Ung, 1908. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)
1908-09-27 / 39. szám
6 oldal. UN a 89. szám. nak. A *Budapest“ rendes előfizetői ingyen kapják, az újonnan belépők abban az esetben, ha legalább egy félévre egyszerre fizetnek elő és további félévi előfizetésére kötelezik magukat. A „Budapest“ et külön dicsérni felesleges, különösen ma, midőn több mint 30 éven át hirdetett eszméi megvalósultak és a független 48-as párt viszi a vezérszerepet. Munkatársai a legelső irók és politikusok, azért hírei a legfrissebbek és legmegbízhatóbbak. Minden rovata a legnagyobb gonddal van szerkesztve, úgy, hogy a legkényesebb igényeket is kielégíti. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a „Budapest“ kiadóhivatala Budapesten, IV. Sarkantyus- utca 3. Közgazdaság. Facsemeték adományozása. Az állam által fenntartott erdei facsemetekertekből az 1909. év tavaszi és őszi erdősítésekhez szükséges csemetekészleteket a földmivelésügyi miniszter azon birtokosoknak ad, a kik egy koronás bélyeggel ellátott folyamodványaikat legkésőbb 1908. évi december 15-ig beterjesztik a közvetlenül illetékes kir. erdőfelügyelőséghez. A folyamodványokban a birtokosoknak határozottan meg kell jelölniök a beerdősitendő terület helyét (község, dűlő), minőségét (kopár, vízmosásos, futóhomok terület, vagy vágás, tisztás stb.) és kiterjedését (kát. hold), továbbá a szükséges csemeték faját, korát és mennyiségét, az elültetés idejét (tavasz vagy ősz), a folyamod » vagy megbízottjának pontos címét (lakóhely, utolsó posta és vasúti állomás). Végül figyelmeztetnek az érdekelt birtokosok, hogy ezen hirdetmény alapján csakis erdősítésre alkalmas s a lent elősorolt fajú, egy-két éves, kivételesen három éves csemeték kerülnek kiosztásra, a melyek tehát utak, tagok szegélyezésére és parkozási célokra nem alkalmasak, továbbá, hogy az olyan folyamodók, kik a kért s kiutalványozott csemetéket annak idején ok nélkül visszautasítják, a jövőre az állami csemetékben való részeltetés kedvezményétől elesnek. CSARNOK. Emlékezzünk Régiekről. — Ungvármegye főispánjai és tisztviselői a legrégibb kortól 1867-ig. — Közli Gálocsy Zoltán. (Folytatás.) (11.) 1711-ben főispáni helyettes gróí VirmondDamiane Hugó cs. és kir. tábornok. 1712—17-ig Királyi biztos Szlavnicsai és les- kácsi báró Sándor Gáspár. Az 1715-ik évi tisztuji- tást ezen kir. biztos nem személyesen, hanem megbízottja Szentiványi János királyi tanácsos utján az ungvári barátok kolostorában eszközölte. 1718—29-ig. Főispán Szalai gróí Barkóczy Ferenc, ki egyúttal zempléni főispán is volt. 1730—34-ig. Szentiványi gróí Szentiványi József, főispáni helytartó. 1735—40-ig Főispán gróí Gyulay Ferenc. 1740—68-ig. Főispán nagy mihályi báró Sztáray Imre, ki a vármegyének egy selyem inzurreotionális zászlót ajándékozott ezen felirattal: „Vexillum Comi- tatus de Ungh, Barone Emerico Sztáray supremo Comité.“ (a zászló jelenleg a magyar nemzeti múzeumban van elhelyezve). 1769—71-ig főispán Ajnácskői báró Vécsey József. 1772—86-ig Nagymihályi gróf Sztáray Fülöp János főispán. (Lásd alantabb.) 1787—89-ig. József császár a főispánságokat megszüntetvén, ezen idő alatt a vármegye administrá- torai báró Révay Simon és Roseníeld András tábornok voltak, kiknek kormányzata alatt a vármegye tisztviselői nem választattak, hanem kineveztettek. 1790—1804-ig főispán ismét a fentebb említett gróí Sztáray Fülöp János, a ki a József császár rescriptuma által visszaállított alkotmány következtében ismét visszahelyeztetett főispáni székébe. 1797-ik évben a megyének egy nemesi inzurreotionális lovas selyem zászlót ajándékozott, következő felirattal: egyik oldalán: „Regnante Francisco Hungáriáé Rege 1797.“ a másik oldalán: „Comité Ivanne Filippo Sztáray supremo Comité“. A pántlikáján a felirat: „Surgit ad Ungh Hunnus. Patriae Regnique íidelis.“ Ezen zászló 1797. julius 12-én Bacsinszky András munkácsi püspök által a székesegyház előtt felállított insurgens lovas osztály és annak parancsnoka Mészáros János osztálytábornok, valamint nagyszámú díszes közönség jelenlétében szenteltetett fel. (Ezen zászló is jelenleg a magyar nemzeti múzeumban van elhelyezve). Ezen főispán alatt az 1782. évi tisztujitás Sztrajnyánban (ma Laborcszög) tartatott meg. Ettől kezdve a megyegyü- lések kivétel nélkül Ungváron folytak le. 1805-ben Bendekíalvi báró Luby Károly királyi biztos. 1805—9-ig Báró Perényi István főispáni helytartó, hétszemélyes táblai ülnök. 1809—24-ig főispáni helytartó vásárosnaményi és nagylányai Lónyay Gábor. 1824—30-ig főispáni helytartó Fáy Barnabás. 1830—46-ig főispáni helytartó kisszantói Lányi Imre, a tiszántúli kerületi tábla elnöke és Verőcze megye főispánja. 1846—48-ig administrator Viliéi Pribék Antal, ki 1835—46 ig Ungmegye alispánja volt. Székfoglalója alkalmával azon kijelentést tette, hogy a népszerűtlen administrátori állást azért vállalta el, hogy vármegyéje iránti szeretető nem engedhette, hogy ily válságos körülmények között egy idegen, a vármegye viszonyaival ösmeretlen egyén a megyének jelenleg még békés helyzetét netaláni tapintatlan eljárásával veszélyeztetve, kiegyenlithetlen viszály magvát hinthesse el. Igyekezni fog a netalán mutatkozó politikai ellentéteket kiegyenlíteni s a közügyeket helyes irányban vezetni. Nehéz állását közmegelégedésre töltötte be, minek jutalmát abban találta, hogy Ungmegye az 1848-iki országgyűlésre egyik követéül meg is választotta. 1848— 49-ben főispán bernátíalvi Bernáth Zsigmond. Már fiatal korától kezdve a közügyek terén működött. Az 1811. évi országgyűlésen mint gróf Török József és báró Codmaniczky János helyettese volt jelen. 1816-ban főszolgabíró, az 1825-iki, az 1830-iki és az 1833/36-iki országgyűlésen követ s mint ilyen az utóbbi országgyűlésen az úrbéri törvénycikkeket ő szövegezte. Az 1839/40-iki, valamint az 1847/48- iki országgyűléseken szintén a vármegye egyik követe volt. Ez alkalommal tagja volt az országgyűlés 72 tagból álló azon küldöttségének, mely az országgyűlés feliratát 1848 március hóban Bécsbe vitte. A szabadságharc után a magánéletbe vonult. 1860-ban a protestánsok sérelmeit tárgyazó előterjesztést Bécsbe vivő küldöttség tagja s az 1861. évi országgyűlésen képviselő és korelnök volt. 1865/67. évi országgyűlésen szintén képviselő s korelnök volt s ennek befejezte után a közélettől teljesen visszavonult. 1878-ban életének 90-ik évében a király szerencsekivánatával tüntette ki. 1849— 60-ig az elnyomatás korszakában cs. kir. megyefőnökök kormányozták a megyét és pedig 1849—54-ig előbb Pillér Gedeon majd Janke András, 1854-től 1860-ig báró Malovecz Lajos Csehországból, Máder Gusztáv Becsből és Eckharrt Adolf Galíciából. 1861-ben főispán vartenburgi gróí Valdstein János. Midőn a hosszas elnyomatás után a rövid időre felcsillanó alkotmány visszaállíttatott, Ungmegye oly nyomasztó helyzetben volt, hogy rendes szükségleteinek fedezésére, a megyei adó kivetése és behajtásáig képtelen volt. Ezen körülmény folytán a főispán a megye legsürgősebb kiadásai teljesithetése végett, valamint a záhony-csapi tiszai hid felépítésére sajátjából 12000—12000, 'együtt 24000 forintot adományozott a vármegyének, mely nemes adományáért nevét örök emlékezetűvé tette. Az alkotmány elkoboztatása alkalmával a vármegye egész tiszti karával együtt még ugyanezen évben lemondott állásáról. 1861. évben az alkotmány visszavonása után Nehrebeczki Sándor, előbb mint kir. biztos, 1862-től főispáni helytartó, 1864-től 1867-ig mint főispán állott a vármegye ólén. Főispáni esküjét Bécsken tette le. 1867—87-ig főispán szendrői gróf Török Napoleon. Főispánságának 20-ik évfordulója alkalmából a Szent István-rend lovagkeresztjóvel tüntet- tetett ki. (Folytatása következik.) A ioház-uicsi SO* számú HÁZ szabadkézből eladó. Bővebb felvilágosítást ad Revacsko Mihály ugyanott. 2965,5-6 Anyakönyvi hivatalból. Hivatalos óra: d. e. 9 — 12, d. u. 3—5. Házasságkötés minden nap, kivéve vasárnap és ünnepnap délutánját. Népmozgalmi kimutatás : szeptember 12-től 26-ig. Születések: Acs Béla és Kotibál Antónia leány, Schveiczer Márton és Tóth Mária fiú, Lám Elemér és Pogány Auróra fiú, Bogdán József és Tóth Mária leány, Hajtó Gyula és Laczi Erzsébet leány, Manbach vagy Hirsch Menesz és Herskovics Máli fiú, Honeiser Nándor és Gluchowski Anna leány, Lang Menachem és Berger Fáni leány, Guttman Miksa és Markovics Szeréna fiú, Barát Pál és Kriska Julia fiú, Hiczner György és Muha Mária fiú, Orosz Imre és Homcsák Anna fiú, Munka Mihály és Hirics Éva leány, Jak- loszki János és Lukácsik Julia fiú, Berenczi Imre és Veres Eszter fiú. Házasságok: Moskovics Móric és Reichfeld Záli, Murga András és Illés Zsófia, dr. olcsvári Olch- váry Aladár és Árvay Ilona, Plahtyák Gyula és Ver- bics Borbála, Nagy Sándor és Kovács Zsuzsanna. Halálozások: Barocsi János r. kath. 55 éves napszámos, Berczniczki Lászlóné Szavka Anna g. kath. 55 éves napszámos, Adi Ferenc r. kath. 8 napos gyermek, Moskovics Malvin izr. 38 éves, Butkóvszky Mária r. kath. 23 éves szövőnő, Weinman Mór izr. 73 éves magánzó, özv. Bródy Márkusznó Gelb Háni izr. 95 éves, özv. Király Ferencnó Volosin Mária g. kath. 65 éves, Jascsur Mihály r. kath. 42 éves asztalos-segéd, Holovics Gergely g. kalh. 78 éves háztulajdonos, Kiráscsuk Nikola g. kath. 15 éves marhapásztor, özv. Kravcsik Istvánná Valykó Mária r. kath. 62 éves, Klein Móricnó Krop Róza izr. 45 éves, Adám Mária r. kath. 26 éves, Éwa Ferenc ref. 23 éves cs. és kir. szakaszvezető. Ung vármegye közig, bizottságának elnökétől. 1785/1908. kb. szám. Hirdetmény. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur 25 900/III. 1908. sz. a. kelt leiratával a kisajátítási eljárást gelsei Guttmann Izidor ungvári lakos kérelmére a nevezettnek kapás—ung- lovasdi erdei iparvasutja céljaira Unglovasd község határában szükséges, a Patay Gyuláné szül. Szathmáry Király Anna tulajdonát képező földterületekre az 1907. évi III. t.-c. 8. §-a, illetve az 1881. évi XLI. t.-c. 32. §-a értelmében elrendelvén, annak foganatosítására Lőrinczy Jenő alispán elnöklete alatt Lám Gyula t. főügyész és Gadits György m. kir. főmérnök ungvári lakosokból, mint tagokból és Heverdle Frigyes vm. tb. főjegyző, mint jegyzőből álló bizottságot küldöm ki és miután a f. évi szeptember 10-ére kitűzött tárgyalás a terv közszemlére kitétele körül előfordult alaki szabálytalanság miatt megtartható nem volt, az újabb tárgyalást 1908. éri október hó 27-ik napjának d. e. 10 órájára Unglovasd községbe a községházába kitűzöm. A kisajátítási terv és összeírás egyik példányát f. évi október hó 12-től 26-áig bezárólag terjedő időn át Unglovasd község házánál kitenni rendelem, a hol azokat az érdekeltek megtekinthetik. Felhívom mindazokat, a kik ezen kisajátítás által érdekelve vannak, hogy a kitűzött tárgyaláson jelenjenek meg s ott esetleg felszólalásaikat annál is inkább adják elő, mert a bizottság az 1881. évi XLI. t.-c. 36. §-a értelmében abban az esetben is érdemileg fog határozni, ha az érdekeltek közül a tárgyaláson senki sem jelenik meg. Ungvár, 1908. szeptember 21. Lőrinczy Jenő 2999,1—3 alispán, h. elnök. 261—1908. szám. árverési hirdetmény. Ungmegyébe kebelezett Dengláz községben a nagyméltóságu m. kir. földmivelésügyi minisztériumnak 1908. évi junius hó 29-én kelt 66318. számú magas rendelete folytán, — a denglázi volt úrbéreseknek, eltérőleg a jóváhagyott üzemterv rendelkezésétől — a tulajdonukat képező ugyanazon tervében tárgyalt erdőnek 1225 k. holdnyi kihasználható álló tölgy- erdőrésze, a melyen 3837 drb. fa kék irón és krétával meg van számozva és az ungvári m. 1 kir. járási erdőgondnokság bélyegzőjével el van látva, 700’127 m3 becsült fakészlete tövön az erdőben ágastól és galyastól együtt: Dengláz község házában 1908. ÓYl október hó 27-ik napjának űéletőtti 10 órájakor megtartandó szó és írásbeli zárt ajánlatokkal egybekötött nyilvános árverésen el fog adatni. Kikiáltási ár 8825 korona. Bánatpénz _____ 900 korona. Szabálytalanul felszerelt írásbeli ajánlatok | egyáltalában tekintetbe nem vétetnek, azonban . a szabályszerű írásbeli ajánlatok is csak a szó- . beli árverés megkezdése előtt adhatók be. 5 A részletes árverési és szerződési feltételek, valamint a becsjegyzék az ungvári m. kir. járási erdőgondnokság irodájában a hivatalos órák alatt megtekinthetők . Kelt Ungvári, 1908. évi szept. hó 18-án. 2998,1-2 Úrbéri elnök. T | r I r | szabadalmazása vagy £1191H19BIWAK értékesítése előtt úgy flIQIIIIQIIvUlV Magyarországon, min * bármely külföldi állam'ZÁ „Szabadalmi Újság“ ssSSpSÍÍ VII., Erzsébet-körut 26. szám. 2884,12—20 Kérje a „Szabadalmi Újság“ ingyen mutatványszámát. Nyilttér. Búcsúszó I Ungvárról Pankotára történt eltávozásom alkal- nából ezúton búcsúzom mindazon jóbarátaimtól és smerőseimtől, kiktől az idő rövidsége mialt már sze- nélyesen nem búcsúzhattam el. — Kérem a t. barátai- net és ismerőseimet, hogy tartsanak meg jó emlékük- ien, a mint én is szivesen fogok mindenkor kedves narátaimra és ismerőseimre gondolni. Románcsik Alajos, püőri biztos-helyettes. Kiadó és laptulajdonos: SZÉKELY SIMON.
