Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1908-02-23 / 8. szám
8. szám. "cr üst a3. oldal. Marosludas község gyfijtőivén: Magyar Sándor 20 f, N. N. 20 f, N. N. 20 f, N. N. 1 K, összesen ... ... ... 1 K 60 f. Szakolca város tanácsa ............................ 10 K — f. Szatmár-Németi sz, kir. város törvényhatósága ................................................... 10 K — f. összesen 510 K — f. A közönség köréből Levél a szerkesztőhöz. Tisztelt Főszerkesztő Ur! Haragszom önre, haragszom a s.-szerkesztőre és a belső munkatársakra, (különösen a szemüvegesre). Haragomnak az oka az, hogy Önök minden táncmulatságról azt írják az újságba: A fiatalság ugyancsak kitett magáért, lelkesen táncolt, s több eféle módon agyondicsérik a fiatal embereket, pedig — higyjék el — azoknak nagy része nem érdemli meg a dicséretet. Ha alaposan körülnéztek a nőegyesületi és a vöröskereszti mulatságon, láthatták, hogy egy csomó fiatalember nem táncolt. („Csomódnak mondom őket, mert ők is úgy beszélnek rólunk : Ni, ott megy egy csomó lány!) Azok a fiuk olyan komoly ábrázattal jártak, keltek a közönség közt (ránk sem néztek a csúnyák 1) mint valami komoly alispán, kir. főigazgató, kir. tanfelügyelő, pénzügyigazgató, kúriai biró. Pedig még hol van szegény fejük attól, hogy ezekbe az állásokba jussanak. Hiszen még alig pelyhedzik a bajuszuk, de azért már koránérettek, blazirtok, a tánc nem érdekli őket. De hát akkor ők miért járnak a mulatságokra ? Nem tennék-e jobban, hogyha otthon maradnának s hivatalos ábrázatukat nézegetnék a tükörben?! Mi, lányok azért megyünk a táncmulatságokba, hogy ott táncoljunk. S ehhez jogunk is van, hiszen megfizetjük a belépődíjat. Tehát igazság szerint nekünk éppen úgy kijár a tánc, mint a hangversenyen megjelenőnek a zene, vagy énekszám. A rendezőség tartozik tehát arról gondoskodni, hogy táncoljunk. így van ez nagyon sok helyen, igy kellene lenni Ung- váron is. A mulatságok rendezőinek kellene szervezni táncrendezőséget, a melynek tagjai kar- vagy vállszalagot viseljenek, hogy mindenki megismerje őket. Ők aztán gondoskodjanak arról, hogy minden hölgy táncoljon. Mert bizony az eddigi rendszer szerint egyesek, a kiknek vannak ismerőseik, igen sokat táncolnak, mig másoktól még azt sem kérdezik, hogy miért jöttek. Vagyis az egyiknek hopp, a másiknak kopp. Arra kérem a Tisztelt Főszerkesztő Urat, adja ki ezt a levelemet s ha ezt megteszi, akkor nem haragszom sem Önre, sem a s.-szerkesztőre, sem a belső munkatársakra (még a szemüvegesre sem). Illő tisztelettel Egy táncolni szerető leány. Az uj ipartörvény tervezete. Irta Dobrovszky József. Megvirrad még a kisiparnak. A mint látjuk a törvény tervezetéből, közeledünk a célhoz. A szőnyegen lévő törvényjavaslatot üdvözöljük, ha jó 1 Mert bizony már nagyon is szükséges volna a kisipar védelme. Csak az a kár, hogy a kisipar védelmét nem találjuk meg a címben. A javaslat cime ugyanis a következő : „Törvényjavaslat az ipar gyakorlásáról, valamint az ipari és kereskedelmi alkalmazottak védelméről.“ Már pedig ebből, ha egyenlő mértéket akarunk használni, hiányzik egy szó, t. i. a „munkaadók.“ És ekkor igy lenne a címben: „Alkalmazottak és munkaadók védelméről.“ Ha az uj törvény a szegény kisipart elhanyagolja, akkor ismét baj lesz a mi segédeinkkel és a kontárkodók- kal. Tisztelet a kivételeknek! Vannak még olyan becsületes segédek, kik pontosan dolgoznak, megkapják bérüket s nincs velük semmi baj. Hanem az álszocía- lizmus tanítványai: ezek szívják a munkaadók vérét. Baj az, hogy a törvény és hatóságok elnézik, hogy lejön Budapestről vagy bárhonnét egy piros nyakkendős alak és városunkban összecsőditi a segédeket és ezeknek prédikál, minket iparosokat szemtől szembe gyaláz, lehord mindennek, csak jónak nem s éppen úgy a kormányt. Ezt kell kiirtani! Az iparűzést sem szabad oly könnyen megengedni bárkinek. Eddig bármilyen sehonnai megfizette az iparigazolvány dijat s kapott ipart, rontott, bontott, Egy-két évig rontotta a többi iparostársait. Ezek ellen úgy lehetne védekezni, hogy ha bizottsági tagokat rendelne a törvény és megnézetné : Ki érdemli, hogy „mester“ legyen. Ilyen és ehhez hasonló sok más bajokon kell segíteni, mit én iparos kézzel ide nem irok, de annyit tudok, hogy a kis iparosok ilyen állapotok mellett pusztulnak. Szükséges lenne a kisiparnak a segély 1 Pl. a kovácsköszón Poroszországból jön. Kellene a magyar határon a vasúti dijakat törölni, hogy az a szegény iparos ne fizesse oly méregdrágán a szenet. Ilyesmikkel nagyon is sokat lehetne segitad. Csak akarat kell 1 P„eménynyel várva várjuk az uj ipartörvényt! VÁRMEGYEI ÜGYEK. Közgyűlés. Ung vármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 28-ikán délelőtt 10 órakor tartja törvényhatósági bizottsági I-ső rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgysorozata: 1. A vármegye alispánjának jelentése a törvény- hatóság és a közigazgatás állapotáról. 2. A m. kir. belügyminiszternek m. é. 127326. sz. leirata a vármegyei nyugdijszabályrendelet módosítása tárgyában. 3. A m. kir. belügyminiszternek múlt évi 142.084. számú leirata a szobránci régi temető birtokjogának megállapítása tárgyában. 4. A m. kir. belügyminiszternek f. évi 1017. sz. leirata, melylyel a Magyar Numizmatikai Társulatot a törvényhatóság figyelmébe ajánlja. 5. A m. kir. földmivelésügyi miniszternek múlt évi 96799. sz. leirata az állategészségügyi ebadó-alap 1906. évi zárszámadására vonatkozólag. 6. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek múlt évi 93480. sz. leirata a Rosonblüth Sándor vállalkozó egységárainak felemelését kimondó közgyűlési határozatra vonatkozólag. 7. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter leirata Spiegel Jakab nagybereznai iparvágánya tárgyában. 8. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 4100/908. számú leirata az utmunkások járandóságának kifizetésére szolgáló hivatalos pénzszállítmányok portómentessége tárgyában. 9. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek múlt évi 107639. sz, leirata a kir. állaraépitészeti hivatal! személyi és dologi kiadásaihoz való hozzájárulásnak 1907. és 1908. évekre való megállapítása tárgyában. 10. A m. kir. keresk. miniszter múlt évi 101199. számú leirata a közutak elnevezéseinek a községek törzskönyvi neveinek megfelelőig leendő megváltoztatása iránt. 11. A várm. alispánjának jelentése a vármegyei levéltárban kiselejtezett iratoknak nyilvános árveresen leendő eladása tárgyában. 12. A várm. alispánja bemutatja jóváhagyás végett a daróci szeretetházboz tartozó 2000 D-öl területű ingatlannak bérbeadására vona kozóan Mikula Jánossal kötött szerződést. 13. A várm. alispánja bemutatja jóváhagyás végett Ungvár vásosának a házi szemét kihordásáról szóló szabályrendeletét. 14. A várm. alispánja bemutatja jóváhagyás végett Ördögvágás képviselőtestületének a Pavlik György ördögvágási lakos ingatlanának téves telekkönyvezésére v natkozó határozatát. 15. A várm. alispánja bemutatja jóváhagyás végett Dióska község képviselőtestületének határozatát, melylyel egy, a község tulajdonát képező ingatlant állami iskola céljaira átenged. 16. A várm. alispánjának jelentése özv. Both Péterné segélyezése tárgyában. 17. A várm. alispánjának jelentése a bereznai szolgabiró hivatalhoz ideiglenes dijnok alkalmazásáról. 18. A várm. alispánja bemutatja jóváhagyás végett a daróci szeretetházhoz tartozó 1000 D-öl területű ingatlannak bérbeadására vonatkozólag az ungdaróci áll. el. iskolai gondnoksággal kötött szerződést. 19. A várm. alispánjának 480/908. sz. jelentése a révhely-utcási Útvonalnak a vicinális úthálózatba leendő felvétele iránt. 20. A várm. alispánjának 6936/907. sz. jelentése a sztrippa-ároki és felsődomonya-aroki utaknak a vicinális úthálózatba leendő felvétele iránt. 21. A várm. alispánjának ad 1070/907. sz. jelentése a poroskői körjegyzőségekhez tartozó községeknek a beltelkek mikénti kerítésére vonatkozólag alkotott szabályrendeleteknek jóváhagyása iránt. 22. Lőrinczy Jenő alispán, Lám Gyula t. főügyész, Csicsery Árpád árvaszéki ülnök, Kusnyiry Gyula és Minay István főszolgabirák és Sznistsák Nándor szol- gabirónak az 1907. 134699. B. M számú körrendelet értelmében tett bejelentéseik részvénytársaságoknál és iparvállalatoknál elfoglalt állásaik összeférhetősége kérdésében leendő határozathozatal iránt. 23. Az ungdaróci, szerednyei, korláthelmeci, ároki, havasközi, sóháti, hajasdi, fenyvesvölgyi, nagybereznai, kisbereznai, poroskői és nagyturjaszögi körjegyzőségekhez tartozó községek 1908. évi költségvetései. 24. A jenkei, szerednyei, ungdaróci és unggesz- tenyési körjegyzőségekhez tartozó községek számadásai több évről. 25. Krassószöróny vármegye közönségének átirata a várm. nyugdíjalapoknak országos szervezetté való átalakulása és állami kezelésbe való átvétele iránt. 26. Csap község vásári helypénzdijszabályzatának módosítása. 27. Gaar Iván ungvári lakos felebbezése, a Rosenbaum Hermanné által a Fehér-hajó épületben bérelt üzlethelyiségnek bérbeadása ügyében hozott Il-od fokú alispáni határozat ellen. 28. Kendelényi Ferenc h. körjegyző lakbér segély ügye. 29. Szobráncjközség faiskola ügye. 30. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek a törvényhatósághoz intézett megkeresése a tagok sorába való belépés iránt. 31. A körjegyzői fizetési alap létesítése tárgyában alkotott szabályrendelet. 32. Az ungvári városi közkórháznál újonnan alakított állások és az alkalmazva levő személyek fizetésének felemelése tárgyában a város képviselő testületé által hozott határozat jóváhagyása. 33. Szobránckomoró község faiskola ügye. 34. Krajnyák Elemér sóslaki és Köröskéuyi Béla felsőhalasi körjegyzők nyugdíjazási ügye. 35. Ónody Lajos és Fekete Titusz volt vármegyei utmesterek özvegyeinek kérvénye segély, illetve évjáradék és Balázs József volt utkaparó özvegyének kérvénye temetési járulék kiutalása iránt. 36. Özv. Mankovics Mihálynó ungvári lakos kérvénye néhai férje után őt megillető nyugdíjpótlék kiutalása iránt. 37. Guttman Mayer kavicsszállitó vállalkozó kérvénye, melyben a veskóc—pálóc—nagymihályi törvényhatósági közút fenntartására szükséges íedanya- goknak kiszállítása iránt kötött szerződésének felbontását kéri. 38. Rosenblüth Sándor kavicsszállitási vállalkozó kérvénye, melyben a csap-ásványi, csap-csernyői és ungvár-kaposi törvényhatósági közutak fenntartására szükséges fedanyagoknak kiszállítása iránt kötött szerződésének felbontását kéri. 30. Hajdú vármegye közönségének átirata a fogyasztási adóknak a rendezett tanácsú városok és községek részére egészben való átengedése tárgyában. 40. Bars vármegye közönségének átirata a ser- tésorbánc elleni kötelező védőoltás tárgyában. 41. A várm. alispánja bemutatja kihirdetés végett Kaufman Jenő csapi lakos állatorvosi oklevelét. 42. A fenti ügyeken kívül beérkezett kérvények, felebbezése, átiratok és más előforduló ügyek. Az állandó választmány ülését f. hő 27-ikén fogja megtartani. VÁROSI ÜGYEK. Nem adnak már kölcsönt. Ungvár város polgármesteréhez a városi közönség, de különösen a képviselőtestület tagjai által erősen megszívlelendő sorok érkeztek a Pesti Kereskedelmi Banktól, a város legnagyobb hitelezőjétől. A polgármester ugyanis felirt a már néhány évvel ezelőtt megszavazott 210,000 korona kövezési kölcsönnek mikor és mily uj feltétel mellett leendő folyósítása iránt, hogy a kövezési munkálatok a tavaszon akadálytalanul megindithatók és az őszig befejezhetők legyenek A bank azonban az újabb kölcsönt megtagadta, kijelentvén, hogy Ungvár városa annyira el van adósodva és pótadója oly magas, mikép újabb kölcsönt nem hajlandó a városnak adni. Ezen, a városi gazdálkodásra fényt épen nem vető válasz után sa polgái meter összehívta a pénzügyi és gazdasági bizottságot s az az e hó 18-án tartott ülésén azon megállapodásra jutott, hogy a polgármester, a városi ügyész társaságában kérje fel dr. Visontai Soma országgyűlési képviselőt, hogy együttesen jelenjenek meg Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszternél államkölcsön engedélyezése ügyében, A polgár- mester és a városi ügyész e hó 24-én utaznak Budapestre. Az Országos Gyermekvédő Liga ungvári csoportjába a város részéről beválasztandó tagul a városi tanács dr. Ország Jakab városi főorvost hozza javaslatba. Városok mozgalma. A törvényhatósági joggal felruházott városok példájára most a rendezett tanácsú városok is mozgalmat indítottak az iránt, hogy az állam helyett teljesített közigazgatási és egyéb szolgálatok költségeinek fedezéséhez az állam is járuljon hozzá. A rendezett tanácsú városok ebbeli mozgalmát Pápa városa vezeti, s a mozgalomhoz való csatlakozást a városi tanacs és pénzügyi bizottság javasolja. Az Utcai fák tulajdonjoga. Ungváron is úgy vagyunk a járdák mellett ültetett fákkal, hogy azok tulajdonjogával senki sincs tisztában. Elméletileg a fák a varosé, gyakorlatilag a háztulajdonosoké, a kik bizony igen gyakran jogtalan galyazást okoznak azokon. Ebben a fogós kérdésben most a belügyminiszter határozatot mondott és elvi kijelentését a „Budapesti Hírlap“ február 12-iki száma közli. A konkrét eset ismertetése szerint egy község határozatiig kimondotta, hogy az utcákon lévő fákat átengedi az azokat ültető háztulajdonosnak. A megye felebbezés folytán kimondotta, hogy az úttest a községé, tehát a római jog alapelve szerint ez esetben is követi a tartozók a fő dolgot. A miniszter a megyének adott igazat, csakhogy a mikor a különféle fórumokon keresztül a rendelet a községhez lekerült, akkorára a háztulajdonosok kiirtották a legcsenevészebb csemetét is. Berieengedes illetve visszatérítés iránti kérvényt nyújtott be ismételve a városhoz Jakubovics Áron volt helypénzbérlő. A múlt évben dünöngött száj- és körömfájás okán előállott kárának megtóritósóül 9000 koronát kér a várostól. A tanács, valamint a pénzügyi bizottság a kérelem teljesítését nem javasolja. |T íöiicyls, Iknjfulozis, influenza' 1 j| jp8»* MátBíJtliua tanár és orvos által naponta ajánlva. .^0 Or M wvf/ ér áfía&OKjr értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen min Ti úm jfgj 0) SmM m «tTfgyat ét a ttuUUtyi rr tnika „KoehrP eredeti e»o magolást. K*í*ató «mai rendeletre « gyógyszertár*- ,j> KÉS |Sj " fa» a MSKtjíslt, tüadikot, éjjeő bsmáUL ------:------------ *»«>• — Ar* avageakint korosa. _____EL Hsffaaaa-La Rsrl» A Ce. Basel (Srtjcj,
