Ung, 1908. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)

1908-08-23 / 34. szám

34. szám.

T7 OST <33. oldal.

Derenghy, Somiár, Fekete, Ungvári, Dezsőíi, Fecsey Ilona, Győrffy Mariska, Follinuszné játszottak még. Telt házat hozott össze ez a darab is.

Szerdán, aug. 19-én a „Nap és Hold“ vig operett került színre, a melyet Vanlov és E. Leterier Írlak, magyarra Evva Lajos és Fái J. Béla fordítottak, á darab már ismeretes közönségünk előtt. Az előadás sima, gördülékeny volt.

Csütörtökön, aug. 20-án két előadást tartottak. D. u. a „Nebántsvirág“ operett, este a „Gül-baba“ szintén operett került bemutatásra. A „Gül-baba“ igen díszes kiállítása megemlítésre méltó. A címszerepet Radó Sándor vendégművész alakította teljes elismerésre méltóan. Hangja, játéka, maszkja mind elősegítették diadalát. Leila alakját Bihari Erzsiké rajzolta meg igen kedvesen. A közönség többször adott kifejezést elismerésének. Sugár Jolán mint Gábor diák aratott sürü tapsokat énekével, játékával és táncával egyaránt. Gulyás (Mujkó), Oláh (Ali basa) és mások részesei a kerek, összevágó szép előadásnak.

Pénteken, aug. 2l-én Biódy Sándornak 3 fel- vonásos életképét, a „Tanitónő“-t mutatta be a társulat. A darab cime sejteti a tartalmat. A faluba került csinos, fiatal, tiszta lelkű tanítónőt akarják mindazok, a kiknek állásuknál fogva védelmezőinek kellene lenniök. Sok igazság, sok következetlenség, a lelki harcoknak hol sikerült, hol elhibázott tolmácsolása jellemzik Bródy darabját. Egyes részletei magával ragadnak, mások szinte együgyüen vannak megszerkesztve. A darab hőse a tanítónő (Szohner Olga), a ki a fővárosban az iskolai tanulmányokkal a nemesebb Ízlést és érzést tette sajátjává, ideálizmusának egészével fog munkához a szegényes keretű faluban, melynek „urai“ mind ellenségévé lesznek, a mikor nem bízza rájuk magát Végig járja azután az élet keserves kálváriáját. Az iskolaszék törvényt ül felette. Elbocsátják. Útnak készül, de ifj. Nagy István (Pártos) földbirtokos visszatartja, megkéri kezét. István szülői nem fogadják szívesen a leányt, de később minden jóra fordul. — Szohner Olga sok melegséggel, rokonszenvvel alakította végig nehéz szerepét, bár egyes jelenetei nem voltak a legsikerültebbek. Ezeket azonban inkább a szerző rovására Írjuk. Pártos Dezső tehetsége most is érvényesült. Czobor Dezső egy tanító szerepét játszotta, a ki igaz rokonszenvvel viseltetik nőkollégája iránt. Keserű filozófiájának megnyilatkozásai lelki állapotának tükre gyanánt mutatkoztak, bár egyes esetekben arcjátéka túlzott volt. Bájos szerep jutott Székely Ilonkának, a ki mint a kántor leánya meleg érdeklődéssel viseltetett a fiatal tanító iránt. Majthényi (káplán), Fekete (szolgabiró), Dereghy (kántor), Somiár (plébános), Ungvári (id. Nagy István), Follinuszné (nagyasszony, id. Nagy István felesége) kifogástalanul megfeleltek szerepüknek. Játszottak még: Kahler, [Kolozsvári, Kiss stb. Telt ház nézte végig a bemutató-darabot.

Heti műsor:

Vasárnap d. u. „Cigánybáró“, este „Tatárjárás“ másodszor.

Héttőn „Varázskeringő“ másodszor.

Kedden „Császár katonái“ másodszor.

Szerdán „Sámson“. Bemutató-előadás.

Csütörtökön „Tatárjárás“ harmadszor, Gulyás Menyhért bucsuzása alkalmából.

Pénteken „Gretchen“. Bemutató-előadás.

Szombaton „János vitéz“.

VÁROSI ÜGYEK.

Kik pályáztak ? A város tisztújító közgyűlését e hó 26-án d. e. 10 órakor tartják meg Lőrinczy Jenő alispán elnöklete alatt. A választás utján betöltendő állásokra a következők adták be pályázati kérvényeiket: A polgármesteri állásra Fincicky Mihály. Tiszti ügyészi állásra dr. Sajó Elek. Közig, tanácsosi és egyúttal árvaszéki ülnöki állásra dr. Mocsáry Miklós. Adóügyi tanácsosi állásra Reviczky Károly. A számvevői állásra Saáger Bertalan. Pénztárosi állásra Gulácsy Ignác. Ellenőri állásra Podlussányi Ottó és Korláth Béla. Katonaügyi tanácsosi állásra Felföldy István, Hamut János, Jankó vies Ákos, Rónay Árpád, Tabódy Elemér és dr. Mankovios Antal feketekuti lakos. Rendőralkapitányi állásra Markovszky Sándor, Felföldy István és dr. Manko vies Antal. Pályáztak még a fentieken kívül: Huszár Antal, cs. és kir. hadnagy esztergomi lakos és Móré Ödön ungvári lakos joghallgató, az üresedésben lévő állások mindegyikére, és Schreiber Fülöp ungvári lakos a katonaügyi tanácsosi, ellenőri, esetleg egyéb fogalmazói szakba eső állásra.

Furnirgyár. A „Mundus“ egyesült magyar haj- litotf fabutorgyárak részvénytársaság hajlított fabútorok készítéséhez, valamint más bútoripari célokra szolgáló, több falemezből összeragasztott, úgynevezett furnir- deszkák gyártására Ungvár város területén nagyobb- szabásu gyárat óhajt létesíteni, ez okból azon kérelemmel fordult a városi tanács elé, hogy ezen tervbe vett gyárvállalatnak mindazon előnyöket nyújtsa, melyeket más városok hasonló esetekben engedélyezni szoktak és pedig kéri, hogy a felépítendő furnirgyár céljaira szükséges telek és építőanyag tekintetében támogatására legyen, illetve azoknak kárpótlásául bizonyos összeget nyújtson, megjegyezvén, hogy természetesnek találják, miszerint a tanács a szokásos adómentességet — mindennemű városi-, pót- vagy egyéb községi adó és illetékre kiterjesztve — a létesítendő uj furnirgyár részére engedélyezze. E kérelem indokolásául a következők szolgálnak: „Az említett furnirdeszkákat eddig hazánkban csak egy gyár készítette Kohóinán. Ez a gyár is egy osztrák verseny cég tulajdonát képezte s az előállított árut főként osztrák gyárak részére használta fel. Minthogy ezen gyár a közelmúltban leégett, elhatároztuk, hogy úgy saját szükségletünk, valamint más bútoriparosok céljaira szolgáló fumirokat egyedül fogjuk gyártani. Ezen gyár felállításával elsősorban a már meglévő ungvári gyárvállalatunk termelőképessége, valamint annak fejlődése nyerne lendületet, minek következtében a munkások száma nagy mértékben szaporittatnék. A felállítandó furnirgyárban egyelőre körülbelül 300 munkás fog állandó alkalmazást nyerni s az esetre, ha az itt említett munkások száma nagyobb arányban fog rendelkezésünkre állani, akkor arra is elhatározzuk magunkat, hogy a felállítandó gyár termelőképességét is fokozni fogjuk. Szükségtelennek tartjuk felemlíteni, hogy Ungvár városra nézve mily fontos szerepet fog a felállítandó furnirgyár játszani. Eltekintve azon anyagi előnytől, hogy a körülbelül

300.000 koronát kitevő építkezések és beruházások, a mennyire csak lehetséges, ottani iparosok és kereskedők által végeztetnek, ki kell emelnünk azon körülményt is, hogy a létesítendő gyárban a kifizetendő rendes heti munkabérek és fizetések kizárólag Ung- váron fogyasztatnak el s ennek folytán, valamint a meghonosuló alkalmazottak által az adóképosség fokozottabb mértékben fejlődne. Ezzel kapcsolatban nem hagyható figyelmen kívül azon körülmény sem, hogy a tervbe vett gyár felállítása az egész vármegyére nézve fontos közgazdasági tényező leend, a minek előnye főként és első sorban Ungvár várost érintené. A furnirgyár évi faszüksóglete, illetve annak egyen- órtéke, lényeges összeget képvisel. Szükségletünket természetesen Ung megyében fogjuk fedezni. Tekintettel arra, hogy ottani hajlított fabutorgyárunk semmiféle kedvezményt sem élvez s tudomásunk szerint a tekintetes tanács a legutóbbi években egy felállítandó szövőgyárnak nagymérvű koncessiókat biztosított, azon reményünknek adunk kifejezést, hogy a tekintetes tanács jelen tiszteletteljes kérelmünknek — más városok példáját követve — kegyes lesz eleget tenni. Ajánljuk magunkat Budapesten, 1908. évi augusztus hó 7-én, kiváló tisztelettel „Mundus“ Egyesült magyar hajlított fabutorgyárak részvénytársaság: Kornfeld, Horvát“.

A III. oszt. kereseti adó kivetese a jövő hét folyamán a következő sorrendben fog történni és egyúttal befejezést nyerni: 24-én hétfőn szemétfuvarozo- vállalkozó, szénkereskedők, szíjgyártók, szikvizgyáro- sok, szitakötők, szobafestők, szülésznők, tea- és tej- kereskedők. 25-én kedden terménykereskedők, tímárok, ügyvédek, varrógópkereskedők és vaskereskedők. 26-án szerdán, a városi tisztujitás végett az adókivetés szünetel. 27-én csütörtökön, vegyeskereskedők, vendéglősök, vállalkozók, zálogháztulajdonos, zongora- hangolók, vegyesek, biztosítási ügynökök. 28-án pénteken az 1159 tételtől végig és a nyilvános számada- i ton kötelezett vállalatok adója.

HÍREK.

Tájékoztató.

Aug. 27, A megyei Tanító-Otthon Egyesület közgyűlése d. e. 10

órakor a Drugeth-téri áll. iskolában.

Aug. 30. Az Erzsébet-Kör hangversenye a vármegyeháza nagytermében.

Aug. 36. Tisztújító közgyűlés a városnál d. e. 10 órakor.

A Társaskör (Kaszinó) könyvtára zárva van.

A népkönyvtár julius—augusztusban zárva.

Az ungvári tennisz-játékosokról.

Az Ungvári Lawn-Tennisz-Egyesület buzgó és tevékeny vezetőségének az idén az a szerencsés gondolata támadt, hogy a pár év óta megtartott tennisz- versenyt az idén országossá teszi, hogy ezzel az itteni játszók haladásának egy újabb és erősebb lendületet adjon. így történhetett aztán, hogy egy csapat budapesti és vidéki játékos felkereste ősi Ungvár városát, hogy az idevalósiakkal összemérkőzzék. Vonzotta őket az utazás, a remélhető társas mulatságok, a szép hölgyek és — valljuk be — a győzelem reménye. Mert bizony győzni, legyűrni az ellenfelet, kiismerve gyengéit, megtámadni a gyenge ponton, előre nyomulni a hálóig s a lába elé teremtettézni a labdát, hogy az emeleteset ugorj ék — és aztán mellre tűzni a nyert érmet, — ez minden vérbeli játékos vágya.

Nos hát, az idegen játékosok csalódtak. A vendégszeretet sugaraiban, pompás mulatságokban, gyönyörű, lelkes hölgyekben, tájképi szépségekben sokkal több részük volt, mintsem hitték, azonban a dijakban megosztozkodtak az ungváriakkal s győzelmüket erős, nagy küzdelmekkel kellett megszerezniük. Erős játékosokat találtak itt, a kiknek általában qualitásuk a labdaütő-játék iránti "vtijongás, a játékszenvedély, kitűnő szem s a bámulatra méltó fürgeség. Ezek az általános tulajdonságok az ungvári „fürge hadak“-nak még kezdő játékosain is meglátszanak. Azonkívül jó iskolájuk is van. Egy pesti játékos bámulva kérdezte, hogy honnan szedték azokat a szabályos kergető ütéseket (drine), melyeket még a hölgyek is mind alkalmaznak ? A felelet az volt, hogy Szégner, a kiváló tenniszbajnok egy évvel ezelőtt nehány hétig, mint tartalékos tiszt itt katonáskodott.

Szinte természetes, hogy katona: Minkus Vilmos főhadnagy tanulta el tőle leginkább a szabályos kergető ütést s lett Ungvár legjobb formájú játékosa. Kergetett labdáinak legnagyobb előnye, hogy nem sok elői’e való forgás van bennük s igy a játékos nagy testi erejét a labda sebességének megadására fordíthatja. Az ilyen labdák igen erősek, de mivel pályájuk nem oly erősen hajlott parabola, mint a gyorsabban előre forgó kergetett labdáéi, azért könnyebben kiesnek a játszótérből s mivel a játékos ezt meg akarja akadályozni, kénytelen közvetlenül a háló fölött átkergetni a labdát, a minek következtében igen gyakran a hálóba üti. Az ilyen fajta kergető ütések a legjobbak, de gyakorlásuk igen nehéz. Wilding, a tennisz világbajnok

ilyen labdákat üt; minálunk Magyarországon pedig Szégner üti legjobban ezeket. Minkusnak még ennél is jobb labdái azok, melyeket az adogató vonal közelében, ha a labda megfelelő magasságba jut, oldalról lecsap. Csak jobbról tudja ezt az ütést, mely ugyancsak Wilding-szerü s szinte kivédhetetlen. Ellenben Minkus nagy hátránya, hogy hálójátóka nincs s hogy viszás back hand) ütései szabálytalanok, mert nyesettek s gyengék.

A bajnokság harmadik helyezettje, Lahner Kálmán, éppen ellenkezőleg, a viszás ülésekben igen erős. Bár ezek is nyesettek és kicsi a sebességük, de oly bámulatos ügyességgel kezeli őket, hogy az ember egyik meglepetésből a másikba esik. Lahnernél már meglátszik az igazi ungi vér. Fürge gyorsaság, kitűnő szem, helyezkedés, az ellenfél hibáinak villámgyors felismerése jellemzik. Igazi tehetség, a kinek azonban jó iskolára lenne szüksége. Kergetett lapdáiban nagy a forgás, ezért biztosak, de még gyengék. Hálónál is igen szépen játszik s adogatásánál az első labda erős és helyezett.

Dr. Tahy Endre szintén ungi vér. A milyen fáradhatatlan, buzgó, mindenütt jelenlevő a versenyrendezésben, olyan a játékban is. Tahy itt, Tahy ott. Mindent fog Különösen meglepő volt a hálójátóka, ebben még Lahneren is túltett.

Farkas Ernő, Rochlicz Béla, dr. Csűrös Szilárd és Szieber György és figyelemre méltók. Jövőre, lehet, már megverik e sorok íróját.

A hölgyeknél igen feltűnő a majdnem egyenlő játékmodor. Kergetett ütéseiknél csak a biztosság fokában van különbség. Feltűnő, hogy az ugrás előtt fogott labdák ütésében (halp volley) hölgyet és nem férfit láttunk legügyesebbnek. Nevét nem Írjuk ki, mert jaj ... . hogy is mondjuk? — hisz mindnyájan olyan kedvesek.

Adogatásuk is egyforma nagyjából. Fölülről lehúzott labdákat adnak. Ezeknek az az előnyük van, hogy nem lehet őket visszakergetni, mert alig ugranak, inkább végigcsusznak a földön. Legügyesebb ebben Fekésházy Margit, Ung vármegye idei hölgybajnoka. Igazi ungi mozgékonysággal játszik, nincs az a labda, a mely távolnak tűnnék föl. Ez az előnye Medreczky Márta fölött, a ki a távolabb eső labdákat föladja. Utóbbi még igy is négy és három játékot tudott nyerni az elvesztett bajnoki mérkőzésben. Papp Annus és Fekésházy Margit küzdelme is szép volt. (6—4; 8—6). Itt úgy látszott, hogy Papp Annus gyengébb fizikuma volt vereségének oka. Ugyancsak nagy volt a bajnoknak küzdelme Cornides Edittel szemben is. Itt utóbbinak training hiánya lehetett leveretésónek oka. Igen szép, haladást tettek a játékban Tomcsányi Emmy, Románecz Magit és Rózsa Relli. Dacára annak, hogy alig 1—2 éve hogy játszanak, formájuk (játékformájuk) minden tekintetben hasonló a többi hölgyekéihez. Miután lelkesedésük éppen olyan, mint az ungvári hölgyeké, fürgeségük is nem kevésbbó olyan. Hiszszük, hogy a jövő évi viszontlátásra nagy, — nagy haladásról fognak a versenyen számot adni. — Ápropos, fürgeség 1 Gondolkoztam sokáig, honnan vették az ungiak azt a feltűnő testi fürgeséget s azt a lelki frisseséget: buzgalmat, lelkesedést. Úgy vélem, hogy mindezt az ungi kenyér teszi. Európa jó részét bejártam, (ne is beszéljünk róla), Magyarországnak is minden vidéken voltam, de az ungi kenyérhez hasonlít — nem ettem.

Az ungi hölgytársaságot az ungi kenyérhez hasonlítom. Olyan jó, édes, hasonlithatatlan .... nincs jelző rá.

Éljenek az ungvári hölgyek !

(Budapest). Kéméndy Rezső.

* Személyi hirek. Lőrinczy Jenő alispán

Karlsbadből, a hol szabadságidejét töltötte, f. hó 19-ón hazaérkezett és átvette hivatalának vezetését. — Dr. Nehrebeczky György, Versec és Pancsova városok főispánja néhány nap óta Ungváron tartózkodik. — Dr. Ország Jakab városi orvos holnap hazaérkezik szabadságáról.

* Erzsébet-rend. A király nagymihályi és sztárai S\táray Máriána grófnőnek, Agnes Mária Terézia főhercegasszony udvarhölgyének az Erzsébet-rend első osztályát adományozta.

* A hadsereg köréből. A király Péter Fér- dinánd főherceg, ezredest, a 66. sz. gyalogezred ezredtulajdonosává kinevezte, Seefranz Antal altábornagy, hadosztályparancsnoknak a Lipót-rend lovagkeresztjét, Waczulik Antal és Tilczer János 65-ik gyalogezredbeli I. osztályú századosoknak a katonai érdemkeresztet adományozta. A kitüntetett két százados ezelőtt Ungváron is szolgált. — Minkus Károly 66. gyalogezredbeli hadnagy főhadnagygyá neveztetett ki.

* Nemzeti ünnepek. A héten két nemzeti ünnepnapot hirdettek a nemzeti lobogók óz a kivilágított ablakok. Aug. 18-án, a király születésnapjának évfordulóján a templomokban ünnepi isteni tiszteleteket tartottak. A r. kath. templomban Benkő József főesperes segédlettel misét mondott, a melyen megjelentek a polgári hatóságok fejei, valamint a közös hadsereg és honvédség egész tisztikara. A különböző testületek élén ott láttuk gróf Sztáray Gábor főispánt, Rónay Antal min. tanácsos, főerdőtanácsost, Fincicky Mihály polgármestert, Tábor Péter pónzügyigazgatót, Úsz Antal határszéli rendőrkapitányt és másokat. A mise végén a nemzet imádságának, a Himnusznak a hangjai felhangzottak, a melyeket állva hallgattak végig a jelenlevők. Az ünnep előestéjén a katonai zene-