Ung, 1909. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-03 / 18. szám

2. oldal. CT IST 3* 18. szám. a vármegyei közigazgatási bizottságot és iskolaszéket, főispánt és lelkészt, tanítót és hajdút. Végső soraiban meghívja dr. Tahy urat iskoláiba magyarul beszélni. Arcul veri tanítóit és mégis bízik bennök! Állítja, hogy a magyar nyelv az állami iskolákban is csak papiroson van meg. Nohát nagyon téved I Most már mindenütt érvényesülni fog, még a legkisebb faluban is. Legutóbbi cikkében összegezésnél állítja, hogy Tahy úr pedagógiája (t. i. a magyar nyelven való tanítás) a magyar hazafias és valláserkölcsi nevelés érdekeibe ütközik. Kiváncsiak vagyunk, hogy meny­nyiben? és miben? Vagy a magyar nyelven beszélő ember hazafiatlan, vallástalan? Magyarországon a magyar nyelvnek feltétlenül uralkodni és érvényesülni kell! Timkovics László tanító. Jegyzők gyűlése. — Március 2. — Az ungvármegyei községi és körjegyzők egye­sülete f. hó 2-án tartotta meg a múlt őszről elmaradt közgyűlését a vármegyeháza nagytermében a tagok gvér látogatottsága mellett. A gyűlés lefolyásáról a következő tudósítást adjuk. Tomcsányi Kálmán elnök nyitotta meg a gyűlést s jelentésében megemlékezett Beszterczey Gyula és Köröskényi Béla körjegyzők nyugalomba vonulásáról s őszintén kívánta nekik, bogy a jól megérdemlett nyu­galmat az e ubéri kor legvégső határáig jó egészség­ben élvezzék Majd bejelentette az elnök, hogy a tagok száma uj belépések folytán három taggal szaporodott s a vármegyéből elköltözött két segédjegyzővel apadt. Az alispánhoz a gyűlésből küldöttség járult, melynek az alispán kilátásba helyezte, hogy a kör­jegyzői lakások terveit az államépitészeti hivatal mi­előbb elkészíti. A körjegyzők feladata lesz azután a terveket a községek képviselőtestületeivel elfogadtatni Figyelmezteti azonban az érdekelteket, hogy a tárgya­lások körül az előirt formákat szigorúan betartsák, nehogy ennek hiányában késsék az elintézés. A járáskörök jegyzőkönyveit letárgyalta a gyűlés, majd elhatározta, hogy a három évűéi régebbi időről hátralékos tagok ellen fizetési meghagyást bocsát ki. A gyűlésről igazolatlanul elmaradt tagok ellen az alapszabályok megtorló intézkedéseit veszik alkalma­zásba. Elfogadták az 1909. évi költségelőirányzatot. A jegyzők napilapjának támogatását és előfizetését a ta­goknak ajánlja a közgyűlés. Több részvényt jegyez­tek a tagok. A segédjegyzői állások rendszeresítése tárgyában megszerkesztett emlékiratot elfogadta a közgyűlés. A jövő közgyűlés helyéül Nagybereznát tűzte ki a gyűlés. Végül Hauptmann Gyula korelnök és Horváth Mihály vezetése alatt a tisztujitást ejtették meg a kö­vetkező eredménynyel: Elnökké Tomcsányi Kálmánt, alelnökké Olchváry Józsefet, főjegyzővé Baka Sándot, jegyzővé Strausz Mihályt, péuztárnokká Hauptmann Gyulát újból meg­választották, Választmányi tagok lettek: Gulácsy János, Kövér Lajos, Traun Gyula, Arvay György, Fekete István, Horváth Minály, Jeziersky Sándor, Dulis- kovics Wladimir, Méhely Gyula és Petreczky János. TJgy a közgyűlésen, mint az azt követő közebéden vendégként részt vett Haraszthy Vince ladamóci kör­jegyző, a zemplénvármegyei Jegyzőegyesület elnöke is, a kit kartársi együttérzésének eme szép jeléért élénk, ünneplésben részesítették. Az igazgató csengő, érces hangon szólott t — önt mindig komoly, jó magaviseletü ifjúnak ismertük, mondja meg ki rajzolta ezt a rinocerust társai komi? (Felmutatott egy rinocerust, mely alá ez volt írva, hogy : „a zsidó rabbi 1“) Tudtam, hogy ki volt a mestere, de határozottan kijelentettem : „Nem tudom, igazgató ur I — Nem tudja? _Nem. — Hát akkor mondja meg nekem, kik bántal­mazták az izraelita ifjakat I (Itt rajtam maradt szigorú pillantása) Keringett velem ez a nagy bolond világ, mint a motolla. A komoly reverendás főtisztelendő urak képei az aranyos keretekben lassú magyart kezd­tek táncolni. Egy feszület helyett hármat láttam. Har­colt bennem az igazmondás és tagadás szelleme. Végre is (a bőröm forgott kockán), hát „nem tudom“-mal feleltem, — ön úgy látszik, semmit sem tud ? Pedellus, hívja be Weisz Mózes VII. osztályú tanulót! Megsemmisültem. Most már a festett főtisztelendő urak a legszilajabb kolomájkába csaptak át. Leütött a mennykő, Mózsi előállott. Az igazgató ur kérdé tőle : — Ki bántalmazta önt ? — Senki 1 — volt a válasz. Elmehetnek. A Kinizsi Pál malomköve egy szem porzó lehetett ahhoz képest, a milyen az ón szivemről esett le. Ettől fogva szerettem ón Mózsit s becsültem is. Hát ennek a régi ismerősömnek örültem ón meg itt a Kis-Rákoson Pihenőközben beszélgettünk. Kiküzdötte magát a saját emberségéből, orvos­növendék lett. A mint aztán később hallottam, meg­vagy onosodott, kórházi főorvos lett. Hejh magyar gyerekek, édes véreim! Sok tanul­ság van ebbeu a rövid pár sorban, csak megértenétek 1 A közönség köréből. Levél a szerkesztőhöz. Igen tisztelt Szerkesztő Ur ! A „Határszéli Újság" márc. elseji számában igen melegen emlékszik meg a Kereskedelmi Csarnok szom­baton lezajlott mulatságáról s azt elég kimerítően rész­letezi is, mert többek között leírja, hogy a szép tánc­rendek Bécsben, vagyis Ausztriában készültek, mely- lyel rá akart mutatni arra, hopy az ungvári kereskedők mily szoros összeköttetést tartanak fenn Ausztriával Én erre nem akarok e helyen reflektálni, csak megnyugtatásul árulom el, hogy a Csarnok mulatságán nemcsak a szép hölgyek és a jókedv voltak magya­rok, de még a rendezői jelvények és táncrendek is, s ha az igen tisztelt tudósitó jobbau szemügyre vette volna a művészi ízlésű táncrendet, nagy betűkkel nyomatva olvashatta volna a hátsó lapon: Rigler Józseí Ede papirnemiigjár r. t. Budapest, V., Erzsébet-tér 19 Kiváló tisztelettel Kondor Emil. VÁRMEGYEI ÜGYEK. A közigazgatási bizottság ülése. Vármegyénk köz- igazgatási bizottsága az o havi ülését 9-ón d. e. 10 órakor tartja meg. A cigányügy rendezése. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter a minap kürreudeletileg értesítette a törvényhatóságokat, hogy a cigányügyet országszerte véglegesen rendezni óhajtja, az e körüli teendők ellá­tásával kománybiztosi minőségben Joanovich Sándor c. miniszteri tanácsost bízta meg. — A kormánybiztos oime: „A cigányügy országos rendezésével megbízott kormánybiztos", irodája a m. kir. belügyminisztérium­ban van. A kormánybiztos működését már megkezdte. Mindenekelőtt szükséges, hogy a cigányfaj számara, valamint a cigányok életmódjára, foglalkozására, kul­turális és egyéb viszonyaira nézve megfelelő adatok álljanak rendelkezésre. E végből a m. kir. központi statisztikai hivatal az összes községi elöljáróságokhoz, valamint az összes városokhoz kérdőíveket fog szét­küldené A miniszter felhívja a törvényhatóságokat, hogy nevezett kormánybiztost az e körüli teendők ellátásá­nál eljárásában hathatósan támogassák és felkéréseinek eleget tegyenek. HIRE sí. Tájékoztató. Márc. 6. A Gyöngyösy Irodalmi Társaság felolvasó-ülése d. u. 5 órakor a vármegyeháza nagytermében. A főgimnázium testgyakorló-körének disztornázása d. u. 5 órakor. Márc. 7. A Kath. Legényegyesület közgyüése saját helyiségében Márc. 9. A közigazgatási bizottság ülése d. e. 10 órakor. Márc. 14. A Társaskör közgyűlése d. u. 4 órakor. A hegyközség közgyűlése d. u. 4 órakor a városháza nagytermében. Márc. 30. A Műkedvelő-Társaság szinielőadása. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van kedden és pén­teken d. u. 5—6 óráig. A népkönyvtár (Drugeth-téri állami iskolában) nyitva van minden vasárnap d. e. 10—‘/,12 óráig. * A miniszter köszöneté. A vallás és köz- oktatásügyi miniszter Firczák Gyula v. b. t. t., megyés püspöknek és az Ungmegyei Takarékpénztár igazgató­ságának az ungvári siketnéma-intézet részére tett ado­mányaikért köszönetét nyilvánította. * A Kereskedelmi Csarnok táncestélye A Kereskedelmi Csarnok valóságos ünnepet ült szom­baton, febr. 28-án. Táncestélye fényben, ragyogásban az idei farsang eseménye volt. A Korona-szálló villany­árban úszó és gyönyörűen feldíszített nagytermében pompás látványt nyújtott a szép asszonyok és a rózsás arcú ifjú leányok tábora. Sétahangversenynyel kezdődött a mulatság Va 9 órakor, mely után a nagy számmal egybegyült fiatalság Lányi Gyula muzsikája mellett parázstáncba fogott. A rendezőség, molynek élén Kondor Emil állott, már hetek óta lázas tevékenységgel buzgöl- kodott a bál sikerén s munkája nyomán a legszebb siker járt, melyre méltán büszke lehet. Feltűnően sok volt a szép asszony és leány szebbnél-szebb toalettek­ben s ez már magában elegendő arra, hogy a siker el ne maradjon. A rendezőség rendkívül csinos tánc­renddel kedveskedett a hölgyeknek, a falon függő táncrend pedig Kondor Emil sikerült karikatúrájával Csernek Antal művészetét hirdette. A hangulat mind­végig fesztelen, kedélyes volt, mit még jobban fokozott a szünet alatt eladott és osztogatott papirsapkák és álarcok viselése és a bemutatott füzértánc, mely igen mulattató és kacagtató volt. A fiatalság ugyancsak kivette részét a mulatásból, valósággal fáradhatatlan volt s már óéek óta nem táncoltak a leányok oly sokat, mint a Csarnok e kitűnően rendezett mulatságán, mely csak a reggeli órákban ért véget. Az első négyest 70 pár táncolta s ha a Csarnok anyagilag nem is dicse­kedhet oly eredménynyel, mint erkölosileg, az nem okoz gondot, mert ilyen vidám, kedélyes mulatságot régen jegyezhetett fel a krónikás. A jelen volt hölgyek névsora a következő : Asszonyok: Antal Viktorné, Balog Mórné, Bródi Zsigmondné, Davidovits Hermanné, Boros Illésné, Deutsch Mórné, dr. Fényes Vilmosné, Gottlieb Hen- rikné, Gottsegen Samunó, Gorstl Manóné, Green Rina, Grossmann Péterné, Hámos Aladárné, Herz Sándornó, Halász Bertalanná, Kaufmann Mórné, Klein Ignácné, Lám Elemérné, Lendvai Ignácné, Moskovits Márkuszné, Leuchtag Gyuláné, Kron Mayerné, Klein Adolfné, Mi- halcsik Gyuláné, Möckel Gyuláné, Moskovits Árminné, dr. Ország Jakabué, Oesterreicher Adolfné, dr. Reis- mann Arnoldné, dr. Reismann Henrikné, dr. Rein Ar- turné, dr. Rózsa Leóné, Róth Sándorné, Somogyi lzi- dorné, Szántó Mihályné, Székely Simonná, Schlesinger Rezsin, Scheiber Adolfné, dr. Preusz Elemérné, dr. Rácz H. Lajosuó, Reich Jonőné, Róth Ignácné, ifj. Tomcsányi Ödönné, Schächter Lajosné, Weinberger Bertalanná. Leányok : Burger Lujza, Davidovits Léni, Grosz- mann Margit, Gottsegen Sárika, Kaufmann Berta (Tarnóc), Kaufmann Margit, Juszkovits Jolán, Jaku- bovits Rózsi, Klein Lóri, Klein Erzsiké (Nagy-Rozvágy), Grün Linka (Várpalota), Gottlieb Szerén, Kron Melania és Riza, Rózsa Relli, Róth Aranka, Székely Sárika, Möckel Emilia, Moskovits Csilla, Perlman Etelka, Weisz Piroska, Moskovits Etelka, Szameth Janka (Gálszécs), Lendvai Zelma, Weinberger Malvin, Roth Regina, Zöldhelyi Ilonka (Zétény). * A Kath. Legényegyesület közgyűlése A f. évi rendes közgyűlését márc. 7-én d. e. 11 óra­kor tartja meg a Kath. Legónyegyesület a saját helyi­ségében. * Siketnémák felvétele. A siketnémák ungvári, a jövő tanévben hat osztályú, áll. s. intézete az 1909 —1910. iskolai évre 15-ig növendéket vesz fel. Pályázati határidő : április 15. Felvilágosítást szívesen ad az int zet igazgatósága. * Az ungvári jós. Egy peticsei paraszt pálin­kás állapotban kikotyogta a korcsmában, hogy neki pénze fekszik a ládafiában. Több se kellett a kis 16 éves Plyuhto-fiunak, nyomba odafutott a paraszt laká­sára, betörte az ajtót és kifosztotta a tulipántos kincses ládát, melyben 260 K készpénz volt. A károsult elke­seredésében eljött Ungvárra egy jóshoz, a ki neki jó pénzért megjósolta, hogy a péuze a házban veszett el. Erre a fényes jövendölésre ismeretlen tettes ellen meg­tette a homonnai csondőrségnél a feljelentést. A csend- őrség kiment nyomozni és kellő eredményt is ért el, mert a tolvaj egy óra múlva 23 korona hiányával elő­adta a pénzt. Könnyű munkája volt a csendőröknek, hisz a jós előre megjósolta . . . így ir az ungvári jós­ról egyik zempléni újság I * Szerelmi tragédia. Perecsenyben tegnap este szerelmi tragédia játszódott le. A hitelszövetkezet egyik** bolti alkalmazottja Rohn Szeverin gyárigazgató szakács- néját a gyárigazgató vendégszobájában agyonlőtte és azután önmaga ellen fordította a fegyvert. Mindketten meghaltak. A jelek arra mutatnak, hogy féltókenyke- désből történt a tragédia, melynek részleteit lapunk zártakor nincs módunkban közölni. * Erélyes rendelet. A földmivelésügyi miniszter szigorú rendeletet intézet az alispánokhoz a kártékony rovarok pusztításának ellenőrzésére vonatkozólag. El­rendeli, hogy a köteles irtásra a közönség felhivassék s ennek megtörténtéről a hatóságok fejei márc. 15-ig meggyőződést szerezzenek és erről hozzá márc. 31-ig jelentést tegyenek. Az 1894. XII. t.-c. idevonatkozó rendelkezései alapján elbírálandó kihágások megállapí­tására március 10 ig hatósági személyek rendelendők ki és az irtás megtörténtéről április 15-ig a felülvizs­gálatokat meg kell tartartani. Ezen határidőhöz kötött rendelet végrehajtása ellenőrzésére a miniszter szak­közegeket fog kiküldeni s Ígéri, hogy ott, a hol mu­lasztást találnak, szigorú megtorló intézkedéseket fog tenni. * Tüzek. A héten két esetben is megijesztette a tűz a lakosságot. F. hó 1-én este 9 órakor a Nagy- hid-utcában az öszterreicher-féle ház udvarán egy rak­tár égett le. Szerencsére a raktárban felhalmazott nagy­mennyiségű szeszt idejében kitudták hordani. A szesz­ben nem esett kár, robbanás sem történt, de egy munkás mégis életével fizetett. A szeszből ugyanis olyan nagy mennyiséget ivott meg, hogy másnap reg­gelre meghalt. — A másik tüzeset tegnap délelőtt volt a fatelepen. Egy lakóház kigyuladt, azonban az ide­jében érkezett emberek a tüzet eloltották, mielőtt na­gyobb kárt okozhatott volna. * Méhészeti tanfolyamok. A földmivelésügyi miniszter az 1909. óv folyamán május 1—18-ig föld­mi vés gazdák, május 24-től junius 10-ig erdőőrök, jun. 14—27-ig lelkészek, julius 1 — 18-ig és julius 26-tól augusztus 12-ig néptanítók, végül augusztus 15-től 28 ig női hallgatók részére a gödöllői állami méhészeti gazdaságban tanfolyamokat rendez. A tanfolyamok oólja, hogy az azokon résztvevők a méhtenyésztés elméleti és gyakorlati ismereteit elsajátítsák s a méhkaptárak és a méhészeti segédeszközöknek házilag való elkészí­tését is megtanulják. A tanfolyamok hallgatói díjtala­nul teljes ellátásban részesülnek, s ezenkívül azok, kik pályázati kérvényükben szorult anyagi helyzetüket igazolják, s a m. kir. államvasutaknak a távolsági for­galom 7—16. vonalszakaszai között levő valamelyik állomásáról mennek a tanfolyamra, a személy és vegyes vonatok III. kocsiosztályában érvényes féláru menet­jegy váltására jogosító igazolványt kapnak, s a menet­jegy árát a visszautazás költségeivel együtt a tanfo­lyamról való hazautazáskor az illetőknek meg fogják téríteni. Minden egyes tanfolyamra 20—20 hallgatót vesznek fel.' A kik a tanfolyamon résztvenni akarnak, azok egy koronás bélyeggel ellátott és a földmivelós- ügyi miniszterhez címzett folyamodványukat, — mely-

Next

/
Thumbnails
Contents