Ung, 1907. július-december (45. évfolyam, 27-50. szám)
1907-07-21 / 29. szám
45. évfolyam. — 29. szám Megjelenik minden vasárnap Ungvár, 1907. julius 21 Előfizetési feltételek : Cs»fc iw „Ung“ lapra : Egész évre . . 8 K 1 Negyedévre . 2 K Félévre . •. . . 4 K | Egyes szára . 20 f Amerikába: Egész évre ... 10 K 60 „ling vármegye Hivatalos I,apjá“-val együtt: egész évre , 12 K — Félévre .... 6 K Ung vármegye Hivatalos Lapja az „U n g“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. HETILAP. Hirdetések úgy az „Ung“, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvkereskedésébe küldendők. Nyilttér soronkint 40 fillér A nyílttéri ős hirdetési dijak előre fizetendők. Kiadóhivatal teleionszáma 11. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS ÖZLÖN'Y E. Szerkesztőség: Vármegyeház-tór l-sö szám. Ungvár fejlődése. A községekről szóló 1886: XXII. t.-cikk- nek van egy szakasza, a 162-ik, melynek alkalmazását kérelmezni nemcsak Ungvár város fejlődése érdekében levőnek, de határozottan szükségesnek tartom. E §. első pontja így szól: „Összeépült községeknek a közigazgatás érdekei által követelt egyesítését egyik vagy másik község képviseletének indokolt s a törvényhatóság által támogatott folyamodására, az illető község meghallgatása s az egyesülés és a községi pótadó viselésében való részesülés feltételeinek megállapítása mellett, a belügyminiszter határozza el.“ Ungvár városával két község van összeépülve: Radvánc, illetve annak Bolotinai része s Gerény. Ez összeépülés Ungvár városának, illetve az ungvári lakosoknak mi előnyt sem biztosit, mig a bolotinai lakosok és Gerény községnek Ungvárral összeépült részén lakók teljes mérvben élvezik mindazon előnyöket, a miket városunk nyújthat s ezért tényleg teljesen úgy is élnek, mintha Ungvár város területén volna hajlékuk, anélkül azonban, hogy Ungvár város közterheihez bármivel is hozzájárulnának, sőt Gerény község még a területén levő vasúti állomás rendőrségéről sem gondoskodik, s igy a vasúti rendőri szolgálat ellátásával Ungvár városa van megterhelve. Addig, a mig Bolotinát csak nehány ház képezte s mig a gerényi részen csak a mészárszékek különleges állapota jelezte, hogy meddig terjed Ungvár város határa, addig ez az összeépültség nem volt hátrányára Ungvárnak. Ma azonban, a midőn egymásután emelkednek a házak a vasúthoz vezető ut melletti részen s a daróci utón, elvonva ezáltal Ungvár lakosai köréből azt a közönséget, mely Felelős szerkesztő: Segédszerkesztő : BÁNÓCZY BÉLA. DEÁK GYULA. hivatásánál fogva tulajdonkép Ungvár város lélekszámát volna hivatva emelni: ma tényleg nagy hátránya Ungvár városának a Bolognával s Gerény község egy részével való össze- épültsége. Maga az a körülmény, hogy e községekben csak házosztályadót s nem házbéradót (mint Ungvári) kell fizetni, nagyban előmozdítja e községekben való építkezést, a mi határozottan Ungvár város fejlődését, az itteni uj építkezéseket gátolja. A gerényi részen és a Bolotinán lakóknak Ungváron van a piaca, itt találják fel a szórakoztatásukra szolgáló helyeket, gyermekeik az itteni iskolákat látogatják, Ungvár aszfaltjain épp oly otthonosan mozognak, mint az ungvári házigazda, a ki két harmadrészét fizeti az aszfaltköltségnek; orvost, patikát, ügyvédet, bíróságot még közelebb találnak Ungváron, mint a város területén levő szepes- ségi telepnek házbéradót s emellett nagy városi közköltséget fizető lakói. Sőt a gerényi részen lakók még halottaikat is Ungvár földjébe hozzák pihenni, amennyiben az igazi gerényi temető egy órajárásnyira esik tőlük. Feltétlen elérkezett tehát annak ideje, hogy a Bolotina, meg Gerény községnek a varossal összeépült része közigazgatásilag is Ungvár- hoz csatoltassék. Az akciót Ungvár város képviselőtestületének kell megindítania, még pedig mielőbb, amennyiben az akció megindításától a belügyminiszteri jóváhagyásig igen nagy ut vezet s előre látható, hogy a Bolotina és Gerény érdekeltségei minden rendelkezésükre álló eszközt fel fognak használni, hogy Ungvár város közterheihez járulni kötelesek ne legyenek, hanem maradhassanak a városi intézmények és létesítmények ingyenes élvezői. rn Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. Tanítóink eskütétele. A pár nappal ez előtt berekesztett országgyűlés munkálkodásának egyik legszebb gyümölcse és alkotása azon két törvény, a melyeknek egyike az állami, másika a községi és felekezeti tanítók jogviszonyait és javadalmait van hivatva rendezni. Legszebb alkotásoknak azért nevezzük e két törvénycikket, mert ezek a közoktatás azon ágát vannak hivatva fellendíteni és fejlődésnek indítani, a mely eddig — bár kiváló fontosságát mindnyájan már eddig is elismertük és átéreztük — évtizedeken keresztül valóban a legmostohább viszonyok között tengődött. A szóban lévő két törvénycikk kell hogy az összes népiskolákban életre keltse mindama nemes érzéseket és eszméket, a melyek az e törvényekben lefektetett elveknek és javaslatoknak rugói és indító okai voltak. Ezen nemes eszmék, ezen nemes érzések között első sorban a honszerelem, a hazafiság szent érzése kell hogy lángra gyuladjon még ott is, még azon szivekben is, a melyeknek oltárain idegen Isteneknek áldoztak eddig a félrevezetett, az izgatok által megtévesztett tévelygők. S hogy e reményünk nem lesz hiú ábránd, ezt már azon vakmerő támadás is sejteni engedte, a melyet a nemzetiségi képviselők a XXVII. t.-c. tárgyalása alkalmával az egész javaslat ellen, de különösen annak a magyar nemzeti érzés, a magyar nemzeti egység megerősödését célzó intézkedései ellen intéztek. A közs. és felekezeti tanítók jogviszonyait és illetményeit szabályozó eme t.-c. 32. §-a előírja, hogy minden tanító köteles a kir. tanfelügyelő és illetékes egyházi főhatósága előtt hivatali esküt tenni. Vármegyénkben ezen ünnepi aktus e hó 15-én és 16-án folyt le; a vármegye érdekelt tanítói e két napon tették le az előirt esküt a kir. tanfelügyelő kezébe és pedig a kaposi járás tanítói Nagykaposon e hó 15-én, az ungvári, szobránci, perecsenyi és bereznai járás tanitói pedig Ungváron e hó 16-án. Ezen két emlékezetes ünnepi aktusról a következő tudósítások számolnak be: * * ♦ E hó 15-én a nagykaposi áll. iskolábau igen szép aktusnak voltunk szemtanúi. Járásunk tanitói ugyanis e napon tették le az 1907. évi XXVII. t.-c. értelmében a kir. tanfelügyelő s a felekezetek hatóságai előtt az előirt esküt. Hidasi Sándor kir. tanfelügyelővel ez alkalomból itt voltak Sirulszky Gyula kisráti esperes, mint a szatmáregyházmegyei, Kopcsay Antal lakárti esperes, mint a muukácsegyháztnegyei püspöki kormány képviselői. Az ungmegyei ev. ref. egyházmegyét Szőllősy Gyula csepelyi és Pataki Pál ungtarnóci ev. ref. lelkészek képviselték. Vendégképpen megjePénz és szerelem. Irta Margócsy Aladárné. Sarkady nagy tiszteletű ur pedig nyugodtan fújta tovább a bodor füstöt az öblös selmeci pipából. No-no, hiszen nem történt valami országra szóló botrány, csak éppen annyi, hogy Deér Antal, a sneidig szolgabiró, ki hónapokon keresztül udvarolgatott Sarkady Olgának, ma tartja eljegyzését Török Böskével, a gazdag téglagyáros leányával. összesúgnak az asszonyok: elkábitotta a pénz, tudja Isten milyen házasság lesz ez? lám-lám, eltakar a pénz mindent, még a Böske nagy vörös kezeit is . . . A vadszőlővel befutott folyosón öreg karosszékben ült a nagytiszteletü ur. Olga egy point de lace térítőn dolgozott szorgalmasan. Nyomott volt a hangulat, csak az esti barangszó kondult bele a mély csendbe. A leány kebléből egy önkénytelen sóhaj szakadt fel. Sarkady tiszteletes belekapaszkodott ebbe a sóhajba; alig várta, hogy minden apropos nélkül, egész közvetlenséggel szólhasson a lányával Édes virágom — szólt — hidd el, nem érdemes az egész bolondsággal törődnöd; elvégre is nem kérte meg a kezedet, nem volt a vőlegényed. Hogy udvarolt neked, az szót sem érdemel, mert tudod kedves lányom, az udvarlás nagyon relativ fogalom ám; én öreg vagyok már ahhoz, hogy e fogalmat részletekre boncolgassam, de annyi tény, hogy az én időmben minden másként volt. Igaz, megrágtuk a szót, mielőtt kimondottuk, hanem aztán annak volt is értelme. A mai fiatalság ügyet se vet a belső tartalomra, üres frázis, cifra szóvirág minden tudománya. Mondom lári-fári az egész. Olga nem felelt. A nagytiszteletü ur felállott hatalmas alakjával, melyet a negyven éves papi szolgálat még nem hajlított meg, csendes, méltóságteljes lépésekkel közeledett leányához. Olga gyönyörű ábrándos kék szeméből két nagy könyesepp hullott alá. Halvány arca e pillanatban szinte sárgának tűnt fel. Apja meglepődve nézett rá. Belelátott a lánya leikébe. Nini, ennek fele se tréfa! A hit embere, a lelkek pásztora, ki évtizedek óta hirdeti az Isten igéit, ki nagy tudásával, igazi mély vallásos érzésével eszményképe volt szegénynek, gazdagnak egyaránt, ki óriási tapasztalat árán tanulta megismerni az embereket, most zavarba jött, meglepődött. Zavarát elrejtve folytatta: Különben nyugodt vagyok, mert tudom, hogy a fiú szamárságait nem vetted a fejedbe, annál kevésbé a szivedbe; a mely leány olyan jámbor, vallásos szellemben neveltetett, mint te, édes gyermekem, az minden körülmények között könnyebben viseli el az életben előforduló kellemetlenséget, és ha Deér Antal mostani lépése megcáfolja a neked tett nyilatkozatot, vond le jelleméről a konzekvenciát; ha pedig megmozdult szivedben a szeretet húrja iránta, úgy igyekezzél ezt az érzést az Istenben vetett hit és bizalom segítségével elaltatni, mert a mit Isten tószen, jól van téve; ki tudja, milyen alakban kárpótol téged és fizet neki az Ur . . . . » * ♦ Azon a napon, a melyen Deér Antal oltárhoz vezette a molett, duzzadt ajkú Török Böskét, lábujjhegyen, csendesen jártak a nagytiszteletü uréknál. A zöld zsalugáterek leeresztve, hogy még a pásztorok ostorpattogása, libák gágogása, kocsik zörgése se zavarja a csöndet, melyre a nagy betegnek feltétlen szüksége van. Dalok. Irta Rónai Zsigmond. Csöndes estén . . . Csöndes estén kisétálok a falu végére, Fájó szívvel föltekintek a csillagos égre. Egy csillaggal kevesebb van odafönn az égen . . . — Egy sírhanttal több van kint a csöndes temetőben. Ha kinézek az ablakon. Ha kinézek az ablakon holdvilágos éjjel, Gondolatim úgy repülnek a világban széjjel. Forró köny gyűl a szemembe, hogyha rád gondolok, Akkor érzem csak igazán, milyen árva vagyok . . . Csöndes estén titkos szellő hozta hírül nekem : Másnak lettél a babája, — hogy megcsaltál engem. Csöndes estén titkos szellő ha igaz hirt hozott: Verjen meg az Isten érte, — sohase légy boldog . .. Ha már el kell menned. Ha már el kell menned : Vidd el szerelmemet. Szived rejtekébe Zárjad a szivemet. Ne nyíljon meg soha Rejtekének zárja .... Valamikor, valamerre Elmegyek utána.
