Ung, 1909. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-17 / 22. szám

2. oldal A reáliskola ünnepe. Az áll. reáliskolában az ünnepély d. e. 9 órakor kezdődött. A nap történeti jelentőségét Kárpáti Ferenc tanár adta elő „1848. március 15-ike“ c. alatt tartott kimerítő és részletekben gazdag felolvasásával. Az if­júság szavalatokkal, Bódis Ferenc tanár vezetésével ének-, Barajevác Szvetozár tanár vezetésével pedig zenedarabok előadásával egészitotte ki a változatos műsort. Az áll. polg. leányiskolában. Az istentiszteletek után 9 órakor kezdődött az áll. polgári leányiskola ünnepe, a melyen nagy közön­ség vett részt. Az egészében és részleteiben szépen sikerült ünnepen a tanulók szavaltak és énekeltek. Az énekkar szabatos előadásáért az elismerés Sulyok Já­nos énektanitót illeti meg. Az ünnepi beszédet Deák Gyula igazgató mondta. A növendékek közül Pap Katalin, Schwarcz Irén, Laudon Kornélia, Kende Eleonora, Diamant Aranka és Takács Ilonka szaval­tak kedvesen. Az agyagipari szakiskola ünnepe. Március 15-iki ünnepélyt az áll. agyagipari szak­iskolában a Harmath Ödön tanár vezetése alatt álló ifjúsági önképző-kör rendezte. Az ünnepi beszédet Eszteríi József IV. évf. tanuló tartotta. Hazafias köl­teményeket szavaltak: Garaszovits János III. évf. és Koncsek J. I. évf. tanulók. Közben az ifjúsági ének­kar Gajdos M. II. évf. tanuló vezetése mellett a Him­nuszt és a Szózatot énekelte. Az ünnepélyt az igazgató záróbeszéde fejezte be. A Drugeth-téri áll. iskolában. A Drugeth-téri állami népiskola növendékei szé­pen sikerült iskolai ünnepély keretében ünnepelték meg a szabad eszmék diadalának 61-ik évfordulóját. Az ünnepélyt a Himnusznak három hangon való el- éneklósével kezdték. Majd Sükösd István áll. iskolai tanító tartalmas beszédben méltatta a nagy nap jelen­tőségét. A növendékek közül négy fiú és három leány alkalmi költeményeket szavalt. Az énekkart, mely a Himnuszon kívül még néhány hazafias dalt adott elő, Budai István áll. isk. tanító vezette. Az énekkar teljes biztossággal és színezéssel énekelte a három szólamu alkalmi énekeket. A Kossuth-téri áll. iskolában. Sikerült ünnepséget rendezett a Kossuth-téri áll. iskola is. A tanulók szavaltak, énekeltek. A nap jelen­tőségét Tóth Jenő ismertette a gyermekek előtt. Városi diszközgyülós. ;> Ungvár város 1905-ik év óta hivatalosan meg- ünnepli március 15-ét díszközgyűlés keretében. A pol­gármester a képviselőtestület valamelyik tagját kéri fel az ünnepi beszéd elmondására. 1905-ben Benkő József. 1906-ban Nehrebeczky György, 1907-ben dr. Nagy József, 1908 ban Berzeviczy István, az idén pedig Blanár Ödön volt az ünnepi szónok. Higgadt, okos beszédet tartott Blanár, a végén összetartásra buzdí­totta a honpolgárokat és imaszerű fohászszal fejezte be szép beszédét, a melyért az elnöklő polgármester indítványára jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a köz- gyűlés. A gyűlésről, amely d. e. 10 órakor kezdődött, nagyon sokan hiányoztak a képviselőtestület tagjai közül. A főgimnázium ünnepe. A főgimnázium ifjúsága március 15-én valóban a márciusi ifjakhoz méltó módon ünnepelt. Március 14-én fáklyásmenetet rendezett hét szavalattal és öt beszéddel, március 15-én d. u. 3 órakor pedig a torna­csarnokban külön ünnepséget tartott szép számú kö­zönség jelenlétében. Az ünnepélyen az ifjúsági ének- és zenekar pom­TT 1ST <3r pás énekszámai mellett figyelmet érdemelt Fekete Rezső VIII. o. tanuló ünnepi beszéde, mely lendületes és költői szárnyalásu befejező részletével a lelkesedés hahgos kitörésébe ragadta a közönséget. A „Talpra magyar“-t Orosz Pál VII. o. tanuló szavalta el. Szép hatást ért el temperamentumos szavalatával Nyisztor Zoltán VI. o. és Árvay József V. o. tanuló. A tanítóképző-intézet ünnepélye. Nagyon látogatott és szépen sikerült ünnepélye volt a tanítóképző-intézetnek. Ott voltak a többek közt: Jakovics János nagyprépost, Papp Antal pápai protonotárius, Hidasi Sándor kir. tanfelügyelő, Ma- tyaczkó Tivadar és Fejér Emánuel kanonokok. Az ünnepély a Himnuszszal kezdődött, a melyet az ének­és zenekar adott elő lelkesen. Az ünnepi beszédet Lódy Gy. IV. éves tanitó-jelölt mondta kellő ügyes­séggel. Takács M. IV. é. t. j. Holosuyay Cirilnek „A szabadság napja“ c. költeményét szavalta ügyes fel­fogással. Legeza István IV. é. t. j. „1848. március 15-ikónek főbb mozzanatai“ címen tartott érdekes fel­olvasást. A zenekar két számmal szerepelt, az énekkar szintén két számmal. A népdalokat megismételtette a közönség. Egy kis színdarab is volt a műsoron, a melyet Kvakovszky Bazil II. é. t j. irt. Szacsvay, Riskó, Julyánics és Kovács növendékek adták elő érdeklődés mellett. A szerzőt megéljenezték. Az ünne­pély a Szózattal végződött, a melyet az ének- és zene­kar együttesen adott elő. Társasvacsora. A nagy nap évfordulóját a Koronában tartott tár­sasvacsora fejezte be, a melyen csaknem százan jelen­tek meg. A sok felköszöntő sorát F incicky Mihály pol­gármester kezdte meg, a ki Kossuth Ferenc és gróf Apponyi Albert minisztereket éltette lelkes beszédében. Blanár Ödön felköszöntőjóben a polgármesterről emlé­kezett meg nagy tetszés mellett, a kit mindig munka mellett lehet találni. Deák Gyula felolvasta ezután a beteg Berzeviczy Istvánnak Sirokai Alberthoz intézett levelét, a melyben szépen kidomborította a nagy esz­mék diadalát és üdvözli a társasvacsorán mogjeleuto- ket. Berzeviczyt sokáig éljenezte az ünneplő közönség. Sirokai Albert arra ürítette poharát, hogy olyan lelke­sedés szállja meg a sziveket és tartsa össze a haza polgárait, mint a milyen volt 1848 március 15-én Tetszés kisérte szavait. Dr. Nagy József tartalmas beszédében a polgári öntudat és akarat kifejlődését óhajtotta, és ha ez meglesz, akkor a kézimunkával fog­lalkozó polgárság is részlvesz a közügyek intézésében. Jaczik Miklós Ígérte, hogy a polgári osztály (a kézi­munkával foglalkozókat értette) mindig harcosa lesz a hazának. Erre dr. Nagy József ügyes érveléssel mu­tatta ki, hogy nem csak a kézi, hanem a szellemi munkával foglalkozókat is érteni kell a polgár szó alatt. A „polgár“ fogalmát egy osztály nem foglalhatja le magának. Blanár Ödön második felköszöntőjében Lányi Gyulát éltette, a ki hegedűjén az érzéseknek egész tengerét fejezi ki. Dobrovszky József az egyet­értés, dr. Juszkovits Mór a szabadság, egyenlőség és testvériség megvalósítására mondott hatásos beszédet. Dr. Mocsári Miklós az ipartestülot elnökére, Flach Jakabra mondott felköszöntőt. A társaság Csillag vendéglős jó ételei es italai, valamint Lányi Gyula zenéje mellett sokáig maradt együtt. Ä vidék ünnepe Szobránc. Az egész községet íellobogózták,az ünneplő közön­ség nemzetiszinü kokárdákkal földiszitve sietett a r. kath. templomba, hol Csechticzky József apát­esperes tariolta az istenitiszteletet. A mise alatt gyönyörű hazafias ének két énekelt a két hangra betanított női énekkar, melyért az elismerés Onczay 22. szám. Sándor orgonista-tanítót illeti. Az istenitiszteleten meg­jelentek az összes hivatalok képviselői s a tanitó-tes- tület vezetése mellett az iskolás növendékek. Istenitisz­telet után a közönség megtöltötte az áll. iskola nagy­termét. Az iskolai ünnepélyt Csuha István gond. elnök lelkes beszéddel nyitotta meg. Grigássy Károly igaz- gató-tanitó mondta az ünnepi beszédet, melyben szép szavakkal ecsetelte a nap jelentőségét. A növendékek énekeltek és szavaltak. Délután a polgári kör ünnepelte a szabadság napját. Csuha István és Bányay István mondtak lelkesítő beszédeket. Este társasvacsorára jött össze Szobránc és környékének szine-java. Mintegy 60-an jöttek össze a „Hungária“ vendéglőben. Az ünnepi szónok Andrejczó János alsóhunkóci g. kath. lelkész volt, ki hazafias érzéstől áthatott beszédjével elragadta a hallgatóságot. Befejezésül Bányay István saját szer­zeményű költeményét szavalta el. Nagykapos. A nagykaposi társaskör március hó 15-én este a társaskör helyiségében szokásos közvacsorával egybe­kötött, hazafias jellegű összejövetelt rendezett. Több beszédben lelkesen emlékeztek meg a nagy napról. Horlyó. Az ünnepélyek egyházi része a g. kath. temp­lomban folyt le, hol Bellovics János lelkész hazafias beszéd kíséretében avatta fel az iskolának ajándékozott nemzeti szinü zászlókat. Ezután az állami iskola termé­ben gyülekezett az ünneplő közönség. Az iskolai ünne­pélyt Bodó Sándor áll. tanító a március idusának mél­tatásával nyitotta meg. Az ünnepély többi számát a tanulók ének- és szavalati szereplései töltötték be. Havasköz. A havasközi áll. és g. kath. népiskolák karöltve szép ünnepélyt rendeztek március 15. emlékére. Külö nősen tetszett mindenkinek Kraícsik Gyula áll. tanító által betanított „Március 15.“ című színdarab előadása és az ő vezetése alatt levő iskola növendékeinek két hangra betanított hazafias énekei. Minden tanító veze­tése alatt levő iskolából I—1 növendék hazafias verset, mondott. Az emlékbeszódet Szabó János áll. iskolai igazgató tartotta. Fenyvesvölgy. A dicséretre méltó egyetértéssel működő Pataky Lajos állami és Szatala Dezső kincstári tanítók az állami iskola nagytermében szép ünnepélyt rendeztek. Az ünnepélyen, mely mély benyomást tett a jelen vol­takban, — a hivatalokon kivül a tanítványok szülei is szép számban vettek részt. A Társaskör közgyűlése. — Március 14. — A Társaskör idei közgyűlését nevezetesnek mond­hatjuk a társadalmi munkálkodás szempontjából, mivel ott megkezdődött az a terv, a melyre lapunk egyik utóbbi számában hivtuk fel a társadalom figyelmét, t. i. hogy egyes embereket szabadítson fel a társadalom a sok munkától. Osztozkodjék a társadalom munkájában több lelkes férfiú. Ez az osztozkodás használ a sok munkával megterbelteknek és ha a helyüknek a be­töltése körültekintéssel történik, akkor az ügynek is haszna lesz. Egy ember bét, három, négy egyesületben, a miként most be vagyunk rendezkedve, nem végezhet olyan eredményes munkát, mint egyben. Ezt könnyű belátni. Deák Gyula könyvtáros, a ki a Közművelődési Egyesületnek titkára, megvált állásától. Hasonlóképpen cselekedett dr. Lukács Géza jegyző is, a kinek e nél­kül is van elég társadalmi munkája. Titkára ugyanis az 0. M. K. E. ungi fiókjának, ugyanannak és a Gazdasági Egyesületnek, a Kath. Körnek és Tennisz- Egyesületnek ügyésze. A könyvtárosi és a jegyzői tisztre olyan férfiakat sikerült megnyerni a Társaskör vezetőségének, a kik lelkes ember hírében állanak és még nincsenek lekötve más egyesületben. A közgyűlést élénk érdeklődés mellett dr. Novák Endre vezette, a kinek üdvözlő szavai után dr. Lukács Géza jegyző terjesztette elő a választmány jelentését, a mely megemlékezett a kör gyászáról. A lefolyt egyesületi évben elhaltak: gróf Török József volt elnök, Artimovich Antal, dr. Wilcsek Mihály, dr. Horvát Sándor, Oláh Béla és Árky Fiilöp tagok. Emléküket jegyzőkönyvében megörökíti a Kör. A tagok száma 256 volt a múlt évben. Az elnök jelentette ez­után, hogy gróf Török József ravatalán koszorút he­lyezett el a Kör és a temotéseu képviseltette magát. A távollevő pénztáros helyett dr. Lukács mu­tatta be a számadást és a költségvetést. A közgyűlés elfogadta ezeket és Lám Elemér pénztárosnak buzgó működéséért köszönetét mondott. A közgyűlésen az elnök magyarázatát adta, hogy miért kell a tagsági dijat 24 K-ról 30 K-ra emelni. A lakás ára 15%-kal emelkedett, a fa ára 50o/o-kal. Szükséges a tagsági dij felemelése, ha csak a megszokott kényelmünkről nem akarunk lemondani. A választmány nem szívesen teszi meg ezen irányú javaslatát, de kénytelen a tagsági dij felemelését ajánlani. Blanái Ödön szólt a kérdés­hez. Fél attól, hogy a tagsági dij felemelésével a tagok száma megcsappan. Nem helyesli a vendéglő fenntar­tását. ügy tapasztalta, hogy a Kör olyan javításokat is eszközöl, a melyek a házigazda kötelessége. Az elnök megnyugtatta a felszólalót, hogy jövőben a ven­déglő egy fillérjébe sem kerül a Társaskörnek. Ezután az elnök kimondta a határozatot, hogy az egész díjas tagok 30, a féldijasok 15 K tagsági dijat fizetnek. A leltárvizsgáló-bizoítság megtette jelentését, mire a bizottságba Deák Gyula, Haraszthy Gyula és Weinberger Salamont választotta be a közgyűlés. A pénztárvizsgáló-bizottság tagjai lettek : Csicseri Árpád, Kardos Emil és Weinberger Zsigmond. zésemet, a gyengélkedőbe rendelt és kezembe adott egy üveg csukamájolajat azzal az utasítással, hogy naponként három evőkanállal vegyek be abból az is­tentelen, eszkimókusoknak való gyöngyitalból. Regge­lire tejet rendelt, ebédre két adag pecsenyét, s hozzá egy félliter ó bort. Ettől már magam is megszeppen­tem. Terringette, hát én csakugyan beteg vagyok, vagy mi a szösz ? A borra nézve utasításul adatott, hogy ebédre igyam meg a felét, vacsorára a másik felét. Én aztán megittam ebédre az egészet, mert akkor aludtam miatta délután néhány órát, s eltolt az idő, vacsora után pedig aludtam bor nélkül is, mert hát az a divat, hogy az ember éjszaka hivatalból huzza a csendest. A csu­kamájolaját pedig kanalankint olyan helyre töltöttem, a hol nem kereste senki. Jól éreztem magam a tiszta kellemes levegőjű szobában, a hol Matyi volt velem együtt. A jó fiú, kivel én sohasem kötődtem, feltárta előt­tem a szivét. Elmesélte, hogy van neki egy Kata nevű ideálja. Gyönyörű leány. Civil korában sok virágot adott neki, most meg kölleményeket ir hozzá. Elő is vette verseit, felolvasta nekem, ekkor láttam, hogy a szerel­mes önkéntes katonának ugyan nem jó, de poétának határozottan rossz. Említette, hogy a Kata meg fogja őt látogatni Budapesten. Ekkor olyan laposat pillantott, mint egy szerelmes jaguár. Kata csakugyan eljött, de erről ké­sőbb lesz szó. mai voltak a jelentkezők, kevés volt az idő. A huszár beszélni kezd, de kissé rekedtes hangon : — Jelentem alásson ! — Jól van, ne beszéljen I — De kérem 1 — Mondja, hogy „á“ I — De kérem ! — Ne sokat beszéljen, módja hogy „á“ — sür­geti az orvos. — De kérem alásson I — Már megint kotyog I Ne legyen vénasszony, mondja hogy „á“! A huszár nagy elkeseredetten kinyögi, „á“ ! — No lássa I Magának torokgyuladása van. Itt van ez az üveg torokviz, gargarizáljon vele ; egy nap múlva semmi baja sem lesz. Boda elkeseredetten jött be a gyengélkedőbe (a hol én éppen kényelmesen hevertem), földhöz lottyin- totta az üveget, s amúgy huszárosán olyan kerek károm­kodást vágott ki, mint a parancsolat. — Mi lelte? — kérdem tőle. Elmondja az előzményeket, végül kijelenti : „és most én öblögessem a torkomat, holott egy veszekedett kelés van a térdem alatt, a mi miatt nem tudok lova­golni, egye meg a fene ezt a rongyos világot !“ A mint az imént említettem, ekkor én is bent voltam a gyengélkedőben. Megvallva az igazat, egy keményebb gyakorlatot szerettem volna kikerülni, hát beteget jelentettem. Sápadt, sovány arcom pompás szó­szólóm volt. A jó törzsorvos meglátva szánalmas kiné-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents