Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1908-01-26 / 4. szám

4 szám. U G­5. oldal. — Hát instálom — mondja szepegve a magyar — 48-ban is Kossuth volt a miniszter, aztán elveszett minden bankó. Hát most sem lesz máskép. A pénztáros magyarázta az embereknek, hogy ne féltsék vagyonkájukat, nem lesz most semmi baj. Nehe­zen hittek neki Végre az egyik magyar kibökte a megváltó ötletet: — Hátha már nem adnak aranypénzt, vigyük el a papirbankókat — adóba. * I. FEJEZET. A nő szerelmes mosolylyal hajtá le a fejét a férfi vállára. — Szeretsz ? — kérdi a férfi. — Szeretlek. — Mindig fogsz szeretni ? — Mindig. II. FEJEZET. A nő szerelmes mosolylyal hajtá le a fejét a férfi vállára. — Szeretsz ? — kérdi a férfi. — Szeretlek. — Mindig fogsz szeretni? — Mindig. III. FEJEZET. A nő szerelmes mosolylyal hajtá le a fejét a férfi vállára. — Szeretsz? — kérdi a férfi. — Szeretlek. — Mindig fogsz szeretni? — Mindig. E regénynek többi fejezetei szóról-szóra azono­sak a fent közölt 3 fejezettel. Az olvasó ezt talán egy kissé egyhangúnak találja, de a szerző kinyilatkoztatja, hogy ez tévedés, mert igaz ugyan, hogy a nő minden fejezetben ugyanaz, de a íéiíi: az minden fejezetben — más. Vármegyénk egyik kies fürdőhelyének sétaterén két jóbarát sétálgatott a múlt nyáron. Nézegették, bírál- gatták a promenirozó hölgyeket, kiket az üde levegő, s a cigányzene csalt ki lakásaikból. — Feltűnő, barátom, hogy ennyi lány és asszony van itt a fürdőhelyen, de lelkemre mondom, hogy egy szépet 6em láttam még közöttük. — S ezen te csodálkozol ? — Már hogy ne csodálkoznám ? — Barátom, a szépek elkelnek otthon is, nem kell azoknak lürdő. Irodalom. Irodalmi jelentés. A hazai kisorosz (ruthén) nép nyelvének elsajátí­tására alkalmas magyar kézikönyvünk mindeddig még nem volt, bár annak hiányát a néppel közvetlenül érintkező tisztviselők, lelkészek, tanítók, ügyvédek, katonák, csendőrök stb. mindig érezték. E hiányon kívántam segíteni, a midőn „Gyakor­lati kisorosz (ruthén) nyelvtan“ cim alatt, az élő nyelv tanításának megfelelő gyakorlati módszerben meg­írtam a kisorosz (ruthén) népies nyelv kézikönyvét. E művemben nem az aprólékos szabályok szá­raz összegyűjtésére, hanem inkább a nyelv közvetlen szemléltetésére, a magyartól eltérő sajátságok bemuta­tásara és a nyelvi tények módszeres feldolgozására törekedtem. A bevezető részben a betűk megismertetése s a hangtani szabályok közlése kapcsán a közéletben leggyakrabban előjövő beszélgetések köréből gyakor­lati utón annyi szóismeretet és nyelvi készséget nyi­tok a tanulónak, hogy a rendszeres alaktan tanulá­sát már a kellő előkészülettel kezdhesse meg. Az alak­tan feldolgozása után bemutatom a legfontosabb mondat­tani sajátságokat is. A nagy számban felvett gyakorlati tárgyú olvas­mányokkal, fordítási és beszélgetési gyakorlatokkal a nyelvtani ismeret gyors alkalmazási képességére akarom rávezetni a tanulót. A felvett gyakorlatokat legnagyobbrészt a nép képzetköréből, dalaiból, közmondásaiból és meséiből merítettem, mert az volt a célom, hogy a kisorosz nép beszédjét — a neki legjobbau megfelelő etimolo- gikus helyesírás szerint — a maga eredetiségében, népiességeben mutassam be. Hogy pedig e könyvem a nyelvnek magán utón való elsajátítására is alkalmas legyen, az olvasmányok­hoz, a fordítási és beszélgetési gyakorlatokhoz, szó­tárt is csatoltam, melyből a tanuló könnyen felkeres­heti az ismeretlen szót. A beszélgetések kisorosz szövege mellé párhuzamosan felvettem azok hű ma­gyar fordítását is. E könyvből tehát minden vezető nélkül bárki elsajátíthatja a kisorosz nyelvet, a tanítók pedig főkép a beszélgetéseket a magyar nyelv tanításánál is fel­használhatják, mert azok tárgya a népélet köréből van merítve ugyanazon gyakorlati célok szem előtt tartásával, melyek a magyar nyelv népiskolai tanításá­nál is irányadók. E művem 2—3 hét múlva hagyja el a sajtót. Ára — nagy (12 Ívnyi) terjedelme dacára — fűzve csak 2 korona, mely összeg beküldése után bérmente­sen fogom a könyvet elküldeni. Megrendelhető e lap kiadóhivatala utján is. Ungvár, (Rákóczi-u. 34.) 1908. január 25-én. Volos in Ágoston tanitóképző-int. tanár. — „Modern mesék és írások“ cimen Halmi Bódog, a máramarosszigeti Szilágyi István irodalmi kör tehet­séges tagja, a napokban egy kötet apró elbeszélést bocsátott közre. Az elbeszélések igen rövid lélekzetüek, mint akár az ezópusi mesék. Habár prózai formában vannak öltöztetve, a rithmus lendületét éreztetik s a szerző egyéniségének, érzésvilágának ép oly kidombo- ritói, mintha mindannyi lírai költemény volna. Példa­beszédek modorában a modern élet keserű igazságait és szánalmas ferdeségeit jelenítik meg s leginkább a nő és szerelem legtöbbször pikáns eszmevilágában mozognak. Itt-ott meglepő fordulatok, csattanós befeje­zések csillannak fel s a szerző mindvégig pattogtatja a keserű gúny ostorát. A több mint hetven példázat s füzet többi darabja a középszerűségtől le és fel a sikerüitség összes fokozatait feltünteti s néhány magas színvonalat ér el. Ez utóbbiak közül párt lapunk mai számában közlünk. A mű ára 2 korona. Közgazdaság. Pénzintézeteink jelentései. Mielőtt érdemileg foglalkoznánk pénzintézeteink múlt évi mérlegeivel, elismeréssel kell adóznunk ezek vezetőinek, hogy a lefolyt üzleti év második felében, a midőn az Amerikából kiindult pénzszükség és óriási pénzdrágaság folytán a pénz beszerzése óriási nehéz­ségekbe ütközött, sőt itt-ott majdnem lehetetlen volt, minden lehetőt elkövettek, hogy piacunkat esetleges ebből keletkezhetett veszedelmektől megóvják és bár egyik-másik talán egyesekkel szemben túlelővigyá- zatos és szűkkeblű volt, mégis minden nagyobb meg­rázkódtatás nélkül éltük át ezen gazdaságilag nagyon szomorú évet. A lefolyt üzleti évből, de kivált ennek második feléből sok tanulságot menthettünk és meríthettek ki­vált fiatalabb intézeteink, és azt hiszszük, hogy a jövő­ben az eddig talán túlságos nyereségvágyból vagy a verseny által ösztönözötten azon törekvésükkel, hogy óriási fáradsággal hitelüket végkimerülésig kihasznál­ják, hogy csak nagy üzleteket csináljanak, felhagynak és akkor nem lehetnek kitéve, mint a lefolyt évben, tömeges hitelmegvonásnak és az ebből eredő kelle­metlenségeknek. Legrégibb és a legnagyobb alaptőke, tartalékok és betétekkel biró intézetünk, az Ungmegyei Takarék- pénztár, már azért is, mert ez 5,700.00U K saját tőke és betét felett rendelkezett, érte el a legnagyobb nyere­séget, leírások, a tartalék rendes dotálásán kivűl 123,454 K 70 f, (ca 8.500 K többet, mint a múlt évben), mely összeg az alaptőke 34'3%, az alaptőke és tartalékok 13.4% felel meg. Minden 400 K névértékű részvény után ennek 15%, azaz 60 K fizet osztalék gyanánt, összesen 54 000 K, igazgatósági jutalékokra pedig 19.025 K fordít. Tartalék-alapját 49.664 K 80 f, nyug­díj alapját pedig 5 000 K, dotálja, mig leírásokra 8 233 K fordít, 5.229 K jövő évre visz át. Az Ungvári Népbank jelentésében megemlékezik megboldogult vezérigazgatójáról, Tamás Endréről; jelenti, hogy a vezérigazgatói állást dr. Tüohler Sán­dor ügyvéddel töltötte be, kit ezen évi jelentésünkben mi is szívélyesen üdvözlünk. A Népbank a múlt évben 50.583 K 71 f nyereséget (2 300 K többet, mint az előző évben) ért el, mely a 200 000 K alaptőke 25 3%, mig az alaptőke és tartalékok 14 6% felel meg. Osz­talék gyapánt 100 K névértékű részvény után 14 K azaz 14% fizet, tartalékalapját 8 000 K, nyugdíjalapja, 771 K dotálja, igazgatósági jutalékokra 7 909 K forditt még beleértve az előző évtől felmaradt 3.169 K. össze­sen 7.755 K 55 f azaz az alaptőke 3'87% viszi át jövő évi számlára. Betétállománya 1.608 5->8 K. Az Ungvári Kereskedelmi es Iparbank 154.400 K alaptőke mellett 21.860 K nyereséget azaz az alaptőke 14% ért el, mig tartalékalapja kamatjait, 4.188 K, tar­talékalapja növelésére fordija. Részvónyenkint 18 K azaz 200 K névértékű részvény után 9% oszt ki, igazgatóságát 2 260 K jutalmazza, mig 4 333 K a jövő évre visz előre B'tétallománya 675.000 K. Az Ungvári Fillérbank rész. társaság ez évben alakult, atveve a fillérbank, mint szövetkezet üzletet. 250 000 K alaptőke és 72.000 K tartaléka mellett 31.228 K azaz az alaptőke 1272% nyereségre tett szert. Eb­ből 100 K részvényenkint 6% azaz 6 K dividendát fizet, tartalékalapját 9.500 K, nyugdíj-alapját 1.093 K dotálja, mig igazgatósagát 4 684 K jutalmazza és 2.000 K-t uj számlára visz elő. Betét állománya 542.000 K. Az Ungmegyei Gazdasági Bank r. t. 200 000 K alaptőke és 3 000 K tartalékalap mellett, beleértve a múlt évről áthozott 3.075 K, összesen 15 333 K nye­reséget, azaz az alap oké 7‘66% érte el. Betétjei 162.900 K rúgnak. Kimutatását nem láttuk és igy fel­osztási tervezetét nem ismerjük és nem ismertethetjük. Az U tóvári Hitelbank r. t. múlt év végén fel­számolta. illetve az Ungmegyei Takarékpénztárba olvadt. Ungvári intézeteinknél összesen 7,800.000 K betét van. A megyei vidéki intézetek kimutatásai nem ér­keztek be hozzánk. A marhaállomány megvizsgálása. A múlt év folya­mán különösen a felvidéken és nehány erdélyi vár­megyében nagyobb mértékben elterjedt ragadós száj- és körömfájás a téli hónapokban örvendetesen csök­kenvén, remélni lehet, hogy a betegség az óvó és el­fojtó intézkedések pontos foganatosítása mellett a tava­szig vagy teljesen megszűnik, vagy pedig a fertőzött községek száma a minimumra redukálódik. Nehogy azonban a tavaszi gazdasági munkák beálltával és az állatforgalom élénkülésével egyes helyeken esetleg eltitkolt betegség az országban szóthurcoltassók, a föld­mivelésügyi miniszter elrendelte, hogy a legelőre való kibajtás előtt az ország hasított körmü állatállománya is, mint a lovak, darabonkint pontosan megvizsgáltas­sák, hogy ezáltal a száj- és körömfájás eltitkolásából származó veszélyeknek idejekorán eleje vétessék. A miniszteri rendelet részletes utasítást tartalmaz a szar- vásmarhák, a juhok, a kecskék és sertések miként való megvizsgálása iránt, valamint az iránt is, hogy azon állatbirtokosok, akik nem akarják állataikat a vizsgálathoz elővezetni, vagy pedig akik állataikra állatorvos által állandóan felügyelteinek, miképpen tar­toznak állataikat megvizsgáltatni. A rendes vizsgálatra elővezetett állatokat az állatorvos díjmentesen vizsgálja meg és a betegekkel való elbánásra vonakozólag is díjmentesen ad tanácsot; a vizsgálat összes költségeit az államkincstár viseli. A gazdák saját érdeke, hogy ezen nagy fáradtsággal és költséggel járó vizsgálato­kat a maguk részéről jóindulatulag támogassák. Az Ungmegyei Takarékpénztárnak e hó 20-án tartott közgyűlésén az igazgatóságba dr. Preusz Adolf, a választmányba Minay István, dr. Novak Béla, dr. Ország Jakab, Roth Sándor és Thuránszky Tivadar választattak be. Anyakönyvi hivatalból. Hivatalos óra: d. e. 9 —12, d. u. 3—5. Házasságkötés minden nap, kivéve vasárnap és ünnepnap délutánját. Népmozgalmi kimutatás : január 18-től — január 25-lg. Születtek: Jakubovics Dávid és Palkovics Ida, leány. Grünberger Herman és Herskovics Margit, leány. Jaczkovics György és Molnár Erzsébet,, fiú. Varga János és Budai Julia, leány. Birnbaum Árje és Wietschner Anna, fiú. Kovács István és Diószegi Zsófia, fiú. Braun Móric és Schvaro Lina, leány. Lengyel Gyula és Vágner Jolán, leány. Házasságok: Kosán László és Kalinics Julia, Hrenyó Mihály és Andráscsik Malvin, Friedman Jó­zsef és Klein Cilii. Halálozások: Bezsovszki Ferencné Gránát Mária g. kath. 43 éves napszámos, Winter József izr. 95 éves nyug. 48-as honved főhadnagy, Szopó János ref. 51 éves-csizmadia-segéd, Varga Samu ref. 32 éves gyári munkás, Melete György g. kath. 19 éves nap­számos, özv. Bendura Mihályné Bobik Borbála g. kath. 74 éves napszámos. Szerkesztői üzenetek. Kéziratokat nem adunk viasza. Bórmentetlen leve­leket nem fogadunk el. Névtelen leveleket nem veszünk figyelembe. Betegágynál, Bocsásd meg stb. versek nem közöl­hetők. Egyszer már megírtuk, hogy hagyjon nekünk békét, fiatal barátunk. Tanuljon ! Iparkodjék helyesírási hiba. nélkül Írni, mert bizony levele tele van hibával. (Szekesző, szivessen, riasztót stb.) A „jó és érdekes“ tárcáiból nem kérünk mutatványt. Azok is bizo­nyára olyanok, mint versei. Majd évek múlva, ha tisztultabb nézetei lesznek és ha akkor is fog verselni, hát — Isten neki — beküldheti munkáit bírálatra. Kis leány. Ilyen ügyben nem adunk tanácsot. Kérdezze meg mamáját, a ki majd megmondja, hogy mit feleljen. Kiadó és laptulajdonos: SZÉKELY SIMON. Hirdetmény* A néhai Thuránszky Ferenc ur örökösei tulajdonát képező székói gazdaságban a folyó 1908 évben 200 holdnyi terület legelőnek kiadó. A 200 hold patak mentén fekszik, rét és szántó­földből áll. Bővebben értekezhetni Székóll, u. p. Jenke Buday Ambrus gazdatiszttel. 2565,1-5 Könyvkereskedő = és nyomdász­tanuló felvétetik Székely és Illésnél.

Next

/
Thumbnails
Contents