Ung, 1907. július-december (45. évfolyam, 27-50. szám)
1907-11-10 / 45. szám
6. oldal 45. szám. "CT 1ST CSDr. Reisman Simon: Igaz-e, hogy Zombory i Önöket egy ízben megdicsérte, hot,y Önök kiválóan ] ügyes újságkiadók és elismerését fejezte ki a fölött, j hogy Önök ellenzéki lap részére állami hirdetéseket j tudtak kieszközölni ? Tanú: Igaz. 1 Dr. Reisman Simon: Tudja, hogy Zomborynak j kilépésekor megmondották, hogy Írjon továbbra is, a ’ milyen irányban akar, kormányellenes cikkeket. Tanú: Tudom. A szerkesztő ur levelet is irt ily ] irányban neki. De magam is mondottam neki. Dr. Reisman Simon: Tek. kir. Törvényszék ! Ezennel becsatolom Zombory levelét, melyben kilépé- , sét az „Ungvári Közlöny“ szerkesztőségéből bejelenti. Ezt irta 19(36. január 16-án. Erre dr. Reisman Henrik a most becsatolt feladó-vevény szerint január 17-én válaszul küldte a szintén most csatolt levelet, melyben neki az írásra korlátlan jogot ad. Elnök: (vádlotthoz) Hát kapott ilyen levelet és megengedték, hogy bármit irhát? Vádlott: Igen. De, mint már nyilatkoztam, ismerve a Vészi-féle ujságirási politikát, ilyen engedel- meket nem vehettem komolyan. Egyébiránt tek. kir. Törvényszék, minthogy főtnagánvádló képviselője a tanúhoz intézett kérdéseivel engem becsületemben akar sértegetni, tisztelettel reflektálni óhajtok. A vádló, úgy látom, látja, hogy hiába való minden mesterkedése arra, hogy a bajból kimeneküljön, most már engem akar belerántani Tiltakozom egyes beszélgetések kiszakított részeinek kérdésekként való feltétele ellen. A mit reám akarnak ők sütni, az darabontság volna. Az ellen védekezni nincs szükségem A tek. kir. törvényszék iránti tiszteletből azonban nyilatkozom e rejtelmesen feladott kérdések mivoltára, melyek már az előbb is végig kísértettek a termen. Én az „Ungvári Közlönyének Lévai Mór idejében muukatársa voltam, mint ilyen a Schil- lingorék nyomdájában, hol a lapot nyomták, sokat időztem. Tapasztaltam azt, hogy Schillingerék folette ügyes emberek s igy munkaközben, vagy pihenés idején számos tervet szőttünk egy alapítandó újságról. Természetesen, ilyenkor mindenkor csak politikai nézetemnek megfelelő újságról volt sző. Ezt nagyon jól tudják vádlóim is. Különben is ez időben még szó sem volt a „Közlöny“ darabontiságáról, de voltam későbben is a nyomdában, a mikor már Reismané volt az újság. Kifejeztem gyanúmat, — mert akkor még bizonyítékaim nem voltak, — a lap haladópárti mivolta felett s egy ily beszélgetés közben csakugyan mondottam Schillinger Gyulának, hogy „ügyes emberek maguk, ellenzéki újság létükre állami hirdetést is tudnak szerezni“. Hogy azonban ez mennyire volt elismerés és mennyiben gúny, azt hiszem, azt nem kell magyaráznom. Vakmerő támadásnál nem egyéb tehát Reisman Simon ur ily föllépése. Engem nem vezetett semmi aljas indok az „Ungvári Közlöny“ ellen való fellépésben. Hisz csak nem hiheti tek. kir. Törvényszék azt, hogy bűnbe leledzve ily hangosan merném igazamat hirdethetni. Hogy én azért támadtam a „Közlöny“ ellen, mert én akartam a főispáni újságot csinálni, ez vakmerő inszinuáció. Dr. Reisman Simon: Fájt, hogy nem Ön kapari- totta meg a darabontpénzt. Vádlott: Ez már több a soknál. Tek. kir. Törvényék, ilyen hanggal szemben elveszti az ember önuralmát s védelmem .... Elnök: Vádlotthoz csak az elnöknek van joga szólani. Tessék ily megjegyzésektől tartózkodni. A személyes sértegetés a törvényszék termével össze nem fér. Dr. Reisman Simon: Sérteni nem volt szándékom. Kész vagyok bocsánatot kérni. ülnök: Tartózkodjanak, kérem, a személyeskedéstől. Vádlott: Ennyit voltam bátor a vádemelők újabb irányú mesterkedéseire megjegyezni. S hogy a tek. kir. Törvényszék elé világosságot tárjak, most a tanúhoz fordulok. Mondja Schillinger Gyula ur 1 olyan embernek tart-e engem Ön, ki Önnel darabont újság szerkesztésére vállalkozott volna ? Tanú: Ez „különös“ kérdés! Elnök: Feleljen a vádlott kérdésére. Dr. Reisman Simon: Feleljen. A vádlott kérdezi. Igen, vagy nem ? Tanú: Én nem látok a doktor ur leikébe. Elnök: Elég lesz. Kivánják-e a tanú megesketését. A törvényszék a tanú megesketését felek meghallgatása után elrendeli, mire tanú az esküt leteszi. Elnök: Van-e még valami előterjesztésük? Főmagánvádló képviselője erre több újságszámot beterjeszt, mire az elnök kihirdeti, hogy a törvényszék a főtárgyalást félbeszakítja s a folytatás határnapjául 1907. évi november 19-ének d. e. 9 óráját tűzi ki. A tárgyalásra a törvényszék tanukul beidézi Bernáth Zsig- mond volt főispánt, Rónay Antal miniszteri tanácsost, dr. Nagy Béla főispáni titkárt és Petky Ferenc nyomdai gépmestert. Az elnök a tárgyalást berekeszti. VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlés. — November 5. — Rövid tárgysorozatu, de mégis majd két óra hosszat tartó közgyűlés folyt le az elmúlt kedden a városházán. Kevés volt az érdeklődő (összesen harmincán voltak jelen), de e kevesen többszöri és alapos felszólalásokkal is megmutatták, hogy a város ügyei iránt igazán érdeklődnek. A közgyűlést Fincicky Mihály polgármester vezette, a ki, minthogy ingatlanszerzés elhatározásához a képviselőtestület tagjai megfelelő számban jelen nem voltak, a vízvezetéki kutak^léfcsitéséhez meg- kivántató telkek megvételére vonatkozó ügyet a napirendről levette, s harmadik tárgyalás idejéül e hó 20- ikát tűzte ki, a mihez a képviselőtestület hozzájárult. Tudomásul vette a közgyűlés a törvényhatósági bizottságnak azon halározatát, hogy a városi csapatkórház átépítését anyagi erő hiányában el nem vállalhatja, s hogy a szükséges építési kamatnélküli kölcsön megadása iránt a m. kir. honvédelmi miniszterhez feliratot intézett. 24 szóval 5 ellen elfogadta a képviselőtestület Kardos Emil indítványát, hogy az ungvári bútorgyár által megvett, de az egyesült magyar fabutorgyárak részvénytársaságnak átengedett laktanyai ingatlanok vételárát vevő egyszerre fizesse ki 5% engedménynyel. A javaslat ellen Mihalkovits József és Gaar Iván szólották, a ki egyúttal felemlítette azt is, hogy nagyon különösnek találja azt a gyorsaságot, a mit a tanács ez ügynél követ, holott maga az eladási ügylet nincs a törvényhatósági bizottság által jóváhagyva. A miért elnöki rendreutasításban is részesült. Illetőségi ügyek letárgyalása után a polgármester előterjesztésére három dijnoknak fizetése 2 K-ról napi 2 K 40 f-re emeltetett. Majd az aszfalttársulattal és a kissebesi gránit kőbánya-részvénytársasággal kötendő szerződés mulattatott be jóváhagyás végett. Minthogy azonban az elsőbben felolvasott aszfalt-szerződésben nemcsak a fizetési terminusok nem voltak fixirozva, de az is benn foglaltatott, hogy a magyar aszfalt-társulattal tartozik a város jövőben is esetleg építendő úttesteket is elkészíttetni, több felszólalás és dr Spiczér Sándor indítványára a szerződések tárgyalása a napirendről levétetett, 8 azok sokszorosítása és a képviseleti tagok közötti szétosztása elhatároztatott. Végül következett az elnöki előterjesztés. Dr. Ország Jakab szinügyi bizottsági tag ugyanis bejelentette a polgármesternek, hogy a Virág Gyula festőnek kiadott színházi épületrészben folytonos cigarettázások. összejövetelek tartatnak, s igy ez a színházépület biztonságát veszélyezteti, tehát a bérbeadásra vonatkozó határozat, mielőtt jogerőssé válnék, — visszavonandó. Ezt a polgármester a képviselőtestületnek kijelentvén, a képviselőtestület a bérbeadásra vonatkozó határozatát visszavonta. Ezzel az ülés véget ért HÍREK. Tájékoztató. Nov. ÍO. A kath. legényegyesület műkedvelői előadása a színházban. Nov. 13. Törvényhatósági bizottsági tagváíasztások. Nov. 14. Az ung bersgmegyei r. kath. néptanító-egyesület közgyü- } lése d. e. 10 órakor. Nov. 17. A ref. iparos ifjúsági egylet műkedvelő szinielőadása a városi színházban. Nov. g4. A Kath. Kör Szent Erzsíbet-ünnepe. Dac. 8—18. A Tulipánkert-Szövctség karácsonyi vására. A VarttHfilcör (JCnszinó) könyvtárit nyitva van kedden és pénteken d. u. 56 óráig. A népkönyvtár nyitva van minden vasárnap d. e. ÍO—' ,12 óráig iDrugeth-téri állami iskola.) Édesapám. Szivedben minden bánat koronája, Fejed fölött a szentek glóriája, Úgy nézlek, nézlek könybeborúlt szemmel Te hófehér, te áldott öregember! A boldogságból volt-e vájjon részed ? A ránc, mit kora gond orcádra vésett, Ah komor vádként tekint le reám, S fiad oly bús, én édes jó apám ! Lelkemen át a fájdalom nyilallik, Nem volt nyarad, mely szelíd őszbe hajlik, A vihar téged zordúl megcsapott, S úgy látlak, mint egy hófehér aggot. Hiába nézel reám szelíden, Az én szemem csak rajtad megpihen : Bátor vagy, elszánt, főd oly egyenes, Ah de a szived gondtól görnyedez. S míg száll föléd a téli alkonyat, Ellesem titkon gyötrő álmodat, Halk sóhajodtól a lég megremeg, Mily végzet éri nőd, s két gyermeked? Szivedben minden bánat koronája, De hűli föléd a szentek glóriája, Az égi fény úgy lángol sugarán, Te szent! Én áldott, édes jó apám! Vidor Marci. * A Gyöngyösy Irodalmi Társaság tegnap este tartotta iinnepies közgyűlését, melynek kimagasló pontja volt gróf Sztáray Gábor főispán, r. tag fel olvasása kaukázusi vadász-emlékeiről. A nyilvános ülést követő zárt ülésen elnökké Románecz Mihályt, jegyzővé dr. Nagy Józsefet, uj tagul Margócsy Aladárt választották meg. Jövő számunkban részletes beszámolót közlünk. * Megyebizottsági tagválasztások. Az ungvári függetlenségi és 48-as párt a megüresedett helyekre jelölte az I. kerületben dr. Guttman Sándort és Fülöp Árpádot, a II. kerületben Margócsy Aladárt és Róth Sándort, a III. kerületben Hidasi Sándort és Berzeviczy Istvánt. A választások f. hó 13 án folynak le. * Eljegyzés. Gleich Hugó, a Magyar Kiviteli és Csomagszallitási Részvénytársaság helybeli képviselője eljegyezte Guthard Antal leányát, Arankát Budapesten. * Az ung-beregi tanári kör közgyűlése. Folyó hó 2-án délután a főgimnázium tanácskozó termében népes gyűlés volt, melyen öt intézet tanárai vettek részt. Megjelent a helybeli főgimnázium, reáliskola és agyagipariskola tanárain kívül a beregszászi és munkácsi főgimnázium tanári kara, és Schürger Férenc beregszászi igazgató elnöksége alatt behatóan tanácskozott a középiskola életébe vágó fontos kérdésekről. Schürger elnöki megnyitójában hangoztatta, hogy az országos középiskolai tanáregyesület körében nem rég végbement rázkódtatások, melyek főkép az anyagi helyzet javítására irányuló törekvések során merültek föl, az egységet megbontani nem bírták, s ma már egy országos tanáregyesület fentartásának szüksége teljesen kialakult közérzetnek tekinthető. Az egységet nem fenyegetik azok az újabb csoportosulások, a melyeket felekezeti szempontok vezérelnek, mert a felekezeti alapon létesült s létesülendő tanár- egyesületek bizonyára bele fognak illeszkedni az országos keretbe és sajátos érdekeiket nem fogják szembe helyezni az egyetemes középiskolai érdekekkel, annál is inkább, mivel csakis egyesült erő szerezhet a tanárságnak súlyt s az egész középoktatásra kiterjedő üdvös eredményt. A tanárságot más irányban is érintő, emelkedett szellemű elnöki beszéd, továbbá a titkári és pénztári jelentés után Mazuch Ede főgimnáziumi tanár felolvasása következett. „Középiskoláink tanító és nevelő működésének külső akadályai" címen részletes, nagy gonddal, körültekintéssel s mélyre ható szemlélettel összeállított dolgozatában az előadó kiterjed mindazokra az akadályokra, a melyek középoktatásunk mai szervezetén betegségi tüneteknek tekinthetők s rámutat azok kiküszöbölésének módjára is. Az osztályok túlzsúfoltsága mellett, mely elsőrendű akadályként tornyosul, a társadalmat, a napi sajtót és a házi nevelést is terheli felelősség az oktatás, nevelés eredményeiben mutatkozó hiányok miatt. A etil művészetével párosult fejtegetés, mely szerves összefoglalásban tudatosabbá tette mindazt, a mire a tanfórfiak keserű tapasztalata eddig kiterjedt, általános fölbuzdu- lást és tetszést ébresztett a hallgatók sorában s egyhangúlag kimondotta a közgyűlés, hogy az értekezést a társadalom eszméletére s az illetékes körök figyelmének az ügyre irányítása céljából sokszorosítani és széles körben terjeszteni kell. Bihari beregszászi tanárnak „A pedagógiai elmélet szükségessége“ cimü tanulságos felolvasása után az indítványok során a közgyűlés dr. Mazy Engelbert főigazgatót, úgy is, mint a tankerület vezetőjét, másrészt azon kitüntetés alkalmából, hogy a közokt. kormány őt a tanárvizsgálóbizottság tagjává nevezte ki, táviratban üdvözölte. Gyűlés után a helybeliek vendégeikkel, a vidéki kartársakkal a Szóchenyi-kert vendéglőjébe vonultak, hol többek közt Románecz Mihály és Schürger Ferenc igazgatók mondottak tartalmas felköszöntőt. Másnap délelőtt az öt tanintézet képviselői Szieber Ede nyugalmazott főigazgatónál tisztelegtek. * Az ungvári kerületi munkásbiztositó pénztár igazgatósága e hó 3-án tartotta első ülését, a mikor az igazgatóság tudomásul vette az ig. elnökének azon jelentését, hogy a f. hó 15-ére bejelentett orvosi sztrájk egyelőre elmarad, amennyiben az orvosi fiókszövetség hajlandónak nyilatkozott bevárni az orvos-kérdés rendezésére hivatott országos munkás- betegsegélyző és balesetbiztositó pénztárnak e hóra. kilátásba helyezett megalakulását. Folyó ügyek tárgyalása után hozzájárult az igazgatóság ahoz, hogy két pénztári tag az Erzsóbet-királynó-szanatoriumba küldessék gyógykezelés céljából. * Emlékeztető. A Kath. Legényegyesület ma tartja szinielőadását, a melyre felhívjuk olvasóink érdeklődését. * Tanítók gyűlése. Az ung—beregmegyei r. kath. néptanító-egyesület e hó 14-én Uugvaron, a r. ka'.h. fiúiskolában tartja évi rendes közgyűlését. Egyesületi belügyek képezik a gyűlés tárgysorozatát, melyre a meghívókat Benkő József apát-főesperes, mint az egyesület elnöke bocsátotta ki. * Uj árudijszabás az ungvölgyi h. é. vasúton. Az állami kezelésbe vett ungvölgyi h. é. vasút vonalán gyors- és teheráruk szállítására 1903. évi febr. hó 19-től érvényes helyi díjszabás (II. rész) a hozzá fűzött függelékével együtt folyó évi november hó 30-ával hatályon kívül helyeztetik s helyébe 1907. évi december hó 1 én részben megváltoztatott, illetve kiegészített uj helyi díjszabás lép életbe, mely — mint különálló díjszabás — a magyar királyi államvasutak uj helyi árudijszabásának keretébe lesz beillesztve. * A „Beregi Újság“ sajtóperünkről A ..Beregi Újság“ nov. 8-iki szama írja: Mar közöltük egy Ízben, hogy dr. Reisman Henrik ungvári ügyvéd mint az „Ungvári Közlöny“ szerkesztője sajtó utján > elkövetett becsületsértés vétsége miatt bűnvádi felje- i lentést tett dr. Zombory Dezső ungvári lakos ellen, • mert azt állította az ,.Ung“-ban, hogy a dr. Reisman i Henrik által szerkesztett , Ungvári Közlöny“ függet- , lenségi elvei dacára Kristóffy darabont belüg.yminiszter- ■ rel összeköttetésben volt és 1000 korona szubvencióban és 2'JOO korona hirdetési átalányban részesült. Ez a politikai inmoralitás Ungvárt kínos feltűnést keltett és
