Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1908-02-16 / 7. szám
46. évfolyam. — 7. szám. Megjelenik minden vasárnap. Ungvár, 1908. február 16. Előfizetési feltételek: (’«»k .t ,,ün*“ lapra : Egész évre . . 8 K j Negyedévre . 'i K Félévre .... 4 K Egyes szám . 20 K Amerikába: Egész évre ... 10 K <>() ,,1'iis »árm.gjr* Hlratalo. I.apJ*“-taI «S7ält : egész évre sU K Félévre . , . . S li Ung vármegye Hivatalos Lapja az „U n g“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. Hirdetések úgy az „Ung”. mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba. Székely és Ilié* könyvkereskedésébe küldendők. Nyllttér soronklnt 40 fillér A nyílttéri és hirdetési dijak előre fizetendők. Kiadóhivatal! telefonszám 11. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Felelős szerkesztő : Segédszerkesztő : Szerkesztőség: Vármegyeház-tór l-sö szám. BÁNÓCZYBÉLA DEÁK GYULA Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. Az új ipartörvény. Hosszú idő óta sürgeti a magyar iparososztály az ipartörvény (1884. évi XVII. t.-c.) hatályon kívül helyezését és a modern kor követelményeinek és igényeinek megfelelő új ipartörvény alkotását. A ki tudja, hogy a most érvényben levő ipartörvényünk ide s tova egy negyed századdal ezelőtt lépett életbe, a ki ismeri iparunknak ez idő alatti rohamos haladását és fejlődését, az belátja jogosultságát annak az elégedetlenségnek és elkeseredésnek, a melylyel kitartóan és mind hangosabban követelte az iparososztály a reformot. Hiszen az a törvény, a mely csaknem huszonöt évvel ezelőtt az akkori viszonyokra alkalmazva talán megfelelő lehetett, — az a; mai viszonyok között, a munkáskérdés elő-’ térbe nyomulásával, a gyakorlati életre alig alkalmazható, elavult, s éppen ezért sokszor lehetetlen helyzetet teremtett. Hosszú ideig kellett várnia az iparososztálynak, mig óhaja végre a megvalósulás stádiumába lépett. De oly törvényt, mely nemcsak az ipar minden ágát, de iparunk és iparosaink érdekeit is felölelje, melyben minden jogosult gazdasági szükséglét kielégítést és védelmet találjon s e mellett különösen a gyakorlati életre is alkalmazható legyen, — ily törvényt alkotni rendkívül nehéz. Éppen azért hosszú időt is vett igénybe. Hosszú évek lelkiismeretes, körültekintő munkája, óriási előtanulmányok, a kül- és belföldi vonatkozó joganyag összegyűjtése és az összes kérdések részletes feldolgozása képezték alapvető munkáját annak a nagymérvű tervezetnek, melyet a kereskedelemügyi miniszter: „Törvényjavaslat a\ ipar gyakorlásáról, valamint az ipari és kereskedelmi alkalmazottak védelméről* címmel most közre bocsátott. A javaslat tervezője Szerényi József államtitkár, ki a nagyfontosságu javaslathoz iit előszavában kifejti, hogy a javaslat, illetőleg tervezet csak egyéni állásfoglalás, melynek célja azonban, hogy alapul szolgáljon a törvényalkotásnak. Az államtitkár az előszóban az egységes törvényalkotás hívének vallja magát, — ez alapon készült a javaslat is, melynek anyaga éppen ez által könnyen áttekinthető. A törvénytervezet — mint Szterényi előszavában kifejti — hármas irányt kíván különösen érvényesíteni: Az első: a kézműipar védelme és fejlődésének megszilárdítása. A második: a nagyipar helyzetének biztosítása. A harmadik: az ipari és kereskedelmi alkalmazottak védelme. A törvényjavaslatot — iparosainkat leginkább érdeklő részeiben — a következőkben ismertetjük. E törvény rendelkezése alá tartoznak: 1. A gyáripar, még ha a gyártási üzem valamely ősfoglalkozással kapcsolatban túlnyomó részben az ősfoglalkozással nyert termékek, termények, nyersanyagok vagy félgyártmányok iparszerü feldolgozására terjed is ki; 2. a kézműipar; 3. a kereskedelem, ide értve az összes kereskedelmi társaságok üzletkörét, még ha az kizárólag valamely ősfoglalkozási ág tízesére terjed is ki; 4. a bányászattal és a kohászattal kapcsolatos mellékiparágak; 5 az állami egyedáruság- gal kapcsolatos vállalatok és az állami egvedárusági cikkek árusítására berendezett üzletek; 6. a kir. kisebb haszonvéletek sorába tartozó malomüzlet és az italmó- rós; 7. vasúti, hajózási, csatorna- és mindennemű hajórakodási vállalatok; 8. komp-, rév- és egyéb rendes vizi átjáró, úgyszintén fausztató vállalatok, mindennemű vámszedési vállalat; 9. a magánintézetek, melyek túl- nvomólag iparszerü keresetüzés céljából létesittetnek. 10. minden vállalkozásszerüleg űzött kereseti foglalkozás. A magyar szent korona országainak területén minden nagykorú, vagy nagykorúnak nyilvánított egyén, nemre való tekintet nélkül, a mennyiben magyar honos, az e törvényben meghatározott módon bármely iparágat bárhol önállóan és szabadon gyakorolhat. Kiskorúak, életkoruk tizennyolcadik évének betöltése után, atyjuk, illetőleg gyámjuk gyámhatóságilasr jóváhagyott beleeg.yeIdegen költők. A halál és a leány (Claudius.) A leány. Óh el veled I Eredj már te vad csontszörnyeteg, Távozz tőlem, ily ifjan ne érjen a kezed, Ne érjen a kezed ! A halál: óh add kezed! Te szép, szelíd gyerek, Jövök barátul és nem ellenül, Légy bátor, vad én nem vagyok, Karomba szived lágyan szenderül. Te vagy a béke. (Rückert.) Te vagy a béke, a szelid, Te vagy a vágy, s mit csillapít, Kin- kéjteli szivem, szemem Hajlékul néked szentelem. Óh térj be hozzám kedvesem, A kaput zárd be csendesen, Honnan a bút elűzheted, Szivembe ültesd kedvedet. S lángodtól, a mely megrezeg, Szemembe szórd a fényedet. Vidor Marci. Az én felolvasásom.’" Irta dr. Tüchler Sándor. I T. Hölgyeim és Uraim! Mindenekelőtt elmondom, miként kerülök e felolvasó-asztalhoz. De előre is biztosíthatom Önöket, ■ hogy teljesen ártatlan vagyok a dologban. A Gyöngyösy Irodalmi Társaság kedves, de na- : í?yon szigorú titkára olvasta rám az alapszabályok | paragrafusait, hogy mint rendes tagnak, minő kötelezettségeim vannak. Szabadkoztam, nyújtottam aterminust, : mint a jó szakácsnő a laskára való tésztát; — hivatkoztam elfoglaltságomra, rekedti.6gemre, mindhiába! j Az erőszak győzedelmeskedett. — Megadom magam — szóltam — engedelmes- j kedem, de mi légyen hát az a felolvasás? — Humoros elbeszélés; volt a határozott, rövid i válasz, minthogy komoly témákban úgy is nagy a : felhajtás. — Mi a csoda? Én a komoly bankdirektor humorokban dolgozzam, ez igazán jó vicc! De ugyan hogyan jut eszébe tiszteit Barátom Uramnak, hogy tőlem humoros elbeszélést kíván ? Erre is volt szava! — Minthogy Ön, (már mint én) — mint műked- velő-szinész mindig komikus szerepet játszik, bizonyára elsőrangú humorista. Ez ugyan sánta következtetés, mert mindnyájan tudjuk, hogy a miként a legjobb színészek Írják a legrosszabb drámákat, azonképpen a legkedveltebb komikusok a legelszenvedhetetlenebb legények. De mivel semmi argumentum nem használt, és már kigolyózással fenyegetőzött a titkár, meg kellett * Felolvasta a szerző a Gyöngyösy Irodalmi Társaság f. hó 1-én tartott felolvasó-ülésén. Szerk. zésével, önállóan űzhetnek ipart és ezáltal teljes koruakka válnak. Jogi személyek és kereskedelmi társaságok szintén szabadon űzhetnek ipart, ha olyan üzletvezetőt állítanak, aki az ipar önálló gyakorlására nézve az e törvényben megállapított feltételeknek megfelel. Ha az iparos elhalálozik, iparát özvegye újabb engedély nélkül folytathatja. Özvegyi jogon az ipar csak az özvegy elhalálozásáig folytatható. Üzletvezető e törvény szerint csak az lehet., a ki saját személyében mindazokat a kellékeket ki tudja mutatni, a melyek e törvény szerint az illető iparnak önállóan való gyakorlásához szükségesek. A javaslat szerint, a ki olyan ipart szándékozik űzni, mely kézműves jellegénél vagy az azzal járó munka természeténél fogva rendszerint csak hosszabb gyakorlás utján sajátítható el, tartozik kimutatni, hogy az illető ipar gyakorlására az előirt szakképzettséget megszerezte. Azok az iparok, melyeknek gyakorlásához a képesítést előzetesen ki kell mutatni, a következők: acetyléngázvilágitási telepek felállítása és berendezése, arany-, ezüstmüves és ékszerész, arany-, ezüst és fémverő, aranyozó, asztalos, bádogos, bognár, borbély, fodrász és parókakészitő, bőröndös, cserép- és palafedő, csizmadia és cipész, cég- és cimfestő, cukrász, disz- menyezetkÓ8zitő, doboz-, diszmü- és tokkészitő, erős (100 watt vagy ennél több) villamos áramú (elektromos világítási, erőátviteli, elektrotechnikai, stb) berendezések, valamint elektromos mérőeszközök létesítése, illetve felszerelése, továbbá gyenge áramú vezetékeknek erős áramú vezetékekhez való kapcsolása, esztergályos, építőiparok, fazekas, fehérnemű- és vegytisztító, fényképészet és cinkografia, fésűs, fogműves (fogtechnikus), gombkölő és paszományos, guba- és kaptafakészitő, hangszerkészítő, harangöntő, hentes, kádár, kalapos, kályhakészitő és tisztitó, kárpitos és kárpitdiszitő, kefekötő és ecsetkészitő, kelme- és fonálfestő, keztyüs és sérvkötőkészitő, kéményseprő, késes, kocsigyártó, kosárfonó, kovács, könyvkötő, köszörűs, köteles, kötőszövő, kövező, amennyiben az iparüzem közutaknak terméskővel való kövezésére terjed ki, lakatos, látszerész, mázoló és fényező, mészáros és lómészáros, mózeska- lácsos és viaszöntő, műszerész, nap- és esernyőkészitő, nyerges és szíjgyártó* nyomdász, ostorkészitő, órás, paplanos, puskamüves, rézöntő, réz- és bronzmüves, ruhakészítő, férfi- és női szabó, sodronyszövő, sütő, szappanos és gyertyamártó, szita- és rostakószitő, szobafestő, szobrász (iparszerü fa- és kőszobrászat), szűcs, sapkakószitő és szőrmefestő, tajték- és pipafaragó, adnom magamat sorsomnak, előbb azonban még egy végső kísérletet tettem és azt ajánlottam, hogy ha már mindenáron humoros felolvasás kell, ám legyen ós majd felolvasok valamit Mikszáthtól vagy Sipulusztól, ezzel én megnyerem a kigondolás és kidolgozás idejét, Önök pedig éppenséggel nyernek és akkor aztán (biztosra is veszem) Önöktől mosolyokat nyerek. De micsoda értelme is van annak, hogy olyan csendes, hallgatag természetű ember, mint én, ide üljön ilyen nagyközönség elé, hogy ő most fel fog olvasni valamit, mikor igazán nincs semmi mondani valója. Mit mondjak én olyat, mely érdekelje is, mulattassa is Önöket és miként csaljam ki Önökből a szívből jövő, jóleső mosolyt, hacsak az ón erőlködésemet meg nem nevetik. — Külön-külön egyik másik szép asszonynak, leánynak fülébe sugdosni talán ón is értenék egy kicsit, — mint az a barna legény — (sohse tessék elpirulni, nem szégyen 1) de mi közölni valóm lehet ily nagy közönséggel?! Apropos 1 Nagy közönség! Ehhez talán mégis van egy és más mondani valóm. Mi, tisztelt felolvasók és egyéb műkedvelők, hizelgünk magunknak és büszkén emlegetjük : micsoda szép, elegáns, úri nép előtt produkáltuk magunkat és elhitetjük magunkkal, hogy vonzóerők vagyunk! Hát elemezzük ezt a tételt, de egész őszinteséggel, és mindjárt felteszem a kérdést: kik- és miknek a kedvéért gyűl össze minden felolvasás alkalmából ennyi szép asszony és leány ? Ne áltassátok magatokat ti szorgalmas felolvasók ós igyekvő műkedvelők, — a ti kedvetekért egyik sem vette volna fel selyemblúzát. Ó, nem 1 Ismert őszinteségemmel elárulom a titkot: először is ez a legolcsóbb alkalom, hogy ,a hölgytársaság bemutassa legfrissebb toalettjét; másodszor — vagy talán ezt kellett volna első helyre tennem — itt van módja annak megkritizálni legkedvesebb barátnőit és főleg azok öltözködési hibáit . . . Figyeljenek csak kissé a Lapunk mai száma 8 oldal.
