Ung, 1908. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)

1908-07-26 / 30. szám

4. oldal.

UNG30. szám.

míg végre az 1869. évi IV. t.-cikk a megyei törvényszékek államosítását elrendelvén, a megye törvénykezési joga megszűnt.

Az önálló jogszolgáltatás mellett a megyék a hadi ügyek és állami pénzügyek kezelése körül is kezdenek tevékenységet kifejteni. Midőn Zsigmond király alatt a nemesek személyes katonáskodásán kivül, a nemesek külön katonaállitási kötelezettsége lép életbe, a nemesek jobbágyainak összeírása vált szükségessé, minek foganatosításával a megye bízatott meg. Számos okmányokon kivül bizonyítja ezt Zsigmond királynak 1399. évben Ung megyéhez intézett rendelete, melyben meghagyja, hogy „a szolgabirák az összes hadköteles egyéneket írják össze s a lajstromot a megye hozzá terjessze fel.*

Az igv életbe léptetett katonáskodási rendszerrel egyidejűleg koletkezik a hadi adó, melynek kivetése és beszedése a királyi adórovókra (adószedők) volt ugyan bízva, de ezek mellé a megye bizalmi embereket volt köteles rendelni s egyúttal tartozott működésüket ellenőrizni. A királyi adószedők intézménye a XVI. század vége felé megszűnvén, úgy az adó kivetése mint beszedése a megyék önálló hatáskörébe utaltatott.

A XIV. század végén s a XV. és XVI. század folyamán a megyék már a törvényhozó hatalomnak is részeseivé válnak. 1385-től 1495-ig az országgyűlésre a nemesség már nem mindenkor hivatik meg személyesen, hanem csak megyénként küldött 2—3 követ által képviseltethették magokat. Az 1495. évi 26. t.-c. ugyan a nemeseket ismét a személyes megjelenésre kötelezi, de már állandó gyakorlattá többé nem válik, 1608-tól kezdve pedig már kivétel nélkül a megye gyűlésén választott követek által folytak be a törvény- hozásba. Az országgyűlési követeket a megyéknek utasítással kellett ellátniok, a mi az 1478. és 1545. évi meghívókban is határozottan ki van fejezve, mert ellenkező esetben a követek az országgyűlésen a szavazást megtagadhatták.

A megye alkotmányjogi jelentősége azomban ott csúcsosodik ki, hogy az ősi magyar jogra és törvényes szokásokra, főképen az aranybullára támaszkodva, mely szerint az ország minden lakója csak törvényes alapon ! nyugvó királyi rendeletnek tartozik engedelmeskedni, — a megyék kezdették feladatuknak, joguknak, sőt ! mulaszthatlan kötelességüknek tekinteni az alkotmányt és a nemzet ősi jogait, szokásait sértő kormányi és királyi rendeletek végrehajtásának megakadályozását. Ezen jogoknak törvénybe foglalása a megyék legfőbb régi óhaja volt. Hosszas küzdelem után célt is értek, mert az 1545. évi 33. t.-cikk kimondotta, hogy „a királynak törvényellenes rendeletéit se az ispánok, se az alispánok ne tartsák meg." Ezen rendelkezés alapján most már a megyék a törvényellenes rendelotekkel szemben előterjesztéssel vagy felirattal kezdettek eleinte élni — nem akarván azonnal az ellenállás terére lépni, — s ha ez sikerre nem vezetett, a sérelmes rendelet végrehajtását addig halogatták, mig végre hatályon kivül helyeztetett. Azonban számos példa bizonyítja, hogy a megyék a felirat mellőzésével határozottan kijelentették, hogy a rendeletet sem végrehajtani nem fogják, sem végrehajtatni nem engedik. A vármegye ellenállási jogára helyezkedve Zemplén megye ennél is tovább ment és megtette, hogy az 1604. évi 22. t.-cikknek alkotmányellenesen becikkelyezése miatt, illetve annak megtorlása végett még az országgyűlés által megajánlott adó kivetését és beszedését is megtagadta.

(Folytatása következik.)

Közgazdaság.

A szomszédból.

(Zemplénmegye.)

Főúri bőkezűség. A sátoraljaújhelyi róm. kath. egyház kegyurnője: gr. Wallis Gyuláné szül. Somogyi Ilona grófnő, a sátoraljaújhelyi róm. kath. templom újjáépítési céljaira újabban 20,000 koronát adományozott. Egyúttal az egyháznak ajándékozta a „Némahegy korcsmát“ és állást a hozzátartozó 3—4 holdnyi területtel, mely ajándékozás legcsekélyebb számítással is

10,000 korona értéket képvisel. Ez utóbbi adományt kálvária építés céljaira tette. — Uj egyházmegyei ügyész. Az eperjesi gör. kath. egyházmegye püspöke dr. Legeza János sátoraljaújhelyi ügyvédet az eperjesi egyházmegye tb. ügyészévé kinevezte. — Munkás- házak Tokajban. Mint értesülünk, Tokaj község képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy 10—15 gazdasági munkásházat építtet. E célból a szükséges kölcsön megszerzése iránt a lépéseket megtette s ingyen telket ajánlt fel. — Leszállított húsárak. A homonnai mészárosok 24 fillérrel szállították le a hús árát. — Mauks Endre sátoraljaújhelyi m. kir. pénzügyi tanácsos, kir. pénzügyigazgató, saját kérelmére Pozsonyba helyeztetett át. — Kavarodás a végrehajtási novella körül. A Nagymihályi Takarék- pénztár Ipar és Kereskedelmi Bank Czibur Bertalan orsz. képviselő, a Nagymihályi Gazdasági Bank Részvénytársaság pedig Glück Samu elnöklete mellett tartott igazgatósági ülésében elhatározta, hogy azon váltóA Gazdasági Egyesület köréből. Az Ungvármegyei Gazdasági Egyesület értesíti a közönséget: 1. hogy a VI hadtestparancsnokság és a kassai III. honvédkerületi hadbiztossága megkiildötte az egy évi élelmi, takarmány és tüzelő anyag szükségletről szóló ajánlati hirdetményt. A részletes feltételek az egyesület irodájában (Ungvár, vármegyeháza) megtekinthetők; 2. hogy a jövő évi junius hóban Budapesten nemzetközi tej- gazdasági kongresszus lesz tartva. A kongresszus három szakcsoportra lesz osztva, úgymint: I. Törvénykezési és kormányzati intézkedések. II. Közegészségügy és állategészségügy. III. Tejgazdasági ipar. Részvételi dij 10 korona, Bejelentéseket a gazdasági egyesület elfogad ; 3. hogy a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület 50 éves fennállásának jubileuma alkalmából folyó évi szeptember hó 6-tól 10-ig Gyöngyösön mezőgazda- sági termény-, állat-, gép- és ipari kiállítást rendez;

3- hogy a m. kir. kereskedelemügyi Minisztérium a benzinmotorral dolgozó kisiparosok és kisgazdák részére szükséges adómentes motorbenzin piaci és mérsékelt eladási árát, folyó évi junius hó 10-től október hó végéig terjedő időszakra, illetőleg további intézKe- désig, métermázsánkint 16, azaz tizenhat koronában állapította meg; 5. hogy a magyarországi, ausztriai és a németbirodalmi méhészszövetség folyó évi aug. hó 8-tól 12-ig Bécs-Ujhelyben méhészeti vándor-kiálli- tást tart.

I r a r a szabadalmazása vagy

i a ra manvnv értékesítése «m« %

I QIQIIIIQIlyUlX Magyarországon, mint

• bármely külföldi államban, for- ?7QhQrlQlmi llioón^ szerkesztőségéhez dúljon a f f OZ. Cl U d U Cl M111 UJűdlJ BUDAPEST,

VII., Erzsébet-körut 26. szám. 2884,3—20

Kérje a „Szabadalmi Újság“ ingyen mutatványszámát.

CSARNOK.

Emlékezzünk Régiekről.

— Ungvármegye főispánjai és tisztviselői a legrégibb kortól 1867-ig. — Közli Gálocsy Zoltán.

(Folytatás.)

(3.)

A XVII. századtól kezdve már kezdettek külön »negyei gyűléseket (Congregatio generalis) és külön megyei törvényszéket (sedes judiciaria, sedria) tartani, mely utóbbin kizárólagosan a peres ügyek tárgyaltattak s csak kivételesen történt meg, hogy nemességek is publicáltattak, — mig az első tulajdonképeni köz- igazgatási és politikai ügyek megvitatása és elintézésének szintere volt.

Később a XVIII. században már a vármegye kebelében szervezett külön törvényszék lépett az eddigi sedriák helyébe, melynek elnöke a Il-od alispán volt,

* E rovatban közlöttekért felelősséget nem vállal a Szerk.

Válasz

a „Panasz egy napldijas ellen“ alaptalan panaszra.

Az „Ungvári Közlöny“ 29. számában megnevezett négy, helytelenül hentes iparosoknak nevezett ungvári polgár megbizásából-e, vagy önkéntes felajánlásból, magát meg nem nevezett közpanaszos urnák panasza alaptalan, mert én a nevezeti időben d. u. 5 és fél óráig szolgáltam ki a közönséget sertés jártatokkal, de midőn láttam, hogy azon időn túl is jelentkeznek felek, felálltam és kijelentettem, hogy tovább ma nem dolgozom, mivel fáradt vagyok, s nem mint közpanaszos állítja, hogy „nem ér rá“, s azzal nyugtattam meg a feleket, hogy másnap reggel úgy is kapnak járlatot, ott a vásártéren. Az igaz, egy kisé különösnek tetszik ezen eljárásom, hogy a nevezett 4 félt miért nem elégítettem ki, mivel nem nagy időbe került volna már az is, — ezt azért tettem — okulva már több esetben — mert még mindég jelentkeztek volna s engem esti 7 órán túl is ott tartanak. Már pedig ha egy hivatalnok zárt szobában és fülledt levegőben, lelkiismeretesen dolgozik napi 7—8 órán keresztül, bizony jól esik annak a hétrét görnyedt törzsét és kimerült idegzetét a szabad levegőn feliiditeni.

Tudom én azt nagyon jól, hogy a hivatal nem a hivatalnokért, de a közönségért van, de a közönségnek is bekellene látnia azt, hogy mennyit és mit kívánhat a hivatalnoktól, mert az is furcsa kívánság — mit

adósait, a kiknek adóssága jelzálogilag biztosítva nincs, felhívja az iránt, hogy adósságaikat vagy fizessék ki rövid idő leforgása alatt, vagy pedig nyújtsanak jel- zálogi biztosítást, mert elleneseiben kénytelenek lesznek ezen követeléseket per utján behajtani. A két pénzintézet eme állásfoglalása, különösen a falvak népe között, óriási konsternációt keltett. — Leégett körjegyzőség. A homonnaolykai körjegyzői hivatal helyiségét m. hó 27-én tűzvész pusztította el. Még pedig olyan alaposan, hogy egyetlen darab hivatalos iratot vagy adófőkönyvet sem sikerült megmenteni a romboló elem elől. — Egy millió koronás kölcsön. Sátoraljaújhely képviselőtestülete e hó 20-án tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a vízvezeték kibővítésére, a csatornázás létesítésére, a polgári fiúiskola céljaira, a városi szabályozási terv elkészítésére, belső vízvezetéki munkálatokra és a szegényház építésére egy millió koronás kölcsönt fog felvenni. — Lelőtt rabló. Valósággal rettegett alakja volt Tolcsva községnek Fridrik János 21 éves suhanc, a kit folytonos garázdálkodásáért II. Rinaldónak nevezett el a község lakossága. Fridrik János csak múlt hó 20-án került ki az újhelyi fogházból, de nyugtalan vére újabb betörésre ösztökélte, melyért ezúttal azonban életével fizetett. E hó 1-én éjjel Grosz László szőlőbirtokos borházát akarta ugyanis feltörni, de vesztére, mert az ott alvó Brezovszky István vincellér figyelmessé lett a zajra és mert többszöri felszólításra sem akart a betörő távozni, kilőtt az ablakon és Fridrik, — a kit halántékon ért a golyó — szörnyet halt.

(Beregmegye.)

Uj íőgondnok. A boregei ref. egyház főgondnoki állására Deadott szavazatokat szerdán bontották föl. A győztes Várady Gyula Munkács város t. ügyésze lett, a ki két szavazattal kapott többet, mint ellenjelöltje, Szabó Albert kir. tanácsos. — A beregszászi törvényszéki palota építését az igazságügyminiszter döntése alapján Kopasz János és társa vállalkozók nyerték el 640012 korona 49 fillér árban. Az épületnek f. évi november l-éig tető alá kell kerülni. — A munkács-beregliövesdi vasút ügyének előkészítésére kiküldött bizottság Munkácson a városházán értekezletet tartott. A traszirozáshoz szükséges 5000 kor.-t a bizottsági tagok önkéntes hozzájárulásukkal biztosították s igy az előmunkálatok e hó végén megkezdhetők lesznek.

(Ugocsamegye,)

Ugocsamegye kilcerekitése. Ugocsamegye törvényhatósági bizottsága elhatározta, hogy feliratot intéz a kormányhoz a vármegye kikerekitóse tárgyában. Kíván magához csatoltatni Szatmármegyéből 13 községet, Beregből 2-őt, Máramarosból a dolhai, huszti és ökörmezői járásokat. így lenne Ugocsának 6 járása 175000 lakossal. Ugrón Gábor főispán megígérte, hogy a megye ezen akcióját teljes erejéből támogatni fogja. — A nagyszőllősi Perényi közkórház nagy óbb itása. A Perényi kórház bizottsága azon fáradozik, hogy a kor s a szükséglet fejlődő igényeihez képest, a Perényi közkórház sebészeti pavilioncal bővüljön.

Nyilttér*.

titkos rendőr, a kik igen sok egyént hallgattak ki s s azok borzasztó leleplezéseket tettek olyanokról, a kik f pénzt szedtek tőlük stb. Legközelebb ismét folytatják i ez irányban az adatgyűjtést és akkor szenzációs letar- i tóztatások lesznek. <

* Ösztöndíj iparossegédeknek. A kassai ke- 1 reskedelmi és iparkamra közhírré teszi, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter egy 600 koronás iparos , ösztöndíjat rendszeresített oly célból, hogy ezen ösztön- ! dij segítségével önálló fiatal iparosok, illetőleg ipa- ( ros-segédek a külföld ipari viszonyait tanulmányozzák, ’ és az ott tapasztaltakat itthon értékesítsék. A pályázati J folyamodványokat f. évi julius hó Sl-ig a kassai ka- * marai elnökséghez kell beterjeszteni. A pályázati kérvénybe: 1. a folyamodónak lakhelye, 2. foglalkozása, 1

3. családi és vagyoni viszonyai, 4. előképzettsége (is- 1 kólái és más bizonyítványokkal igazolandó), 5. nyelv- ismeretei, 6, erkölcsi magaviseleté (hatósági, községi, 1 vagy ipartestületi bizonyitványnyal igazolandó), 7. kitüntetései, 8 utazásának célja, 9. az ösztöndíj elnyerése esetén teendő utazása (gyárban, ipartelepen, vagy szakiskolában szándékozik-e tanulmányait folytatni), 10. a katonai szolgálatra vonatkozó adatok részletesen megjelölendők. Kívánatos, hogy az illető kérvényében kiemelje, biztosítva van-e egy külföldi gyárban vagy műhelyben való alkalmaztatása, esetleg valamely külföldi szakiskolában való felvétele. Megjegyezzük, hogy az illetőnek kötelezettséget kell vállalnia az iránt, hogy az ösztöndíj különbeni visszafizetésének terhe alatt vissza fog térni hazájába és külföldön szerzett ismereteit itt fogja értékesíteni. Azok, a kik katonai kötelezettségüknek még nem tettek eleget, vagy az alól felmentve nincsenek, az ösztöndíjra nem számíthatnak, a kiskorúakért pedig atyjuknak, vagy gyámjuknak kell kezességet vállalnia a fenti kötelezettség betartása tekintetében. Figyelmeztetjük a pályázókat, hogy csakis jó bizonyitványnyal rendelkező folyamodók fognak figyelembe vétetni.

* Visszavándorlás. Az amerikai kedvezőtlen gazdasági viszonyok következtében a visszavándorlás még egyre tart s igen sok munkát kereső ember érkezik haza. Azok a munkaadók, a kiknek munkásokra van szükségük, forduljanak a földmivelésügyi minisztérium munkásügyi osztályához (Budapest, Országház- tér) közvetlenül levélben, táviratban vagy távbeszélőn, és közöljék, milyen munkásokra van szükségük s milyen bórföltételek mellett hány munkást volnána hajlandók alkalmazni.

* Ebzárlat. Ungvár város rendőrkapitánya a veszett ebek ujabbi garázdálkodása folytán f. évi jul. hó 18-ától kezdődőleg augusztus 26-ig ebzárlatot rendelt el.

* A háziipar és a csipkeipar meghonositása érdekében a m. kir. iparművészeti iskola fáradozik. Evégből tervbe vétetett 8—10 csipkekészitő-munka- telep létesítése. A kassai kereskedelmi és iparkamara megkereste az alispáni hivatalt azon községek neveinek közlése végett, melyekben a nép valami háziiparral foglalkozik, különös tekintettel a szövés, hímzés, zsubrikálás stb. nevű munkálatokra. Mint tudjuk, vármegyénk területén egyes uriasszonyok foglalkoznak elég sikerrel a szövészettel, igy Vinnán Mahnyik Andorne, Pályinban Szilágyi Lajosné, Csicserben László Albertné stb. Azt hisszük, hogy vármegyénk háziipari fejlődése nagy lendületet venne, ha a vezetőség és az érdekeltek minden lehetőt elkövetnének, hogy egy ilyen csipkekészitő munkatelepet vármegyénk is kapjon.

* Elveszett Harsányi Gyula névre kiállított vasúti szabadjegy, útlevél és egy intézeti igazolvány. Megtalálója szíveskedjék Honvéd-utca 28. sz. alá juttatni, hol 30 korona jutalomban részesül.

* Keresek bútorozott szobát előszobával. Cim a kiadóhivatalban.

* Ha egyik asszony „Schicht“ szarvas szappannal mos és mellette egy másik közönséges, kemény és nehezen oldódó szappannal, akkor az lesz hamarább a mosással kész, a ki „Schicht“ szappant használ. A másik is egy év múlva kész lesz, de nem a mosással, hanem a fehérneműjével, mert csak a könnyen oldódó „Schic-szappan“ kíméli a fehérneműt és tartja meg a színeket egészen újonnan.