Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1908-06-28 / 26. szám

2. oldal.

■er IST <326. szám.

azonban érdekeket érintő részletekbe bocsátkozni, de elodázhatatlan feltételként jelöljük meg: a kisajátítási alapnak mielőbbi létesítését! Igaz, hogy ezt könnyebb leírni, mint megcsinálni, de egy kis jóakarattal ez is megy. Más városok példáját kell követnünk e téren, hol előrelátó telekspekulációval — és kinek volna könnyebb e téren előrelátónak lenni, mint a fejlődést irányitó hivatalos városnak — nem csak gyönyörű utca- és városrendezéseket létesítettek, de a kisajátított telkek parcellázásával hatalmas nyereségeket is szereztek a városoknak, mely nyereség lett aztán a kisajátítási alapnak magja.

Utalunk e tekintetben Kassa városára, hol százezreket szerzett ily módon a város. Hogy erre kellő alkalom és mód Ungváron is megvan, talán felesleges is megemlítenünk. Mindenesetre egy bizonyos forgó-tőke szükséges a kezdethez, de annak megszerzését maga az üzlet, a létesítendő alap garantálja, a város polgárainak hozzá járulása nélkül.

Hogy a város mely részén, mely utcák és telek-tömbök volnának ily előnyöket nyújtó városrendezési politika alapjául szolgálni alkalmasak, azt részletesen tárgyalni nem óhajtjuk. Ezt azoknak, kik a dologgal érdemben és közérdekből foglalkozni nem restéinek és a kik a város fejlődésének biztosítása érdekében, a más városok által inaugurált rendezési politikát magukévá tenni s abban önzetlenül munkálni akarnak, — kell legjobban tudni.

Mindenesetre örök érdemet szerezne magának az a férfiú, vagy a képviselőtestületi tagoknak az a csoportja, mely a városrendezés ügyét felkarolva, reális alapon teremtené meg az anyagi lehetőségét a közérdekű és közszükséget képező városrendezésnek.

Közművelődési Egyesületek.

Nemzeti programmok megvalósításának korszakát éljük. Szörnyű akadályokkal folytat titáni harcot kormányunk, hogy nemzeti individualitásunkat minden vonalon és minden kérdésben érvényre juttassuk. Az önálló jegybank kérdésében gazdasági életünk vezér- férfiai most adták ki szakvéleményüket. Szinte étvize- des küzdelmet folytatunk a nemzeti hadseregért és hozunk rengeteg áldozatot azért, hogy a „Gesammt- monarchie“ sötét árnyékából színes ragyogásban bontakozzék ki az erőtől, ifjúságtól lüktető Magyarország. Ez a lázas közjogi munka a magyar erőt minden irányban és minden ágazatában uralja és sikerének, erejének ősforrását az képezi, hogy szellemi életünk minden szervezetét ez a nemzeti szellem, faji hűség és a magyar földhöz való fanatikus ragaszkodás lengje át. Csak a legteljesebb lelki meghasonlás, csak a létminimum teljes hiánya váltatja meg a magyar emberrel a hajójegyet Amerikába és az újvilágban szerzett dollárok mihamarább váltódnak vissza körmöci aranyra, ezüst koronákra. A faj hűség ezen ébrentartására leghatályosabb segítők a közművelődési egyesületek, a melyek decentralizálva az ország minden vidékén erős várai a magyar érzés és magyar művelődés imperaliz- musának. Harcos munkát végeznek ezek is.

A Schulferein aknamunkája, a németesitő törekvések, az erdélyi nemzetiségi agitáció ellen éber szemekkel kell őrködniök, hogy hűtlenné ne legyen a sokféle előnyökkel odacsábított magyar honos, a magyar állami eszméhez.

Hódítani kell a magyar kultúra számára a magyar hazában most is milliókat, mert a mi törvényeink tekintette. arra, hogy a lakosság egy jelentékeny százalékát nem magyar ajkú állampolgárok képezik, olyan toleranciát tanúsítanak a nemzetiségekkel szemben, hogy azok részére nem jár semminemű különös joghátránynyal az, ha a magyar kultúrát nem annektálják, ha megtartják az őseik nyelvét és szokásait. Tehát a közművelődési egyesületeknek, ha a magyar törvény- nyél ellenkezésbe nem akarnak jönni, próféciái hivatást kell teljesíteniük. Hirdetni kell azt a szépséget, jóságot és nemességet, ragyogást, a mi a magyar nyelvben, a mi a históriánk hős legendáiban, a mi fajunk múltjában van lerakva. Mert kényszermagyarositásra nincs törvényes alap. A közművelődési egyesületek tehát eszmét hirdetnek, a miként a Megváltó cselekedte. Tövises Golgotha az ő missziójuk, miként Jézusé volt, mert uton-utfélen akadnak Judásai a magyar eszmének. Példa rá a megtévesztett Bjornson minket diszkre- ditálni akaró akciója, a mely gyűlöletes munkának hazugság, gonoszság és hálátlanság a fegyvere, magva, eszköze és tartalma. A kultur-egyesületek budapesti kongresszusán Széli Kálmén és Rákosi Jenő beszédei domborították ki a legplasztikusabban ezeknek az intézményeknek nagy horderejű munkásságát és állították be a jövő programmját is.

Volt némi keserűség is ezekben a beszédekben, a midőn azokat a sebeket emlitettók fel, amelyet a nemzeti eszme integritása ellen uton-utfélen ütnek annak árulói.

A magyar állam, a mely teljes szeretettel és lelkesedéssel halad minden irányban az igazi becsületes szociális politika megvalósulása felé, folytonosan az államiságát kénytelen védelmezni azok ellen a merénylők ellen, a kik a fanatizmus fegyvereivel hirdetik a gyűlöletet, az alsóbb néposztály könnyen vezethető társadalmában. A bűnügyi statisztika ijesztő adatait szolgáltatja azoknak a bűncselekményeknek, a miket anyánk, Magyarország ellen, magyar állampolgárok elkövetnek. Üdvözöljük tehát a magyar kultúra védőbástyáit, a közművelődési egyesületeket. Az ő tiszta munkájuk fog érvényt szerezni annak, a mit Széli Kálmán oly szépen fejezett ki beszédében, hogy: „Magyarországnak a magyar állameszme kiépítéséhez ősi, szent és legitim jogai vannak.“

A megyei nőegyesület működése.

Az ungvármegyei nőegyesület f. hó 30-án d. u. 3 órakor a vármegyeháza nagytermében tartja ez évi első rendes közgyűlését, melynek tárgy- sorozatában szerepel az egyesület múlt évi működéséről szóló jelentés is.

A dr. Nagy Béla egyesületi titkár által szerkesztett jelentést itt közöljük:

Tisztelt közgyűlés :

Egyesületünk életében újabb évfordulóhoz érve, van szerencsém a lefolyt év munkálkodásáról s egyletünk működéséről jelentésemet a választmány megbízásából a következőkben röviden előterjeszteni:

Őszinte sajnálattal vette egyesületünk volt védnökének, gróf Majláth Lászlóné szül. Hadik Ilona grófnőnek az egyesület védnökségétől történt végleges visszalépését. Az elmúlt évben tartott II. rendes közgyűlés foglalkozott a távozó védnöknek ügyünk iránt tanúsított meleg szeretetével s nemes áldozatkészségével és érdemeit jegyzőkönyvünkben örökítettük meg. Örömmel értesültünk azonban ugyanakkor, hogy özv. Ehrenheim

Ferencné szül. Sztáray Nandine grófnő, ki egyesületünknek addig is lelkes felkarolója volt, hajlandónak nyilatkozott a neki felajánlott védnökséget elfogadni s kegyes volt ígéretet tenni arra nézve, hogy teljes erejét szenteli arra, hogy egyesületünket tovább vezesse a biztos haladás utján.

Újból alakult továbbá az 1907. évi első rendes közgyűlésen a tisztikar és választmány is, mely utóbbiban egyesületünknek több tagja nyert ezúttal első alkalommal mandátumot.

Segélyezési akciójában egyletünk a lefolyt éveknek nálunk is érezhetővé vált kedvezőtlen pénzügyi és gazdasági viszonyai folytán csakis arra törekedett, hogy tevékenységét régi kereteiben folytathassa. S ez sikerült is. Igyekeztünk a nyomort és ínséget ott, a hol lehetett, enyhíteni s ezen akciónkba belevontuk egész helyi társadalmunkat.

Buzgón fáradoztak egyesületünk tagjai uj tagok gyűjtésén is és törekvésüket annyiban siker is koronázta, a mennyiben az elmúlt év folyamán az uj tagoknak jelentékeny száma szegődött ügyünk szolgálatába.

Tisztelt közgyűlés! Végezetül bátor vagyok a folyó évi március hó 5-én az e célra kiküldött pénztárvizsgáló bizottság jelentése alapján az egyesület 1907. évi bevételeiről és kiadásairól, valamint a törzsvagyonról szerkesztett kimutatást bemutatni, annak megjegyzése mellett, hogy a bizottság úgy a számadásokat, mint a pénztárt a megszokott legpóldásabb rendben találta.

Ezen jelentés szerint:

Bevétel az 1907. évben.

1. Tagdijakból ... .......................... 666 K — f

2. Adományokból

.................................. 195 „ — „

3. Törzstőke kamatai ... ... ... __ 817 „ 96 ”

4. Alkalmi bevételek ........................ 658 „ 34 „

összesen: 2337 K 30 f

Kiadások az 1907. évben:

1. Rendes havi segélyek ... ... ... 1382 K 90 f

2. Rendkívüli segélyek ... ....... 603 „ — „

3. Postaköltség ... .................. ... 2 „ 62 „

4. Nyomtatványok .

_ _ _ 10 „ 28 „

5. Adományok (Siketnémák intézetének, izr. népkonyha) .................. 202 „ — „

6. Fehérkereszt-Egyletnek ........... 136 „ 50,,

Összesen : 2337 K 30 f Az egyesület törzsvagyona az 1907. év végén :

1. Népbankban elhelyezve .......... 1025 K 44 f

2- „ „ ........... 10353 „ 50,

3. Ungmegyei takarékpénztár ......... 9202 „ 49 ,

4. Osztrák állampapír .................. 200 „ —

Összesen: 20784 K 43 f

Néhány szó a magyar női kézimunkákról.

A nő egyik legszebb erénye a szorgalom. Hogy a mellékesnek látszó női kézimunkával mennyi pénzt kímélhetünk meg egy háztartásban, arról meggyőződhettünk, ha egy kevés időt szenteltünk e héten a helybeli állami polgári leányiskola kézimunka kiállításának megtekintésére, hol bő tapasztalatot szerezhettünk a múlt őszszel megnyílott kézimunka-tanfolyam üdvösségéről, mely szaktudással és magas Ízléssel vezetve, ma Ungvár egyik leghelyesebb intézménye.

Mielőtt az egyes, valóban művészi dolgokat megemlíteném, nem hagyhatom szó nélkül azon örömteljes tapasztalatomat, hogy a szebbnél szebb díszmunkák mellett a kiállítás főhelyét a hasznos fehérnemű-szabás és

barna férfi a csókjelek után a zsebkendőt a bal arcára nyomta és azután ötször legyintett.

Ismertem ezt a jelt, ma tehát a város ellenkező oldalán, a temető felé lesz a séta.

Úgy is volt, és én, a ki szintén arra sétáltam, láttam őket.

Kiváncsi voltam tudni, hogy ki a nő és ki a

férfi ?

Meg is tudtam, hogy a nő egy orvosnak a felesége, mig a férfi egy olasz szármasásu nyelvmester.

Az olasz nem rég óta lakott a városban és ime, már is minő hódítást tett.

Egy hétig az ismert zsebkendőjeleken kívül más jelt nem vettem észre.

Egész csendesen ment a dolog. Ölelések, csókok, séták voltak jelképezve. Semmi változat. Kezdtem már unni a figyelést. A toronyórám pontosan ütötte reggel a kilenc órát és szerelmeseim is csak dobálták nyakba a zsebkendőt, tették azt a szájukhoz, majd jobb, majd bal arcukat érintették vele és más semmi. Unalmas egyhangúság a szeretkezésben. És én csodálkoztam az olaszon, hogy ezzel a dolgokkal beéri, de hinni mertem, hogy nem sokáig.

Ugylátszik, nem is csalódtam, mert másnap reggel az olasz a zsebkendőjét először a jobbkezével háromszor, azután a balkezével háromszor izgatottan meglobogtatta és végül a zsebkendőt a fejére tette.

Mit jelent a jobb kéz- és bal kézzel való háromszori zsebkendő-lobogtatás ? Törtem a fejemet és kezdtem a dolgot megfejteni: a zsebkendő a fején volt, tehát nő férjéről lehet szó és mert ingerülten történt a háromszori zsebkendőlobogtatás, nézetem szerint ez nem lehetett egyéb, mint kérés, hogy a nő három órakor küldje el a férjét valahová és adjon ismét találkát I ?

Erre az izgatottan történt jelzésre a nő a szivéhez szorította a zsebkendőt és megtörülte azután a szemeit.

Ezt a jelt is megértettem : „Szeretlek, fáj a

szivem, de nem segíthetek a dolgon“.

És mi történt ?

Az olasz férfi dühös lett és becsapta az ablakot.

Kezd a dolog ismét érdekes lenni, szóltam önmagamhoz; ime a férfi már elégületlen, a nő pedig levert, szomorú.

Alig vártam a másnapot, hogy toronyórám üsse a 9 órát. A nő lakását figyeltem. Ott állott kuszáit hajjal, izgett-mozgott, látszott, hogy nyughatatlan és az olasz férfi nem mutatkozott még az ablaknál. Már-már kétségbeesett a nő, és a midőn végre az olasz megjelent az ablakban, a nő lakásán kiterjesztette a zsebkendőt szemei előtt és azután a balkezével a zsebkendőt a szoba felé egyszer meglobogtatta.

Az olasz, a hogy ezt észrevette, eltűnt az ablaktól.

Ez a jelenség bajt sejtetett velem. Egész érdekkel néztem a nő lakását. Úgy gondoltam, hogy a baj csak ott lehet és pedig a férj miatt.

Úgy is volt. Az orvos zord arccal kilépett az utcára és gyors lépésekben a olasz lakása felé tartott, a hol csakhamar ol is tűnt; a mig ez megtörtént, a szőke nő a függöny mellett meglapult és leselkedett.

Tehát a férj észrevette a zsebkendő-játékot, a titkos szerelmet, talán tud a találkáról is és most becsületét keresi. És a leselkedő nő aggodalmas arca a függöny mellett . . .

Mindez csak azt jelentette előttem, hogy elérkeztünk a drámához, az enyelgő és bűnös szerelem után jön a dráma.

A szép nő keze reszketett a függönyön, elárulta, hogy — most tél, remeg . . .

És a mig én kíváncsiságból, a nő félelemből

lestük az olasz lakását, a férj nyugodtan, csendesen haza felé tartott.

A nő visszahúzódott az ablaktól, a mint férj haza tért.

Nem tudtam semmit többé, mert az olasz nyelvmester lakása mintha kihalt volna, semmi mozgás nem volt észrevehető.

Rejtély . . . rejtély . . .

Tehát vége a zsebkendő-játéknak és talán a szeretkezésnek is! ?

E percben a takarítónő lépett a szobába és elkezdett beszélni:

— Tetszik tudni a nagy újságot. A szép orvosnénak szeretője volt az olasz nyelvmester, a férj azt megtudta és ma reggel a férj azt a szegény fiatal embert majd megölte az erdőben, reggel 7 órakor hozták haza véresen.

Megoldódott a dolog. Párbaj . . . vér és a becsület meg van mentve . . .

— És mi hir az orvosókról? kérdém.

— Épen most mondta a szakácsné nekem, hogy az orvosék egy óra múlva elutaznak — feleié a takarítónő.

Úgy is történt, a kocsi megállt az ajtó előtt, a nő lefátyolozott arccal kilépett férje karján a kapun, roskadozva haladt a kocsiig, férje mellé ült és a kocsi elrobogott velük.

Ennyi az egész? kérdem önmagámtól.

E percben egy kis levélkével beosont az orvos szakácsnéja az olasz nyelvmesterhez.