Ung, 1909. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-10 / 3. szám

2. oldal

mozgalmakkal kapcsolatosan kifejlődött önérzetük és tekintélyérzetük a legtöbbet arra fog sarkalni, hogy a betűvetés nem könnyű mesterségének megtanulásába beletörődjék. Most a hosszú téli estéken és délutánokon nagy és hazafias kulturmissziót teljesíthetnének derék papjaink és tanítóink, hogy ha halasztást nem tűrve, legazonnal hozzákezdenének a felnőttek oktatásához.

Az O. M. K. E. ungvári kerületének köréből.

A december 13-iki díszközgyűlés óta a helybeli fiók már két ízben tartott választmányi ülést Kardos Emil elnöklete alatt.

A múlt hó 23-ikán tartott ülésen az elnök bemu-. tatta Sándor Pál elnök átiratát, melyben szervezkedésre hívja fel a kereskedő és iparos osztályt, valamint a III. osztályú keresetadó alá eső polgárokat az uj adótörvényjavaslat ellen. A választmány elhatározta, hogy a III. osztályú kereseti adó alá eső polgárok közrevonásával népgyülést fog összehívni e hó folyamán az adóreform ellen való tiltakozásra, melynek előkészítésére egy bizottságot választott, melynek tagjai dr. Lukács Géza, dr. Juszkovits Mór, Cserő Soma, Fried Izidor, Kondor Emil, Mezei Gyula, Scheiber Adolf.

A népgyülésre, melyet, valószínűleg e hó 17-én tartanak meg a Korona nagytermében, dr. Katona Sándor fog lejönni az 0. M. K. E. képviseletében. Ezenkívül még több fontos ügy kerül napirendre. Többek között elhatározta, hogy kérelmezni fogja a m. á. v. igazgatóságánál, hogy Nagyberezna—Budapest vagy Ungvár—Budapest a személyforgalomra közvetlen kocsikat kapjon, a mi a helyi kereskedelemnek rendkívül nagy előnyére válna.

Nehány helybeli kereskedő panaszszal fordult a választmányhoz, hogy ládaküldeményük megdézsmálva érkezett meg, s már több Ízben fordult elő hasonló eset. A tárgy élénk vita tárgyát képezte, s több közvetítő indítvány után a választmány akként határozott, hogy átiratot küld a helybeli állomásfőnöknek, melyben felkéri, hogy járjon utána az ily esetekben, s létesítsen egy telefont a leadási raktárban is, hogy szükség esetén a kereskedők közvetlen érintkezésbe léphessenek az illető közegekkel.

E hó 2-ikán a választmány ismét ülést tartott a mértékhitelesítő hivatalnak Ungvárról Munkácsra szándékolt átvitele ügyében. A vármegyénket ért óriási sérelem megakadályozása ügyében az 0. M. K. E. ungvári fiókja sürgős átiratot intézett a központhoz és a vármegyéhez azon kérelemmel, hogy e rendkívül káros intézkedést akadályozzák meg.

Mint ezekből láthatjuk, az újonnan megalakult * helybeli fiók igen tevékeny munkálatokat fejt ki, a kereskedelmi viszonyokat érintő összes kérdéseket éber figyelemmel kiséri, tanulmányozza, megvitatja és ha kell, azokban állást foglal, a kereskedelem sérelmeiről a közvéleményt tájékoztatja s reméljük, hogy közérdekű ügyeinek elintézése és sérelmeinek orvoslása érdekében továbbra is hathatós működést fog kifejteni.

Minden kereskedőt felszólítunk a maga érdekében, hogy lépjen az 0. M. K. E. tagjai sorába, mert ügyeiket csak összetartás által vihetik dűlőre.

Az 0. M. K. E. helybeli fiókja gyűléseit a Kereskedelmi Csarnok helyiségében tartja s minden tagja az egyesülés hivatalos közlönyét díjmentesen kapja. ___________________________________K E.

XT 1ST Or

A közönség köréből.

Levél a szerkesztőhöz.

Tekintetes Szerkesztő ur!

Az „Ung“ cimü hetilap f. hó 6-áu megjelent számában a legutóbbi tűzesettel kapcsolatban a tűz okául a villamos rövidzárlat vau megnevezve. Ezzel a híradással szemben kötelességünk a közönség megnyugtatása céljából kijelenteni, hogy kizártnak tekintendő mindkét esetnél a villamos rövidzárlat fennforgása. Ennek legkézzelfoghatóbb bizonyítéka, hogy a Fehér-Hajó épületének égésekor dr. Rózsa Leó és Sehwarcz Albert lakbérlőknél a villamos lámpák kifogástalanul világítottak, holott rövid zárlat esetén ez meg nem történhetett volna. De kizártnak tekintendő a rövidzárlat a másik tűzesetnél is, mert villamos hálózatunk az egész városban reggeli 8 órától délután 4 óra 45 percig éppen a Fehér-Hajó égése következtében ki volt kapcsolva, a mi a rövidzárlat esélyét szintén kizárja, mert a tűz a kapcsolat tartama alatt keletkezett.

Azt hiszszük, hogy ahhoz értők előtt nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a fennforgó esetekben rövidzárlat nem merülhetett fel.

Különben szerelőink kipróbált, megbízható szakemberek, kiknek működését alaptalan ráfogásokkal disqualifikálni nem lehet.

A huzalokra tett megjegyzések szintén minden alapot nélkülöznek, mert azokat Wittman műegyetemi tanár a legközelebb múltban megvizsgálván, kifogástalanoknak találta.

Kijelentjük különben, hogy az általunk teljesített szerelésekért a teljes felelősséget vállaljuk.

Fogadja kitűnő tiszteletünk nyilvánítását.

Az ungvári bútorgyár r. t. villamos telepe.

*

Megjegyzés. Határozottan nem állítottuk, hogy a tüzet a rövidzárlat okozta. Mi csak azt irtuk, hogy a tűz okául rövidzárlatot emlegetnek. Azt azonban hangsúlyozzuk most is, hogy a közönség megnyugtatása végett a leghatározottabban követeljük, hogy a villanyszereléshez teljesen értő egyének sürgősen vizsgálják felül az összes házakban a vezetékeket.

Szerk.

VÁRMEGYEI ÜGYEK.

ezt a kijelentést tette, odahaza a kis fekete kisasszonyt szidta a mamája :

— Ugyan mit foglalkoztál annyit azzal a hozo- mány-vadászszal ! Érdemes is ! Az ugyan nem vesz el !

— Hadd bolonduljon a szegény. Ne félj, úgy se mennék hozzá! Vénül! Úgy liheg! S látszik, hogy festi a bajuszát.

II.

Az unatkozók.

Ezek az urak már eleve is azzal a gondolattal mennek a bálba, hogy ott unatkozni fognak. És ebbeli nemes elhatározásuknak kifejezést is adnak minden lépten-nyomon, hangban, mozdulatban, egész unalmas modorukban.

Kifogástalan megjelenésű urak ezek, sőt mintha még több gondossággal és hiúsággal csipnék ki magukat, mint a többi hálózó, hogy mintegy ezzel is mutassák a szegény hölgyvilágnak :

— íme, itt vagyunk ! Hóditóképesek vagyunk I Tudjuk, hogy szívesen mulatnátok velünk, de nem kelletek, mert mi ide nem mulatni jöttünk, hanem hogy kimutassuk, hogy mennyire unatkozunk.

S a mint ott állnak a bálterem közepén, vagy a zenekari emelvény alatt, fejüket behúzván válluk közé s busmogorván nézve maguk elé — olyanok, mint holmi, a fényes termekben szétszórt fejfák, melyek arra valók, hogy a mulatókat emlékeztessék az örök elmúlás kétségbeejtő gondolatára.

Ámbár kevésbé poetikus hangulatban s ácsor- gásuk által zavartatva a táncolásban, hajlandó lenne őket az ember másokhoz is hasonlítani. Pl. a bérkocsiállomásokon busán álldogáló, megroggyant térdű kon- fortáblis lovakhoz, a melyek első lábaikat háromrét is

3. szám.

körrendeletét intézett, mely szerint a vármegyéknél alkalmazott dijnokok fizetése és szolgálati viszonyai az állami dijnokokóhoz hasonló módon rendezendők. Ennek folytán a vármegyei dijnokok napidijai — az állami dijnokokéhoz hasonlóan — az állomáshelyek különböző lakpónzosztályba történt beosztásának alapul vétele mellett Ungvárt a következőleg lesznek megállapítva: Fórfidijnokok napidija az egy évi próbaszolgálat tartama alatt 2 K 10 fii., a próbaszolgálat letöltése után az alkalmazás 5-ik évéig 2 K 50 f., a 10-ik évig 3 K., a 15-ik évig 3 K. 50 fii., a 20-ik évig 4 korona, a 20-ik éven túl 4 K 50 fii. A nődij- uokok napidija az alkalmazás 10-ik évéig a férfidij- nokok napidijával egyenlő, a 15. szolgálati évig azonban 3 K 40 fill., a 20-ik évig 3 K 70 fill., a 20-ik szolgálati éven túl pedig 4 K. A VII-ik lakáspénz- osztályba sorozott Szobráncon, Nagykaposon, Nagy- bereznán és Perecsenyben a főszolgabírói hivataloknál alkalmazott férfidijnokok napidija ugyancsak a szolgálati évek szerint 2 kor. 10 fillértől 4 koronáig, — a nődijnokokó pedig 2 kor. 10 fillértől 3 kor. 70 fillérig emelkedik. Intézkedik a belügyminiszter a dijnokok temetési járulékáról is, és elrendeli, hogy a tényleges szolgálatban elhalt dijnokok özvegyei s özvegy nem létében a szabályszerű koron alul lévő gyermekek 120 korona egyszersmindenkorra szóló temetési járulékot kapjanak.

VÁROSI ÜGYEK.

Közgyűlés.

— Január 9. —

A képviselőtestület tegnap délután rendkívüli közgyűlést tartott, melynek főtárgyát a Fehér-Hajó égése és biztosítása képezte.

A közgyűlést megelőzőleg tartott pénzügyi bizottsági ülésen a polgármester bejelentette, hogy a Fehér Hajó épület összesen 26.500 K-ra van biztosítva a következő módon : tető 10.000 K, eléghető részek 10.000 K, falrongálás 2000 K, második emeleti mennyezet 4000 K, csatornák 500 K-ra. A biztosítás 1903-ban köttetett. Kardos Emil b. tag kérdést intézett a polgármesterhez az iránt, hogy kit terhel a felelősség azon mulasztásért, hogy mig az összes városi ingatlanok biztosításai a közelmúltban megfelelően felemeltettek, addig a Fehér-Hajó biztosítási összege maradt a régi, a mi pedig egyáltalán meg sem közelíti a tényleg biztositandő értéket. A kérdésre a felelet az volt, hogy a biztosítást 1903-ban, tehát nem a mostani polgár- mester kötötte. Majd a mérnök terjesztette elő az építkezésre vonatkozó javaslatait; eszerint a jelgnlegi atika teljesen és a két sarokkupola lebontandó, a padlásra még egy uj feljárat készítendő, a padlás legalább egy téglafallal ketté osztandó, a tetőzet aláfalazott párkányra eternitből volna készítendő. Bemutatta egyúttal a tett felmérések és helyszíni szemle alapján megállapított s a tűz állal okozott kár részletes kimutatását, melynek helyreállítása mintegy 30.000 K-t igényel, a többek között a következő tételekben : fedélszék 4563 K 96 f, a fedélsik eternittel 3572 korona 53 fillér, a mennyezetek 4469 korona 32 fiilér, az atika helyett falazott párkány 1098 korona, a sarok kisszoba helyreállítása 400 K, 25 padlásablak 571 K, kéményseprőjárda 160 K, padlásjárdák és rekeszek 340 K, padlótartályok 140 K, gerendák közötti felfalazás 660 K, takarítás, falak javítása 300 K, ajtótokok 60 K, a megmaradt tetőzet javítása 450 K, ajtók, ablakok 3430 K, parketták, padlók 2075 K, vízvezeték, villanyjavitás

A közigazgatási bizottság folyó havi ülését 12-én tartja meg. Ezen ülésen választatnak és alakittatnak meg a különböző albizottságok, és pedig: a fegyelmi választmány, a gyámügyi f'elebbviteli küldöttség, az erdészeti albizottság, az erdei kihágási másodfokú bíróság, a vármegyei pótadó felszólamlási bizottság, a tanítói nyugdijügyi bizottság és a börtönvizsgáló küldöttség.

A várhegyei alkalmazottak magasabb lakpénzének utalványozása. A belügyminiszter felhatalmazta a vármegyék alispánjait, hogy az alkalmazottak állomáshelyeit képező városok és községeknek az 1908. évi XXVII. t. c. alapján uj lakbérosztályokba történt beosztása következtében megállapított magasabb lakbérnek az 1908. év negyedik lakbérnegyedétől kezdve esedékessé vált részleteit a háztartási alap terhére az összes alkalmazottaknak utalványozzák ki.

A belügyminister a dijnokokórt. A vármegyei dijnokok fizetésének és szolgalati viszonyainak rendozése tárgyában a belügyminiszter a vármegyék közönségéhez

hajtva s fejüket lecsüggesztve, az agyonhajtás és az abraktalanság szomorú eredményeit mutatják.

Különben ezeken az unatkozó urakon néprajzi szempontból egész világosan kimutatható az eszkimókhoz és a sziuidiánok nemes törzseihez való tartozan- dóság.

Az eszkimókhoz a hidegség és az egyiigyü unal- masság köti őket a mennyiben szakasztott olyanok, mintha születésüktől kezdve halzsirral és fókakocsonyával éltek volna és eme nemes tápláléknak köszönhetnék azt, hogy a legcsekélyebb ingert se érezzék arra, hogy a bálterem bájos leányaival, asszonyaival csak egy fordulót is eltáncoljanak.

Nem, csak nézik őket, érzéketlenül, hidegen, minden szenvedély nélkül, mintha egy szép fehér váll, mely kiragyog a rózsaszín csipkék közül, csak annyi hatással lenne reájuk, mint mikor a fóka fekete hátát látják kiemelkedni a jeges hullámok közül.

A legharciasabb indián törzsek csatakiáltásai meg sem közelitik azt az orditozást, a melylyel ezek a nem táncoló urak harsogják a táncolok fülébe, hogy ne hagyják magukat! S különösen tetszik nekik a harcias hangzású Schlézingor név, melyet nagy előszeretettel kiabálnak.

— Ne hagyd magad Schlézinger ! Patyolat a vásár ! Sohse halunk meg !

Ezek az ő leggyakrabban használt jelszavaik. Ezeket ordítozzák, miközben fent az emelvényen a cigányokat a játékban, lent pedig a táncolni akarókat a táncban akadályozzák.

A mely kellemetlenkedésekért cserébe, sokan kívánják nekik, hogy harcias jelszavaik utolsójának, a „sohse halunk meg“-nek az igazsága rajtuk cáfolódnék meg először.

— Gombház,—gondolja a titkár ur, miközben uj farsangi terveket szó, mely tervek erősen érintik az államtitkár ur nevelt leányát, nemkülönben Z. kisasszonyt, a gazdag építész leányát.

Ezekkel foglalkozik legtöbbet. De azért még sem szenteli magát teljesen nekik. Mert elvégre még nem bizonyos, hogy az államtitkár ur fog-e valamit tenni a fogadott leánya férjéért, ha pedig nem tesz, akkor megeheti a koldus kissaszonyt, neki nem kell. — Az építészekre pedig rossz idők járnak : egy szép napon belekracholhat az öreg, s akkor mi lesz ?

Hanem azért a második négyest mégis Z. kisasszonynyal táncolja, a szupé-csárdás négy ujráját pedig a másik kitüntetett kisasszonynyal. S hogy a hasznost a kellemessel is összekösse, mert a fentemlitett két kisasszony bizony nem bővelkedett sem testi, sem lelki szépségekben, hát leereszkedett a kis Mártához is, a székesfőváros legbájosabb s legjukkerebb fekete kis ördögéhez, a kinek ugyan hozománya fillérnyi sincs, de van két fekete szeme, meg olyan gömölyü fehér válla, hogy a titkár ur bizony úgy egy-egy keringő után, miközben úgy hozzá simult az a kis ördöngős portéka, mint valami szerelmes kis macska — arra is kegyeskedett gondolni, hogy ezt a gyereket talán el lehetne venni hozomány nélkül is.

Hanem ez hát csak egy átfutó, röpke hangulat volt! Mert mit csinálna a hitelezőivel ? s hogy tudna megélni a fizetéséből ezzel az elkényeztetett kis babával?

A bál utáni kávéházi konyakozás közben, hogy valahogy ostobának ne tartsák a barátai, a ki bele esett a kis ördög halójába, hát eleve ki is jelenti :

— Úgy látszik, szerelmes belém a kicsike I Hogy a vállamra hajolt! Szegény, sajnálom, de bizony Isten, nem vehetem el . . .

Lehetséges, hogy ugyanakkor, mikor a titkár ur