Ung, 1907. július-december (45. évfolyam, 27-50. szám)

1907-07-14 / 28. szám

28. szám. TT übT <3­5. oldal. A szomszédból.-------- (Zemplénmegye.) A vonatok késése ellen. Zemplén vármegye közigazgatási bizottsága legutóbbi ülésén elfogadták Dókus Gyula javaslatát, hogy a megye felír a kor­mányhoz a vonatok késése miatt és tekintve azt, hogy e kérdések többnyire a gyorsáruk be- és kirakása kö­vetkezménye, felírnak a kormányhoz, hogy Német- és Olaszország mintájára, a személyvonatokon egyáltalá­ban ne szállítsanak gyorsárut, hanem rendezzenek be külön gyorsáru-tehervonatot. Andrássy Sándor gróf megyebizottsági tag azzal pótolta Dókus alispán indít­ványát, hogy a feliratban kérjék meg a kormányt, bogy tűzzön ki Franciaország példájára prémiumot a vonatokat kezelő személyzet részére a pontos indulási és érkezési idő betartására — Szőlló'-gazdasági gépek bemutatása Tarcalon. A Magyar Szőlősgazdák Országos egyesületének a Zemplénvármegyei Gazda­sági Egyesület támogatásával rendezett gépbemutatása e hó 5-én délelőtt ment végbe Tarcalon az állami vin­cellér iskolához tartozó szőllőkben. A gépbemutatáson megjelent közönség meggyőződést szerzett arról, hogy a legújabb íalálmányu, fogatos szőlőtalaj mivelő és permetező gépek egyike-másika a kevésbbé meredek dűlőkön a kivánalmaknak teljesen megfelel. Különösen bevált a Kühne Ede-féle 10. számú szőlőkapa, mely megfelelő alkatrészekkel kicserélve nyitásra is alkal­mas és a 4. számú P. jegyű porhanyitó szerelvény gerendelylyel. Ezen gépekből nagyobbszámu megren­delés eszközöltetett már a helyszínén is. Tetszettek a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete által bemutatott Heindl-féle 120 és 70 lit, töltésű fogatos és, l drb. önműködő kézi szőlőpermetezők, valamint a Pitré Fils-fóle 150 literes permetező. — Oálszécs — nagy­község. Gálszécs község képviselőtestülete folyó hó 5-én tartott közgyűlésen vette tudomásul a belügymi­niszter abbeli rendelkezését, hogy Gálszécs nagykö­zséggé való alakulását megengedte. — Négyezer koronás lopás Sátoraljaújhelyben. Vakmerő tolvaj- lást vitt véghez egy ismeretlen tettes f. hó 6-án Sá­toraljaújhelyben dr. Lichtenstein Jenő ügyvéd kárára. A tolvaj besurrant az ügyvéd Kazincy-utcai házában levő lakásába, s a hálószoba éjjeli szekrényében levő brilliáns lüggőt és két arany gyűrűt ellopta. A füg­gőkben három-három, az arany gyűrűk egyikében egy, a másikban három brilliáns kő volt „S" alakban el­helyezve. — A vonat elé íeküdt. Kun János újhelyi 13 éves csizmadiainas, e hó 4-én öngyilkossági kisór- letből a Gsap-feló vezető sínpárra, a víztorony köze­lében lefeküdt. Szerencsére két vasutas ment arra, a kik rögtön felismerték a helyzetet és az elszánt fiút idejekorán lerántották a sínekről. A csizmadiatanuló azért akart öngyilkossá lenni, mert olyan betegsége volt, melyet ő gyógyíthatatlannak vélt. — Felrobbant automobil. Végzetessé válható szerencsétlenség történt e napokban Bodzásujlak közelében, gróf Almásy György automobil kocsijával. Az automobil Garany felé tartott, utközbön azonban, Velejte közelében benzinje elfogyott, s igy másnapig vesztegelnie kellett. Másnap az auto­mobilt újra megtöltötték s a soffőr és inas elindultak rajta Bodzásujlak felé. Az automobil benzintartálya azonban Bodzásujlak közelében felrobbant. A robbanás szerencsés volt, amennyiben a rajta ülőknek az ijedt­ségen kívül semmi bajuk nem történt, azonban maga a kocsi teljesen összeégett. (Beregmegye.) Megbízás. A munkácsi áll. főgimnáziummal kap­csolatos internátus vezetésével a jövő tanévre Bihari Ferenc főgimn. tanár bízatott meg. — Vármegyei közgyűlés volt e hó 2-án, amikor jóváhagyták Mun­kács városnak a harmadik gyógyszertár felállítására vonatkozó határozatát és megsemmisítették azt a hatá­rozatot, a mely a városi tisztviselőknek 20 százalékos lizetós javítást Ígért, valamint jóváhagyták Beregszász város és a budapesti Siemens és Schukkert cég között Beregszász villanyvilágítása ügyében kötött szerződést. — Letartóztatás. Izrael Jakabot, a magyarországi könyvnyomdászok szakegyletének jegyzőjét, akit az egyesület a beregszászi könyvnyomdák személyzete közötti súrlódások elsimítására küldött le, kellemetlen meglepetés érte. Hétfőn az esteli vonattal érkezett le Beregszászba s dacára, hogy a beregszászi szaktársak az állomáson várva reá, személyazonosságát igazolták, a csendőrsóg letartóztatta s a rendőrségre kisérte, honnan csak másnap s akkor is csak ügyvédi beavat­kozásra bocsátották szabadon. (Szabolcsmegye.) ! Sürgetik az önállósítást. Nyíregyháza város legutóbbi közgyűlésén felkérni rendelte a vármegyei törvényhatóságot, hogy a város önállósítása (törvény- hatósági joggal való felruházása) ügyében hozza meg mielőbbi határozatát. — Iskolaszentelés. A nyíregy­házai g. kath.-ok uj iskoláját a múlt vasárnap szen­telte fel Butkay főesperes. — A nyíregyházai ipar- testület elnökévé Pivnyik András választatott meg. — Uj vasút. A nagykálló-érmihályfalvai vasút előmun­kálati engedélye csak a múlt héten érkezett le a mi­nisztertől s máris fokozott mértékben dolgoznak az érdekében. A vármegyéhez, Nyíregyháza és Nagykálló városokhoz benyújtották az engedményesek a részvény jegyzési felhívást. A magánosok is áldozatkésznek mutatkoznak a részvénytársasággal szemben. — Iz­galmas jelenet. A múlt vasárnap délután tartott nyír­egyházai lóversenyen résztvevők izgalmas jelenetnek voltak a szemtanúi. Magyar Mihály ottani taligás lova hátába harapott egy falusi jegyzőnek. — Kultúr­palota Nyíregyházán. Nyíregyháza városhoz hivata- tos leirat érkezett, melyben a miniszter jelenti, hogy Nyíregyházát elsősorban jelölte a kultúrpalotára igényt tartó városok közül. Közgazdaság. Az Ungvármegyei Gazdasági Egyesület értesíti a gazdaközönséget, hogy f. évi augusztus hóban nagyobb mennyiségű pinzgaui és magyar tehenet és üszőt fog beszerezni. Ezen tehenek és üszők 3 évi részletfizetésre lesznek kiosztva. Bejelentéseket szóval vagy levélileg í. évi julius hó 25-éig az egyesület irodájában (Ung- várott, a vármegyeházában) vagy a m. kir. állattenyész­tési felügyelőségnél (Ungvár, Bercsényi-utoa 30. szám) vagy a körjegyzőségeknél lehet teljesíteni. Felhívom a gazdaközönsóget, hogy iparkodjanak a Gazdasági Egye­sület által nyújtott kedvezményt minél többen igénybe venni s vásárlási szándékukat minél előbb bejelenteni, mivel a kiosztás a bejelentés sorrendjében történik, nehogy túljegyzés esetén nélkülözni legyenek kényte­lenek ezen kedvező alkalmat. Ungvár, 1907. évi julius hó 2-án. Csuha István g. e. ügvv. alelnök. Gazdaközönsógünk figyelmébe. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 41331/VII. 2. szám alatti, évi junius hó 14-éről keltezve, a következő leiratot intézte vár­megyénk alispánjához: A cs. és kir. közös hadsereg, valamint a m. kir. honvédség terménybeli és anyag­járandósági szükségleteinek közvetlenül a termelőktől való beszerzésére irányuló törekvéseket ama fontos érdekekre tekintettel, melyek a mezőgazdasági termé­nyek lehe ő előnyös értékesítéséhez fűződnek, kiváló figyelemmel kísérem és lehető támogatásban részesítem. Ezért annak alkalmából, hogy a cs. és kir. közös hadügyminiszter ur valamint a m kir. honvédelmi miniszter ur utasítására úgy a cs. és kir. hadtest-had- biztosságot, mint a m. kir. honvéd kerületi parancs­nokságok a jelzett katonai szükségletek 1907—1908. évi biztosítása és beszerzése felől a termelők figyelmét hirdetmónyileg íelhivták, nem mulaszthatom el a t. Czimet felkérni, hogy eme hirdetmények felől — me­lyek a gazdasági érdekképviseleteknek is megküldet­nek — a termelőket saját hatáskörében lehető kiterjedt mérvben tájékoztatni és arra törekedni szíveskedjék, hogy a hadsereg részére való terményszállitások elő­nyeit a termelők minél nagyobb számmal és minél szélesebb körben vegyék igénybe. A hadsereg szállí­tásai iránt viseltető érdeklődésem alapján 'felkérem továbbá a t. czimet, hogy eme szállítások ügyében szerzett vagy szerzendő tapasztalatai, úgyszintén a ter­melők körében felmerülő e részbeni kívánalmak és óhajtások felől, az esetleges intézkedés megtétele végett engem esetről-esetre tájékoztatni szíveskedjék. Az Ungvármegyei Gazdasági Egyesület köréből. Pályázati hirdetmény. Az Gazdasági Egyesület közhírré teszi, miszerint oly tanítók részére, kik fa­iskolát kezelnek és a fatenyésztés terén szembetűnő sikereket értek el, 8 (nyolc) jutalmat tűzött ki. És pe­dig egy 100 koronás, két 75 koronás és öt 50 koro­nás jutalmat. Ezenkívül az egyesület elismerő okleve­leket is fog kiadni. A pályázati kérvények f. évi aug. hó elejéig a gazdasági egyesület titkári hivatalához, (Ungvárott a vármegyeházában) nyújtandók be. A kérvényező folyamodványa mellé csatolja faiskolájának rajzát, részletes leírását, kor szerint az oltványok ki­mutatását. A faiskolakezelőkön az egyesület a gyü­mölcsfáikat gondosan kezelő gazdák jutalmazására szintén 8 (nyolc) jutalmat tűzött ki. És pedig egy 100 koronás, két 75 koronás és öt 50 koronás jutalmat. Ezenkívül elismerő oklevelet is fog kiadni az egye­sület. A gyümölcsfáikat gondosan kezelő gazdákat is felhívja az egyesület, hogy pályázati kérvényüket f évi augusztus hó elejéig nyújtsák be az egyesület titkári hivatalához, Ungvárott a vármegyeházában. Nits- mann Jenő, g. e. titkár. Csuha István, g. e. ügyv. alelnök. IKSIA GYÖNGYE teljesen elüt az nrn no l/pyánnlfl szerektöl> eddigi összes ulu Uu i\uLŰ|JUIU amennyi­ben fokozott mértékben nyújtja azok előnyeit anél­kül, hogy azok kellemetlen sajátságaival is birna. Azonkívül nem ragadós, nem zsi-||/nin m/nilfTWO ros és a bőrről hamar elpárolog. IKuld IjjÜil^j □ néhányszori használat után fehéríti és finomítja a bőrt, annak bársonysimaságot kölcsönöz, azonkívül legjobb szer szeplő, májfoltok, pattanások, mites­szerek és a bőr minden bántalmai ellen. 1 üveg 9—10 ára 1 és 2 K. = A szer ártalmatlanságáért szavatolunk. = Iksia szappan 1 K. Iksia púder 1*50 K. BEAUFORT & Cie PARIS, 113. Rue Amelot. Kapható LENDVAIALADÁR drogériájában Ungvári. CSARNOK. Somló Sándor, mint drámaköltő. (2.) Irta Románecz Mihály. (Folytatás.) Ugyanez esett meg Somló Sándoron is, azzal a különbséggel, hogy ö mint színész is gyakorlati téren jelesebb művészeink közé küzdötte föl magát, elméleti téren pedig éppen az ország enemű első intézetének vezetőjévé lön. Ámde életczéljának nem az e téren elért sikereket tartotta, hanem maradandóbb babérok után, a költészet soha nem hervadó babérjai után vágyott, hogy ő is kivívja nevének a halhatatlanságot. A költészet mezején kifejtett lankadatlan munkásság teszi élete javát, egyé­niségének javarészét s nemesebb tartalmát. És hogy ez irányban mekkora tért futott meg, ennek megvilágítá­sára szolgáljanak a következő adatok. Már az 1878. évben, tehát legott a mint elvé-? gezte a színművészeti akadémiát, megjelent első műve „Költemények“ czímen, ezek folytatása 1880-ban az „Éjszakák“ oz. második, majd 1892-ben a „Bolyongás“ czímű harmadik kötet. 1881-ben „Sirius“ ez. tragédiája akadémiai dicséretet nyert. 1884-ben „Elsőszerelem“ ez. vigjátéka akadémiai gróf Teleki-díjat nyert, 1885-ben „Ovidius“ ez. vígjátéka szintén gróf Teleki díjat, 1886- ban „Az apród“ ez. költői elbeszélés Kisfaludy társasági Bnlyovszky-díjat, 1887-ben „Gongo“ oz. tragédiája aka­démiai dicséretet, 1889-ben „Nagyravágyó' ez. tragé- diája gróf Teleki-díjat, 1890-ben „Thököly Imre“ ez. színművo Mészáros-díjat nyert, 1891-ben „A gladiator' ez. tragédia, 1894-ben „Fra Girolamo' ez. tragédiája Te­leki díjat, 1895-ben „Királyi házasélet“ ez. vígjátéka vigszinházi pályadíjat, szintén 1895-ben „Zsolt vezér ifjúsága' akadémiai gr. Bánffy-díjat. ugyanezen évben „Rege' ez. színdarabja Teleki-díjat, 1896-ban „Szombato­sok' c. történeti színműve Kisfaludy társasági br Bor­nemissza-díjat, ugyancsak 1896-ban „IV. István' ez. történeti színműve akadémiai Kóczán-díjat, 1897-ben „Szerelem' ez. tragédiája Teleki-díjat, 1898-ban pedig „Egy királyleány töiténete' ez. költői elbeszélése Kisfaludy-társasági Bulyovszky-díjat nyert. Vagyis, eddigelé összesen 19 önálló művet írt, nem számítva egyéb verseit, tanúlmányait s még ki nem adott, de kéziratban már kész munkáit. És e 19 műve közűi kettő akadémiai dicséretben részesült, tizenhármat pedig a legkülönbözőbb pályadíjakkal tün­tettek ki. Ha tehát az első három helyen jelzett mun­káit kiveszszük, melyek csak lelke szükségszerű lyrai megnyilatkozásai: csupán egy darabja, „A gladiator az, a mely figyelmet nem keltett, a többi mind aes- thetikai nézőpontból számottevő irodalmi alkotás, való­ságos irodalmi nyereség s értéküket a széptudomány, érdemüket pedig a magyar irodalomtörténet meg fog­ják állapítani és minden kétségen felül meg fogják örökíteni. Ez érdemeit elismerték már a Kisfaludy- meg Potőfi-társaság is, midőn rendes tagjokúl választot­ták meg. A mi tehát költészetének legelső és legszembe- szökőbb jellemvonása gyanánt tűnik fel: az Somló szellemének termékenysége, találékonysága, tárgyak- beli gazdagsága s e gazdagságban változatossága és mindezzel karöltve egyúttal értékessége is. Bejárta a lyrai, epikai és drámai költészetet egy­aránt. A lyrában érzelmeit, ifjúkori benyomásait, az élet küzdelmeit, csalódásait, örömét s búját tükrözted vissza; amabból — a boldog gyermek- s ifjúkort kivéve — kevés, emebből sok volt az osztályrésze. Csak mióta egy lélekrokon volt művésznőnkkel, Vad- nai Vilmával, boldog frigyre lépett, csak azóta mosolyg feléje újra az élet s a mióta egy angyalarcú gyermek népesítő be a csöndes családi tűzhelyet, ez életének a legédesebb része. Szívéletónek mindezen tárgyait szen­velgés nélkül, közvetetlen, igaz bensősóggel és min­dig zengzetes alakban szólaltatja meg. Az epikát is, moly a mi költészetünk terén annyira rá szorúl a művelésre, szintén egy-két maradandó alkotással gyara­pította Az apród és Egy királyleány története fő­leg az invenció, az ügyes meseszövés, a tárgyias hang, az átgondolt, öntudatos szerkezet és a tárgyhoz mért, összhangzóan rhytmikus torma nézőpontjából jelesebb elbeszélő költeményeink sorába fognak min­denkor tartozni. De Somló Sándor tulajdonképpeni tere és leg- sajátabb, hogy úgy mondjuk, élethivatása, életfeladata : a drámai költészet munkálása és továbbfejlesztése. Itt tölt be nagy űrt irodalmi életünkben, itt fog tehát ür- pótló helyet elfoglalni irodalmunk történetében is. Enemű munkái, ha a Tudományos Akadémia, Kisfaludy-Társaság, vagy egyéb társulatok jutalommal tüntették is ki, még nem jelentek meg mind nyomta­tásban — technikai akadályok miatt. Egész drámai költészetének méltatásánál tehát azon műveire kell szorítkoznunk, a melyek eddig napvilágot láttak. Somló drámái részint tragédiák, részint komédiák, részint úgynevezett középfajú drámák, azaz színművek. Tárgyukat vagy a képzelet és mondák világából, vagy pedig és legfőképen a történelemből meríti. Ez utóbbi téren is részint a klasszikus, és pedig úgy a görög, mint a római történelem, részint a modern nyugati né­pek történelme, részint és legfőképen a hazai történe­lem szolgál neki kútforrásúl. Egymaga drámai költé­szete is tehát rendkívül gazdag tárháza a változatosnál változatosabb tárgynak, hangnak, hangulatnak, idők­nek, eseményeknek, egyéneknek és drámai alakítá­soknak. Nyomról-nyomra kell mindezt vizsgálódásunk kö­rébe vonnunk, mert csak így emelkedhetünk szilárd elvi alapra, igaz meggyőződésre és biztos ítéletre. Az Első szerelem című vígjátéka volt az, mely először vonta reá az ország figyelmét és szerezte meg néki az elismerés pálmáját.

Next

/
Thumbnails
Contents