Ung, 1908. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)
1908-09-06 / 36. szám
5. oldal. 36. szám. leggel zárták. — Nagy idők tanúja. Ladamócon meghalt Schön József volt 48/49-iki honvéd 101 éves korában. Budavár bevételénél az elsők közt volt a várfalak megmászásánál. Hosszú vénségén át mindig nekipirulva beszélte el a dicső tusa részleteit.— A tokaj- hegyaljai borvidék segítése. A Zemplénmegyei Gazdasági Egyesület szőlészeti és borászati szakosztálya legutóbb ülést tartott a vármegye nagyobb szőlő- birtokosainak részvételével. Elhatározták, hogy feliratot intéznek a földmivelésügyi és pénzügyminiszterekhez, hogy a tokaj-hegyaljai borvidék segítésére olcsó kamatú, két-hároméves rövid lejáratú kölcsönt engedélyezzenek. Feliratot intéznek a miniszterelnökhöz is, hogy a bortörvény uj tervezetét a képviselőház nyári szünete után azonnal terjessze a parlament elé. A kormány és a Vinea-társaság között tervezett szerződésben foglalt föltételek ellen a bortermelők számos kifogásokat tettek és elhatározták, hogy az erre vonatkozó észrevételeiket feliratban panaszolják el a kormánynak. — Hát mi mikor fogunk itt tartani? A sárospataki járás főszolgabirája a következő hirdetményt bocsátotta ki: „Tekintettel azon körülményre, hogy járásom területén a közbiztonsági viszonyok rendkívül romlottak, elhatároztam, hogy további intézkedésig a legkivétele- sebb esetek leszámításával semminemű könyöradomány gyűjtésre, kintornázásra, vagy más házalásra engedélyt nem adok, a sárospataki szegények eltartása pedig a város kötelessége lévén, a koldulást ezeknek is megtiltom. Megkeresem ennélfogva a társhatóságokat, hogy ezen intézkedésemet járásuk területén közhírré tenni szíveskedjenek, nehogy a könyöradomány gyűjtők és más házalók hiába jöjjenek ide engedélyezési kérelmeikkel és zaklassák ok nélkül hivatalomat és céltalan utjokkal önmagukat. Sárospatak nagyközség elöljáróságát pedig felhívom, hogy ezen rendeletemet a községi szegényekkel közölje s gondoskodjék segélyezésükről, vagy eltartásukról, továbbá utasítsa rondőr közegeit, hogy ezen tilalmam áthágóit megbüntetés céljából ide haladéktalanul jelentsék fel“. (Beregmegye.) Templomszentelés lzsnj étén. Nagy ünnepség keretében avatták fel múlt hó 23-án az izsnyétei ref. templomot. Az ottani templom pár évvel ezelőtt teljesen porrá égett. Derék lelkészének, Szentimrey Józsefnek, a fáradhatatlan hitszónoknak és saját buzgalmának köszönheti az egyház, hogy már ismét díszes uj temploma van. — Kitüntetés. A király Krajnyik Ferencz gáti csendőrőrsparancsnoknak — egy gyermeknek a iüz- haláltól saját élete kockáztatásával történt megmentéséért — a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. — Uj vonat. A régi vásárvonat, mely Csap és Munkács között bonyolította le a forgalmat, múlt hó 15-től állandó vonat lett s Csapról indulva reggel Vs7-kor érinti a munkácsi állomást. — Felfüggesztett végrehajtó. Az Alsóvereckéről nemrég Munkácsra áthelyezett Dobsa Lajos kir. bir. végrehajtó napfényre jött vereckei bűneiért a beregszászi kir. törvényszék által állásától felfüggesztetett. — Másutt. Munkács városában már hónapok óta pusztít a vörheny, s dacára, hogy az iskolák már három hó óta zárva vannak, megszüntetni még sem lehetett. Minthogy ebből kitűnik, hogy a járvány legradikálisabb gyógyszere a tisztaság, a mi Munkácson szintén nincs meg, ez okból a rendőrkapitány saját kezébe fogta a köztisztaság ügyének gyeplőit s olyan intézkedések foganatosításába fogott bele, a melyek bizonyára eredményt is fognak szülni. A kapitány ugyanis kiakarja takarittatni a város piszkos udvarait. Nagy, nehéz herkulesi munka lesz ; de hisz- szük, hogy megteszi. Előzetesen szigorúan felhívta az érdekelteket, hogy udvarukról minden szemetet, trágyát kihordassanak azon kilátás mellett, ha meg nem teszik, büntető eljárást fog ellenükben folyamatba venni s hatósági erőszakkal fogja udvarukat kitakarittatni. — Gyászhit. A Schönborn uradalom egy régi nyugalmazott tisztviselője bunyt el m. hó 15-én 73 éves korában Munkácson Sperling Gottlieb személyében. Poroszsziléziai születésű volt, 1875-ben jött az uradalomhoz, mint gazdatiszt, több helyen volt később, mint számvevő, tényleges működésének utolsó pár évén Munkácson, az uradalom központi könyvelőségénél mint szám- vizsgáló szolgált. 1898-ban vonult nyugalomba. Életének érdekes részét képezi az, hogy mint porosz katona részt vett 1864-ben a schlesvig-holsteini, 1866-ban pedig az Ausztria elleni, 1870-ben pedig a francia-porosz háborúban; ott volt Páris ostrománál is. — Kirabolt imaház. A beregszászi zsidó-templomba múlt hó 16-án éjjel ismeretlen tettesek betörtek, felnyitották a perselyt és az ott levő készpénzt, a mi vagy 100 koronára rúgott, elemelték. — Megszökött váltóhamisitó. Bernstein Sámuel felsőgerebeni fuvaros és téglagyáros több rendbeír csalás és váltóhamisítás elkövetése után Jeruzsálembe szökött. (Ugocsamegye,) Eljegyzés. Alsódraskóci Morvay Zsigmond, a tiszántúli járás főszolgabirája eljegyezte alsóviszti Czáró Fogarassy Blankát, Fogarassy Aurél farkasfalvi nagy- birtokos leányát. — A nagyszóllősi polgári fiú- és leányiskola uj palotája már teljesen elkészült s az uj iskolai év az uj épületben veszi kezdetét. — Az alsó- veresmarti gazdálkodók vásárolt legelőjük kifizelhe- tése végett állami hozzájárulást kértek. A földmivelésügyi miniszter javaslattételre Pilisy kerületi állattenyésztési felügyelőt küldötte ki Alsóveresmartra. (Szabolcsmegye.) A vármegye kiegészítése. Szabolcsmegye törvényhatósága rendkívüli közgyűlésén azt az emlékiratot tárgyalta, melyben Szabolcs vármegye területének az általános választói jogra vonatkozó törvény kapcsán eszközlendő kerekítését kérelmezi, illetve a Hajdume- gyéhez tartozó Hajdúnánás r. t. város, Hajdudorog, Hajduhadház és Téglás községeknek Szabolcs vármeTT ÜST' Gügyéhez leendő csatolására a belügyminisztert felkéri. A feliratot szeptember 2-án, a jelenleg Tiszadobon tartózkodó gróf Andrássy Géza belügyminiszternek gróf Vay Gábor főispán vezetésével 80 tagú küldöttség adta át. — Vásáráthelyezés. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy a Nyirbaktán f. évi november hó 2-ára eső országos vásárt ez évben kivételesen nov. hó 6-án tartsák meg. — A felsőtiszai szövetkezetek gyűlése. A nyíregyházai Sóstó-fürdőben múlt hó 26-án délelőtt tartotta meg évi közgyűlését a felsőtiszai hitel- szövetkezetek szövetsége gróf Mailáth József vezetésével. A közgyűlés elhatározta, hogy a vasárnapi korcsmaszünet behozatala érdekében széleskörű mozgalmat indit s felkéri Szabolcs és Zemplén vármegyét, hogy feliratban kérje az országgyűlést és a kormányt a korcsmák vasárnapi bezárására s egyáltalán tegyenek meg mindent a saját hatáskörükben is az alkohol- fogyasztás csökkentésére. A végrehajtási törvény rendelkezéséből kifolyólag a követeléseket a járásbírósághoz be kell jelenteni, erre szolgáló nyomtatott bejelentések nálunk készletben vannak és ajánljuk megvételre kereskedőknek, iparosoknak, stbi érdekelteknek. Székely és Illés. Közgazdaság. Meghívás. Az Ung vármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya 1908. évi szeptember hó 9-én d. u. 2 órakor Ungvárott, a vármegyeháza tanácstermében ülést tart, melyre az igazgató-választmányi tagokat tisztelettel meghívom. Csuha István ügyvezető alelnök. LÓ és szarvasmarhatiijazás. Az ungvármegyei ló- tenyésztési bizottság elnöke közhírré teszi, hagy a földmivelésügyi miniszter és az Ung vármegyei Gazdasági Egyesület adományából kizárólag kisgazdáknak Ung vármegye területén nevelt anyakancái és jól fejlett három éves csikói jutalmazásban fognak részesülni. A díjazás szept. 22-én Nagykaposon és 28-án Szobráncon, mindkét helyen a vásártéren történik. A minisztérium adománya 430, a Gazdasági Egyesületé 415 K. Mindkét adományból tiz-tiz dijat osztanak ki. A szarvasmarhák díjazása nyolc községben történik: u. m. szept. 14-én Császlócon, 18-án Szered- nyén, 22-én Nagykaposon, 25-én Drugetházán, 28-án Szobráncon, 30-án Hajasdon, okt. 3-án Bezőben, 5-én Szórtén. Magyar fajta teheneket díjaznak Nagykaposon és Szürtón, szimenthal-bonyhádi fajtát Császlócon, piros-tarka fajtát Szerednyén, Drugetházán, Szobráncon és Hajasdon, magyar és szimenthal-bonyhádi fajtákat Bezőben. Valamennyi helyen borjas tehenek és üszőkkel 3 éves korig lehet pályázni. Elvi döntés. A földmivelésügyi miniszter kimondotta, hogy tejhamisitási kihágásoknál a termelő csak az általa lezárt és lepecsételt edényekben levő tejért, a kereskedő pedig a már átvett és általa már áruba bocsátott tejért felelős. Szőlőbirtokosok figyelmébe. A munkácsi kir. sző- lőszeti és borászati kerületi felügyelőség felhívja Ung, Bereg és Szabolcsmegye szőlőbirtokos közönségét azon körülményre, hogy a m. kir. földmivelésügyi minisztérium a budafoki állami pincészet egyik pincemesterét két hétre az említett vármegyék szőlőbirtokosainak teljesen díjtalanul rendelkezésére bocsátotta. Tehát mindazon szőlőbirtokosok, kik a pincemestert a helyszínén adandó szaktanácsok céljából igénybevenni óhajtják, ez irányú megkereséseket folyó hó 10-ig ifj. Tóth Károly kir. szőlőszeti és borászati felügyelőhöz Munkácsra intézzék. Az uj vasúti üzletszabályzat. A kassai kereskedelmi és iparkamara közhírré teszi, hogy az üzleti körök részéről annyiszor sürgetette uj vasúti üzletszabályzat tervezetet folyó évi szeptember 15-éig a hivatalos órák alatt 9—12-ig, d. u. 3-tól 5-ig a kamara hivatalos helyiségében meg lehet tekinteni. CSARNOK. Emlékezzünk Régiekről. — Ungvirmegye főispánjai és tisztviselői a legrégibb kortól 1867-ig. — Közli Gálocsy Zoltán. (Folytatás.) (9.) 1380-ban Derzs mester, a királyné ungi javainak kormányzója, ungi főispánná, mint már fentebb a bevezetésben említve lett, a királyné által kineveztetett. 1391—96-ig Nagymihályi János, a Kaplyon nemzetségből, a fentebb említett királyverő Kaplyon András dédunokája, 1370—1376-ig Ungmegyének alispánja volt. 1368-ban részt vett a bolgár hadjáratban, 1396-ban a nikápolyi csatában esett el. Atyja György 1363-tól Ungmegyének több évig alispánja volt. 1398-tól 1414-ig Perényi Péter, ki egyúttal abauji és máramarosi főispán is volt. A Bebek Imre és Hervoja boszniai vajda által okozott és szított viszály elfojtására 1403-ban Gara Miklós, Besenyő Pál és Maróthy Jánossal együtt Perényi Pétert küldte Zsigmond király. Ettől kezdve a király több ízben nagy vagyonnal ajándékozta meg. 1445-ben Pálóczy László, a későbbi országbíró egyúttal zempléni főispán is. Pálóczy Máté nádor testvére. Zsigmond királynak kedvelt hive, kit a legfontosabb követségekre alkalmazott. Albert király őt küldötte Lengyelországba a béke megkötése végett. Albert halála után tagja volt azon követségnek, mely Ulászlóért Lengyelországba ment. Mátyás királynak is nagyrabecsült hive volt, ki őt országbíróvá emelte. 1447—1457-ig Pálóczy János, az 1445-iki alispán. 1458- ban Drugeth István és Bertalan. 1459- ben Pálóczy László. 1460- ban Pálóczy Antal. Unokája, vagy dédunokája azon Pánki Jakabnak, ki 1290—92-ig e megye főispánja volt, s ki mint ott láttuk, a Pálóczy és Dobó családok őse. 1473-ban Pálóczy Imre. 1484-ben Csécsey Máté. 1522—32-ig Homonnai Drugeth Ferenc. Drugeth János és Szapolyai Margit fia. A mohácsi ütközetből csak nagy nehezen futással menekült meg. Ferdinánd mindent elkövetett, hogy pártja részére megnyerje, de sikertelenül. Haláláig híven kitartott János király mellett, kinek egyik legfőbb pártvezére és főkamarás- mestere s egyúttal sárosi főispán is volt. Az 1528. évben Lengyelországba menekült János király midőn ugyanezen év november 3-án lengyelekből toborzott segódcsapattal Magyarországba visszaérkezett, Drugeth Ferenc tekintélyes nemesekből álló csapattal az ország határáig ment elébe, s kisérte Ungvár várába, a hol Fráter György több kiváló párthivével fogadta a királyt. 1533—40-ig Homonnai Drugeth István, Ferenc testvére, kinek halála után foglalta el a főispáni széket, egyúttal zempléni főispán is volt. János királynak tántorithatlan hive. Tagja volt azon küldöttségnek, mely Izabelláért Krakkóba ment. 1541—1551-ig Homonnai Drugeth Gábor, a két előbbi testvére, János királynak szintén lelkes hive. 1536-ban Ferdinánd fogságába esett s Kassán, Eperjesen és Lőcsén nehéz fogságban sinylett több évig s csak midőn már teljesen elbetegesedett, nagy váltság lefizetése után menekült. 1552—1576-ig Homonnai Drugeth Ferenc 24 évi főispánsága alatt legfőbb igyekezetét a közbiztonság megjavítására irányozta. Törekvése sikerrel is járt, mert a régi megyei iratokból kitetszőleg dacára a folytonos háború dulásának, a közbiztonság megyénkben csak nagyon kis mértékben zavartatott meg. 1577—1586-ig Homonnai Drugeth Ferenc. Az előbbinek fia. 1587. Homonnai gróf Drugeth István. Vitéz férfiú, bátor hadvezér, a homonnai Drugethek egyik legjelesebb tagja. Ritka bátorsága által már ifjú korában feltűnt, midőn Schvendi Lázárral a török ellen harcolt 1565-ben. Ettől fogva alig volt e kornak hadi ténye, melyben ő ne tündökölt volna. 1566-ban az Erdélyen keresztül Magyarországba betört tatárokat Kapos alatt — mint még egészen fiatal ember — csekély számú katonaság és felkelő néppel szétverte. 1587-ben a pozsonyi országgyűlésen ő bízatott meg, hogy Árva, Sáros és Szepes megyék határait e betörések ellen őrizze és a magyar s lengyelországi lakosok egymásközti határpereiben ítélkezzék. Hadi tettei közül kiemelkedő a hernádvölgyi ütközet, Fülek várának és Széchénynek visszafoglalása. Utolsó diadalát Mahomed török császár felett 1596-ban Keresztesnél aratta. 1588- ban Homonnai gróf Drugeth Gáspár. 1589— 1602-ig Homonnai gróf Drugeth István. 1603—1625-ig Homonnai gróf Drugeth Vendel és György. Hogy mindketten egyszerre voltak főispánok, kitűnik a Nyarádyak egy leveléből, melyben mindketten a főispáni címmel vannak felemlítve. A közgyűlésen legtöbbször György elnökölt. Az 1605. 1615., 1617. és 1620. évi lisztujitásokat nem a főispán elnöklete alatt tartották meg, hanem azokat küldöttségek vezették. Sajnos, hogy a küldöttség tagjainak névsora a jegyzőkönyvekből ki nem tűnik. György 1620-ban, más versio szerint 1623-ban állítólag mérgezés következtében halt meg. Valószínűbb, hogy 1623-ban halt el, mert Gombos Jánosnak az elhunyt várai, kastélyai és más egyéb javai felügyelőjének azon levele, melyben a temetés iránt intézkedik, ez évből kelt. György halála után egyedül Vendel volt főispán. György egyike volt kora legkitűnőbb egyéneinek. Midőn váratlan halála Zsigmond lengyel királynak tudomására jutott, özvegyéhez vigasztaló levelet küldött, melyben az elhunytat a „Nagy“ melléknévvel tisztelte meg. 1626—1646-ig Homonnai gróf Drugeth János, a család egyik legkitűnőbb tagja, II. Ferdinándnak kedvelt hive, s 1636-ban általa országbíróvá emeltetett Rákóczy Pál helyébe, de e mellett megmaradt Ung és Zemplén megyék főispánjának is. Ungi főispánságába csak 1628-ban igtattatott be ünnepélyesen, mely alkalommal a megyének „egy veres rubin kőbe metszett arany pecsétet drága kövekkel kirakva és ékesítve ajándékozott s az eddig használt régi pecsét keresztül vágatva félre tétetett.“ Az 1626., 1635 , 1636—1637., 1638. és 1640. évi tisztujításokat a maga elnöklete alatt tartotta meg. 1641-ben praefec- tusa Berónyi Zsigmond, 1644-ben pedig titkára, Borsy János vezetése mellett folyt le a tisztujítás. 1647—1661-ig Homonnai gróf Drugeth György, ki még mint tanuló a tudományokat is bevégezni, de főispáni hivatalának is megfelelni akar\ án, a főispáni esküt gróf Draskovics János, Trakostyán örökös ura, Magyarország nádorának kezeibe tette le, miről a nádor e vármegyét 1647. október 17-én értesítette. 1661. évben történt elhalálozásáról a vármegyét gróf Vesse- lényi Ferenc akkori nádor értesítette hivatalosan. 1652., 1653., 1654. és 1656-ban maga a főispán vezetése alatt, 1659-ben Vécsey Sándor és Orosz Pál, 1661-ben Szentiványi Mihály és Putnoky Ferenc kiküldöttek vezetése alatt folytak le a tisztujitások. (Folytatása következik.)
