Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1908-04-12 / 15. szám
2. oldal. igy biztosak vagyunk abban, hogy az állásban, a hová helyeztetett, kiválóan meg tudja állani helyét. Mint vármegyénk szülötte itt kezdte meg működését. Rövid gyakornokoskodása után szolgabiró, majd a nagybereznai járás főszolgabirája lett. Mint főszolgabíró a járásnak ügyeit, a polgárok érdekeit kiváló buzgalommal, körültekintéssel és jó akarattal szolgálta. A ő főszolgabirósága idejére esik az ungvölgyi vasút három évi építése. Az akkori szolgabirói kirendeltséggel karöltve a [legválságosabb helyzetben is tapintatával, szociális érzékével meg tudta találni a helyes utat úgy, hogy a világ minden részéből összesereglett 10—15 ezer munkást foglalkoztató építkezés minden baj nélkül folyt le, a miért a törvényhatóság a vasútépítés befejezte után különös elismeréssel is adózott. Ámbár mint közigazgatási ember e téren is kiválóan megállotta helyét, úgy tehetsége, mint ambíciója és családi tradíciója a politikai pálya felé sodorta. Már szolgabiró korában is felléptették a nagybereznai járásban képviselőül, de az akkori kormány alatt vállalkozása eredménynyel nem járt. Az 1906. évi nemzeti felujulás korszakában azután a nagybereznai kerület egyhangúlag választotta meg képviselőjéül Ezzel belépett atyja nyomdokaiba, a ki szinté képviselte e kerületet. Két évi képviselői működése zajtalan, de komoly és tartalmas volt. A képviselőházban történt felszólalásai, a bizottságokban kifejtett működése a vezető körök figyelmét magára vonta, felismerték benne a munkás, alkotni képes, tartalmas egyénisége s alkalmasnak, megfelelőnek találták Yersec és Pancsova városok főispánságára. Érezzük, hogy mi veszítettünk távozásával, de tudjuk, hogy a két város Nehrebeczky egyéniségében kitűnő főispánt nyert, a kinek működése, vezetése elé bizalommal és megnyugvással tekinthetnek. Sajnáljuk, hogy körünkből elszólitja most hivatala, de jólesik nekünk, hogy vármegyénk egyik fia ilyen kitüntetésben részesült; jól esik tudnunk, hogy vármegyénk adta meg az utat és a módot egyik szülötte megérdemelt emelkedésének.' Igazolva látjuk helyességét annak a követendő politikának, hogy saját embereinknek, a magunk neveltjeinek, tehetséges fiainknak adjuk meg a lehetőséget az érvényesülésre. És szakítsunk azzal a politikával, a mely a kicsinyeskedés, féltékenykedés vagy az irigység folytán megakadályozza a tehetséges nemzedék érvényesülését, mert csak igy leszünk képesek anyagilag és társadalmilag szegény, elhagyatott vármegyénk részére sulylyal biró egyéniségeket nevelni s ezzel vármegyénket egy virágzóbb jövőbe bevezetni. Felelet a Közművelődési Egyesület kérdésére. „Milyen módon lehetne azt a fontos célt legjobban elérni, hogy az iskolából kikerült ifjúság a magyar nyelvben tovább is gyakorolhassa mágát?“ A szentirásból, a vallásból megtanuljuk az erkölcsi igazságot; a történelem lapjain fényes, kitörölhetetlen betűkkel találjuk felírva azon hősök s nemzeti félistenek neveit, kik életük s földi javaik feláldozása árán váltották meg az igazságot, a kiknek vértengerén virul ma is ez az ország. Keressük azért mi is az igazságot : az ész keresse, a szív szeresse, az akarat pedig védje az igazságot. Mert az, a ki hiszi Istenét, szereti hazáját, érzi és tudja, hogy a mi igazunk győzni fog és lesz még nekünk is ünnepünk! termen és benyitott a fogadószobába, melynek ajtaját behúzta maga után. A titkár még egyet-mást javítgatott a listán, azután fölkelt, hogy bevigye a listát az államtitkárnak. — Bocsánat, titkár ur, egy szóra 1 Egy fiatal nő ajkáról hangzottak e szavak. A titkár megállt és szemügyre vette a nőt. Körülbelül harminc éves lehetett. Kissé elvirult, de még mindig szép volt. Valamivel magasabb a közepesnél. Karcsú termetén egyszerű fekete ruha feszült meg. A kalapjáról áttetsző lila fátyol hullott az arcára, a mely zavarodottnak látszott e miatt, hogy a figyelmet magára irányította. A titkár kórdőleg nézett rá. A nő közelebb lépett hozzá és halkabb hangon mondá: — Szeretnék utolsónak maradni! — A mint parancsolja I Szabad kérnem a nevét ? S— Kardos Béláné. Megkezdődött a kihallgatás. Alig egy-két percig tartott mindenik. Egyik a másik kezébe adta a kilincset. Fólkettő tájban végre Kardos Béláné nevét hívta fel. Kardosné fölkelt, a nagy tükörben igazgatott még valamit a kalapján, aztán benyitott a fogadószobába. Az államtitkár a nagy íróasztal mellett állott és a belépőnek könnyed megnajlását fáradt fejbiccentéssel viszonozta. Mivel lehetek szolgálatára asszonyom ? A férjem dolgában bátorkodtam méltóságod elé járulni . . . — A férje tanár? — Az alsószomolnoki gimnáziumban a magyar XT 3ST <3Nagy erőt és kitartást kíván az az eszme, melynek szolgálatában állunk és küzdve küzdünk. Lelkes, kitartó és szakavatott munkával leszünk képesek csak arra, hogy merész álmunkat valóra váltsuk : egygyé forrasszuk a magyar nemzet minden tagját. Igen ám, de ehhez a munkához erős kötelességérzet, meg nem alkuvó lelkiismeretesség és lángoló hazaszeretet kell. Különben veszve az ügy s az eszme porba hullva. Föl tehát a munkára! Nem magyar tanító az, a ki hazájáért áldozni nem kész 1 Ne feledjük egy pillanatra sem eme szavakat: Magyarország sorsa a néptanítók kezébe van letéve, s ezt az országot nekünk még egyszer meg kell hódítani. Ott nyíljék azért, a mi virágos kertünkben, a nemzet reménységének a szivében a legszebb virág: a honszerelem égő-piros, illatos virága! Ott nyíljék keblünkben, mert a mi elvünk: a haza mindenek előtt 1 A mi elvünk: legyen szabad hazában, szabad a magyar; boldog hazában boldog a magyar. Ámde hogy ezt elérhessük, nagy feladat s még nagyobb kötelesség vár reánk. Ezen legfontosabb kötelesség pedig az, hogy ne hagyjuk magára az iskolából kikerült fiatalságot; ne hagyjuk félbe a munkánkat, hanem fejezzük azt be; folytassuk nevelésüket ott, a hol elhagytuk. A fiatalság kikerülvén az iskolából, függetlenebbé élhetvén szabad akaratával, mohón kap minden után, a mi pillanatnyi gyönyört ad. Ott kell lenni mellette s vigyázni arra, hogy az elhintett magvak ki nem szóródjanak leikéből. A gyermek ismeri tanítóját, iránta bizalommal, tisztelettel és szeretettel viseltetik; tanácsát, irányítását szívesen veszi s ezt fel kell használni az ifjúsági egyesületek alakítására. Mert egy egészséges ifjúsági egyesület az iskolai nevelést kiegészíti s útját vágja annak, hogy a fiatalság közönyösen, vagy semmibe se vegye a magyar nyelvet. Itt már megérti mindazokat a dolgokat, a melyeket a magyar haza iránti hűségről, szerétéiről és kötelességről beszélünk. Ez elvonja a korcsmától, mert a mi a legfőbb: az iszákos embernek megváltoznak a nézetei, a fogalmai a becsületről, az erkölcsről, a tisztességről, s a hazáról, mig az ifjúsági egyesület ettől a kárhozattól visszatartja. így lesz aztán ez az egyesület ennek a szép eszmének a szülője, a hol szórakozva beszélgetünk édes hazánk drága nyelvén. Kívánatos, hogy az egyesület műsorral egybekapcsolt ünnepélyt, mulatságot tartson; nem azért, hogy itt költsék el keresményüket és dorbézoljanak, hanem mint társas lények összejőve, munka után szórakozzanak s éppen azért legfontosabb az, hogy az egyesület kebelében dalos kört létesítsünk. „A dalban Istenség van“ s a ki megérti és átórzi a magyar népdalnak kesergő édes szavát, nem feledi azt el soha; elkísér az mindenüvé, él még az álmok országában is. Ott halljuk, ha magánosán vagyunk ; ha fájdalom ér, ha öröm rezgi át szivünket. Bent van az alkony sötétjében, a nap fényében, a hajnal ragyogásában; a búcsúszóban, a viszontlátás örömében. Ott halljuk, ha kedvesünk kebelére vonva csókol; halljuk, ha dübörögve hull a hant a koporsóra. Ki van fejezve benne minden : Az Isten, a haza, a szeretet . . . Szintén nagyon fontos szerepe van a tűzoltóság szervezésének az egyesület kebelében. Ezzel nemcsak embertársaink iránti nemes kötelességre, szeretetre, áldozatkészségre szoktatjuk a fiatalságot, hanem hathatósan előmozdítjuk a magyar nyelv gyakorlását s állandóbbá teszszük annak használatát. Mig a leányoknál kiváló, jelentős és fontos hatást gyakorolna, ha szerény, jó magaviseletü s a magyar nyelvet tökéletesen beszélő leány férjhez menetele alkalmával értékes nászajándékot nyerne. Ezzel nemcsak azt a célt érnénk el, hogy egymással vetélkedve igyenyelv tanára és a legfőbb óhajtásom az, hogy a fővárosba kerüljön. — Bajos, nagyon bajos ... mormogta az államtitkár. Kardosné visszahajtotta a fátyolát. Az államtitkár arcán a megdöbbenés árnyéka suhant át. Fürkésző tekintettel nézte a szép vonásokat, a melyek mintha régi emlékeket ébresztettek volna fel benne. — Régóta férjnél van ? — Tizenkét év óta. — A leányneve? — Az vagyok, a kinek méltóságod gondol: Vermes Ilonka. — Lám, lám . . . mondá halk hangon az államtitkár, nem akart feleségül jönni hozzám. Igaz, hogy akkor egészen kis hivatalnok voltam a taufelügyelő- ségnél ... — Nagyon sokszor gondoltam azóta méltóságodra. De a jóságát nem akartam igénybe venni . . . Ma is abban a hiszemben voltam, hogy a miniszter ur elé kerülök és csak a véletlen . . . — A véletlen huncutkodott, ugy-e bár? Kardosné mosolygott. Ez a mosoly éles vonalban kirajzolta azt a ráncot, a mely a szeme szögletében addig rejtve maradt. Az államtitkár észrevette. — A mi a kérését illeti, biztos ígéretet nem tehetek. Két-három év múlva . . . talán. Á kérvényét minden esetre hagyja itt . . . Azzal biccentett a fejével. Kardosné meghajtotta magát. Zavarában alig találta meg a kilincset. Mikor a lépcsőházba ért, a karmantyújából kivette a kis tükrét és belenézett. A szeme könnybe- lábadt és az egyik könnycsepp ráhullott a kis tükörre .. . 15. szám. keznének e kitüntetést megérdemelni, hanem a mi fő : hazánknak igazi honleányokat szereznénk ez által. Végül megemlítem azt, a mi legfontosabb; a mit kezdetben hangoztattam: hogy nekünk az igazságot diadalra kell juttatni 1 S ez nemcsak a történelem lapjain van bejegyezve, hanem ott van ez a bibliában is. Mi a legfőbb, a kettőt együtt kell fölemelni, mert csak úgy lehet munkánknak sikere s áldást hozó hatása a magyar haza javára. Mi teljes erőnkből, igaz, lángoló szeretettől áthatva, diadalra viszszük a történelmi igazságot, ha ezen nehéz munkánkban támogat a magyar nemzet; de sajnos, az erkölcsi igazság hirdetői közül nagyon sokan nem értenek velünk egyet. S az erkölcsi igazság mélyen alvó csecsemő, mely nem rebben a haza szavára. Mert vannak templomok, a hol nagyon ritkán, a melyekben csak hírből hallják a magyar szót, a legtöbben pedig nem is ismerik. S kérdem, honnan juttatjuk hát a szentirásban megirt erkölcsi igazságot diadalra, ha nem a papi szószékből?! Vigyük be azért a magyar nyelvet az Isten dicsőségéle épített szent hajlékba; lankadatlan hittel, kitartó lelkesedéssel tanítsuk azt az iskolában s buzgalommal ápoljuk a nemzet reménységének, a fiatalság keblében, akkor jogunk és igazunk teljes diadalt arat. S ha nehéz munkánkban elfáradunk, ha bántalom, szenvedés ér szent ügyünk munkájában, ne csüggedjünk, mert ott van mellettünk a magyarok Istene. Igaz hittel, lángoló hazaszeretet nemes tüzétől áthatott kebellel folytassuk a küzdelmet tovább; mert az az Isten, a ki bennünket teremtett, nem hágy el, mert az: a haza, a szabadság, a szeretet Istene s felénk nyújtja a védő karát, midőn küzdünk ellenünkkel és mi reánk is elhozza a vig esztendőt, mert: „Megbünhődte már e nép a múltat s jövendőt!“ Vámoslucska. Révész JÓZS6Í, tanító. A közönség köréből. Panaszos sorok. Utazó vagyok, az országot keresztül-kasul járom. Igaz, hogy Ungvárra először jöttem s kiváncsi voltam, hogy fest Ungvár. Mondhatom: a jobb városok közé tartozik, mert mozgalmas. Különösen az esti órákban, mikor a korzózás megkezdődik, hemzseg a nép. Elvegyülve a tömegben, hamarosan észrevettem, hogy porfelhőben vagyok. Eleinte azt hittem, hogy a por a sétáló nők uszályaitól származik, a mikor egy előttem haladó csoport beszédét figyelve, hallom : „Nem lehet sétálni a portól, ma még nem locsolták az aszfaltot." így vagyunk, hát nem mind arany, a mi fénylik. Van aszfalt, és nincs, a ki locsolja. Nohát akkor én is megyek, mert az aszfaltot szeretem ugyan, de nem az egészségem árán. Gondolkodóba estem, hogy minek kell Ungvárnak aszfalt, vagy ha már van, mórt nem tartják rendben? Igaz, hogy sok pénzbe kerül a locsolása és seprése s egész nap több embert vesz igénybe, de ez igy van mindenütt s ha nem adják meg a módját, akkor Ungvárnak mihamarabb sok tüdőbajos betege lesz. Másnap aztán szállodámból kilépve, csődületet veszek észre, látom, hogy egy jó karban levő lovat támogatnak felállásra, hol szép szóval, hol ostorral. Megtudtam, hogy a szegény állat a gyorshajtás közben elesett, mig végre egy pokrócot terítettek alá és igy térítették észre. Aznap még két ilyen esetet láttam. Hát bizony vidéki mizéria ez. Meg kell ezeket az állapotokat szüntetni az emberek és állatok érdekében egyaránt. VÁRMEGYEI ÜGYEK. Közgyűlés. — Április 10. — Ezt a napot bátran a gyűlések napjának lehet nevezni. Legalább is 10 bizottság és albizottság tartott összejövetelt. Reggel 9 órakor kezdődött az állandó választmány ülése. Utána 11 órakor a törvény- hatóság rendkívüli közgyűlése, melyen a csekély számban megjelent tagok előtt gyorsan lepergettek a napirendet minden különösebb emóció nélkül. * A közgyűlésen, a melyen gróf Sztáray Gábor főispán elnökölt, a következő ügyek kerültek tárgyalás alá : A kereskedelmi miniszter az ungvári bútorgyár részvénytársaságnak nyilatkozata alapján értesít, hogy az államvasutak ungvári úgynevezett zugóvonalából kiágazólag az ungvári bútorgyár telepére vezető iparvágány megépítésére adott engedélyt a benne gyökerező összes jogokkal és kötelezettségekkel együtt a társaságra átruházza. — A kereskedelmi miniszter jóváhagyta a vármegye azon határozatát, melylyel Barabás Elemér budapesti lakost, mint az ungvár—va- jáni vasút engedélyesét elutasította az iránti kérelméT^n™T^l|™Tl Leghathatósabb és legizletesebb hizlaló és vértisztitó szer ? i ;m K I ■■■ ■ | | I ki Számos előkelő orvostanár és szaktekintély által kitűnő eredménynyel kipróbálva! Pl/ormokolínól 1 Sietteti a járást és fogzást, eloszlatja a mirigyeket és az ótvart — biztosítja a .....------------------------------------------------------------------- ÚjulIIIoKöIyNuI i csontok és izmok ép fejlődését — javítja és rendezi az emésztést. jK Jl EGY EGÉSZ DOBOZ ÁRA 2 KORONA 50 FILLÉR. s Kapható a gyógyszertárakban, de biztosan az —i—, , „ , , . , .. (ITIVT VÄTT AT ATYÁT PÉrWTT Cnlnnftnl/nnl I Utolérhetetlen vérképző, gyengélkedőknél erősítő es mingyoszlato szer, — mell- XiJMlilvlÁl 2elyVtesín hííut ’ I öinOÍIdKIlCl . bajosoknál megszünteti az izzadást és elősegíti a gyógyulást, j» ^ * 2733,1-1 Og
