Ung, 1909. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-07 / 19. szám

*ü K a3. old»!.

19. szám.

* Lányi Géza emlékünnepe. A Gyöngyösy Irodalmi Társaság kebeléből indult ki az a mozgalom, a melynek célja Lányi Géza hamvai fölé emléket emelni. Az Irodalmi Társaság felkérésére csatlakozott a város, a Társaskör és a Kereskedelmi Csarnok, hogy együttes munkálkodással biztosítsák a kegveletes cél elérését. A Gyöngyösy Irodalmi Társaságot Hidasi Sándor, dr. Nagy József és Vidor Marci, a várost Berzeviczy István, a Társaskört Bánóczy Béla, dr. Ország Jakab és Deák Gyula, a Kereskedelmi Csarnokot Ehrlich Lőrinc, dr. Juszkovits Mór és Kondor Emil képviselték a bizottságban, a mely e hó 3-án tar tóttá ülését Hidasi elnöklete alatt. A bizottság az emlékünnep idejéül április 3-ikát, helyéül a színházat tűzte ki. Felkérik az ünnepélyen való közreműködésre Kiiry Klára, Mariházyné Turcsányi Olga színművésznőket, Váradi Antal, Posa Lajos, Lampérth Géza költőket, Tarnay Alajos zongoraművészt. Szirmai Imre és Oláh Gyula színművészeket. Az emlékbeszédet Kaminszky József, az Irodalmi Társaság r. tagja, mondja; a prológot Vidor Marci írja és ennek a szavalására Tjsz Irént kérik fel. A bizottság felkéri még Plotényi Nándor hegedűművészt, hogy egy kart alakítva adjon elő néhány darabot Lányi Géza gyönyörű műveiből. A nyitányt Lányi Gyula zenekara szolgáltatja. A bizottság lelkesen dolgozik, hogy valóban művészi színvonalú legyen az emlekünnepély és méltó Lányi Géza emlékéhez,

* Erdészeti kinevezések. A m. kir. földmive- lésügyi miniszter Zachar Jakab és Sziklay Lajos m. kir. erdőmestereket a VII. fizetési osztályba erdő- tanácsosokká, Takács Miklós m. kir. főerdészt a VIII. fizetési osztályba m. kir. főerdőmérnökké, Soltész Gyula és Sréter Ágoston m. kir. erdészeket m. kir. erdőmérnökökké, Mankovics Rezső és Thegze László ideiglenes minőségű m. kir. erdőgyakornokokat m. kir. erdőmérnök-jelöltekké nevezte ki.

* Előléptetések. A m. kir. miniszterelnök mint pénzügyminiszter előléptette Balogh L. Károly pénzügyigazgatósági irodatisztet a IX. fizetési osztályba, Demján Gyula és Kovács Antal irodatiszteket a X. fizetési fokozatba. A pénzügyigazgatóság fogalmazási tisztviselőinek magasabb állásba való kinevezése már csak napok kérdése. Az adóhivatali testület rendezéssel 721 kinevezés fog történni, a mint a Budapesten megjelenő „Pénzügyigazgatás“ c. lap írja. Ez a lap közli azután, hogy a királyi kinevezéshez kötött előléptetések már le is érkeztek és igy az összes kinevezések néhány nap múlva nyilvánossá lesznek. A kinevezések a fogalmazói és adóhivatali tisztviselők családjainak nagy örömet fognak okozni.

* Az ügyvédi kamarából. A máramarosszigeti ügyvédi kamara Weinberger Salamon ungvári és i'zomráky István nagybereznai ügyvédeket az ügyvédek lajstromából saját kérelmükre törölte és dr. Lakács Ignác beregszászi ügyvédet az ügyvédek lajstromába felvette.

* A nagykárolyi g. kath. egyház lelkésze.

Nem régen csatolták át a nagykárolyi magyar-ruthén egyházat a nagyváradi egyházmegyéből a munkácsiba a hívek végtelen nagy örömére. Firczák Gyula püspök most nevezte ki az első lelkészt Mitrovich Elek nyir- pilisi lelkész személyében, a kit jeles papnak tartanak.

* A Műkedvelő Társaság f. hó 20-án nem a „Cifra nyomorúság“-ot, hanem a „Mozgó fényképek“ c. darabot adja elő. Az előadandó darab egyike a legjobb vígjátékoknak s előadásában Morvay Antal is részt vesz, kinek javára játszák a darabot. A szerep- lolosztás a következő : Kapor Kálmán — Farkas Ernő; Mariska, a felesége — Ráczné Jaczkovics Anna; Göncs Bálint, az apósa — Popovics Endre; Róza. a felesége

— Farkas Erzsi ; Kazár Vilma — Székely Sárika; Kaján Tóbiás — Morvay Antal; Menszky Borisz — Sükösd Béla; Ladányi — Roskovics Manó; Gombos, könyvvezető — Csűrös Elemér ; Julis, szobalány

— Fincicky Ida.

* Uj erdőgondnokság. A m. kir. földmivelés- ügyi miniszter uj erdőgondnokságot létesít Havasközön Az uj gondnokság működését még ez év első felében megkezdi.

* A Gyöngyösy Irodalmi Társaság tegnap tartotta meg március havi felolvasó-ülését. Dr. Fényes Vilmos r. tag kezdte meg a tárgysorozatot „Az angol ember otthon“ c. felolvasásával, a melyben sok érdekes dolgot mondott el az angol lakás osztályozásáról, az angol úri nőnek fogadó napjáról és a fogadás mód járói, végül az öltözködésről. A közönség tetszéssel fogadta a felolvasást Utána Vidor Marci r. tag olvasta fel „A hegy felé“ és „Az ifjúság vége“ c. eredeti, meleg érzéssel megirt költeményeit, majd franciából szép sikerrel fordított versét (Őszi dal) mutatta be élénk érdeklődés mellett. Szvoboda Etelka csinos cimbalomjátékával kellemes perceket szerzett a hallgatóságnak, a mely sürü tapsával köszönte meg az élvezetet Dr. Lakács Géza r. tag a társadalomról, a családról, a nő és a nőemancipációról tartott felolvasást, a melyből mély megfigyelés, lélektani tanulmány sugárzott ki.

* Jegyzők gyűlése. A nagybereznai járás jegyzői köre a napokban tartotta meg rendes közgyűlését Fenyvesvölgyön. Hauptmann Gyula elnök megnyitójában örömmel üdvözölte a teljes számban megjelent tagokat, majd körvonalozta a közgyűlés munkakörét és célját. A jegyzőkönyv vezetésére Alit Káz- mór rendes tagot kérte fel. Sajnálattal vette tudomásul a közgyűlés, hogy dr. Blazsovszky Miklós főszolgabíró elháríthatatlan ok miatt meg nem jelenhetett a gyűlésen. Úgy a járás jegyzői karát, mint a közönséget érdeklő több ügy letárgyalása után, az indítványok bejelentése után elhatározta a közgyűlés : 1 A felvidék szegény községeiben a főszolgabíró utján a húsvizsgálat teljesítése tekintetében feliratot intéz az alispánhoz ; 2. a községi jövedelmek gyarapítása tárgyában és 3. a községi biró és más előljárósági tagok

— mint nem olyanok — helyzete szociális viszonyainkban címen általáuos vitát rendez a jövő közgyűlésen. 4. A jövő közgyűlés helyét Kisboreznára tűzte ki. A gyűlés meleg szeretettel vette kőiül Fábry Géza fenyvesvölgyi ny. körjegyzőt. A közgyűlés berekesztése után az összes tagok Duliskovics Vladimir vendégszeretetét élvezték.

* Gyászhirek. Ungerschützi gróf Berchtold Lászlónó, született Szondrői gróf Török Jozefina csillag keresztes hölgy e hó 2-án reggel, életének 75-ik évében rövid szenvedés után Nagykázmérban elhunyt.

Pásztélyi Sándor az aradi 3. honvédhuszárezred századosa, Lám Gyula vármegyei tiszti főügyész sógora, f. hó 4-én d. e. a kaszárnya udvarán leszédült lováról, és néhány perc múlva meghalt. Pásztélyi néhány hónappal ezelőtt lebukott lováról, fejét megütötte és azóta erős főfájásban szenvedett. Az orvosok agyszélütést és vérömlést állapítottak meg a halál okául. A szeretetre méltó modorú, művelt fiatal százados halála Ungvári is széles körben keltett részvétet.

Sáíár Sándor ungvári lakatosmester e hó 3-án rövid szenvedés után meghalt.

* A Kerületi Munkásbiztositő Pénztár

igazgatósága m hó 28-án ülést tartott, a mikor is tudomásul vétetett a m. kir. állami munkásbiztositási hivatalnak az orvosi egyezségeket jóváhagyó leirata s mogállapittatott a választott bírósági jegyző és szolga -évi fizetése. Ugyanekkor a f. évi rendes közgyűlés első

határidejéül e hó 14-nek d. e. Vz 11 óráját, helyéül a városháza nagytermét tűzték ki. Ha a kikü.döttok ekkor határozatképes számban meg nem jelennének, úgy a közgyűlést e hó 21-én fogják megtartani. A közgyűlésen a munkaadók közül négy rendes tag fog a választott bírósági ülnökök közé, az alkalmazottak közül 1 rendes tag és 4 póttag az igazgatóságba, 1 rendes tag a felügyelő bizottságba, 6 rendes és 3 póttag pedig a választott bírósági ülnökök közé választatni. Tudomásul vétetett az Országos Pénztárnak leirata, hogy az osztrák honosokkal szemben baleseti ügyekben a viszonosság elismertetett, s ennek alapján B. M. téglagyári munkásnak, a kinek a gép a múlt év folyamán jobbkezének mutató- és középujját elvágta, évi 121 K 50 fillér járadékot állapított meg. — Itt említjük meg, hogy a pénztár 1908. évi összjövedelme (jarulékkivetés) 77653 K 49 f. Segélyezési célokra p diar a következő összegeket fordította: táppénz 10188 K 37 (., bábadij 193 K, gyógy- és kötszerek, ásvány- és gyógyvizekre, gyógyászati segédeszközökre 12864 K és 99 f., temetkezési költségül 834 K, orvosi fizetések és fuvarra 11232 K 66 f., kórházi költségül 5981 K 33 f., fürdő és szanatóriumi költségre lu88 K 69 f., gyermekágyi segélyre 30 K 75 f.

* Az izraeliták kultuszadója. A vallás- és

közoktatásügyi miniszter egy konkret esetből kifolyólag azt az elvi jelentőségű döntést hozta, hogy izraelita kultuszadó ügyekben, ha a panasz a kivetett kultuszadó mérve, illetőleg magassága ellen irányul, az tisztán autonom útra tartozó panasz, a melynek elbírálására a köziga gatási bizottság hatáskörrel nem bir. Az olyan esetekben tehát, a hol valaki a kivetés áltál magát jogaiban sértve érzi, az adófelszólamlási bizottság határozata ellen panaszával az illetékes izr. község kerületi bírósághoz fordulhat.

* Siketnéma-növendékek a postán. A siketnémák intézetének V. oszt. növendékül Fáklya Karoly tanár vezetésével tegnap a postán voltak, a hol nevezett tanár a postai feladások ismeretére tanította növendékeit. A siketnémák hangosan szólaltak meg s tanáruk útmutatása mellett, ők maguk adtak fel a pénzt, levelet stb. A közönség meghatva szemlélte ez eseményt s őszinte elismeréssel adózott Fáklya Károly tanárnak, a ki növendékeit a legközvetlenebb m >don vezette a posta gyakorlati ismeretére. Ez érdokes hirt azért adjuk közre, hogy nemesen érző közönségünk e nehány sorból is meggyőződjék a siketnémak helybeli intezete támogatásának nemes és hasznos voltáról.

* Szobatűz a vármegyeházában. Folyó hó 4-én a kora regtreli órákban a varmegyeházának fő- ispáni lakosztályában veszedelmes szobai űz volt, mely hogy végzetessé nem vált, csak a véletlennek köszönhető. A főispán hálószobájánan az inas ugyanis már előtte való nap füstszagot érzett. Minthogy azonban a helyiség — a főispán itthon nem lévén —• már napok óta fűtve nem volt, az inas azt hitte, hogy a füstszag talán kívülről jött a szobába s igy annak semmi jelentőséget nem tulajdonított. A csütörtökre virradó éjszakát a főispáni lakosztályban töltötte Ehrenheim Schyttra Ferdinánd, főispánunk rokona, ki a hajnali vonattal elutazott. Elutazása után az inas a takarításhoz kezdett, miközben ismét feltűnt neki az átható füstszag. Ennek okát keresve végig járta a lakosztályt és benyitva a főispán hálószobájába, nem kis ijedelemmel látta, hogy a szoba tele van füsttel és a kályha körüli padló lánggal ég. A gyorsan előhívott szolgáknak sikerült a tüzet elfojtani. A vizsgálat megállapította, hogy a kályha alatti puhafa-padló — valószínűleg a kályha talapzatába rakott téglák hasadókaiba hullott parázstól — gyuladt meg és már napok óta égett. A tűz igy terjedt lassan a padló keményfa burkolatáig s itt levegőhöz jutván — kitört.

zések erőszakolása s a tőlünk idegen nemzetek ellesett szellemmorzsáinak untalan feltálalása.

A legnagyobb tévedésük azonban abban van, hogy összetévesztik a tudomány és a művészet természetrajzát.

A tudományok nagyratörő, önfeláldozó és vértanúhalált is elszenvedett hőQei megtették világraszóló felfedezéseiket, megállapítottak örök érvényű igazságokat, melyekre mint sziklára építhet a következő nemzedék, folytathatja búvárkodásait, behatolhat mind mélyebben a természet nagy titkaiba. A tudomány minden lelkes apostola csak folytatója annak az alapvető nagy munkának, melyet évezredekre visszamenőleg lelkűk és szellemi képességeik erejével megalapoztak : elődeik.

A mai ultramodern művész költőnemzedók, úgy látszik, azt hiszi, hogy a hol Shakespeare, Goethe, Arany, Petöli elhagyták, ott ők felveszik a fonalat és folytatják a művészi munkát. Nagy és hivalkodó önbizalmuk e halhatatlanok felé látszik helyezni őket, a nélkül, hogy erre bármi jogcímük volna.

A művész, az iró önmagában kezdődik és végződik. — A nagy és halhatatlan elődök példája biztatást nyújthat, de a művészet magaslatának meredélyeit önmaguknak kell megmászni s nem kezdődhetnek ott, a hol más művész-, költőpálya végződött.

Az én vitázó Gyöngyösy-testvórem nem tartozik a minden áron újítók közé. Érzései a hazai talajból fakadnak, de a szép alakjában felkinalkozó idegen érzületek iránt lelke nagy befogadó képességet tanúsít. Valamely ilyen „nyugati“ hatás alatt röppenhettek el ajkairól a leszögezett szavak, melyekkel, ha nem is azonosíthattam magam, mégis örvendek, hogy alkalmat adott itt egyetmást azokról elmondani.

erővel vonzatva térnek vissza, — a modern mivelődés fegyverzetével és készségevei, — az ősi forráshoz; Fülöp Áron nagy munkájára és arra utalok, hogy a Gyöngyösy Irodalmi Társaság két kiváló és költői erőkben legelső rendű tagja : Bárd Miklós és Fülöp Árpád már hosszabb idő óta az emberiség nagy érdekeit felölelő elbeszélő költeményen dolgoznak.

Ha ez a bizonyság sem lenne elég, álljon itt bizonyítékul a legújabb irodalmi felfedezés, melyet Barabás Ábelnek köszönünk, hogy t. i. Petőfinek, ki el- viiathatlanul hazánk első lyrikusa, a „Felhők“ cim alatt megjelent 66 db. apró költeménye, — bár az némely gyűjteményben elszórva közöltetett, — úgy a mint azt Petőfí megírta, nem egyéb, mint egy egységes drámai költemény, melynek a nagy érzések tüzé- ben égő hányódó hőse, maga a lánglelkü költő, — ki épp úgy középpontjává teszi a költeménynek saját lelkét, szenvedéseit, érzéseit, mint lord Byron az ő halhatatlan „Manfréd“-jában.

Vájjon Petőfi és költészete, a modernek szellemi ruhatárának divatból kiment cikkei lennének ? Ennyire talán még se vagyunk I

Az uj nyelvet, uj formát, uj érzéseket teremteni vágyó írógárda szeuvedelmes, lázongó törekvésének, — erőteljes, lelkeket meggyőző, úttörő megvalósításához, — az ő sajátos nemzetközi érzéseik és tőlünk idegen, különleges műveltségi állapotuk mellett; — éppen a legfőbb lényeg, az igazi hivatottság, az igazi rátermettség, a szellemi képességeknek, a meg nem ingott lélekkel való az a nemes összhangja hiányzik, — mely a valódi nagyratermettségnek elengedhetlen feltétele.

Ennek a hiánynak pótlására nem elég az uj érDivat a költészetben I Különös! Divat lehet a gomblyukban rózsát, krizántémet, vagy ibolyát viselni. De vájjon azért nyilik-e az ibolya márciusban, mert ekkor viselni divatos ? Ugy-e nem ? Divatért költészetet csinálni, valamely formát művelni fonák törekvés. A költészetből csinálni divatot, — a költészet himes mezejéről szedni az ibolyát, rózsát, krizantémét és a lólek virágait szeretni, gyönyörködni tudni illatukban, színükben: ez a helyes, ez a nemes irányzata a társadalomnak.

Hát a régi szellemóriások, kik az ember nagy céljait, törekvéseit, küzdelmeit, a lét nagy titkait kutatva, megnyitották lelki szemeink előtt azt a nagy távlatot, melyben az Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember nagy tragédiáit lezajlani látjuk; — vájjon mind, mind, divatból kiment, lomtárba érett alakjai lennének-e a múltnak ? Homérremekei, Aischy- los „Leláncolt Prométheusza“, Milton „Elveszett Paradicsoma“, Dante „Pokla“, Ryron“„Kainja“ és „Man- Irédja“, Geöthe „Faustja“, Madách „Ember tragédiája“ Arany János epikai művei, divatból kiment s a mai kor által lebecsmérelhető költői termékek lennének-e ?

Ki volna az a vakmerő ilyet állítani ? A költői alkotás gyöngyei, remekei ezek, örök kiapadhatlan források, melyekhez az újkor minden gondolkodójának, minden költő bölcselőjének vissza kell térni, melyeket a mai modern nemzedék felszínes, selejtes egyéni érzéseiből felépített költészetével párhuzamba vonni is szentségtörés volna.

És hogy a mai nemzedék sorából szerezzek bizonyítékokat arra, hogy a monumentális epikai költészet értéke nem függ semmi divatos áramlattól, sőt a mai kor nagy érzésektől áthatott költői is, ellenálbatlan