Ung, 1908. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)

1908-08-09 / 32. szám

2 oldal. "CT 1ST <3­32. szám. A bozosi-utcai háztulajdonosok felének kíván­ságára megépült ott is az aszfaltjárda. Az aszfaltot nem kivánó háziurak egész elcsüggedve vették tudomásul a képviselőtestület ez ügybeni hatá­rozatát, sőt meg is akarták azt felebbezni, tekintettel szűkös anyagi viszonyaikra. De a felebbezést nem adták be. Oka pedig, hogy már augusztus hó 1-én tudomást vettek arról, hogy az aszfaltpártoló háziurak az aszfaltjárda óimén 30—40 °/o-al felemelték a lakbéreket, s a szegény lakók a nagy lakáshiányra való tekintettel beletörődtek sorsukba. Követték a példát s hasonlókóp cselekedtek. Most tehát van már miből a bozosi-utcai házi­uraknak az aszfaltjárdát fizetni, sőt az aszfalt révén még elég csinos feleslegük is marad. íme, ismét egy bizonyítók, hogy összetartásban rejlik az erő 1 * A városi rendőrséget Sumakoff, a hires Dsiu- Dsitcu-mester tanítja most különböző kézügyességre, jól mondva olyan mesterfogásokra, melyekkel az enge- detlenkedő vagy ellentálló egyént bárányszelidségre lehet kényszeríteni. A tanítás a városháza nagytermében történik. Egyik tanítási óra után találkozom az egyik tanit- ványnyal s kérdem tőle : no, hogy megy az elsajátítás. — Uram, hisz az valóságos kínzás, a mit velünk az a muszka cselekszik. És ha még valami hasznunk volna belőle! Hisz mindenki tudja, hogy nálunk a rendőrség folyton változik, két-három óv óta szolgáló rendőr alig van köztünk. Ezek a folyton változó ele­mek fiatalabbak lévén mint mi, könnyen elsajátítják a fogásokat s aztán egy-kettőre hírmondó se marad be­lőlük a városházán. Kiviszik a dsiu-dsitcut társaik körébe, azokat is betanítják, hogyan lehet az embert ártalmatlanná tenni s egyszer csak azon veszszük majd észre magunkat, hogy nem mi fogjuk meg az ellent- állót, hanem ő dsiu-dsitcus be nekünk. És erre költik a város pénzéti Én azt hiszem, az öreg rendőr mondásában sok az igazság ! * A rendőrkapitány a napokban elitéit egy bé­kés ungvári polgárt, a ki nagy adója alapján megyei virilista is, — egy napi fogházra, mert kocsisa állí­tólag a megengedettnél gyorsabban hajtott. Ez ítéletet az illető megfelebbezte, az ügy tehát a másodfokú hatóság elé kerül, a hol a kihágási tör­vény 120. §-ának második bekezdését bizonyára helye­sen fogják értelmezni, azaz, hogy a gazda csak az esetben büntethető, ha kocsisának ezen kihágá­sát észreveszi és annak a sebes hajtást meg nem tiltja. Nem is azért szólalok tel, mintha a megbüntetet- tet védeni akarnám. Nyilvánosan csak azért tárgyalom ez esetet, hogy bizonyítékát adjam ezzel is annak, milyen felületesen dolgoznak nálunk a rendőrségen. * Az „Egyesült magyar hajlított fabutorgyár r. t.“, mely az ungvári bútorgyárat is megszerezte tulajdo­nául, Ungváron fourniergyárat akar létesíteni, de csakis úgy, ha a város megszerzi saját költségén a szüksé­ges telket s emellett még felmenti a községi adófizetés kötelezettsége alól is. Abban a véleményben vagyok, hogy a városnak nem lóvén elajándékozni való telke s nagy lóvén a pótadója, a kérelmet aligha fogja teljesíteni. De hát miért is teljesítse? Mert vagy megvan annak a fourniergyár létesítésének a szükséges elő­feltétele Ungváron, vagy nincs. Itt egy köhögési roham félbeszakította a méltó- ságos ur beszédét s az a köhögés mindig erősebb, kínosabb lett. De Giziké már nem hallotta. Örömmel, kipirult arccal szökdécselt be a hálószobájába, abba a fehér szentélybe, a mit férfi szem még nem érintett, a hová csak lopva jár a képzelet és imádkozni a vágyakozás. Giziké hirtelen magára kapta a könnyű nyári be­lépőt s a mily gyorsan jött, úgy akart távozni, mikor tekintete rá esett az ágya melletti aranyozott, maha­góni fából faragott kis asztalkára, azon feküdt egy kék könyv. Kék bársony a táblája, aranyból kivert címer rajta, fehér velúr a papírja, s fekete betűkkel van írva belé egy fiatal leány minden gondolata, szive vágyódása, lelke óhajtása, szóval ez a kicsi jószág az állandóság színébe burkolva volt az ő egész világa. Oda lépett hozzá, ajkához emelte és rálehelte csókját, azt a szűzi lehelletet, melynek perzselő hevét még nem érezte más, csak a papa, mama, meg az a kicsi könyv. Felnyitotta, aztán írni kezdett ott, a hol elhagyta, szapora betűkkel, görbe sorokkal. Február 12-én este 10 órakor. Nincs a világon aranyosabb papája sekinek, mint nekem. Szegény papa beteg és mégis elenged a bálba, nem akarja megrontani az ő kicsi leánya nagy örömét. Ez az első bálom, ma leszek nagy leány, én leszek a legszebb, én táncolok legtöbbet és a papa oly jó, hogy ki sem mondhatom. Pá édes kis naplóm, majd ha hazajövök, elmesélem neked, hogy mulattam. Aztán felszökött, fürgén, ruganyos lépéssel, pi­Ha megvan, akkor úgyis létesül, ha pedig nincs, — a város ingyen-telke úgy sem fogja az üzemet életképessé tenni. Igazán csodálatos, hogy még a Wieni nagy ban­kok is Ungvár szegénységéből akar gazdagodni! * Községi takarékpénztár alapításáról beszélgetnek a városházán. Ugyan minek esik szó ilyenről, mikor azzal sem tudnak takarékosan gazdálkodni, a mi már meg van I rn. VARMEGYEI ÜGYEK. A közigazgatási bizottság ülése. A vármegye közigazgatási bizottsága e havi ülését 11-ón d. e. 10 órakor tartja meg. A csendőrök és a gyermekvédelem Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter valamennyi csendőrkerületi pa­rancsnoksághoz a következő körrendeletét intézte: Erkölcsi romlásnak kitett avagy züllésnek indult gyermekek oltalmáról az állami gyermekvédelem köré­ben 60.000—1907. szám alatt körrendeletét bocsátottam ki az összes törvényhatóságokhoz, valamennyi árva­székhez és a m. kir. állami gyermekmenhelyekhez. E körrendelettel szabályoztam a szóban levő gyermekek­nek az állami gyermekvédelem körében való oltalmát Tekintettel azonban arra, hogy az ily gyermekek éber figyelemmel kisérése nemcsak társadalmi, de közbiz­tonsági szempontból is fölötte fontos, szükségesnek tartom a parancsnokság figyelmét felhívni, hogy gon­doskodjék arról, hogy a járőrök portyázásaik alkalmá­val éber figyelemmel legyenek oly tizenöt éven aluli gyermekekre, a kik ha bűntettet, vétséget vagy kihá­gást nem is követtek el, egyébként züllésnek indultak, továbbá oly gyermekekre, kik bűntettet, vétséget vagy kihágást követtek el, de az elkövetéskor még nem halad­ták meg tizenkettedik életévüket s igy bünvád alá nem vonhatók. Ha a csendőrsóg ily gyermekekről akár közvetve, akár közvetlenül értesül, kötelessége ezt azonnal az illetékes közigazgatási hatóságnak a további intézkedések megvétele végett bejelenteni. vArosi ügyek. Közgyűlés. A képviselőtestület e hó 12-én délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A III. osztályú adó kivetése a jövő hét folyamán a következő sorrendben fog történni: F. hó 10-ón hétfőn a gőzmalom tulajdonosok és szeszgyárosok, gubások, gyapjukereskedők, gyógyszerészek, gyümölcsárusok, halkereskedők, helypénzbérlők és hentesek. 11-én ked­den: hidvámbórlők, hirdetési vállalkozók, ka apkeres- kedők, kalaposok, kantin bérlők, káposzta kereskedők, kárpitosok, kávésok, kefekötők, kavicsszállitók, kelme­kereskedők, kelmefestő, kéményseprők, kenyérsütők, kerékgyártók, kertészek, koporsókereskedők és kocsi gyártók. 12-én szerdán: korcsmárosok, kövezetvám- bérlő, kosárfonók, kovácsok és kőfaragók: 13-án csütörtökön : kőmüvesvállalkozók, könyvkereskedők és nyomdatulajdonosok, könyvkötők, kesztyűsök, kör­jegyző, köszürösök, kereskedelmi ügynökök, katona­kórházi szállító, női kalap kereskedők, kötélverők, lakatosok és likörgyárosok. 14-én pénteken : lisztkereskedők, magántanitók, marhakereskedők, mészá­rosok, mészkereskedők, mózeskalácsosok, mosóintézel­hegő kebellel sietett ki a mennyországból, a siralom völgyébe. Az történt ugyanis, hogy mig Giziké naplóját megirta, a móltóságos ur egy nagyot talált csuklani, de oly nagyot, hogy a lélek abban a minutában elröpült belőle oda, a hol párducos, kacagányos ősei már szá­zadok óta várják a monoklis utódokat. A hogy Giziké megtudta, mi történt, fekete lett előtte a kékbe burkolt szoba, megtántorodott. A gondos mama, a ki e ször­nyű pillanatban is csak roskadozó kis leányát látta, gyöngéden átkarolta és visszavezette szobájába. A magára maradt Giziké előtt sötét lett a világ, sötét szobájának fehér tapétája, a duzzadó csipkével borított fehér ágy függönyeit összetartó kacagó ámor- kák mind-mind sírni kezdtek, addig-addig sírtak, a mig Gizikéből is kitört az elfojtott görcsös zokogás. Lehaj­totta fejét patyolat karjára s meg-megrándult harmatos teste. Patak folyt az arcán s a mint felszáritá csipke- kendőjével, ráesett a szeme kicsiny naplójára, a miben idáig csak öröm és boldogság volt Írva. Még reszke­tett lelke, fázósan burkolta be magát köpenyébe, fel­szaladt a hideg szivéből agyába s azt a gondolatot, mely ott volt elrejtve lelkének mélyében, a kínos ver­gődés napvilágra hozta. Kezébe vette a tollat s a könnytől ázott fehér papirosra otromba betűkkel, resz­kető kézzel leírta gondolatát s belelehelte a leirt gon­dolatba egész leányleikét . . . Én édes Istenem — ezt irta Giziké — van-e boldogtalanabb lány ezen a világon, mint ón, hogy éppen ma kellett a papának meghalnia! . . . tulajdonosok, muszkahal kereskedők, mérlegbérlők, ócskások, optikusok és órások. 15-én ünnep lóvén, nem lesz tárgyalás. HÍREK. Tájékoztató. Auflr. 11. A közigazgatási bizottság ülése d. e. 10 órakor. Au ff. IS—30. A Tennisz-Egyesület versenye. Augr. 36. Tisztújító közgyűlés a városnál d. e. 10 órakor. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára zárva van. A népkönyvtár julius—augusztusban zárva. Tanács. Irta Endrődi Sándor. Tanácsot kérsz ettől, attól, S az is, ez is ad neked, Az eredmény mégis az, hogy Egyiket se követed. Én is adok egy tanácsot, Oly világos mint a nap, — Ne másoknál keresgéld és Megtalálod — magadat. A nő az apróhirdetésben. Távol van e cikkecskétől, hogy az amúgy is so­kat vitatott női kérdésben valami véleményt mondjon. A mi a megírására késztetett bennünket, az egy vélet­lenül felötlött, de fölöttébb érdekes analógia volt. A téma első fele egy napi lap apró hirdetéseiből való s szól körülbelül a következőképen: — fiatal csinos leány — ötvenezer korona hozománynyal — férjhez óhajt menni. — Közelebbi feltételek nincsenek. A másik felét egy — éppen kezünkbe került — históriakönyv szolgáltatta. A pogány magyarok törté­netét lapozgatva, véletlenül az a rész ötlött fel, a me­lyik a házasságukat Írja le. Közelebbről véve, az van elmondva benne, hogy őseinknél a leányt a vőlegény­nek (vevő legény) meg kellett vennie szüleitől, vált­ságdíjul rendesen tizenhét tinót fizettek. Tulajdonképpen mind a két dolog ismert volt előttünk. Olyan apró hirdetést, mint a fentebbi, nem egyet olvastunk. Hogy őseinknek az említett szokásuk megvolt, azt is tudtuk. Ilyen egyszerre azonban e két dolog nem fordult meg agyunkban. Mi sem természe­tesebb, minthogy mint minden gondolat — asszociáció, úgy a jelen esetben való is képzet-összevetéssel járt. Lássuk a hasonlóságokat s lássuk a különbségeket! íme: Az asszony tiz évszázadai ezelőtt is portéka volt, — most is az. Punktum. Hasonlatosságnak elég sovány hasonlatosság, valamit azonban mégis ér. Ha többet nem, annyit legalább, hogy az analógia nincsen ana­lógia nélkül! Különbségek azonban vannak. . . Például: Az asszony régen olyan portéka volt, a kit kerestek; ma olyan, a kit kínálnak. Ez kétség kívül erkölcsi árfolyam-értékcsökkenést képvisel. Az asszonyért régen tizenhét tinót fizettek, most ötvenezer koronát — ötszáz tinót — fizetnek, csak elvegyék. Plusz tizenhétről a mínusz ötszázba — erre az anyagi árfolyamcsökkenésre aligha lehet találni kifejezést. További különbségeket szükségtelen felhozni. Azt hiszszük, kivétel nélkül e két rubrikába sorozhatók: az erkölcsi és anyagi árfolyam veszteség rubrikájába. Azt, a mit mindnyájából megállapitnánk, ezekből is eléggé világos: a visszafelé haladás. Természetes, hogy ilyen dologban mindkét fél a másikat okolja. Mi férfiak azt mondjuk, hogy fogy­tán van a nőiesség. A nők felelnek, hogy veszendőben a férfiúi erény. Nem kutatjuk, hogy melyik fél részén az igazság. Annyi azonban szent igaz, hogy arra a magát hirdető hölgyre nézve a nőiesség olyan valami, a mit a filozófiai műnyelv disparat fogalomnak nevez. Ke­vesebb közük van egymáshoz, mint Bodónó beszédé­nek a bor árához. . . ____ * Felségsegély. Őfelsége Alsódomonya tüzká- rosultjai részére 1500 K segélyt adományozott. * Esküvők. Dr. Russay Andor rakamazi kör­orvos augusztus 8-án esküdött örök hűséget Szobrán- con iványi Fekete István szobránci körjegyző és neje Bálint Mariska leányának: Jolánkának. Beck Jenő m. kir. állatorvos Linner Erzsiké szobránci tanítónővel f. hó 4-ón esküdött meg. Halasi Lajos szobránci s.-jegyző e hó 6-án es­küdött örök hűséget iványi Fekete Margitnak. * A VIII. katholikus nagygyűlés. Az Orszá­gos Katholikus Szövetség, mint a katholikus nagygyű­lés rendezője, értesíti a katholikus közönséget, hogy a VIII. katholikus nagygyűlést szept. 13., 14. és 15. napjain Budapesten tartja meg. A nyilvános és disz- ülések székhelye a városligeti Iparcsarnokban lesz Az Országos Katholikus Szövetség cime: Budapest, IV. kér., Ferenciek-tere 7. A nagygyűlés kiegészítésére szolgál a városligeti Műcsarnokban rendezendő egy­házi müipari kiállítás. “““ -------------------“’««■■■■■■Ml Tüdőbetegségek, hárulok, szamár­* f köhögés, skrofulozis, influenza 7?nnhrf* ■ w M j Wjg ellen számtalan tanár és orvos által * naponta ajánlva. M I FI ÍSásifuínx é. . testsúlyt meeszQn- Minthogy értéktelen utánzatokat la kínálnak, kérjen mindenkor orv(rtl keletre . eyóeyrcertárafc. Emeli w étvágyat is a testsúlyt -megsxQn- „Roche“ eredeti csomagolást. . „„„„„tini immn* ■ te ti a IcOhOgést, váladékot, éjjeli Itzadást ______________ baa ~ An Ovegenklut 4.- korona. ■ F. Hoffmann-Ls Röche & Co. Basel (Svájc)

Next

/
Thumbnails
Contents