éppen mi, a kik nem esengünk választmányi tagság után, a kik évek óta tagjai va­gyunk a kaszinónak, fizetjük a tagsági dijat a nélkül, hogy önző gondolattal jelennénk meg olykor-olykor a kaszinóban, egyedül a kaszinó jövőjét tekintve szem előtt. Azon óhajtással zárjuk sorainkat, hogy kaszinónk életébe az uj választmány élénkséget vigyen be és haladást a modern Ízlés felé, mert nem szabad feled­nünk. hogy idegen vendégeink a mi műveltségünket kaszinói életünk után ítélik meg elsősorban. VÁRMEGYEI ÜGYEK. anyós ilynemű folytonos betegsége s a fürdő felemészt mindent. Még el is dalolják, hogy eresz alá fészkel a fecske. Vővel és leányával játsza a bizalmast. Az anyósoknak ezt a fajtáját a magyar vők úgy hívják, hogy mamácska. Ha van hozzá bőven kalácska, anyós voltukat sohasem emlegetik, előre fáznak attól a gon­dolattól, hogy nagymamajelöltek lesznek. S most áttérek az anyósok azon osztályára, a melybe a 40 és 50 óv köztiek tartoznak. Ezek az igazi szüle­tett anyósok, a kik egyedüli feladatuknak tartják, hogy mentői több kellemetlenséget okozzanak az embernek és azon törik fejüket, hogy mivel keserítsék holnap a vejüket. Zsöltölődve kelnek, zsöltölődve nyugosznak le nap-nap után. Reggel jókor egy oktávval magasabb hangon kezdik a beszédet. A háztól csak úgy lehet őket szépszeróvel továbbítani, ha a vők nagyon szíve­sen marasztalják, akkor aztán azért is elmennek. Ezek az anyósok a házi cselédség rémei, ötször-hatszor is fellármázzák a cselédet egy éjjel az ágyból semmiért. Ha ők.nem tudnak aludni, ne aludjék a ház népe se. Az ágy alját tízszer megnézik gyertyával, hogy nem bujt-e oda betörő ? Most rátérek az anyósok harmadik osztályára, s kalapot emelve, szent áhítattal szólok róluk, az 50—60 óv körüliekről. Ezek a jó, áldott, szép, nemes lelkű — nem anyósok, — meg nem sértem őket — nagyma­mák. Ezek áldott mosolygó arcukkal olyanok, mint a zivatar elülóse utáu a felragyogó napsugár. Nagyma­mának hívja minden családtag, apraja és nagyja. A cselédség, a falu népe — a nemes nagyasszonynak hívja, e megszólítással tiszteli meg. Szereti, tiszteli mindenki, tisztelet tárgya mindenütt, soha sehol galibát, perpat­vart nem csinál, békéltet mindenütt, ő maga a béke angyala, szemük fénye az unokák, isten áldásai a ház­nak, jót tevő napsugarai az elvonult zivatarnak. Az anyósi tanulmányomban arra a tapasztalatra épitésére vonatkozólag Grünwald Testvérek és Schiffer vállalkozókkal kötött pótszerződést. 9. Az alispán előterjesztése az 1908. évi XLVII. t.-c. értelmében a borellenőrző-bizottságok újbóli meg­alakítása iránt. 10. Az alispán bemutatja jóváhagyás végett Ba­ranya község képviselőtestületének a községi dögtérre szükséges terület megvételére vonatkozó határozatát és adásvételi szerződést. 11. Az alispán bemutatja jóváhagyás végett Ung- vár város képviselőtestületének azon határozatát, mely szerint a leégett Fehér-Hajó bérház felépítési költsé­geire 27000 K kölcsön felvételét mondotta ki. 12. Az alispán bemutatja jóváhagyás végett a Baloga Pál Ungludas község ellen indított peres ügy­ből kifolyólag a község részéről kiállított bekebelezési okmányt. 13. A dobóruszkai, csapi, turjaremetei és nagy- turjaszögi körjegyzőséghez tartozó községek 1909. évi költségelőirányzatai. 14. Andrásháza, Ungsasfalva, és Ungtölgyes köz­ségek 1902 — 1907. évi zárszámadásai. Az ároki és nagyturjaszögi körjegyzőségekhez tartozó községek 1907. évi zárszámadásai. 15. A biharmegyei magyar közművelődési egye­sület kérvénye anyagi támogatás iránt. 16. Csanád vármegye közönségének átirata a tör­vényhatósági kórházi alkalmazottaknak a törvényha­tósági alkalmazottak közé sorozása tárgyában. 17. A bécsi magyaregyesület kérvénye erkölosi és anyagi támogatás iránt. 18. Miskolc város közönségének átirata a katonai előfogatokért adandó tóritmények felemelése tárgyában. HÍREK. Tájékoztató. Máre. ai. A Műkedvelő-Társaság szinielőadása. A kerületi munkásbiztositó-pénztár közgyü. '•* d. e. »/. 11 órakor a városháza nagytermében. Márc. S4. Vármegyei rendkívüli közgyűlés d. e. 10 órakor. Ápr. 13. Lányi Géza emlékünnepe a színházban. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van kedden és pén­teken d. u. 5—6 óráig. A népkönyvtár (Drugeth-téri állami iskolában) nyitva van minden vasárnap d. e. 10—‘/»12 óráig. jutottam, hogy nincsen rossz anyós, csak rossz, mali- ciózus vő- Mentői több a pénze és előhaladottabb korú a nő, annál jobb anyós, — csak szépen kell velők bánni. Addig páratlanok, mig házi szokásainkba bele nem ütik az orrukat; ha le tudnának erről mondani, bol­dogság volna velők lenni. Annyira jutottam, hogy ne­kik feltétlenül mindig igazat kell adni, pedig soha sem volt igazuk. Ha az anyósok szótárából ki lehetne egy pár tucat szót törülni, úgy mint a — csak azért is, — úgy akarom, tudja I — hallja maga stb. kedves szavak, anyósok igy a ti hírnevetek is jobb volna, s nem vol­nátok tárgyai a rossz vicceknek. Azt mondja az irás, hogy Noé apánk akkor csinálta a legnagyobb bolond­ságot, mikor hosszú, kínos munka után elkészülvo a bárkával, legelsőbbnek az anyósát vette be — szép béke olajága — s a szőlőtőkét filoxerával. A Nagyberezna felé döcögő ungvölgyi vasútra is ráfogták a gonosz nyelvek, hogy azért siklott ki lépten-nyomon, hogy mindig anyósokkal volt megrakva. Azt is mondják, hogy jó Langer bácsi vasutjának jó hírnevében s érdekében egyszer s mindenkorra betil­totta az anyósok invázióját Berezna felé. Na, ez már akár igaz, akár nem, mégis vastag malicia, de állítják, hogy most már a vasút gyorsabban megyen. A férfi anyja sohasem volt, de nem is lesz soha anyós, de a nő anyja, úgy látszik mégis mindig csak anyós marad. Megfoghatatlan, de még is igaz, hogy minden nem­zet fiának megakad a nyelve az anyósán, mindeniknek van valami nem éppen finom mondani valója, vagy csípős élce. Mit is mond a török ? — hogy az anyós értéké­ben annál inkább emelkedik, mentői kevesebbet be­szél, mentői rövidebb a nyelve Hát nézzük ezt el a töröknek, szegénynek 999 anyósa van, nem csoda hát, ha igy vigasztalja magát, mikor másnak néha egy is sok. Közgyűlés. A törvényhatósági bizottság f. hó 24-én d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. A m. kir. belügyminiszternek leirata a vár­megyei nyugdijszabályrendelet tárgyában. 2. A m. kir. közigazgatási bíróság Ítélete Ung- vár város 1908. évi költségvetése tárgyában. 3. A vármegye főispánjának átirata a főispáni természetbeni lakás ügyében. 4. A vármegye alispánjának jelentése a vármegyei székház épületén szükséges javítások, továbbá a fő­ispáni és alispáni lakásoknál szükséges átalakítások ügyében. 5. A vármegye alispánjának jelentése a nagy- bereznai szolgabirói lak építése ügyében. 6. Az alispán előterjesztése az állategészségügyi ebadóalap 1908. és 1909. évi jövedelmének hovafor- ditása tárgyában. 7. Az alispán jelentese a Gerény községnek en­gedélyezett 1150 K kölcsön ügyében. 8. Az alispán jóváhagyás végett bemutatja a vár­megye tulajdonát képező laktanya földfeletti pincéjének * Márc. 15. A szabadság évfordulóját a várme­gye több községében ünnepelték, a mint lapunk utóbbi számában megírtuk. Pótlólag közöljük, hogy Nagyka- poson nemcsak a Társaskörben tartottak ünnepélyt, a melyen Bernáth Zoltán országgyűlési képviselő volt a szónok, hanem a polgárság is rendezett hazafias ün­nepséget. Az ünnepi beszédet Müller Antal tartotta, Az ároki g. kath. iskolában Steíurovszky Ist­ván lelkész ismertette a márciusi vívmányokat és hazaszeretetre buzdította a tanulókat, a kik közül töb­ben szavaltak. A szavaló tanulókat a lelkész és Kárpa István főerdőőr megjutalmazták. A tanulókat a szava­latokra és az énekekre Képáza Cyrill tanító tanította be. A záhonyi ifjúsági egyesület nagyon szé­pen sikerült, lélekemelő ünnepély keretében áldozott a nagy nap és a dicső hősök emlékének az állami iskolában. Az ünnepélyen egyesületi tagok tartottak szavalatot és felolvasást. Urbán Mihály gondnoksági elnök meleghangon tartott megnyitója és Szabó Albert igazgató-tanitó szónoki hévvel előadott ünnepi beszéde Dehogy nézik! Ezek az anyósok a szegény vőnek egy ga­rast sem adnak, nem segítik, még ők kérnek kölcsön. Tele vannak panaszszal. A harmadik osztályba tartoznak az 50-től 60-ig a szép angyali arcú, jóságos nagymamák, a kik soha nem okoznak perpatvart a háznál. Ezek nem anyósok. A fiatalok úgy hívják: lelkem, anyukám, ők boldogságukat lelik az unokákban, önmagukat látván bennük. Olyan áldott jó lelkek, szó nélkül ki fizetik a vő adósságát. Fiatal aljegyzők és a szolgabirák anyó­sának teremtette őket az Isten. Katonákért nem szíve­sen fizetnek. Ezek az áldott, jó arcú mosolygó mamák lemondtak a földi bolondságról; nem pletykálnak, nem szólnak meg senkit. Az első osztályú özvegy még fess anyósjelölt. Az ilyenekre szokták mondani, hogy udvarolj a mamának és vedd el a lányát. Van is benne valami Az Isten jó kedvében teremtette s nem anyósnak. Az ilyen anyós nem csinál galibát a vőm-uram házában. Mig szemre való, a vő is rajta feledi hosszabb ideig a szemét. Ezek az anyósok a társaságban szolidak, keveset szerepelnek, inkább hallgatnak, el-el sóhajtanak, — mire, kire, az ő dolguk — szemérmesek is tudnak lenni nagyon finomul, szeretik visszaálmodni bakfis- korukat. Bizony megesik, hogy véletlenül elfeledi, hogy férjnél van már a lánya A többlányos mama csak egyet bocsát ki szárnyra, a többit őrzi teknő alatt. Nem szereti, ha idő előtt nyílnak ki szemeik — mikor még ő is szeretne élni. Az ilyen anyós nem szereti lányát követni a vőhöz, megyen a maga csalafintos utján. Az ilyen anyós férjhez adván a lányát, magára marad, idegenben uj életre ébred, válasz­tékosabban kezd öltözködni, az itt-ott jelentkező ősz fürtöket el-el rejti. Az arcráncok lemassziroztatnak, sok mindenféle vendégdolog kapható. A pénzt két marokkal szórja s igy a vőnek kopik az álla; az

Next

/
Thumbnails
Contents