Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1908-01-26 / 4. szám
46. évfolyam. — 4. szám. Megjelenik minden vasárnap. Ungvár, 1908. január 26. Előfizetési feltételek: C»»k u „Cili;“ lapra : Egész évre . . 8 K j Negyedévre . 2 K Félévre .... 4 K \ Egyes szám . 20 K Amerikába : Egész évre ... 10 K tíO „Cn( T&rmeyje Hivatalo. Capji“-Tai együtt : egész évre 12 K -- Félévre .... 6 K Ung vármegye Hivatalos Lapja az „U n g“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. Hirdetések ágy az „Ung“, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvkereskedésébe küldendők. Nyilttér soronkint 40 fillér A nyílttéri és hirdetési dijak előre fizetendők. Kiadóhivatali telefonszám 11. AZ IJNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az adóreformról. i. (rg.) Bevallott célja a tervezett adóreformnak a közteherviselés egyenlősége, arányossága és igazságossága. Tehát nem adóemelés a cél, mint azok hirdetik, kiknél a cél a laikus közönség félrevezetése, a közvéleménynek üres jelszavakkal való megtévesztése, hanem a cél az adóztatás arányossá tétele, azaz hogy mindenki teherviselőképessége szerint viselje a közterheket. Hogy mennyiben szolgálja a fenti célt a javaslat, vizsgáljuk azt általános és speciális szempontból. Az általános szempontnál, természetes, az objektiv s nem a szubjektív szempontok az irányadók ; azt kell vizsgálnunk nevezetesen, hogy a reform mennyiben felel meg az állam, a társadalmi osztályok s általában a nép- összeség valódi érdekeinek, nem csupán politikai és népszerűségi érdekeszközök-e azok ? Maga a kitűzött cél igazolja, hogy az utóbbiakról szó sem lehet, kiváló férfiak, szakemberek tapasztalatain, tanulmányán épült fel a javaslat, mint a természetes fejlődés folyománya, a kor követelményeinek és szükségleteinek eredménye, a mennyiben a jelenlegi | adórendszer sem a közteherviselés egyenlőségé-! nek, sem arányosságának, igy az igazságnak sem felel meg. Szociális megoldás és haladás ez, számolva az államháztartás fokozódó kiadásaival, annak megszilárdításával és reali zálásával. A speciális szempontnál már inkább tért engedhetünk a szubjektív benyomásoknak, t. i. annak, hogy a reform nem sujt-e erősebben egyes személyeket, társadalmi osztályokat, foglalkozási ágakat a többiek rovására? Tényleg azokat terheli-e erősebben, kik a jelenlegi nehéz közgazdasági és pénzügyi viszonyok közt fizetőképesek, kiknél a teherviselő képesség nagyobb ? Nem lesz-e káros hatással a reform az iparra, kereskedelemre és mező- gazdaságra ? Könnyiti vagy nagyobbitjá-e a reform a kis exisztenciák, a középosztály és a felsőbb körök terheit ? Lássuk a reformot adónemenként főbb vonásaiban, szem előtt tartva az egyes foglalkozási ágakat, az agrár és merkantil érdekeket A földadó kulcsa a reform szerint a kataszteri tiszta jövedelemnek 20 %>-a lesz, tehát az eddigi 25 5 %>-nál 5 5%-kal kisebb, itt tehát teherkönnyitésről lenne szó. Azonban ez a közép- és nagybirtoknál csak látszólagos, mert a reformmal tervbe van véve a művelési ágban beállott változás keresztülvezetése, a földek uj osztályozása, esetleg uj tiszta jövedelmi fokozatok megállapítása. A ki ismeri a földadó-katasztert, mely még 1875-ben készült, tehát oly időben, midőn még a nagy és középbirtok intenzív művelése, kihasználása kezdő stádiumban volt, tisztában van vele, hogy az uj osztályozás folytán a nagy és középbirtok adója a kisebb kulcs dacára emelkedni fog, sőt a mainál jóval nagyobb lesz, a mennyiben a javaslat a kisebb birtokok terheinek könnyítése folytán mutatkozó hiányt itt óhajtja behozni. A kisbirtok földadója — tekintve, hogy annak kihasználása régibb keletű, osztályozása tárgy iiagosabb'volt, igy itt változás alig van, — apadni fog. A nagybirtoknál indokolt is az emelés, mert eddigi földadója a közép- és kisbirtokkal és jövedelmezőségével szemben aránytalan volt, ez a terhet különben is könnyebben bírja; a középbirtoknál azonban, mely évtizedek óta pusztul, válsággal küzd, az emelés már érezhetőbb lesz. A házosztály-adónál a reform kisebb változást, mérsékelt emelést eredményez, a házbér adónál azonban nagyobbat, mert általános házbér adó alá nem tartozó helyeken is annak behozatala végett a forgalmasabb és sűrűbben lakott városrészekből körzeteket szakit ki, hol aztán minden épület, még a melyik nem bérelt is, házbér-adó alá fog esni. A házbér-adó kulcsa különben 9—17 %-ig emelkedik, tehát az eddigi 16—22 %-nál kisebb, üngpáron 15 % le~z a há\ber-adó, tehát az eddigi 16 °/o-nál 1%-kal kedvezőbb, azonban az esés itt is csak látszólagos, mert a jelenlegi házadó-törvény a nyers bérjövedelemből épületfentartási költség és érték-csökkenés címén 30 % levonást engedélyez, a reform azonban ilyet nem ismer, igy a házbér-adó a kisebb kulcs dacára magasabb lesz. Indokolja ezen mérsékelt emelést a házbérek folytonos emelkedése, a házak nagyobb jövedelmezősége és a teherviselő-képesség aranyossága is, de meg tulajdonképpen ez megoszlik a lakók és házbiriokosok közt, mivel a házbirtokosok az adóemelés folytán előálló különbözetet a lakókra, fogják atháritni béremelés alakjában, a mi már eddig is bekövetkezett A tőkekamat- és járadék-adó kulcsa a reform szeiint 5% lesz, bizonyos esetekben azonban egész 2°/o-ra leszáll és 10% ig emelkedik. Itt tehát az eddigi 10 és 5%-kal szemben az apadás világos, de szükséges is nemzet- gazdasági szempontból, hogy a tőke terhe könnyittessék, mert csak igy képes szolgálni nagyobb mértékben az ipar, kereskedelem és a mezőgazdaság érdekeit is. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesületek adójának kulcsa 10% lesz a reform szerint, azonban a bányavállalatoknál az adó kulcsa 5 és 7%-ra esik. Itt tehát részben a régi adókulcs tartatik fenn, részben mérsékelt apadást tervez a reform lényegesebb változások nélkül, habár a betétkamat-adónak 10% ról 5%-ra való leszállítása nagy könnyítést és a hitelviszonyoknak javulását idézheti elő. Megszűnik a fenti adók 10—40%-ig emelkedő általános jövedelmi pótadoja, továbbá az I, II., III., IV. osztályú kereseti adók, a családtagok adója, a bányaadó; ezek közül a II. osztályú kereseti és családtagok adója végleg, az I. és III. osztályú kereseti és bányaadó pedig beolvad az uj általános kereseti adóba, Megostoroztad őket . . . Irta Fülöp Árpád. Megostoroztad őket, Istenem, A kik gáládul ellenem valának ; És érezék sajgó csapásait Igaz haragod sújtó ostorának. Elárvult voltam, s jó atyám valál te. Erőtlen, és te oldalomhoz álltái. Üldöztek, mint vadat, de menedéket Találtam trónod zsámolyánál. Kinek van gondja napra, csillagokra S parányi férgen is csüng őrszemed, Engem se hagytál, láthatatlan Isten, Ruháztál és elűzted éhemet Oh, nagy a hála és ragaszkodás, Melyet irántad érzek, gyámolom, De nincs erőm méltón rebegni hálát, A mint lehet hát, úgy hálálkodom. Kiállók a hitetlenek közé S a gúny tőrétől nem rettenve meg, Kiáltom váltig: él az Isten, él, Ki sujtol bűnt s jutalmaz érdemet! Dalok. Irta Zempléni Árpád. I. Mikor elszunnyadtam, Eszembe forogtál, Mikor felvirradtam, Eszembe jutottál. Hullámzik az elmém. Mint a patak sodra, Csak te forogsz benne, Örvényben a rózsa. II. Játék lenne ez az élet, Ha leélhetném tevéled, A világgal nem törődnék, Egymás körül sürgölődnénk. Két buborék, mely a mélyből, A rejtelmes tengeréjből Felszállott egy pillanatban, Találkozik — s szertepattan. III. Pompás város ez a város, Rózsák nyilnak a havon, Hozzátok visz minden utca A bal és jobb partokon. Beh rut város ez a város, Nagy, sötét házrengeteg, Mig rózsámtól hazatérek, Százszor is eltévedek ! Modern mesék. Irta Halmi Bódog. Volt egyszer egy sápadt arca, szomorú királyfi, a ki nem örült a fényességnek, a mit köréje hordtak; érintetlenül hagyta a drága játékszereket, csak azt szerette, ha a fiatal kamarása, a ki melléje volt beosztva, mesélt neki mindenféle tündóri, lágy dallamos meséket. Történt azonban, hogy a nép, a kiről a kis királyfi sohasem hallott, mozgolódni kezdett; nem volt megelégedve a kis királyfi apjának kormányzásával és harci lármája még azt a kis félreeső ablakot is megrezeg- tette, a hol a kis királyfi lakott. A fiatal kamarás égő arccal mondta el az nap a kis királyfinak : „Volt egyszer egy ország, a melyben sok millió ember volt rabláncra fűzve, sötét börtönökbe mélyen beszorítva, úgy, hogy nem láthatta a szép, sugaras napot. Egy napon azonban felnyíltak a börtönök, a milliók erőre kaptak, ellepték a rónákat, a bérceket. Tüzes vidám kiáltásuk hangzott, a fiatal szivekben fellángolt a vér, s a porkoláb, a ki alázongókat börtönbe zárta, olyan kicsiny lett, olyan gyámoltalan, mint a gyenge fűszál, a mit elragad a szellő. Hangzott az ének ifjú tüzes vágytól, a legszebb eszméről, erős szabadságról“. Szólott a kis sápadt arcú, szomorú királyfi: Sok tündérmesét hallottam, de ez tán a legszebb. # Volt egyszer egy kereskedő, a kinek virágzó üzletei az egész országban híresek voltak. Ezer éhes ember tekintett irigy gyűlölettel a pompás palotára, a melyben lakott. Hercegek mentek csillogó estélyeire, a melyeket farsang idején tartott és a felesége barátnéja volt egy vérbeli grófnőnek, a kinek ősei keresztes vitézek voltak. Lapunk mai száma 8 oldal. TA.KSiLIDA.LMI HETILAP Felelős szerkesztő: Segédszerkesztő : °JaK Szerkesztőség: Vármegyeház-tér l-sö szám. BÁNÓCZY BÉLA. DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése.
