Ung, 1907. július-december (45. évfolyam, 27-50. szám)

1907-09-15 / 37. szám

4. oldal. feleség“ c. műve került sorra. Erről az előadásról csak jót írhatunk az elismerés hangján. A tökéletes feleség Jesson Fiimer elhalt felesége. Ennek emlékével és erényeinek folytonos hangoztatásával a második élőfeleséget (Szohner Olga) egészen elkeserítik. Bármit tesz, bármit cselekszik, vagy bármit mond, az nem jó, mert az elhalt tökéletes feleség másként tett, cseleke­dett vagy beszólt volna . . . Helyzete tűrhetetlen. Ehhez járult az elhunyt feleség családjának kiállhatat- lan szekatúrája. Nina, a második feleség szabadulni óhajt lealázó helyzetéből. Segítségére jön sógora Hilary (Palágyi), aki azt tanácsolja neki, hogy hódoljon meg ő is az első feleség iránti imádatnak. Igyekezete dugába dől, mert a család ridegen visszautasítja. — Nina fel­háborodásában élesen kitör a család ellen és kijelenti, hogy nem megy el az első feleség emlékére rendezett ünnepélyre. Az ünnepély előtt véletlenül kezébe jutnak az elhunyt tökéletes feleség levelei; azokból megtudja, hogy a tökéletes feleség a legbensőbb viszonyt folytatta a most is a háznál levő őrnagygyal, sőt a kis fiú is e viszonyuk gyümölcse. A sok szenvedést és megalázást megakarja bosszulni azzal, hogy a tökéle­tes feleség viselkedéséről lerántja a leplet. De Hilary meggyőző szavaira eláll bosszújától, átadja elégetés végett Hilarynak a leveleket és elmegy az ünnepélyre. Hilary felfedezi Fiimer öcscse előtt az áruló levél tar­talmát. Filmért erősen megrendíti az a felfedezés, szertefoszlik a tökéletes nő iránti jó emléke és Ninát teszi háza úrnőjévé. — A darab eszméje gyorsan fejlődő, érdeklődést keltő cselekménnyel párosul. — A közönség figyelmét mindvégig lekötötte a társadalmi félszegségeket ostorozó deklamáció, melyet Palágyi meggyőzően interpretált. Hiba volt a túlságos tanító, oktató modor, amely miatt a közönség az illúzió kel­tésre hivatott színpadot majdnem szürke katedrának tekintette — Teljes babérkoszorút kell nyújtanunk Szohner Olgának, a ki a Nina nehéz szerepében való­sággal brillírozott. A lealázó helyzet fölött érzett tehetetlen gyengesége mellett azonnal éreztetni tudta, hogy egyénisége, karaktere erős ahhoz, hogy megtörje a gyűlölt családot. A mikor közeledését gúnyosan visszautasítják, kitörése a megsértett önérzet őszinte, megrázó elégtétel követelése volt. És amikor kezében volt a hatalom, hogy kíméletlenül lesújtson kínzóira, kiadja a fegyvert kezéből, mert már életében bűnhő­dött az az asszony, mert nem akarja férjét megtörni, mert nem akarja a gyermeket árvává tenni. Mily ne­mes Ízléssel, mily lélektani megfigyelésre valló játék­kal oldotta meg Szohner e nehéz problémát! Vele éltünk, vele éreztünk. Magas művészi élvezetben ré­szesítette a közönséget. S a közönség nagyon hálás volt. Számtalanszor hívta ki tapsaival a lámpák elé. — A többi szereplők is megérdemelnék, hogy külön-külön foglalkozzunk velők, mert nagyon jól megállották he­lyüket. Markus Julia, Follinuszné, Székelj Ilonka, Albert Giza, Somiár, Pártos, Majthénji, Czobor nagyon hozzájárultak az est sikeréhez. Pénteken, szeptember 13-án volt a „Vig özvegy“ bemutató előadása. Lehár Ferenc világhírre emelkedett zenéje, Feledi Boriska briliáns játéka, a színpad ízlé­ses díszítése, az énekkar precizitása, az ügyes tánc, mind hozzájárult ahhoz, hogy a színházat szinültig megtöltő közönség igazán jól érezze magát. Feledi Boriskának zajos őszinte sikere volt. Meg is érdemli. A helyzete nehéz, mert az ungvári publikum operett kedvelő egy része a szubrett-primadonnák részéről nagyon el volt a múltban s különösen tavalytól ké­nyeztetve. A színpadról való kacérkodás, kokettirozás volt eddig szubrettjeinknek a főfegyvere a hatáshoz. Feledi Boriska — úgy látszik — nem ezekkel a fegy­verekkel akarja a publikum szivét megnyerni, hanem színtiszta művészettel. Helyeseljük. Játéka diszkrét, megjelenése vonzó, mozdulatai teljes színpadi ottüo- nosságra vallanak, éneke érzósteli. Glavari Hannája a magasabb kritika előtt is fényesen megállja helyét. Tibor Lóri Valencienne a kalandokra vágyó feleséget ügyes mozgással játszotta, bár a pavilion jelenet áriá­jától többet vártunk. Lehet, hogy partnere nem volt elég jó s igy nem tudott ihletet meríteni. Oláh Gyula Daniló szerepében igen csinos volt. Énekelni nagyon szépen tud. Csak játékában igyekezzék több simaságra, gördülékenységre szert tenni. Gulyás Menyhért és Borbély Sándor ügyes játékukkal sokszor megnevet­tették a közönséget. Szombaton, szeptember 14-én másodszor ke­rült színre a „Vig özvegy“ zsúfolt ház mellett. Heti műsor. Vasárnap délután a „Madarász“ (leszállított helyárakkal), este a „Vig özvegy“ harmadszor. Hétfőn a „Lovag ur,“ Csergő Soma vigjátéka. Kedden Molnár Ferencnek nagyhírű vigjátéka, az „Ördög.“ Szerdán „Milliárdos kisasszony“ harmadszor. Csütörtökön a „Tolvaj“ kerül bemutatásra. Pénteken negyedszer adják a „Víg özvegy“-et. Szombaton a „Kék asszony.“ VÁRMEGYEI ÜGYEK. A közigazgatási bizottság ülése. — Szeptember 11. — Vármegyénk közigazgatási bizottsága e havi ülé­sét gróf Sztáray Gábor főispán elnöklete alatt tar­totta meg. Az alispánnak augusztus hónapról szerkesztett jelentéséből kiemeljük, hogy a csendőrség 299 eset­TT IST Gä­ben esetben eszközölt nyomozást. Tüzesetek voltak: Ungvár r. t. város és Nagyberezna község területén 3 ízben, továbbá Lehócz, Székó, Oroszkomoró, Alsó- szlatina, Ungdarócz, Unghosszumező, Jenke, Unggesz- teryés, Ungsasfalva, Nevicke, Éles, Laborcszög, Sóly­mos, Dióska, Hegygombás, Törökruszka, Rebrény, Magyarmoesár, Csicser, Lakárd, Ungszenna községek­ben. Az összes kár 134564 K, melyből biztosítás foly­tán 59041 K térül meg. Bevándorolt összesen 59 idegen és pedig a nagybereznai járás területére. A beregszászi kir. ügyész jelenti, hogy a letar­tóztattak összes száma 38 férfi és 12 nő. A gyámpénztár forgalmi kimutatása szerint a maradvány augusztus hónap végén 1210917 K 48 f A tiszti főorvos jelenti, hogy az általános köz- egészségi állapot augusztus hóban kedvezőtlenül ala­kult, mert a vörheny és kanyaró megbetegedés nagyobb terjedelemben lépett föl és ennek következtében egyes vidékeken a halálozás is emelkedett A hevenyfertőző megbetegedések a következő számban és lefolyással fordultak elő: roncsoló toroklob és torokgyík 5 eset 1 halálozással, vörheny 128 eset 20 halálozással, hasi hagymáz 6 eset, kanyaró 55 eset 12 halálozással, járványos fültőmirigylob 4 eset, hökhurut 62 esetben 3 halálozással; vérhas 11 esetben 2 halálozással. Élve született 451 gyermek, meghalt összesen 322 egyén; születési többlet 129. Orvostörvónyszéki és rendőri hullaboncolás és hullaszemle 7 esetben, korcsma, élel­mezés és italok vizsgálata 84 esetben, vágószók vizs­gálatok 19 esetben eszközöltettek. Egészségügyi sze­mélyzetben azon változás állott be, hogy Hrégel Józsefné oki. bába Turjasebes és Kucserávi Andrásné oki. bába Turjamező községben telepedett le. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint augusz­tus havában egyenes adó címen befolyt 87079 K. Hátralék 1035385 K. A múlt évi augusztus havi ered­ményhez viszonyítva 34949 K-val kedvezőtlenebb. Haddijban befolyt 1090 K. Hátralék 82686 K. Bélyeg- és jogilletékben befolyt 24332 K, fogyasztási és ital­adóban 96195 K, dohányjövedékben 59114 K. A törvényhatósági állatorvos jelenti, hogy az állategészségügy augusztus hónapban általában véve felette kedvezőtlennek mondható, mert a ragadós száj- és körömfájás gyors és nagymérvű kiterjedést vett. A behurcolás úgy történt, hogy a gyalog marhakupecek a técsői aug. 12-iki vásárról körülbelül 350 fertőzött szarvasmarhát hozlak lábon s igy egymást fertőzték és így gyors egymásutánban fertőztek számos községet. Hogy ily invázióval szemben a jövőben védekezhes­sünk, a közig, biz: elhatározza, hogy ez alispánt fel­hívja, hogy a vármegyei marhakereskedelemről szabály­rendelet-tervezetet készíttessen, a mely 1907. évi dec. 15-ig a megyegyűlésnek bemutatandó, továbbá hogy a földmivelési miniszterhez fölir, hogy az állatvásári vizsgálatokra a kereskedelmi marhák láboo hajtására és a marhakereskedőkre vonatkozó rendelkezéseket szigorítsa. Lépíene fellépett: Ungdaróc, Ungpinkóc, Nagy- gejőc, Ungsasfalva, Székó, Bós, Ungszenna, Szirénfalva, Kisszeretva, Nagyszelmenc, Sólymos, Alsóhalas, Hajasd, Kapuszög községekben. Ragadós száj- és körömfájás­ban megbetegedett: Horlyó^ Bező, Székó, Koromlak, Szerednye, Ungcsertész, Őrdarma, Tiba, Gézsény, Kisverbóc, Kereszt községekben és Ungvár r. t. város­ban. A sertésvész szórványosan feliépet: Dobóruszka, Bés és Szobránc községekben. Sertósorbánc fellépett: Korláthelmec, Győröcske, Ungmogyorós, Turjaremete, községekben. A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy külső szolgálatot a szünidő miatt nem teljesített. A vallás- és közokta­tásügyi miniszter az ungvári tanfelügyelőséghez Sváby Dezső hunyadvármegyei kir tanfelügyelőségi tollnokot helyezte át. A felsőnémeti állami iskolához Répay Béla hunkóci tanító, a bátfai iskolához Palásthy Árpád, a záhonyi iskolához Szinok Dezső, a csontosihoz Leudár László, a csapihoz Románecz Margit és Minay Borbála, a bunkóéihoz Leskó József neveztettek ki. Sóslakon állami óvoda szervezése elhatároztatott; a daróci, bát­fai, csontosi és horlyói állami iskolák több - kevesebb tanszerrel láttattak el. A pénzügyigazgató jelentésével kapcsolatosan Lám Gyula interpellácót intézett a pénzügyigazgatóhoz, van-e tudomása arról, hogy az izraelita ünnepek alatt egyetlen egy dohány- és bélyegtőzsde sem volt nyitva úgy, hogy 2—3 napon keresztül egy­általán nem lehetett sem dohányt, sem bélyeget kapni, a mi a közönség érdeke ellen van. A közigazgatási bizottság utasította a pónzügyigazgatót, hogy e tárgyban a legközelebbi ülés elé részletes jelentést tegyen. A kereskedelmi miniszter értesiti a közigazgatási bizottságot, hogy a Fenyvesvölgyön létesíteni szándé­kolt üdülő telep céljaira a nagyberezna-országhatár- széli vasút építő vállalata részéről felajánlott épületek és maga a hely és terület a szegénysorsu alsóbbrendű államvasuti alkalmazottak nyári üdülő helyének léte­sítésére nem lévén alkalmasak, az üdülőhely létesíté­sétől eltekintett. Több magánérdekü ügy elintézése után az ülés 12 óra után véget ért. Az igazoló választmány f. évi szeptember 16-án délután 3 órakor az alispán hivatalos helyiségben ülést tart 1908. évi virilis névjegyzék megállapítása tárgyában. 37. szám. VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlés. — Szeptember 12. — Gyéren látogatott közgyűlést tartott az elmúlt csütörtökön a képviselőtestület. A gyűlés megnyitása­kor csakis 11-en voltak jelen, s ez a szám 26-ig emel­kedett. Pedig volt néhány ügy a tárgysorozatban, mely nagyobb érdeklődésre számíthatott. A közgyűlést Finoicky Mihály polgármester nyitotta meg azon elnöki előterjesztéssel, hogy a város tulajdonát képező színház — ámbár még nem készült el egészen — e hó 7-én megnyittatott, s hogy Somló Sándor, a budapesti nemzeti színház igazgatója a megnyitásra való meghívást hozzá intézett sorokban köszönte meg. E jelentés után Mihalkovioh József interpellálta a polgármestert, hogy miért tűri, hogy a szinügyi bizottság az egész szinházépitési ügy vezetését szinte monopolizálja, holott a szinügyi bizottság feladata csakis a művészeti térre terjed. A polgármester adott válaszában kijelentette, hogy a színházépület átvételét és kezelését a tanács fogja teljesíteni, ha az épület teljesen készen lesz. Napirendre kerülvén a sor, a városi köz- és gyámpénztár, valamint a fogyasztási adóhivatal meg­vizsgálásáról felvett jegyzőkönyvek tudomásul vétettek. A vármegye alispánja megsemmisítette a város képviselőtestületének a behajthatlanná vált közmunka- követelések leírását és a városi közmunka-szabályren­delet elkészítését elrendelő határozatot. A képviselő- testület a városi közmunka-ügyben alkotandó szabály- rendelet elkészítését újból elrendelte, az alispán hatá­rozatának erre vonatkozó részét pedig megfellebbezni határozta, mert a város autonom joga az önálló szabály- rendelet készítés és különben is a vármegyei szabály- rendelet nem felel meg Ungvár viszonyainak. Amennyiben az ungvári íillérbank mint szö­vetkezet megszüntette működését, és részvénytársasággá alakult át, a képviselőtestület 23 szóval 1 ellen ki­mondotta, hogy az árva- és közpénzek a fillórbank mint részvénytársaságnál is elhelyezhetők. A vármegyei ebadó az 1904—1906. három évben 1484 K-t jövedelmezett. Minthogy azonban az ezen alap terhére épített hullaégető és egyéb berendezés a városnak 1648 K 95 fillérjébe került, a vármegye al­ispánjához felterjesztés intézése határoztatott azon cél­ból, hogy a befolyt 1484 K a tett kiadások törleszté­sére legyen fordítható. A keieskedelmi alkalmazottak továbbképzé­sére nyitandó tanfolyam támogatására 1907-re 50, és 1908. évre 100 K szavaztatott meg. Riesenberg Smil galíciai illetőségű volt ungvári lakosnak kilátásba helyeztetett a községi kötelékbe való felvétel, ha a magyar állampolgárságot elnyeri. A Fehér Hajó épület építői, a Grünwald Testvé­rek és Schiffer cég ismét megtagadták az uj tetőfedést, evégből a képviselőtestület azt a vállalkozók biztosíté­kából rendelte megkésziteni az esetre, ha a jelen hatá­rozat kézhezvételétől számított 3 nap alatt Grünvaldók nem teljesitik. Bemutatta ezután a polgármester a kereskedelem­ügyi m. kir. miniszternek a helyi lapokban megjelent leiratát, mely szerint 50.000 K kövezési segélyt enge­délyezett. Jelentette továbbá, hogy a kisszebesi gránit­kőbányák részvénytársasága még határozott választ nem adott, vájjon a pénzpiac javulásáig hajlandó-e a radvánci-utcai úttestet mérsékelt kamatfizetés mellett átburkolni. Javasolja azonban, hogy már most rendelje el a képviselőtestület a munkálat megkezdését az esetre, ha kedvező válasz érkezik. Gaar Iván a következő határozati javaslat el­fogadását kéri : „A képviselőtestület a kereskedelemügyi m. kir. minister urnák 39322/906. számú leiratát, mely szerint Ungvár városának öt éven át 10.000 K-ás évi részle­tekben fizetendő 50 000 K államsegélyt engedélyezett, hogy a megjelölt állami közutszakaszok a város által átburkolhatók legyenek : mint a város iránti jóindula­tának jelét, tudomásul veszi. Minthogy azonban maga a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur is elismeri fenti leiratában, hogy a vámsorompók közé vett állami közutszakaszokra elő­irt átburkolásokhoz a vám engedélyezésénél alapul szolgált építési tőkénél nagyobb, vagyis akkora tőke- befektetés szükséges, melynek teljes törlesztésére a számított vámjövedelmek nem elegendők, a megadott 50 000 K pedig csak szintén részben pótolja a fede­zetlen szükségletet, — s mert Ungvár város közön­sége az állami utak kiépítése és jó karban tarthatása céljából a jelenleginél nagyobb anyagi áldozat hoza­talára nem képes, — nevezetesen Ungvár város közön­sége fizeti a vasúti vámnak mintegy 12.000 K-nyi be­vételét, s emellett önmagát sorompóvámmal is meg­adóztatta, ami szintén évi 10.000 K-ra tehető — s mert az állami utak kiépítése és jókarban tartása első sorban állami érdek és kötelesség, — határozatilag kimondja a képviselőtestület, hogy a kért 100.000 K államsegélynek teljes összegében való megadása iránt a kereskedelemügyi m. kir. minister úrhoz újabb in­dokolt és sürgős felterjesztést intéz; — mindaddig pedig, mig e kérelme kedvező elintézést nem nyer, a további kövezési munkálatokat a már engedélyezett s folyamatban levő aszfaltmunkálatokon kívül beszün­teti, annál is inkább, mert az útépítési munkála­tok megkezdhetésére épp azért adott csak a képviselő- testület az aszfalt-társulatnak feltételes engedélyt, mert a Magyar Aszfalt Részvénytársaságnak a város pol­gármesteréhez intézett értesítésében az foglaltatott, hogy a ministeri tanácsos ur kijelentése szerint a munkálatok az ő felelősségére megkezdhetők, mert a város ez irányú kérelme teljesen a város kívánságé-

Next

/
Thumbnails
Contents