Ung, 1908. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)
1908-08-15 / 33. szám
6 oldal. TT IST <333. szám. ják, a székház restaurálási munkálatára vonatkozó szerződéseket jóváhagyták, a kisvárdai szolgabiróság céljaira Kerekes Józseftől telket vásároltak, Lövey Elek főszolgabírónak betegségéből kórt nyugdíjazását kimondották, Nyíregyháza város által vasútépítésre megszavazott 70.000 koronás hozzájárulását jóváhagyták. — A felső szabolcsi Tiszai szabályozó társulat előterjesztésére a földmivelésügyi miniszter gróf Vay Gábor miniszteri biztosi kiküldetését 2 évre meghosszabitotta. — Hat millió egy birtokért. Beszkid Antal az eperjesi g. kath. püspökség jószág- igazgatója a Wahrmann René szabolcsmegyei birtokára, a mely körülbelül 10 községre terjed ki, egy évi időtartamra opciót kapott hat millió korona vételár mellett. Beszkid Antal a birtokot parcellázni akarja s ha az egy év leforgása alatt sikerül, — egy év múltán a birtokot megveszi. Irodalom. CSARNOK. Emlékezzünk Régiekről. — Ungvármegye főispánjai és tisztviselői a legrégibb kortól 1867-ig. (Folytatás.) Közli Gálocsy Zoltán. (6.) — Méhészeti költemény. Poéták I Hangoljátok lantotok húrját és döngicséljetek. Egy uj költészeti iránynak, a jövő zenéjének vetette meg alapját Pataki Béla nevű méhész szakiró, mely testet öltött lelketek húrjainak szakirányú pengését aranynyal fogja megvásárolni. Nincs költői nyomor, vége minden poezisnak! írni fogtok a műtrágyázásról, baromfitenyésztésről, sertéshizlalásról érzel., es, hangulatos ódákat és elégiákat és a mi fő, lesz pénz . . . csengő arany. Pár nappal ezelőtt kaptunk a nevezett méhésztől, a „Méhészeti Szemle“ szerkesztőjétől egy felhívást, melyben pályázatot hirdet egy méhészeti tárgyú költeményre. A pályázó költeményt augusztus hó 31-ig kell Nagybányára beküldeni. A pályadij egy 20 koronás arany. — Uj tankönyvek. Deák Gyula igazgató és dementis Zsigmond pozsonyi tanár két uj tankönyvet írtak. Az egyik tankönyv földrajz a polgári leányisko- i Iák I. osztálya számára, a másik szintén földrajz a polgári fiúiskolák I. osztálya részére. A leányiskolái földrajz a földrajzi alapfogalmakat és Magyarország ismertetését foglalja magában, a fiúiskolái földrajz pedig ezeken kívül még Ausztria, valamint Bosznia és Hercegovina leírását is. Tekintettel arra a viszonyra, a mely az egyik szerző és lapunk közt fennáll, a könyvek részletesebb ismertetésébe nem bocsátkozhatunk, csupán annyit említünk még fel, hogy a tankönyveket Lampel budapesti cég díszes kiállításban adta ki és hogy a hivatalos bírálat alapján a kultusz- miniszter engedélyezte azokat, minek következtében a most kezdődő iskolai évben számos intézetbe bevezetik az uj könyveket. — Magyarázatok és tanácsok az uj végrehajtási törvényhez. Igen hasznos füzetet irt ezen a címen dr. Sándor Jenő ügyvéd, a ki a száraz paragrafusokat úgy magyarázza, hogy azokat a legegyszerűbb ember is megérti. A füzet ára 30 f. Ajánljuk megvételre. Kapható Balázs Soma könyvkereskedésében. Közgazdaság. Felhívás. Az Ungvármegyei Gazdasági Egyesület értesíti a gazdaközönséget, hogy folyó évi szeptember hóban 5 százalékos kamat mellett, 3 évi részletfizetésre, nagyobb mennyiségű pinzgaui tehenet és üszőt fog a gazdák között "kiosztani. Ennek alapján felhívjuk mindazokat, kik az egyesülettől vásárlandó pinzgaui tehenek és üszők vételére jelentkeztek, vagy előjegyeztették magukat, hogy 8 nap alatt jelentsék be az Ungvár- meg.vei Gazdasági Egyesületnek (Ungvár, vármegye- háza), miszerint hajlandók-e átvenni most is a teheneket vagy üszőket? Mert ha nem válaszolnak, akkor törölni fogjuk a vevők sorából. Ungvár, 1908. évi augusztus hó 11-én Csuha István, g. e. ügyv. alelnök. Nitsmann Jenő g. e. titkár. A szövetkezetek kölcsönei. Figyelemreméltó határozatot hozott a budapesti ítélőtábla tanácsa egy szövetkezeti igazgató ügyében, a ki ellen egyik ügyfele tett feljelentést. A határozat élénken mutatja, hogy az érvényben levő uzsoratörvény alapján is üldözhetők azok a visszaélések, melyeket egyes szövetkezetek, alapszabályaikra támaszkodva elkövettek. A tábla vádtanácsa a szóban forgó határozatban vád alá helyezte a szövetkezeti igazgatót, mert a sértett kölcsönének folyósításánál az alapszabályok értelmében oly levonásokat eszközölt, hogy kölcsöne után tulajdonképen a törvényes kamatot messze meghaladó összeget kellett fizetnie. A tábla határozata azt a fontos elvi kijelentést tartalmazza, hogy a szövetkezet alapszabályai nem akadályozhatják meg a bűnvádi eljárás megindítását;, ha az alapszabályok értelmében felszámított összegek a törvényes kamat mennyiségét meghaladják s egyéb föltételek is feníorognak. A szóban forgó kölcsönügyeknél, a mely az érdekes bírósági határozatra alkalmat nyújtott, a kölcsönvevő háromezer koronás váltót adott az intézetnek, a melyből a legváltozatosabb címeken történő levonások után ennek fejében 2200 koronát kapott, mely merész levonások a későbbi prolongálásoknál megismétlődtek. Administrátorokkal ugyan már a XVIII. század második felétől kezdve találkozunk, de ezek csak az örökös főispánok helyettesei voltak s az ő nevökben habár függetlenül is, de nem külön hatalmi körrel kormányoztak. Különösebb hatalommal csak nagyon kivételes esetekben voltak felruházva. (Folytatása következik.) T | r | r I szabadalmazása vagy QI ÓI 111 Q Ilii1/ értékesítése előtt úgy (llflllllflll V UIV Magyarországon, mint • bármely külföldi állam2;,T; „Szabadalmi Újság“ SoSSÍSn, VII., Erzsébet-körut 26. szám. 2884,4—20 Kérje a „Szabadalmi Újság“ ingyen mutatványszámát. A főispánokról kell még röviden megemlékezni. Főispánja — illetve az Árpádok korában ispánja — minden megyének volt. Kivételt képezett Pest-Pilis vármegye, melynek főispánjául maga a király tekintetett, ki magát ebbeli teendőiben a nádor áltál helyettesítette és ezen helyettesítésen alapult és öröklődött meg a nádor Pest-Pilis megyei íőispánsága, mely egész 1848-ig állandó maradt. Hogy pedig Pest-Pilis megye főispánjául a király is csakugyan magát tekintette, ékesen bizonyítja, hogy Mátyás király 1467-ben az említett megye gyűlésén személyesen elnökölt. Hogy a főispáni állás mily előkelő méltóságnak tekintetett, abból is kitetszik, hogy Mária özvegy királyné királyi címeinek felsorolása mellett magát egyúttal Mosony megye főispánjának is Írja. Továbbá, hogy Zsigmond király uralkodása alatt Dabissa Bosnyák király egyszersmind Somogymegye főispánja is volt. 1641—1666-ig III. Ferdinánd király Mosonymegyében a főispáni jogokat maga gyakorolta. Eleinte több vármegye is bízatott egy főispánra, de már az 1498. évi 44. t.-c. minden megye élére külön főispánt rendel állítani, de ezen rendelkezés gyakorlatilag nem lépett életbe, mert még a XVIII. században is találunk több esetet, midőn több vármegye íőispánsága összpontosult egy egyén kezébe. Nagy Lajos idejében gyakori példa van arra is, hogy egy megyének két főispánja volt. 1346-tól 1378-ig terjedő időközben 14 esetben állott egy megye két főispán kormánya alatt. 1373-ban Ung megyének is két főispánja volt, Laczkíi Miklós és Pál, 1458-ban Drugeth István és Bertalan, sőt később 1603—1620-ig szintén két főispánunk volt egyszerre, gróf Drugeth Bálint és György, de hogy az ily társ főispánok a megye kormányzása tekintetében egymással mily jogviszonyban állottak — ez ideig felderítve nincs. Az örökös főispánságok intézménye az Árpád királyok korába nyúlik vissza, mig az aranybulla azt be nem szüntette, de már Zsigmond király ismét elkezdette a íőispánságoknak egyes családok részére öröklési jogon adományozását s később oly mérvet öltött ezen szokás, hogy a XVII. század végén 9 főpapnak és 16 családnak volt örökös íőispánsága. Az örökös főispánságok rendszeréből azon sajátságos jogszokás fejlődött ki, hogy az illető kiskorúsága idejében a főispáni teendőket a gyám végezte s ha a gyám az anya volt, vezethette ő is az ügyeket s meg is történt, hogy a közgyűlésen nők elnököltek. Ez azomban valószínűleg csak a főispáni teendők gy ak orolhatásának jogát akarta dokumentálni. Asszonyfőispánja volt az örökösödési jog alapján Árva megyének 1621—1626-ig gróf Thurzó Györgyné Czobor Erzsébet, a ki Imre nevű fiának 1621-ben elhalálozása után Árva vára birtokában maradván, egyúttal a megye főispánjává is ki lett nevezve se tisztet haláláig viselte. Halála után az árvái főispánságot leányai viselték, de a hivatalos teendőket a jószágkormányzó látta el. Ungmegyének gróf Drugeth György halála után 1662-ben özvegye galantai Eszterházy Mária grófnő ült a főispáni székbe s azt 1678-ig töltötte be, a teendőket azomban a praefectusa végezte. Sarosmegyének II. Rákóczy Ferenc kiskorúsága idején anyja Zrínyi Ilona volt helyettes főispán, ki a közgyűlésen egyszer elnökölt is, de a megye kormányzatát tényleg Kazinczy Péter vezette. Főispán eleinte csak világi személy lehetett, kivételt képezett az esztergomi érsek, a ki már a XII. század óta Esztergom megye örökös, főispánja volt s ezen előjogát egész 1870-ig megtartotta. Még Róbert Károly idejében kivételesen viselte a főispáni tisztet a veszprémi püspök, de többé egész a XVII. századig ennek nyomát nem találjuk. A főispán tartozott hivatalos esküt tenni. Eleinte közvetlenül a király kezébe, később az 1552 és 1553. évi törvények értelmében a vármegye közgyűlésében is letehette, mig legújabban már kizárólagosan a vármegye beiktató gyűlésén köteles az esküt letenni. Az 1504. évi 2. t.-c. az esküt tenni vonakodó főispánokat állásaiktól azonnal megfosztatni rendelte. A midőn a XIX. század első felében, főként negyvenes éveiben, a vármegyék az akkori reakcionárius kormányzat helyébe szabadelvű kormányt kívántak létesíteni s általában a szabadság eszméje már előre vetette sugarait — a kormánynak elhatározott szándéka volt a megyékben a liberális eszmék terjedését megakadályozni s az ellenzéket megtörni, mely célra a főispánokat akarta felhasználni. De minthogy a főispánok legnagyobb része szintén a liberális eszmék hive volt, az ellenzék megtörésére hajlandóságot nem mutattak s a kormány céljának eszközül szolgálni nem akartak, — a kormány a neki alkalmatlan főispánok félre- tétele mellett más kormány-közegekkel, a főispánok helyébe kirendelt administratorokkal tett kísérletet. így jött létre az „administratort“ intézmény, melyet sem a magyar alkotmány, sem pedig törvényeink egyáltalában nem ismernek. Az administratori intézmény kizárólagosan a király személyes felségjogára támaszkodva lett létesítve, a megyék tiltakoztak is ellene, s nem ösmerték el törvényesnek, sőt ebben az alkotmány ellen irányított merényletet láttak. Nem is ért el a kormány semmit, mert már ekkor a szabadelvű eszmék annyira áthatották a nemzet minden rétegét, hogy az 1847. évi országgyűlésen a kormánypárt kisebbségben maradván, az uj szellem megnyilatkozása az administrá- tori intézmény megszüntetését vonta maga után. Anyakönyvi hivatalból. Hivatalos óra: d. e. 9—12, d. u. 3—5. Házasságkötés minden nap, kivéve vasárnap és ünnepnap délutánját. Népmozgalmi kimutatás : augusztus 8-tól — 14-ig. Születtek: Leizerovics Jakab és Májer Háni leány, Olenics László és Szmolár Anna fiú, Klein Sándor és Schvarcz Cilii fiú, Wohl Mór és Friedman Frida leány, Popovics Demeter és Pindroch Mária fiú, Stark Lipót és Derkovics Háni leány, Gábor Gerg ly és Turzó Erzsébet fiú, Grosz Mór és Grün Erzsó. et leány, Bódis Ferenc és Csekme Róza leány, Moskovi :s Lipót és Jakubovics Dóra leány. Házasság: Türkis János és Kubik Emma. Halálozások: Szűcs Ferenc ev. ref, 39 éves napszámos, Bobrik János g. kath. 66 éves koldus, Koczibán Ferencné Balogh Anna g. kath. 45 éves koldus, Meiselsz Ábrahám izr. 88 éves kisbirtokos, Plachtyák János g. kath. 40 éves csizmadia, Gyurko- vics Mihályné Rácsay Apollónia ev. ref. 45 éves, Pulszky Anna g. kath. 21 éves, Buchwald Miksa izr. 47 éves üzletvezető, Puchi József r. kath. 54 éves festősegéd, Polatsek Vilmos izr. 85 éves magánzó, Weisz Májerné Engel Seindel izr. 44 éves, Auszländer Etelka izr. 1 éves gyermek. Kiadó és laptulajdonos : SZÉKELY SIMON. 1436—908. vh. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy az ungvári kir. járásbíróságnak 1908. évi V. 681/4. számú végzésével Reisman Bertalan végrehajtató részére Sirokai Viktor és neje végrehajtást szenvedők ellen 250 K tőke és jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán végrehajtást szenvedőtől lefoglalt 2162 K-ra becsült ingóságokra, az ungvári kir. járásbíróság fenti számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak felülfoglaltatók követelése erejéig is, a mennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna, végrehajtást szenvedő lakásán Ungváron, Megyeház-tér 6. sz. házban leendő megtartására határidőül 1908. évi augusztus 17. napjának délelőtti 10 órája és szükség esetén következő napjaira tűzetik ki, mikor a biróilag lefoglalt bútorok, koporsók s egyéb ingóságok a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Fe'hivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielógittetéshez tartanak jogot, a mennyiben részükre korábban foglalás eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alulírott kiküldöttnél vagy írásban beadni, vagy pedig szóval bejelenteni tartoznak. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján történt kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Ungvárt, 1908. évi augusztus hó 1. napján. 2941 Barna, kir. bírósági végrehajtó. Hirdetmény. Alólirott tömeggondnok közhírré teszi, hogy vb. Jakubovics Jónás elleni csődben leltározott 146 drb. juharfarünk Sóháton 1908. évi augusztus hó 24-én nyilvános árverésen eladatik* A vételár nyomban az árverés alkalmával fizetendő ki. Dr. Kiss László, 2938 tömeggondnok. Kerületi képviselőt keres gazdasági gépeinek árusítására a Nicholson részvénytársaság | BUDAPESTEN, VI., Váci-ut 17. szám. 2934
