Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1908-02-09 / 6. szám
2. oldal. 6. szám. XT XT C3Apróságok. Városunk szépítése és egészsége ügyében írjuk az alábbi sorokat, remélve, hogy az illető körök figyelembe veszik és alkalom adtán hozzálátnak a javításhoz. Legelőször a Szobránci-utcát énekeljük meg. Persze az ének nem dicsőítő. Nem is lehet az egv olyan utcáról, a melynek az egyik házsora előtt semmiféle kövezet nincs, az egyik ház kijebb, a másik beljebb áll; épített minden háztulajdonos úgy, a hogy tetszett. Egyik előtt van kert, a másik előtt nincs. Minden nagyítás nélkül mondhatjuk, hogy ennek a házsornak a rendezetlensége még falusi rendes viszonyok szerint is feltűnő Ugyancsak ráférne egy kis rendezés az építési vonal megállapításával és a gyalogjáró elkészítésével. Van ennek az utcának még egy baja : a sötétség. Különösen a nyári hónapokban uralkodik. A Szobránci- utca ugyanis az egyedüli fásitott utca, a lámpák fénye a fák lombjain alig hatol át. Egy ivlámpa az utca felén egész más világítást nyújtana. Erre már csak azért is szükség lenne, hogy ebben a forgalmas utcában a nyári és őszi munkáról hazatérő napszámosok garázdálkodásának könnyebben gátat lehetne venni. 3'', A Szobránci-utcáról menjünk át a közeli Sorház- utcába. A kir. erdőtanácsos lakása előtt hóolvadáskor és esőzéskor olyan nagy viz van, hogy a korcsolyázóegyesület bátran megtarthatná ott csónakázását. Csodálatos, hogy ezt a valóban tűrhetetlen állapotot nem veszi észre sem az erdészeti kincstár, sem a város. Vagy talán éppen az a baj, hogy kettőjüknek kellene látni a visszatetsző dolgot és igy egyik sem látja meg. A város fásításáról már annyit irtunk, hogy újra nem bocsátkozunk ebbe a kérdésbe. A szépitészeti bizottság a városi kertész javaslata alapján már többször dolgozott ki terveket a fásítás végett, de a tanács — úgy látszik — rá sem hederit a bizottság munkálatára. Van tehát szépitő-bizottságunk, a mely nem szépít. Fából vaskarika. Érdekes találmány ez is, az is. Panasz tárgyává tették előttünk, hogy a szóda- vizes-üvegek nagyon régen voltak tiszták, talán csak akkor, a mikor készültek. A panaszt meghallgattuk, ime ki is Írjuk; a panaszkodókat pedig küldtük a városi orvosokhoz. Az ő hivatásuk ebben az irányban a közegészségügy követelményeinek érvényt szerezni. Hiszszük, hogy meg is teszik, ha szükség lesz reá. VÁRMEGYEI ÜGYEK. Haszonállatok. Múlt év folyamán különösen az ország felvidékén és Királyhágón túli nehány vármegyében nagyobb mértékben elterjedt ragadós száj és köröm fájása téli hónapokban örvendetesen csökkenvén, remélni lehet, hogy a betegség az óvó és elfojtó intézkedések pontos foganatosítása mellett a tavaszig vagy teljesen megszűnik, vagy pedig a fertő zött községek száma legalább csekély mérvre száll le. Nehogy azonban a tavaszi gazdasági munkák beálltával az állatforgalom élénkülésével egyes helyeken esetleg eltitkolt betegség az országban ismét széthurcoltassók, szükségesnek találtam, hogy a tavaszi haszonállatvizsgálatok alkalmával a hasitott körmü állatok is darabonként pontosan megvizsgáltassanak s ez által a ragadós száj- és körömfájás eltitkolásából származó veszélynek idejekorán eleje vétessék. Ennélfogva folyó évben a közös legelőre való kihajtás előtt foganatosítandó tavaszi haszonállatvizsgálatok alkalmával, a hasitott körmü állatok vizsgálatára nézve a következőket rendelem: 1. A szarvasmarhaállomány a város vagy a község nagyságához és a helyi viszonyokhoz képest a községi elöljáróság által előzetesen kijelölt egy vagy több helyre lehetőleg az állatössze- irás sorrendjében a vizsgálathoz úgy vezetendő' vagy hajtandó elő, hogy az egyes állatbirtokosok állatai egymással lehetőleg ne érintkezzenek. Az állatok vizsgálata különös figyelemmel a ragadós száj- és körömfájásra, darabonként (száj- és körömvizsgálat) a legpontosabban teljesítendő. A juh és kecske állomány szintén a helyi viszonyokhoz képest egy vagy több előzetesen kijelölt helyre a vizsgálathoz úgy hajtandók elő, hogy az egyes állatbirtokosok állatai egymással lehetőleg ne érintkezhessenek. A felhajtott állatok tüzetesen megszemlélendők és azon egj^edek, a melyek betegségre utaló tüneteket mutatnak- pontosan megvizsgálandók. Sertések vizsgálata az 1901. évi 104300. számú itteni rendeletoen megállapított mérvben szintén fokozott gondossággal történjék. A ragadós száj- és körömfájással fertőzött: községben a tavaszi haszonállatvizsgálat alkalmával a hasitott körmü állatok vizsgálata mellőzendő; j a zárfeloldást megelőző vizsgálat alkalmával azon- j ban a községi összes hasitott körmü állatok meg- ] vizsgálandók. Azon állatbirtokosok hasitott körmü állatainak megvizsgálására nézve, a kik állataikat j a kijelölt vizsgálati helyre elővezetni nem kíván-. ják, úgyszintén azon állatbirtokosok hasitott álla-! tainak megvizsgálására nézve, a kik külön állat- j orvost tartanak, vagy a kik állataikra állatorvos; által rendszeresen felügyelteinek, az 1901. évi j 104300. számú itteni körrendelet 1. pontjának negyedik és ötödik bekezdésében foglaltak a j mérvadók. 2. A tavaszi haszonállatvizsgálat ott, a hol í helyhatósági állatorvos van, annak a feladatát! képezi; a mely városban vagy községben azonban j helyhatósági állatorvos nincsen, ezen vizsgálato-| kát az illetékes járási (városi) m. kir. állatorvos! az államkincstár költségére teljesíti. 3. Az I. fokú hatóság, a midőn a fent hivat- j kozott körrendelet 8. pontjához képest a jóváhagyott útiterv alapján egyes községekben a vizsgálati napokat kitűzi s a községi elöljáróságokat a vizsgálatokhoz szükséges előkészületekre kioktatja, figyelmeztesse a községi elöljáróságokat, miszerint intézkedjenek az iránt is, hogy a vizsgálathoz a hasitott körmü állatok is az 1. pontban meghatározott módon elvezettessenek, illetve előhajtassanak s az állatbirtokosok részéről a vizsgálatnál való segédkezés végett alkalmas egyén legyen jelen, nehogy megfelelő segéderő hiányában a vizsgálat indokolatlanul késleltessék vagy meghiusittassék. Utasitandók továbbá a községi elöljáróságok, j hogy a hivatkozott körrendelet 1. pontjához ké- j pest az állatbirtokosokat a betegségek pontos be- i jelentésére, valamint arra is figyelmeztessék, hogy ! az állatvizsgálat befejeztével, “a betegnek vagy beteggyanusnak bejelentett állatokat a tavaszi vizsgálatott végző állatorvos díjtalanul vizsgálja meg és ad gyógykezelésre tanácsot. 4. A tavaszi haszonállatvizsgálat foganatosítása, s azzal kapcsolatos teendők ellátására nézve egyébként az 1901. évi 104300. számú itteni körrendelet intézkedései irányadók. Felhívom a törvényhatóságot, tegyen meg minden lehetőt arra nézve, hogy ezen nagy fáradsággal és anyagi áldozatokkal járó vizsgálat akadály nélkül elvégezhető s az által a kitűzött cél elérése biztosítva legyen. — Budapest, 1908. évi január hó 16-án. Darányi. A közigazgatási bizottság Ülése. Vármegyénk köz- igazgatási bizottsága február havi ülését 11-én d e. 10 órakor tartja meg. II I R E K. Tájékoztató. Web \ 9, Az állami tisztviselők körének közgyűlése d. e. 11 órakor a főgimnázium rajztermében. A„ Szeretet“ izr. Nőegyesület közgyűlése d. u. 3 órakor a Kereskedelmi és Iparbank tanácstermében. A ref. legényegyesület szinielőadása. Febr. 11. A közigazgatási bizottság ülése d. e. 10 órakor. Febv. 13. A növendékpapság egyházi irodalmi iskolájának ünnepi díszközgyűlése d. u. l/a5 órakor. Febr. 16. A Kath. Kör közgyűlése d. e. 11 órakor. A Társaskör közgyűlése d. u. 4 órakor. Febr. 39. Az Erzsébet-kör felolvasó-estélye. Márc. 1. A Megyei Nőegyesület házi estélye a Korona nagytermében. A Társaskör (Kaszinó*, könyvtára nyitva van kedden és pénteken d. u. 5—6 óráig. A népkönyvtár nyitva van minden vasárnap d. e. Í0—'/s12 óráig (.Drugeth-téri állami iskola.) Farsangi dal. Irta Szamovolszky Lőrinc. Itt a farsang, itt van újra! Most a gonddal félre, el! Minden órán kéj-örömtől Részegüljön a kebel. A boldogság ritka madár, Mihozzánk csak néha jő, — Éljünk hát a szép jelennel, Ne aggaszszon a jövő! Rajta lányok, az örömben Egy legyen az akarat! Egyesüljünk, mert különben A pártátok megmarad. Egyesüljünk ! Higyjótek, hogy Boldogabb a lány, ha nő: Párta helyett százezerszer Jobban áll a főkötő. Rajta fel! vig dalra, táncra, Mig a vén kaszás nem int. Mig az élet tart, vigadjunk, S nyomjuk el a földi kint! Húzd rá cigány, búsan, vígan. — Sírjon, rijjon hegedűd! Úgy se’ sir majd, ha a halál Csontkezével nyakon üt — Tudja mit, kedves tanító ur. Én már rég óhajtottam a maga iskoláját meglátogatni, hogy szinről- szinre láthassam azokat az okos gyermekeket. Ha megengedi, holnap elmegyek az iskolájába. — Nagyon fogok örvendeni a szerencsének, s igazán kedves emlékeim közé fogom számítani azi a napot, a melyen nagyságos asszonyom meg fog tisztelni látogatásával. De ha szabad kérnem, ne holnap, hanem később legyen szerencsém. — Miért? — Hát azért kérem, mivel mához egy hétre tartom meg az évzáró-ünnepélyt, a nagy examentet, a templomban. A nebulók bizony vajmi keveset tudnak, kissé elő kell őket készítenem a nagy napra. A záró- ünnepély előtt rendesen szoktam egy próbavizsgálatot I tartani az iskolában. Ez a próbavizsga e héten csütörtökön lesz. Ha nagyságos asszonyomnak komoly az elhatározása, úgy felette fogok örvendeni, ha jelzett napon délelőtt 8 órakor iskolámban üdvözölhetem. — Jó, hát hagyjuk akkorra. De mondja csak kérem: Sokáig fog az tartani? Hány osztálya van? — Én nálam asszonyom, voltaképen egy osztály sincs. Én nagyság szerint rajokba szoktam beosztani a tanulókat. Egyik raj ABC-ét, másik Szent Históriát, harmadik Zsoltárt, 4—5—8—10-dik pedig más-más tantárgyat tanul. Mert ha osztályokba kellene őket soroznom, akkor tulajdonképpen két osztályom volna. Egyik a haladók, másik a maradók osztálya. Csakhogy maradók mindig elmaradnak, a haladók pedig sohasem haladnak. Nevetett az én asszonyom és csintalan mosolylyal mondta: — No jó, majd fogunk látni valamit csütörtökön. Felderült a varva-vart nap, a csütörtök. Vendégem, ígérete szerint, 8 órakor megjött. Mi illő tisztelettel és ünnepélyes komolysággal fogadtuk. Nyomban meg is kezdtem a próbavizsgalatot. — Gyerekek, vigyázzatok! íme a nagyságos asszony eljött próbavizsgálatunkra, hogy meghallgasson benneteket. Vegyétek figyelembe e nagy megtiszteltetést és háláljatok meg azzal, hogy okosan, bátrán és értei., esen fogtok felelni a felteendő kérdésekre. Első raj állva marad, a többi leül. Fekete Rachel, nyisd ai az ABC-ós könyvedet. Melyik betűnél nyitottad ki ? — A „cs“ betűnél. — Olvass 1 Fekete Rachel olvasni kezd: ács, rács, écs, mécs csíz, csiriz . . . — Elég 1 Előre jelzem nagyságos asszonyom — fordulok hatra vendégemhez, —, hogy ón nem úgy tanítok, mint más falusi tanító. Én az értelem fejlesztésre, nem a lecke bemagoitatására fektetem a fősulyt. Én minden szót, minden fogaimat előre megmagyarázok a tanulóknak. Ha egyebekben nem is, de ebben, mondaatom: mester vagyok. — Vigyázz csak Rachel lányom 1 Mondd meg nekem, mi az a csíz ? — Csiriz 1 — Csiriz az apád füle, már hogy volna az csiriz. Mondd meg te másik ; látom, hogy az ujjadat akarod tartani. — Csizma 1 — Ejnye, ejnye, már hogy volna az csizma. Sokkal kisebb az a csizmánál, aztán szára sincs. Mondd meg csak te harmadik. — Becskor I De már erre az ón asszonyom nem volt képes magát visszatartani a nevetéstől. Olyan jóízűen kacagott, hogy magamra is majd elragadt a jókedv. De nekem nem volt szabad nevetni. Meg kellett tartanom a helyzet komolyságát. — Nem tudtok semmit gyerekek ! Szég.yeljétek magatokat! Zárjátok be a könyvet. Fejbeli számot fogok tőletek kérdeni. — Kovács Béni, mondd meg nekem fiam, ha volna neked négy almád és egyet Mester Károlynak adnál, mennyi maradna még ? — Négy ! — Hat már hogy maradna négy ? — Úgy hogy ón nem adnék neki egyet sem, mert tegnap is meghajitott egy kővel. — Tanuld meg liam, hogy a ki téged kővel dob meg, te azt almával üsd vissza. Szamár vagy! Ülj le 1 No most mindnyájatokhoz szólok. Vigyázzatok 1 Hatnak mennyi a fele ? Mélységes csend. — Nem tudjátok 1 Hát kétszer kettő monnyi ? Néma hallgatás. — Ezt sem tudjátok. Hát mondjátok meg: mennyi egy meg egy? Szintén mély némaság. — Ejnye azt a diófán fütyülő sárgarigóját az eszeteknek, hát nincs köztetek senki, a ki ezt megmondaná ? Görbe Pista az ujját tartja. — No fiam, mondd meg, mennyi 1+1 ? — Száz 1 . . . — Na hál Istennek, hogy még is akadt közteBT** —-—-m,>,iiiii«i,|«.„(, iMiar TUdobatsgscgök, auraiak, számár* I l' _/• . köhögés, skrofulozte, influenza ^ W J-JF ea<s* ét onrou által naponta ajánlva. M £ MJ ßf ár F M* 9A & m A & Mis&ogy értéktelen irtánzatokat is kínálnak, kérjen múaáoÉm ^ §f| Eas*n m «Mcrat fa a Mriüyt, aes«*» eredet* enomagolátd. Kapíwiö tmd w«* * gyflfjwtíltofo. , |g| K te« a MBSigtat, váladékot, ífldí irjad.íji. ------------------- tos». — Ar* Uvaankiat A— karos*. M Hetosu«Li ¥t*ebe A €3«. Betel (Sráj*i
