Ung, 1908. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)
1908-12-20 / 51. szám
46. évfolyam — 51. szám. Megjelenik minden vasárnap._______Ungvár, 1908. december 20. Előfizetési feltételek: Csak na „l'iig“ lapr» jgész évre . . 8 K Negyedévre . 2 K Félévre .... 4 K Egyes szám . 20 f. Amerikába : Egész évre ... 10 K «0 „tag lármegya Hivatalos Lapjí“-tal •gyítt gész évre 12 K — Félévre ....OK Ung vármegye Hivatalos Lapja az „U n g“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. Hirdetések ágy az „Ung“, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvkereskedésébe küldendők. Nyllttér soronklnt 40 fillér A nyilttéri és hirdetési dijak előre fizetendők. Kiadóhivatali telefonszám 11. Szerkesztőség: Vármegyeház-tór l-ső szám. Tisztviselő-telep. Irta Deák Gyula. Az általános panaszok korát éljük. Panaszkodik a tisztviselő, a tanár, a tanitó, az orvos, az ügyvéd. Panaszszal van tele a levegő. A nagy drágaságra való tekintettel nem is csodálkozunk ezen. Ha igy tartanak az állapotok, akkor a panaszok tovább megmaradnak. Hiába javitják a tisztviselőknek a fizetését, még sem tudnak ezek olyan helyzetet teremteni maguknak, a mely megelégedést hozna rájuk. A fizetésjavitással járó többlet nem éri el azt a különbséget, a melyet a drágulás mutat fel. Nem marad más hátra, mint hogy a tisztviselőknek maguknak kell helyzetük javítására valami módot kitalálni. A helyzet javításának egyik eszköze, hogy minden tisztviselő törekedjék arra, hogy házat szerezzen. Erre meg is van a mód, hogy ha tömörülve tisztviselő-telepet létesítenek, a hol :edvező körülmények között kényelmes otthont szereznek a tisztviselők családjaik számára. Az ungvári tisztviselők nagyon is érzik azt a nyomasztó hatást, a melyet a magas akásbérek szülnek. A haziurak magas árakon idják ki lakásaikat. A szegény tisztviselő kényeién annyit fizetni, a mennyit csak kér a házigazda, mivel városunkban kevés a lakás, igy nincs miben válogatni. Az aztán még az elszomorító dolog, hogy a sok pénzért csak gén szegényes lakást lehet kapni. Rozoga, düledező házak apró, alacsony, kényelmetlen izobáiban húzódik meg a tisztviselő nagy családjával. Kényelemnek hire-hamva sincs. A fürdőszoba ismeretlen fogalom. Sok helyen hiányzik i folyosó vagy előszoba. Az udvarok szükek. Kertet kevés háznál találunk. így festenek az ungvári drága lakások. Panaszokkal azonban nem érünk semmit. Tettek kellenek. A helyzet javítását ne várja Felelős szerkesztő : Segédszerkesztő : BÁNÓCZY BÉLA. DEÁK GYULA. senkitől a tisztviselő, hanem teremtse meg azt önmaga. Örömmel látjuk, hogy az ungvári tisztviselők megmozdultak valahára. Él bennük az a hit, hogy összetartással megjavíthatják helyzetüket; tisztviselő-telep létesitésével ház birtokába jutnak. Nincs másról szó, mint arról, hogy az ungvári tisztviselők között mozgalom indult meg, hogy a városnak valamelyik alkalmas pontján tisztviselő-telepet létesítsenek. A mozgalom még a kezdet kezdetén van, de már is lehet látni, hogy az érdeklődés oly nagy, hogy a terv keresztül vihető s ha a lelkesedés nem magyar szalmaláng, városunk egy egészen uj, csinos részszel fog megnagyobbodni. A tisztviselő-telepet a Minaji-utca és a vasúthoz vezető ut között szándékoznak felállítani. A Minaji-utcát és a vasúti állomást egyenes úttal kötnék össze. A Minaji-utcai lakók és a telektulajdonosok messzemenő kedvezményt hajlandók nyújtani azoknak a tisztviselőknek, a kik ott házat akarnak szerezni. A teleppel sokat nyerne városunk. Sietek kijelenteni, hogy ez a terv nem áll útjában a munkásházaknak, a melyeknek ügyét mi szintén melegen felkaroljuk. A munkásházak tudvalevőleg a Galagóba vannak tervezve, már csak ezért sem történik semmiféle érdekösszeütközés. A tervezet részleteibe most nem bocsátkozom. Arra nincs is jelenleg szükség. Majd annak idején azok, a kik a mozgalom vezetői, részletesen ismertetni fogják a tervet az ügy iránti érdeklődőknek. Most csak fel akarjuk hivni a figyelmet ezen nagyszabású és nagy eredményekkel kecsegtető vállalkozásra. Értse meg a hivó szózatot mindenki, a ki anyagi ügyeit és boldogulását szivén hordja. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. Az O. M. K. E. ungi kerületének diszgyülése. — December 13. — Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés ungi kerületének diszgyülése, a melynek előkészítéséről több alkalommal irtunk, f. hó 13-án ment végbe. A gyűlésre megérkezett a várva-várt Sándor Pál, az ismert országgyűlési képviselő, az 0. M. K. E. elnöke. Vele jött dr. Katona. Sándor egyesületi titkár. A beregszászi fiókot dr. Reisman Simon és Kroo Izsó, a munkácsi fiókot Schossberger Béla képviselték. A diszgyűlós d. e. Vall órakor kezdődött a Társaskör nagytermében. A gyűlésen nem csak a város és vármegye kereskedői jelentek meg nagy számban, hanem részt vettek azon igen sokan a társadalom vezető férfiai közül is. Ott voltak: Lőrinczy Jenő alispán, Bánóczy Béla vármegyei főjegyző, Fmcicky Mihály polgármester, Hidasi Sándor kir. tanfelügyelő, Tabor Péter pénzügyigazgató, Komjáthy Gábor ref. lelkész, Kozma Gyula kir. járásbiró, Berzeviczy István rendőrkapitány, Aigner Ferenc pénzügyiga'z- gató-helyettes, Pap János áll. agyagipari szakiskolai igazgató, dr. Ország Jakab városi tiszti orvos. A gyűlést Kardos Emil, az ungi fiók elnöke nyitotta meg rövid, de tartalmas beszédben. Kijelentette, hogy Sándor Pál iránt, a ki a magyar kereskedelemnek hivatott vezére, egyhangú tisztelettel és szeretettel viseltetik az ungi fiók. „Adja az Isten — igy végezte beszédét — hogy a kereskedelem ebben az országban legyen mindig magyar, tisztességes és tudjon boldogulni.“ A helyesléssel fogadott megnyitó-beszéd után Sándor Pál tartotta meg egy óra hosszat tartó hatalmas beszédét, a melynek nagy része teljesen politikai irányú volt, igy annak bírálatába nem bocsátkozunk. Beszédének bevezetésében a következőket mondotta Sándor Pál: „Igen tisztelt Kartársaim ! Első sorban bocsánatot kell kérnem, hogy már előbb nem voltam Ungvári kartársaim között. Lehetetlenség az országban olyan szervezetet, mint az 0. M. K. E , egyszerre létrehozni és megjelenni mindazon pontokon, a melyek segélyt várnak. Én Ungvárra már régóta készülök, hogy felszólítsam önöket arra a munkára, a mely hazánk kereskedelme érdekében múlhatatlanul szükséges. Mivel azonban aktiv kereskedő, sőt aktiv politikus is vagyok, ez mindeddig meg nem történhetett, leginkább azért, mert meg vagyok győződve, hogy önökben találtam azon segítséget, a melyet méltán elvárok az 0. M. K. E. nevében. Ezek után t. Uraim áttérek azon De profundis. Irta Simonyi Sándor. Egy forró, égő, gyötrő láz után, Megszánt az Isten, s fáradt szempUlámon — Megenyhiteni fáradt testem, lelkem — Leszállt az édes, a jótékony álom És álmodtam .... Csodás, magasztos, komor volt az álmom. Mi meggyógyíthat száz sajgó sebet; Habár az álmot elfecsegni nem jó : Kicsi Verbénám, elmondom neked. Azt álmodtam . . . hogy eljött az óra, Melyben a gyötrő kinok véget érnek. Utolsót dobbant ez a fájó szív, Vad lüktetése elnémult a vérnek S én önmagamat láttam kiterítve, A hófehér-szín, egyszerű kis ágyon. Arcomra rászállt a nyugalom éje. Szárnyakat bontván fáradt szempillámon. A „halottnézők“ farizeus búval Nem példálództak . . . nem volt, a ki szánjon. Fejem fölött egy hosszú óra lógott, Elállt az is, hogy ne zavarja álmom. S én mereven feküdtem, árván egyedül, Mint a mily árva voltam a világon, Csak te zokogtál, te sirattál engem : Édes, szép arcú halovány virágom. Égette a zokogásod lelkem. Tovább nem birtanV: megnyílt ajakam, Elállt szivednek dobbanása is, A mint meghallád elhaló szavam : írd meg Verbéna az édes anyámnak : Más nem fáj, csak a ti panaszotok. A szent, örök, nagy irgalom nevére Esengek : engem ne sirassatok. Oh ne kérdezzétek : Annyi reményiek mért temettem el ? Kérdéstekre választ úgy sem ád Sem ég, sem föld, sem a kihűlt kebel, Oh, kíméljétek a forró könnyűt 1 Ne szánjatok ! Én boldog vagyok mostan, Hogy reám borult az örök nagy Nirvána, A melyről annyit .... annyit álmodoztam : Agyam’ nem kínozza többé gondolat, Erembe vágyat többé semmi sem kelt, Elfáradt testem, elgyötört agyam Örök mélységes nyugalomra lelt. Oh, nézd Verbéna ! A barázdák elsimultak, Miket bú, bánat szántott arcomon. Csend van immáron, békesség honol Az egykor izzadt, forró homlokon, S a szív, hol egykor izzó szenvedélyek Megvívták, dúló vad csatáikat, Csendes, nyugodt már! Soha — soha többé Meg nem zavarja szent nyugalmamat. Széttört immár a rabbilincs s lehullt, A láncra vert bús rab felszabadult. Ah, a sors átkos kényur volt felettem S én rabszolgának, járomra születtem ; De hogy most széttört a kinzó bilincs, Zsarnokom, Gúnyos fölénynyel szembe kacagom, Ha, ha, ha 1 Már szabad vagyok ! . . . . Szabad ! . . . Miként a gondolat . . , Leráztalak, miként lerázza Terhét a pór, ha beköszönt az est: Vicit, qui ridet, consommatum est. Visszaemlékezések. Vezényszavak. — Az önkéntes nem ur. — A névtelen levél. Irta Kovássy Elemér. Kezdetét vette az altiszti uralom. Csakúgy harsogott az Orczy-kert e vezényszavaktól: „Vigyázz!“ „Jobbra át!“ „Balra át!“ „Hátra arc!“ Ha pedig valaki eltévesztett, vagy nem jól csinált meg valamely mozdulatot, a „Visszakozz!“ (e rettenetes, nyakatekert magyar herrstelt!) hangzott fel, eleinte sűrűbben, hovatovább aztán ritkábban. Erre ugyanis az elébbi állapotba kellett visszatérni, s a mozdulatot újabb vezényszóra újra megtenni. Matyi barátunk, ki csakhamar becc-cólpont (stichblatt) lett, egyik ámulásból a másik csodálkozásba pottyant bele, mert mindig szemben találta magát a jobbra át után a baloldali, a balra átnál pedig a jobboldali szomszédjával, a mely sajátos tüneménynek az volt a természetes oka, hogy jobb helyett balra, bal helyett jobbra fordult. Álmélkodása mese komikusán volt visszatükröződve kerek arcán, mely minden érzelmet hűen fejezett ki. A laktanyában pedig különféle parancsok adatának ki ; teszem fel: a tölténytáskába semmi egyebet nem szabad tenni, mint csupán csak töltényt, vakot, vagy éleset. A folyosón tilos a dohányzás. — Továbbá nem lévén más ur, mint a tizedes, szakaszvezető, őrmester, tiszthelyettes (ma már zászlós) és igy feljebb Mársig, — az önkéntesek egymásközt csak önkéntes x-ek és y-onok — punktum! Volt egy Benczúr Jenő nevezetű bajtársunk. (Most, ugytudom, törvényszéki bíróság a mestersége.) Mindjárt az ur titulust megállapító és az önkéntesekre nézve Lapunk mai száma 10 oldal. HCETILA.P AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE.
