Ung, 1909. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-14 / 21. szám
21. szám. TJ 3>T G5. oldal. Nem megyünk mi innen el, Mig minket a házi gazda Bunkós bottal ki nem ver. Nem vert ki I Néztünk mi is a szép asszonyra. Most pedig sóhajtva nézünk vissza az elmúlt szép időkre ! * Felesleges a sok okos ember! Árva ez a mi vármegyénk ! Hosszú évek peregtek le az idő homok-óráján azóta, a mikor még nekünk is voltak az ország sorsának intézésében jelentős, haza- szerte becsült nagy embereink. Bizony vissza kell menni a múltak emlékeihez erősen, mig a vármegyénkből származott nagy emberek korához érünk. A nagy Bernáth Zsigmond már a 48-as országgyűlés kimagasló alakja, Kandó Kálmán a Deák Ferenc bizalmasa a 67-es kiegyezés idején és u án. Aztán ritkul a sor, vagy elkopik teljesen! Szomorú igazság I Bernáth Zsigmonduak volt egy árván maradt és később szerencsétlen véget ért unokája, a ki rosszul tanult. Sok gondot okozott ez a néniknek, kik a fiúból nagyapjához méltó embert szerettek volna nevelni. Egyszer megint rossz bizonyitványnyal állított be a gyerek a tarnóci nagyapai kúriára. Volt siránkozás elég, a mit megunt már a Nagyur, s oda szólott leányainak : „Hagyjatok már békét annak a fiúnak, a hazának sokkal több szamár emberre van szüksége, mint okosra. Ember lesz azért abból!" Bizonyára úgy is lett volua, ha a sors nem irta volna bo a maga könyvébe, hogy a fiú a földi élet küzdelmeit nem fogja végig szenvedni. De nekünk ma sincs okos emberekben feleslegünk! Kuruc. Irodalom. — Lampérth Géza uj könyve. Lampértli Gézának a tavaszi könyvpiacon uj könyve jelenik meg, mely a poéta legújabb költeményeinek válogatott gyűjteményét tartalmazza. A könyv előfizetési ára 3 korona. Az előfizetés lehetőleg április elejéig a szerző címére (Budapest, IV. Magyar-utca 11. sz ) küldendő. — A német nyelvet tanulók figyelmébe! A most megjelent uj német nyelvkönyv, melyet magántanitás céljából a Schidloí-íéle módszer szerint Altai Rezső tanár szerkesztett, magában foglalja az eddig bevált nyelvtanitási módszerek mindegyikéből azt, a mi a tanulni vágyó közönségnek leginkább lehet hasznára. Gyakorlati alapon indul, ezért nem zaklatja a tanulót olyan szóanyaggal, melynek hasznát a gyakorlati életben úgysem venné. Körülbelül 1000 szót ölel fel, a mely 1000 szó elegendő arra, hogy bármely társadalmi állású művelt ember gondolatait kifejezhesse. A tanulni vágyó közönséget mondatok alkotására, beszélgetésre serkenti, a nélkül, hogy terhes írásbeli avagy má3 feladatok készítésére kényszerítené Kedves, könnyed társalgási modorban vezeti be a tanulót a német nyelv nehézségeibe és észre sem veszi, mire már egész ügyesen ki tudja fejezni kívánságait, gondolatait német nyelven. Nagy előnye a Schidlof-Altai nyelvkönyvnek, hogy latin (magyar) betűkkel van szedve, hogy a tanulni készülőket az ismeretlen, uj és szokatlan német hetükkel meg ne zavarja. Csak később, a füzetsorozat végén közöl olvasmányokat német betűkkel is, a mig a tanulók a német nyelvvel eléggé megbarátkoztak. Az bizonyos, hogy ez az uj nyelvkönyv a legmodernebb és a legjobb eredmény elérésével is kecsegteti a közönséget. Részletes prospektust és mutatványszámot a kiadóhivatal készséggel küld díjtalanul az érdeklődőknek. Schenk Ferenc könyvkereskedő kiadásában jelent meg Budapest, Semmolweis-u. 15. A nyelvtan 10 füzetben teljes, egy füzet ára 60 fillér és igy a teljes nyelvtan nem kerül 6 koronánál többe, egybegyűjtve, díszes vászonmappában. — Emlékkönyv. A Beregvármegyei Magyar Közművelődési Egyesületnek 1908. dec. 15-én tartott XXV. évi jubiláris díszközgyűléséről ügyes kis füzetet adott ki Rhédei János titkár. Az emlékkönyv felemlíti, hogy az Ungvármegyei Közművelődési Egyesületet és a Gyöngyösy Irodalmi Társaságot Pap János, Kovássy Elemér és dr. Nagy József képviselték. Pap János üdvözlő beszédét szószorint közli az emlékkönyv. Közgazdaság. Felhívás. Az Ungvármegyei Gazdasági Egyesület értesíti a gazdaközönséget, hogy a Latorca folyó mellett a kisgejőci határban Egry Ferenctől bérlendő területen csikólegelőt fog létesíteni. A csikók rendes felügyelet alatt, állatorvosi kezelésben fognak részesülni, sózás, őrzés és aszály esetén mesterséges takarmányról is lehetőleg az egyesület gondoskodik. A legelőterület minden csikóra 1800 négyszögöl. Mindezekért darabonkint 30 korona fizetendő. Felvétetnek 1, 2, 3 és 4 éves csikók. Bejelentések szóval vagy írásban f. évi március hó 15-ig fogadtatnak el a gazdasági egyesület irodájában Ungvárott, a vármegye házában. Ha az idei évben elég sok csikót adnak az egyesületi csikólegelőre, úgy akkor az egyesület a jövő évben fedett csikószint is fog építeni, hogy kedvezőtlen időjárás alkalmával a csikókat fedett s oldalokkal ellátott helyiségben lehessen tartani. Ennek alapján felhívjuk a gazdaközönséget, hogy a legelőre hajtandó csikóikat iparkodjanak az egyesületi csikólegelőre minél előbb bejelenteni s felvétetni, hogy az egyesület állandó csikólegelőt létesíthessen, mert ez esetben kilátás van arra, hogy a csikólegelő költségeire a földmivelésügyi minisztérium nagyobb összegű segélyt is adna. — Ung- vár, 1909. évi február hó 26-án. Nitsman Jenő g. e. titkár. Csuha litván g. e. ügyv. alelnök. CSARNOK. A magyar zene fejlődése. Irta Medreczky István. (Folytatás.) 3 A XVI. században a nyomtatott magyar énekek között legrégibb (1538.) Farkas Andrásnak: „A scy- tháknak Magyarországba s a zsidóknak Egyptusból Kánaán földére bevezetésükről (Cronica de introduetione Sc)tharum in Ungariam et judcorum de Aegypto) szóló éneke, valamint más bibliai tárgyú énekek — erkölcsi szellemű tanításokkal. Mindezek, valamint 1 inódi Sebestyénnek 25 históriás éneke 1541—53-ból „Cronica Tinódi SebestieD szörzese“ cim alatt Hoff- greff György kolozsvári nyomdász kiadásában jelentek meg. Tinódi Sebestyén hihetőleg a XVI. század elején Fejérben született, hol a család a Tinód nevű népes pusztán egész napjainkig élt. Képzettségét munkái s Enyingi Török Bálint mellett viselt deáksága is bizonyítják. E főuruak török fogságba jutása után vándorbottal s lantjával bejárván a hazát s több főember udvarában s végházakban a „vitézlő rendek" közt megfordulván, úgy látszik betegeskedés miatt 1549-ben Kassán állapodott meg s ott közel öt évet szűk körülmények és irogatás közt töltött. Ott irta meg Szilnya, Léva, Csábrág, Murány várak megvevését, Kapitány György bajviadalát, Károly császár hadát Saxoniában, A szegedi veszedelmet, A vég Temesvárban, Losouczy István halálát, Egervár viadalját stb. Ezek kiadása végett 1553-ban Kolozsvárra ment, hol ezeket más dolgozataival együtt kiadta s Ferdinánd királynak ajánlotta, ki neki jutalmul 12'/* jobbágyülés árát fizettető ki. A dallamok stylje észrevehetőleg különbözik a bibliai dalokétól, mert már inkább a világi zenékre, sőt a magyar népdalokéhoz közeledik. Dallamai rövidek, rendszeres köröket képeznek s szembetűnő tanujelét adják szerzőjüknek a zeneelméletben való jártasságának, különben igen egyhangúak, mely egyhangúságot Málray szerint az akkorában dívott versnemek okozták, melyek a dallamot feszessé s énekre kevésbé hajlékonnyá tették. A hangjegyeket már Tinódi idejében is öt vonalú hanglótrára írták, még pedig a negyedeket vonal nélkül, a nyolcadokat vonallal. A beosztást a rímes sorok szerint rendezték, tehát u. n. ütemet v. taktust a verssor képezte. Tinódi Sebestyén, mint utolsó nemzeti dalnok letűnésével a történeti énekek és nemzeties dalok szerepét lassankint maga a nép kezdte átvenni. A Bocskay, Bethlen, Tököly s a Rákóczi korszak már tömegesen tüntet fel különböző irányú népdalokat s dallamokat, melyek nerazedékről-nemze- dékre szálltak s a cigányzenének közbejöttével mindinkább átidomultak a magyar kedélytermészet- s hangulathoz. Ezek közül azonban igen kevés maradt reáuk. Leghíresebbek e dalok közül: Thökölyi, Bercsényi keservei. E nóta bús dallamával a mily hű visszhangja a nemzet akkori érzületének, épp oly típusa a magyar zenének, s mindaz, a mit a magyar zeneirók a későbbi századokban teremtettek, mind ebből a korszakból csírázik és fakad. Koronkint a formák, a keretek változtak, módosultak, de a tartalmi szellem megmaradt irányítónak. Ezek a kurucemlékek legnagyobb részt nyerseségükkel, szilaj kifejezéseikkel, de találó igazságaikkal válnak ki. Ilyen a Rákóczi-nóta is. Utóbbiból — egy század múltával — keletkezett a Rákóczi- induló. Hogy ki szerzetté eredetileg e dalt, azt biztosan nem határozhatjuk meg. Gróf Fáj-István „Magyar zene gyöngyei" 4-ik tüzete előszavában ezeket mondja: „E nótát Barna Miska, Rákóczi udvari cigánya szerzetté, arra Ő maga unokáját Czinka Pannát betanitotta, Czinka Panna után Vacek kanonok hangjegyre tette." A Rákóczi-nótát hajdan leginkább a tárogatón játszották. E hangszer nagyon emlékeztetett az emberi hangra s valamint ez, úgy tudott sírni, lelkesitni és jajgatni. A szabadabban lélekző nemzet — ez ősi hangszerből — a szabadság elveszett bajnokainak lelkesítő szózatát vélte hallani. Kecskeméten egy zenész azon időben tárogatón elfujta a Rákóczit s a nép oly lelkesedésbe tört ki, hogy az őt elnyomó német dragonyosokat kiverte a városból. Ez okból aztán a tárogató kiirtandó- nak nyilváníttatott. A tárogató nyelvsip, eredetiben billentyűk nélkül, csak nyílásokkal, melyeket ujjakkal zártak be egészen vagy részben, mint a furulyán, miáltal egész vagy fél hangtávokat nyertek. A tárogatót újabban Káldy Gyula, a m. k. opera színház volt igazgatója elevenítette fel, s Siowasser bpesti hangszergyáros szabadalmat nyert rá. Nehezen kezelhető és drága. A magyar zenére a XVII. és XVIII. században nehéz idók jártak. Magyar királyi udvari élet ez időben már nem volt, főuraink legnagyobb részt Bécsben tartózkodtak, a köznemesség pedig harccal volt elfoglalva. Zenénk teljesen a nép s a cigányok kezelésére volt hagyva. A régi hangulat egészen megváltozott, a dicsőség elmúlta után az elhagyottság korszaka következett. A mit a korszak teremtett, az legnagyobbrészt mind csupa kesergő, kifakadó dal. A magyar népköltészet a maga őserejével jajdult fel. A hazánkba özönlött nép különben sem értette e hangokat és ellenséges indulatában inkább elnyomta, semhogy táplálta volna azokat. Már a mohácsi ütközet után vert nálunk tanyát a török s német egyaránt. Az ezenkori dalainkat elemezve, meg is találhatjuk úgy a török mint a német zene, sőt még igen nagy mértékben az olasz zene nyomait is. (Folytatása következik.) Anyakönyvi hivatalból. Hivatalos óra: d. e. 9—12, d. u. 3—5. Házasságkötés minden nap, kivéve vasárnap és ünnepnap délutánját. Népmozgalmi kimutatás : március 6-tól — 13-ig. Születtek: Laskodi Mihály és Budaházi Anna fiú, Hanusák Pál és Feffer Anna leány, London Miksa és Mittelman Róza fiú, Honig Miksa és Klein Róza leány, Rotbberger Ráfael és Klein Betti leány, Vlajk Mihály és Wilk Veronika leány, Wolf Sámuel és Ja- kubovics Szerén leány. Házasság: Kohn Ábrahám és Krausz Gizella. Halálozások: özv. Feigenbaum Izsakné Simono- vics Fáni izr. 95 éves, özv. Schvarc Márkuszné Mar- kovics Háni izr. 80 éves, özv. Schönfeld Emánuelné Lerner Eszti izr. 75 éves, Gurdon Pál r. kath. 71 éves napszámos, Beerman Sámuel izr. 71 éves, Gálán Kaliszter g. kath. 24 éves cs. és kir. katona, Zsupnik Dóra izr. 2 éves, Komáromi Dánielné Koff Ágnes ref. 48 éves, Tamás Vaszilyné Szolyanik Julia g. kath. 38 éves napszámos, Grünstein József izr. 1 éves. Kiadó és laptulajdonos : SZÉKELY SIMON. 428—1909. vh. szám. r Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy az ungvári kir. járásbíróságnak 1908. évi V. 1874/3. számú végzésével dr. Liebman Ernő ügyvéd által képviselt Spitz S. végrehajtató részére 177 K 08 fill, tőke és jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán végrehajtást szenvedőtől lefoglalt 2162 K-ra becsült ingóságokra, az ungvári kir. járásbíróság fenti számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak az összes felülfoglaltatók követelése erejéig is, a mennyiben azok törvényes zálogjogot nydrtek volna, végrehajtást szenvedő lakásán Ungváron, Megyeház-tér 9. számú házban leendő megtartására határidőül 1909. évi március hó 17. napjanak délelőtti II órája és szükség esetén következő napjaira tűzetik ki, mikor a biróilag lefoglalt bútorok, koporsók s egyéb ingóságok a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez tartanak jogot, a mennyiben részükre korábban foglalás eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alólirott kiküldöttnél vagy írásban, vagy pedig szóval jelentsék be. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján történt kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Ungváron, 1909. évi február hő 27. napján. Barna, 3286 kir. bir. végrehajtó) Találmányokat szabadalmaztat és értékesít; védjegy- és minta-oltalom az összes államokban Pataky Vilmos ............ hites szabadalmi Ügyvivő ............. Budapest IV.; Eskü-ut 5 , Telefon 89-22, ■ i i Saját szabadalmi irodák a külföldön: ■ 111 Berlin, Paris, Amsterdam, W„ L*lpzl0*ntruMc 112. »8. ru« Lufuyutté. K.lz«rsgr.,ht 20« 2674—1908. vh. szám. árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy az ungvári kir. járásbíróságnak 1908. évi V. 263/11. számú végzésével dr. Brúdy Lajos ügyvéd által képviselt végrehajtató részére végrehajtást szenvedő ellen 320 K tőke és jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán végrehajtást szenvedőtől lefoglalt 835 K-ra becsült ingóságokra, az ungvári kir. járásbíróság fenti számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak az összes felülfoglaltatók követelése erejéig is, amennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna, végrehajtást szenvedő lakásán Ungváron, Dombalja-utcai házban leendő meg- tarsára határidőül 1909. évi március hó 15. napjának d. 6. 10 Óraja és szükség esetén következő napjaira tűzetik ki, mikor a biróilag lefoglalt bútorok, szarvas- marha s egyéb ingóságok a legtöbbet ígérőnek készpénz- fizetés mellett szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetóshez tartanak jogot, a mennyiben részükre korábban foglalás eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki uem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alulírott kiküldöttnél vagy írásban beadni, vagy pedig szóval bejelenteni tartoznak. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján történt kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Ungvári, 1909. évi február hó 27-én. 336S Bama, kir. bírósági végrehajtó.
