Ung, 1908. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)
1908-11-01 / 44. szám
6. oldal. 44. szám. * Költözködő hivatal. Az ungvári halárszéli rendőrkapitányság hivatala a Szobránci-utcából a Honvéd-utcába költözködött. * Tanítói gyűlés. Az ungmegyei ált. néptanitó- egyesület választmánya okt. 29-én Takács László egyesületi elnök vezetése mellett látogatott gyűlést tartott. E gyűlésen tárgyalták és beszélték meg az egyesület 30 éves fennállásának mikénti megünnepelését. Miután az egyesület jubileuma alkalmából tartandó diszgvülés részletes programmját egy később tartandó választmányi gyűlésen fogják megállapítani, ez alkalommal csak röviden jelezhetjük, hogy az elnök ünnepi beszédén kívül a tárgysorozat egyik pontját fogja képezni az egyesület 30 éves fennállásának története, melynek megírásával és felolvasásával a választmány Budai István ungvári áll. isk. tanítót s egyesületi főjegyzőt bízta meg. A diszgyülés tárgysorozatának kiemelkedő részét fogja képezni a „Hidasi“-féle alapítványnak ünnepélyes kihirdetése. A diszgyülés után este a városi színházban jótékonycélu műkedvelői szini- előadást fognak rendezni, melynek előkészítésére a választmány Hidasi Sándor kir. tanfelügyelő elnöklete alatt Szabó József és Siikösd István tagokból álló bizottságot küldte ki. A választmány elhatározta, hogy az Éötvös-alapnál levő 2000 korona csonka alapítványát 3000 koronára egészíti ki. * Gróf Széchenyi László családi öröme. Őrmezőről jelentik, hogy gróf Széchenyi Lászlóné Vanderbilt Gladisnek okt. 27-én d. e. leánygyermeke született. A grófné és az újszülött leány jól érzik magukat. Alkalomszerű, hogy az amerikai lapok szokása szerint azt kívánjuk: Nagyra nőjjön a Széchenyi-lány ! * Ä Kereskedelmi Csarnok köréből. A Kereskedelmi Csarnok legutóbb tartott választmányi ülése igen élénk érdeklődése mellett folyt lo. Hosszas és élénk eszmecsere fejlődött ki Kondor Emil főjegyző indítványára, a melyben a már országszerte szokásos déli záróóra behozatalát sürgette. Hasonló mozgalom megindult már két évvel ezelőtt is városunkban, azonban a mozgalom elaludt. Az indítványt a Csarnok választmánya egyhangúlag magáévá tette s kebeléből mozgalmat indított városunk kereskedői körében, hogy üzleteiket a jövő év elsejétől ebéd ideje alatt Va 1 órától V* 2-ig zárva tartsák. Kivételt képeznek azonban a heti és országos vásárok, minden hó elseje, valamint a karácsonyi ünnepek előtti hét. Ez indítvány úgy a kereskedői karra, mint a nagyközönségre üdvös és célszerű, mert a mig egyrészt szükséges, hogy a kereskedő 4—5 órai munka ulán nyugodtan költhesse el ebédjét és egy kis pihenőt is tartson, másrészt a nagyközönség is szokja meg szükségletét délelőtt, vagy délután bevásárolni, mert ilyen rendszer mellett sem a kereskedő nem fog károsodni, sem a nagyközönségnek nem lesz hátrányára a déli záróra. A Kereskedelmi Csarnok minden ténykedése mutatja, hogy célja a kereskedői kar tekintélyűt emelni, nem tévesztve szem elől annak szellemi kiképeztetését sem. Holnap már megkezdődik az előadás a továbbképző szaktanfolyamon, a társasélet fejlesztése céljából pedig elhatározta a választmány, hogy havonkint kétszer, vasár naponkint társasösszejövetelt rendez, felolvasásokkal, szavalatokkal, kabarettel egybekapcsolva. Első estélyét rendezi a Csarnok e hó 8-án. A rendező bizottság, nem kiméi fáradságot, hogy az estélyek kedélyesek legyenek. Az estélyekre, melyeken cigányzenekar fog közreműködni, meghívót nem bocsát ki a vigalmi bizottság, hanem ezúton hívja meg a Csarnok tagjait családjaikkal s ismerőseikkel, valamint városunk mulatni vágyó fiatalságét. A vigalmi bizottság gondoskodik a vendégek kényelméről. * A kath Legényegyesület szini előadása. A helybeli kath. Legényegyesület, a mely már igen sok alkalommal gondoskodott a közönség szórakozásáról, f. hó 8-án szini előadást rendez a városi színházban. Színre kerül Kisfaludy Károlynak a „Csalódások“ c. vigjátéka. * Polgármesterek gyűlése A rendezett tanácsú városok polgármesterei országos egyesület keretében szervezkedtek. Az egyesület okt. 26-án tartotta meg alakuló közgyűlését Budapestem az Újvárosháza nagytermében. A gyűlésen leginkább a fizetésrendezéssel és a városok segítésének ügyével feglalkoztak. Elhatározták, hogy a városi tisztviselők fizetésrondezó- nek ügyében törvényjavaslat benyújtását fogják kérni a kormánytól. Azt óhajtják, hogy a városi tisztviselőket olyan osztályba sorozzák, a milyenekben a vármegyei tisztviselők vannak. A gyűlésen az ungvári városi tanács képviseletében Fincicky Mihály polgár- mester és dr. Sajó Elek ügyész vettek részt. Fincickyt beválasztották a tanácstagok közé. * A tanítók figyelmébe! A kir. tanfelügyelő ezúton kéri azokat a tanítókat, a kik a magyar címert és a Himnuszt még nem vitték el, szíveskedjenek azok elviteléről minél előbb gondoskodni. * Laborcszög átcsatolása. A belügyminisztériumban Laborcszög községnek Zemplén vármegyéhez leendő ácsatolása ügyében a további elhatározást azon időre halasztották, a midőn a választói joggal kapcsolatosan a megyék, illetőleg kerületek kikerekitését tárgyalják. A nevezett községet feltétlenül Zemplén vármegyéhez csatolják, mig ellenben Ung vármegye a szinnai járásból négy községet kap kárpótlásul. * A munkásbiztositó-pénztár köréből. A választott bíróság alakuló ülését m. hó 25-én tartartotta meg a vármegyeháza nagytermében. Az ülést Kozma Gyula kir. járásbiró, a vál. bir. elnöke vezette, de jelen volt dr. Ruszinkó Zsigmond kir. jbiró, a vál. bíróság helyettes elnöke is. A d. e. 10 órára kitűzött ülés csak 11 l/s órakor volt megkezdhető, a mennyiben a munkaadók és alkalmazottak közül választott ülnökük igen lassan gyülekeztek. Jelen voltak a munkaadó ülnökök közül: Bodnár Pál, Grünberger Elek, Hámos XT ÜST Or Lipót, Kozmér István, Szabó György, Szepesi Sándor, Tomajkó István, Berger Sándor, Demkó János, Feldman Ödön, Krón Géza, Óbor Ferenc, Rády János, Völgyi József ; az alkalmazottak közül: Halasi Albert, Molnár József, Németh Imre, Polgár Albert, Propper Mór, Rosenfeld Adolf, Drágossy Viktor, Ruszányuk Gergely. Igazoltan távol volt Hámos Aladár munkaadó, igazolatlanul Moskovits Sándor alkalmazott. Az ülés megnyitása előtt Kozma Gyula bir. elnök ismertette az 1907. XIX. tcikknek a vál. bíróságra vonatkozó rendelkezéseit, közölvén egyúttal, hogy a megalakulást a kir. járásbíróság helyiségének meg nem felelő volta késleltette, majd köszönetét mondott az alispánnak, hogy a bíróság üléseinek megtartási helyéül a vármegyeháza nagytermét átengedni szives volt. Az ülés megnyitása után megálapittatott, hogy az ülnökök egyikével szemben sem forog kizárási ok, miro első sorban a bíróság jegyzői, majd az ülnökök letették a hivatalos esküt. Az alakuló-ülésről felvett jegyzőkönyvet a jelenvoltak mind aláirták. — Igazgatósági ülés is volt m. hó 25-én, a mikor is az igazgatóság Sztankó Vaszilynó azon kérelmének, hogy a f. évi május hó 26-áu üzemi baleset folytán elhalt 12l/g éves fia révén neki járadék állapíttassák meg, — helyt nem adott, mert egy 12V2 éves gyermek nem gondoskodhatott szülőinek eltartásáról túinyomólag, — ellenben a sze- rednyei szeszgyárban f évi aug. 14-én üzemi balesetet szenvedett s ennek következtében aug. hó 21-én elhalt Bajda András hátrahagyottjainak (özvegy és 3 gyermek) összesen évi 338 K 40 f ideiglenes járadékot állapított meg. Tárgyalta továbbá az igazgatóság a vidéki orvosok kívánalmait, melyek alapján a tagok gyógykezelésére vállalkozni hajlandók. A helybeli tagok kezelésére pedig megválasztattak: dr. Kerekes István, dr. Kemény Zsigmond és dr. Rácz H. Lajos. * Hangverseny. A „Millenium“ kávéházban minden szombaton este a helybeli katona-zene hangversenyt tart. * Arcképes igazolványok megújítása. Azok az állami vagy köztörvényhatósági tisztviselők s nyugdíjasok, kik féláru vasúti menetjegy váltására jogosító arcképes igazolványra igényt tartanak és ilyen igazolványnak már birtokában vannak, ezen igazolványaikat az 1909. évre leendő érvényesítés végett már beküldhetik a m. kir. államvasutak igazgatóságához. Kezelési dij címen csakis postabélyegekben egy korona értek melléklendő. Nyugdíjasok igazolni tartoznak, hogy fizetéssel járó állást nem töltenek be. * Jubileum. A tisztességes munkának és a szorgalomnak szólt az a jubileumi ünnepség, a melyet október 25-én rendeztek Herskovits Bernát tiszteletére abból az alkalomból, hogy 25 év óta vezeti a Singer Co. varrógép részvénytársaság helybeli üzletét. Az ünnepségen, a mely a Korona nagytermében folyt le, megjelentek a cégnek a kárpáti osztályához tartozó üzleteknek vezetői és Kreít Nándor, a cégnek budapesti igazgatója. A jubilánst Kref't Nándor üdvözölte a jelenlevők nevében és emléktárgyat adott át. * Halálos végű szerencsétlenség. A csapi vasúti állomáson halálosvégü szerencsétlenség történt m. hó 23-án. Kojsza András 26 éves szertári munkás ekkor a sinháiózaton keresztül az állomás másik olda- lásra akart jutni. Az egyik sínpáron állő kocsisortól azonban nem vette észre az álló kocsisor háta megett közeledő, mozgásban levő, tolatott vonatot Mikor a sínpárra lépvo a közelgő veszélyt észrevette : már lehetetlen volt a menekülés. A kocsisor elütötte a szertári munkást s oly szerencsétlenül, hogy egész testén mar! caogolt sebeket szenvedett s a kerekek mind két lábát összeroncsolták. A szerencsétlenség este történt. A legközelebbi vonattal beszállították az esz.- életlen állapotban levő vasúti munkást Sátoraljaújhelybe az Erzsébet közkórházba, a hol lábainak marcangolt sebe s a nagy vérveszteség következtében kiszenvedett. A halálosvégü baleset érte munkás tetemét Csapra, családjához szállították. * Hölgyzenekar. A Korona kávéházban f. hó 3-án és a következő napokon az első budapesti elite hölgyzenekar Beke Emil magyar szólisía közreműködésével hangversenyt tart, melyre felhívjuk a közönség figyelmét. * Oszlopok szállítása. A kereskedelemügyi miniszter pályázatot hirdet a m. kir. posta- és távirda- intézet részére 1909. évben szükséges 2851 drb 10 méter, 26177 drb 8 méter és 30044 drb 6 és fél m. hosszú telítetlen oszlopok szállítására. Felhivatnak mindazok, kik ezen oszlopmonnyisóg egy vagy több részletének szállítására vállalkozni óhajtanak, bogy a pályázati feltételeknek megfelelően kiállított zárt Írásbeli ajánlataikat legkésőbben folyó évi november hó 10-én déli 12 óráig a kereskedelemügyi minisztérium segédhivatali igazgatóságához nyújtsák be. A pályázati feltételek, valamint a lerakó helyeket és az ezeken átadandó oszlopmennyiséget feltüntető kimutatás a m. kir. posta és távirda műszaki főfelügyelőségnél Budapesten, valamint a m. kir. posta és távirda igazgatóságok székhelyein levő posta és távirda kerületi műszaki felügyelőségnél megtekinthetők. * Érdekes beszámolás. A XXII. magyar kir. szabadalmazott osztálysorsjáték az imént véget ért. A közönség jogosan kiváncsi rá, hogy a főnyeremények kikhez jutottak. Csakhogy nálunk a főnyeremények nyertesei valósággal menekülnek a nyilvánosság elől. A sorsjegyek főelárusitóinak könnyen érthető okokból a legszigorúbb diszkréciót teszik kötelességévé, s a főelárusítók azt a diszkréciót megőrzik. A 600,000 K nagy jutalomdiját, továbbá a 400,000, 200,000, 100,000, 90,000, 80,000 K stb. főnyereményeket, szóval a XXII. sorsjáték összes nagy nyereményeit ismét hazánkban nyerték. A legszigorúbb diszkréció sem akadályozhatja meg azt, hogy néha egy-egy főnyeremény sorsáról közelebbi adatok nyilvánvalókká ne legyenek: olyankor, a mikor maguk a nyertesek nem tartják szükségesnek, hogy titokban maradjanak. Ezúttal például nem maradt titoknak, hogy a 600,000 K jutalom egy negyedét — 150,000 K, — Tormássy Imre, a Városi Villamos Vasút kalauza nyerte meg. Egy másik negyede egy állás nélkül levő pincér két nyolcad sorsjegyére esett. A boldog nyertesnél albérletben lakik egy szegény asszony, s neki a szerencse az ostálysorsjáték jutalmának egy nyolcadát (75,000 K) juttatta. Ugyanennyit nyert egy nyolcad sorsjegygyei egy kőbányai gyári munkás s egy budapesti magántisztviselő. Nagyjában ezek a lefolyt sorsjáték főnyereményeinek nyilvánosságra jutott adatai. * Kérelem a zongorajátszókhoz. „A magyar nemzeti zene műformáit és sajátszerűségeit“ szándékozom megírni 03 ezért hazafias tisztelettel felkérem a zongorajátszók közül azokat, a kik cigányos modorban vagy naturálista-módon játszanak, hogy a magyar nóta játókmodorát, zamatos, szenvedélyes karakterét ne hagyják elveszni elrejtve az ismeretlenség homályában, hanem akár kótába foglalva, akár az általuk használt magyaros futamokat, átmeneteket stb. ismertetve örökítsék meg. Ha más népek nemzeti zenéje oly sajátszerűségeket tüntet fel, a mi faji karakterüket büszkeséggel tölti el, a magyar is joggal követelheti, hogy zenéjét, a délibábos rónák csapongó, sirva vigadó nótáit a magyar lassú és friss csárdás játókmodorának nemzeti jellegét egész Európával elismertessük és az utókor számára megmentsük. Kéziratokat, kótákat vagy szívességből átengedett saját szerzeményeket méltóztassók címemre (Erdős Tivadar tanár, Besztercebánya) küldeni. Hisz minden városnak megvan a maga nótaköltője és cigánya, a ki a dalt megzenésíti. Ne hagyjuk elveszni nemzeti kincseinket! Gyűjtőknek megküldöm viszonzásul: „Uj és briliáns zenei hatások a zongorajátékban“ cimü népszerűén megirt és haugjegymintákkal ellátó t művemet. * Kettős könyvvitelben járlas, képesített könyvelő esti foglalkozást keres. Cim a kiadóhivatalban. * Betörés Záhonyban múlt hó 27-én éjjel fáikéi órakor Friedman Farkas lakházának első szobájába akartak betörni, a falat ki is törték. A zajra Friedman kiment, szétnézett, de senkit nem találván, bement, csak reggel vették észre, hogy a fal a szekrény háta mögött ki van vágva, — Ugyanazon éjjel Friedman Herman boltjába is betörtek az ablakon, a szomszéd szoba ajtaját vésővel feszegették, a véső eltört, a pattanásra felébredve revolverből egyet lőtt a gazda, mire a betörők az ablakon elmenekültek, a nélkül, hogy valamit elvittek volna. Azt hiszik, hogy cigányok kísérelték meg a rablást. * Értesítem a n. ó. közönséget, hogy a legfinomabb porosz szalon tütőkőszén megérkezett és házhoz szállítva métermázsánként 4 K 50 fillérért árusítom. Preusz Sándor. 3032,3—6 Körjegyző urak figyelmébe! Ung Vármegye Hivatalos Lapja 1908. évi 42-ik számában előirt pzabäiyrendßlßt-tBivezßfe a favágásról nálunk kapható. E tervezet úgy va’n készítve, hogy a jegyző urak csak a módositásokat jegyzik be és igy sok időt és munkát takarítanak meg maguknak, ha a szabályrendeleteket tervezetünkön készítik a megkivánt számú példányban. Kérjük b. rendelésüket. Tisztelettel Székelj és Illés. Tarka krónika. (Ügyes válasz. — A drága vacsora. — A kéz.) A beregszászi törvényszék bii áit jóizü mosolyra indította egyik ungvári alperesi ügyvédnek a napokban oda benyújtott perirata. A felperesi ügyvéd ugyanis, — a ki szintén ungvári, — alperesre vonatkozóan, azt állította, hogy védekezésében „kötéltáncosi mutatványokat produkál“. Az alperesi ügyvéd erre a következő választ adta: „Kötéltáncos kifejezés nem periratba való, ezért azt kettéválasztom s magamnak a táncost tartom meg.“ * Hadd szóljon ez“ a második kis ártatlan történet is az ügyvédekről. A nagy küldöttségnek tagjai múlt vasárnap este a „Metropol“-ban vacsoráztak. M. polgártársunk sokáig nézegette az étlapot, végre is a mellette ülő dr. L. ügyvédtől megkérdezte, hogy hát „mit is kellene enni?“ Dr J. ügyvéd észrevette, hogy M. társunk ügyvédi tanácsot kér, odafordul M.-hez és igy szól: — Vigyázzon M. bácsi! A vacsora csak 2 koronába kerül, az ügyvédi tanácsért azonban 4 koronát fog fizetni. * Megvan sokaknak az a rossz (szerintük: jó) szokása, hogy ha hölgy mellett ülnek, a hölgy mögött
