Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1908-02-02 / 5. szám
46. évfolyam. — 5, szám. Megjelenik minden vasárnap. Ungvár, 1908. február 2. Előfizetési feltételek: Cikk ki „Iliig“ lapra : Egész évre . . 8 K ; Negyedévre . 2 K Félévre .... 4 K Egyes szám . 20 K Amerikába : Egész évre ... 10 ÍC 60 „Vng vármegye Hintától Lap,|á“-»kl együtt: egész évre 12 K — Félévre .... 6 K Ung vármegye Hivatalos Lapja az „U n g* mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. hetilap Hirdetések ágy az „Ung“, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvkereskedésébe küldendők. Nyilttér soronkint 40 fillér A nyílttéri és hirdetési dijak előre fizetendők. Kiadóhivatalt telefonszám 11. AZ UNO MEG VEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség: Vármegyeház-tér l-ső szám. Az adóreformról. ii. (rg.) A jövedelemadó az Archimédesi pont, mely körül a vita pro és kontra foroghat. Ezen adónem, mely a nemzeti jövedelem gyarapodási mérlege lesz, teljesen uj alapokat és már megadózott jövedelmeket érint. Itt a jogos követelményeknek megfelelőleg a progresszivitást hozzák be és pedig 0 7—5%-ig emelkedőleg 600 koronás létminimummal. Adóalap itt összefogva minden jövedelem, tehát a vagyonból, vagyonjogból, tőkéből, járadékból, általában minden keresetből vagy foglalkozásból eredő jövedelem. Tárgyi adórendszerünket e jövedelemadó utján kiegészítik a személyes adózás rendszerével. Természetesen a magasabb kulcs a nagyobb jövedelmet, tehát a felsőbb rétegeket sújtja, az állami terhek, egész helyesen, fokozatosan .de hárittatnak át. Tagadhatatlan, hogy a kis exisztenciákkal szemben a szociális megoldás szintén helyes. A 600 koronás létminimum eredménye lesz, hogy a munkásosztály, a kisebb birtosok, iparosok, kereskedők, szóval az élet nehézségeivel küzdő kisebb exisztenciák, főleg a felvidéken és Erdélyben mentesítve lesznek a jövedelem- és általános keresetiadó alól. Ha ehhez veszszük, hogy a II. osztályú keresetiadó, a családtagok adója és az általános jövedelmi pótadó megszűnik, világos, hogy a kisemberek adója felére, sőt tekintve, hogy az állami adó leszálln? ;a magával hozza a községi pót- és más helyhatósági adók leszállítását, negyedére száll le. A magyar iparos és földmives osztálynál azonban ily eredménye a reformnak alig lesz, mert ezek legnagyobb részének jövedelme a 600 koronát meghaladja, a mennyiben még ha a fundált jövedelmük kisebb is 600 koronánál, foglalkozásuk vagy keresetük révén igényeiknek megfelelőleg jövedelmük kell hogy meghaladja a 600 K. Emelkedés azonban a jövedelemadó mérsékelt kulcsa folytán, figyelembe véve a megszűnt adónemeket, itt sem lesz. Szociális szempontból tehát a javaslat ellen kifogás alig lehet, bár jelenleg a kis exisztenciák helyzete nem válságos, keresetük megvan, a napszámbér folyton emelkedik, igényük kevés; Ungváron például a takarék- betétek legnagyobb része kisembereké, a közép- osztályhoz tartozók legfeljebb a mérleg „követel“ rovatán szerepelnek, igy az előbbieknél alig indokolt a teherkönnyités. A középosztály, a melyet legjobban sújt a reform, ettől kíván újabb áldozatokat és pedig nem kizárólag a föld- és házbirtokos középosztálytól, hanem a többi foglalkozási ágaktól is kivétel nélkül, mivel ezek nagy kontingense szintén föld- és házbirtokos. A föld és házadó emelkedéséhez hozzájárul még az uj jövedelemadó terhe, mely a megszüntetendő általános jövedelem-pótadót " lesz hivatva helyettesíteni Ezekkel szemben a II. osztályú kereseti és a családtagok adójának eltörlése figyelembe sem jöhet. Az általános jövedelmi pótadó helyett, melyet eddig a föld- és házbirtokos közép- osztály nagy kontingense bekebelezett adósságai folytán úgy sem fizetett, jön egy uj adónem, a jövedelemadó, melyet fizetni kell. Mindenki előtt tudva van, hogy a föld- és házbirtokosok ingatlanai terhelve vannak bekebelezett adóssággal annyira, hogy ha az Felelős szerkesztő : Segédszerkesztő : BÁNÓCZY BÉLA, DEÁK GYULA. adóssági kamatok 10°/o-át a föld- és hazadó után kivetendő jelenlegi általános jövedelmi pótadóból levonjuk, mely a törvény szerint le is vonandó, a föld és háztulajdonosok nem, vagy csak csekély mérvben fizetnek általános jövedelmi pótadót. Ezen kedvezmény azonban a jelenlegi jövedelemadó-tervezetnél, mely tulajdonképpen az általános jövedelmi pótadót lenne hivatva helyettesíteni, nem vétetett figyelembe, ott már csak az adcssági kamatok levonása engedtetik meg a nyers jövedelemből, ez pedig nagy különbség, a mennyiben ha a bekebelezett kamatok 10°/o-a a középosztályra nehezedő 3 vagy 4°/o-os jövedelemadóból levo- natik, a régi állapot marad, azaz vagy nem, vagy csak csekély mérvben fizetnének az adóssággal terhelt föld- és házbirtokosok jövedelemadót, mig igy ha csak a kamatok levonása engedtetik meg a nyers jövedelemből, ez esetben már nem a bekebelezett kamatok 10, hanem a jövedelemadó fokozatainak megfelelőleg ä középosztályra nehezedő 3 vagy 4% vétetik figyelembe az adókivetésnél s adóalap mindig mindenkinél marad a percent- külömbözeten kivül még a tisztességes társadalmi álláshoz illő megélhetés alapjául szolgáló jövedelem is. E szerint világos, hogy a jövedelemadó, legalább a középosztálynál, nem az általános jövedelmi pótadóval azonos adóalapokat és tárgyakat fog sújtani. Az általános jövedelmi pótadó kontingense különben eddig nem is a föld- és házadó utáni általános jövedelmi pótadóból, hanem a III. osztályú kereseti, bánya-, tőkekamat, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesületek stb. adójából került ki, illetőleg ezek után vettetett ki, melyeknél már az adóssági kamatok le nem vonhatók az altalános jövedelmi pótadóból, a mennyiben az adóssági kamatok levonása csupán az alapadónál van megengedve; viszont a föld- és házadó kivetésénél az adósság, illetőleg a teher kamata nem vehető figyelembe az alap adónál, csak annak pótlékánál. így a terhek levonása tekintetében eddig viszonosság állt fönn az agrár és merkantil adófizetők adóztatásánál. Az általános jövedelmi pótadónál élvezett eddigi kedvezmény megadása, illetőleg annak átvétele tehát semmiféle érdeket nem sújtana és pedig annál is kevésbé, mert a merkantil adófizetők leendő alapadójánál, az általános kereseti adónál az adóssági kamatok a nyers jövedelemből levonhatók, és ugyancsak levonhatók a fenti adóssági kamatok a jövedelemadó megállapitásánal is a nyers jövedelemből, igy mindkét adónemnél figyelembe vétetik a teher; az ági ár adózók föld- és házadójánál azonban az adó a teher és adóssági kamatok figyelembe vétele nélkül lesz megállapítva, igy szükséges, hogy a jövedelemadónál rekompenzáltassanak annyiban, hogy a régi állapot átvétessék. Sokan felhozzák ezzel szemben, hogy a jelenlegi kataszteri tiszta jövedelem a tényleges jövedelemnek csak égj harmada, igy még a reform szerint is nagyon méltányos az adóztatás. Igaz, — azonban nem mindenütt, mert a föld jövedelme is az egyéni tevékenységgel és befektetéssel kapcsolatos, de meg azt sem kell feledni, hogy a reformmal kapcsolatos a kataszteri tiszta jövedelem kiigazítása is, mire már a földadó fejtegetésénél rámutattunk, és több helyütt a tényleges jövedelem a kataszteri tiszta jövedelmet nem is haladja meg; végül azt is szem előtt kell tartani, hogy a földadó kulcsa igen magas, viszonyítva a többi adóKiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. nemekhez. A házadónál azonban ehhez hasonló eset föl sem hozható, mert ott már a tényleges bérjövedelem adózik. A merkantil adófizetőknek különben kifogása az adóreformjavaslatok ellen nem lehet, mert ez tehernagyobbitást reájuk nem jelent, a mennyiben a tervbe vett jövedelemadó nagysága a megszüntetendő általános jövedelmi pótadó mérvét, kivéve a nagy kereskedelmi- és iparvállalatokat és a nagy jövedelmeket, hol indokolt is az emelkedés, meg nem haladja, sőt annál kisebb; a tervbe vett általános keresetiadó percentje pedig a jelenlegi III. osztályú kereseti adóénál csekélyebb, így tehát világos, hogy nem tehernagyobbitásról, hanem könnyítésről van szó. Tehernagyobbitás a föld- és házbirtokos középosztálynál céloztatik, és pedig nem kizárólag a föld- és házbirtokosoknál, hanem a többi foglalkozási ágaknál is az esetben, ha földjük és házuk van, de itt is csak akkor, ha a bekebelezett adóssági kamatok 10%-anak levonása a jövedelemadóból meg nem engedtetik A jövedelemadóról szóló javas- 'aí ilyet nem tartalmaz, igy tehát valószínű, hogy újólag a középosztály fogja a javaslat változatlan törvényerőre való emelkedése esetén a terhet viselni, hacsak a középosztály képviselői szót nem emelnek vitális érdekei rt Ezt kivánja az igazság és méltányosságon kivül a létfentartás kérdése is, mert a közép- osztály a nemzet gerince, melynek íöntartása és megerősítése nemzeti érdek ; már pedig ha önhibáján kivül lába alól kicsúszik a föld, az általános választói jog behozatalával pedig kicsúszik kezéből a vezető szerep és a hatalom, s helyükbe demagógok kerülnek a közügyek élére: a jövőnek rósz képe lehet. Számolva a javaslat pénzügyi eredményével, hihető, hogy a bekebelezett adóssági kamatok 10°/o-ának levonása pénzügyi aggály- lyal sem járna az esetben, ha olykép definiálnánk, hogy a bekebelezett adóssági kamatok 10%-a a 20000 koronát meg nem haladó összjövedelemnél, mely összegig az adókulcs emelkedése különben is intenzivebb, levonandó a jövedelemadóból, a 20000 koronán felüli jövedelemből azonban a bekebelezett adósságok kamata, hasonlólag a telekkönyvileg nem biztosított terhekhez, csak az adó alapjául szolgáló jövedelem megállapításánál vétetik figyelembe és itt a progresszív kulcs valamivel emeltetik; igy is bent foglaltatna a föld- és házbirtokból eredő jövedelem az összjövedelembe, melynek többi része erre való tekintettel a progresszív kulcs szerint adózna, és ezzel ut is nyittatnék a tehernek a felsőbb rétegekre, a nagyobb fizető képességgel biró exisztenciákra való áthárítására Az adóreform különben, mely a gyöngét védi, 2000 koronán aluli jövedelemnél a jövedelemadót illetőleg vallomást nem követel, a szolgálati viszonyban állók terheit elviselhetővé teszi, az adómentes forrásokból eredő jövedelemnek sem enged kibúvót, a külföldön tartózkodók ingatlanból eredő jövedelmét adóalapul kétszeresen veszi: a maga egészében tökéletes, részleteiben a már fentebb jelzett sérelem könnyen helyrehozható és helyre is hozandó, ha csakugyan komoly cél a közép- osztály megerősítése, talpra állítása, mert a jelenlegi jövedelemadó tervezete könnyen a még meglevő középbirtokok parcellázását idézheti elő. Hiszszük, hogy a pénzügyek kiváló vezetői megtalálják a helyes utat a középosztály sérelmének orvoslására. Lapunk mai száma 6 oldal.
