Ung, 1907. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

1907-04-07 / 14. szám

TT IT a­5. oldal. 14. szám. A szomszédból. (Zemplénmegye.) Az újhelyi polgármester balesete. Súlyos bal­eset érte m. hó 27-én Székely Eleket, Sátoraljaújhely polgármesterét. A mikor ugyanis Fényes-Litke és Kis- varda között egy I. osztályú vasúti kocsiban utazott, a jegyvizsgáló kalauz a szakasz ajtaját nem zárta be teljesen, úgy hogy az ajtó a nagy széltől kicsapódott. A polgármester ezt látva, a régi rendszerű fülke ajtaját be akarta zárni, miközben egyik kezével az ajtó szár­nyába fogódzott. A mikor az ajtót teljes erővel berán- totta, bal hüvelyk ujja észrevétlenül az ajtó közé szo­rult, a mely azt teljesen összeroncsolta. A nagy fáj­dalomtól a bezárt ajtót kinyitni nem volt képes; sze­rencséjére egy másik utas volt a fülkében, a ki vagy 10 percnyi kínlódás után a kocsi ajtaját kinyitotta. A vonat a legelső őrháznál megáliott s onnan telefonáltak a csapi állomásra, hogy ottan orvos várja a sérült pol­gármestert, a hol aztán első segélyben részesítették. — Az újhelyi alkapitány jubileuma. Kellner Sámuel rrndőralbapitánvt e hó 1-én abból az alkalomból, hogy 25 óve működik a rendőrségnél, Kaszárda őrmester vezetése alatt testületileg üdvözölte a rendőrlegénység és tisztelete jeléül egy ezüst sétapálcát nyújtott át, melyen a következő felírás volt: „Szeretett alkapitá- nyunknak 25 éves jubileumára — a rendőrlegénység“. — A nagymihályi országút burkolása. A nagy- mihályi vasúti állomástól a megyói hidig terjedő or­szágút a kincstár által fog kiburkoltatni. Ez ügyben Kikinday Gyula, Hönsch Dezső műszaki tanácsosok és Szüts államépitészeti mérnökből álló bizottság jelent meg m. hó 28-án Nagymihályon, hogy a burkolási terveket a helyszínén összeegyeztessék. A bizottság a kereskedelemügyi miniszter azon óhaját terjesztette az elöljáróság elé, hogy tekintetlel arra, miszerint a posta­épülettől a gör. kath. templomig terjedő szakaszt a kincstár aszfalttal kívánja burkoltatni, a község az említett vonalon a folyókáktól az aszfalt járdáig ter­jedő területet kőburkolattal lássa el. A felmerülendő költségeket a kincstár előlegezné, a város tartozna azonban 15 óv alatt azokat visszatéríteni. A vasúttól a postaépületig, a g. kath. templomtól a megyói hidig terjedő rész kockakövekkel lesz burkolva. — Ha a város a kereskedelemügyi miniszter feltételeit elfogadja, úgy a burkolás julius hó folyamán már kezdetét veszi Történik pedig mindez Nagymihályban — kövezetvám nélkül. — A nagymihályi artézi-kút fúrási mun­kálatai eddigeló 70 méternyi mélységre terjednek. Mint­hogy a kemény talajrétegek már átfurattak, a fúrás ezentúl kevesebb akadállyal lesz eszközölhető s igy valószínű, hogy a kút julius hó folyamán rendeltetése céljának fog átadatni. — Beomlott sírok. A sátoralja­újhelyi köztemetőben a hegyekről leáradó viz, vagy esetleg a temető alatt elvezető földalatti pincealagut beomlása következtében négy sir beomlott s majdnem négy méternyi mélységbe zuhant le. — Öngy ilkossági kísérlet. Kamaráth Gizella tiszakarádi állami óvónő ismeretlen okból öngyilkossági kisérletet követett el. Az öngyilkossági kísérlet folytán oly súlyos beteg lett, hogy életben maradásához kevés a remény. — Uj rész­vénytársaság. A barkói mészhegyek kihasználására egy budapesti conzorcium részvénytársaság alakítását ■ célozza. E conzorcium a nyár folyamán hozzáfog a részvénytársaság alakításához. A tervezet szerint 500.000 K alaptőke szükséges, a melynek kétharmadát azonban a fővárosi érdekeltség biztosítsa. Tervbe véte­tett 2 nagyobb körkemence építése is, és egy ipar­vágány létesítése a m. kir. államvasutak őrmezői állomásához. (Beregmegye.) Uj járásbirák. A király Felíöldy Béla és To- ronszky Endre munkácsi járásbirósági albirákat a munkácsi járásbírósághoz járásbirákká nevezte ki. — Munkács város mongraíiája. Lehoczkv Tivadar uj adatok nyomán Munkács városnak múltját s százado­kon át tartott küzdelmeit, a város hatóságának tévé-1 kenységét, nemkülönben az eltűnt századok egyéb j megörökítésre méltó eseményeit, a község benső életét s a szabadságharc utáni haladását megírván, azt ; „Munkács város uj monográfiája“ címen kiadni óhajtja, j Ez érdekesnek ígérkező mű számos ábrával díszítve, 20—22 ívnyi terjedelemben, még ez évben jelenik meg. Ára 4 korona lesz. Megrendelhető április hó 15-ig a kiadó Grünstein Mór könyvkereskedőnél Munkácson. — Megreklamált virilisták. Négy munkácsi virilista ellen kifogást tettek a miatt, hogy nem tudnak magyarul Írni, olvasni. E napokban Bakó Bertalan vm. tb. főjegyző Munkácson időzött, maga elé idézte az illetőket s megvizsgálta a kifogásoltak- nak az írás és olvasásbeli jártasságukat. Hárman sikeresen ki is állották a próbát, a negyedik kétszeri idézésre sem jelent meg, valószínűleg azért, mert csak-1 ugyan igaz, a mit róla állítanak. — Munkács város legelőjére 50—60 drb. idegen csikó is felfogadtatik. Legeltetési dij 16 K és a pásztorbér. — Tiszti íő-\ ügyészválasztás. Bereg vármegye tiszti főügyészi! állása az e hó 8-én tartandó közgyűlésen fog betöl- ! tetni. (Szabolcsmegye.) j Szabolcsvármegye törvényhatósága m. hó 23-án rendkívüli közgyűlést tartott és tárgyalta az alkotmány- i biztosítékokra vonatkozó javaslatokat. Bory Béla indít­ványt tett az önálló nemzeti bank és önálló vámterü- i let melleit való állásfoglalásra. A rövid lejáratú vám­szerződést ajánlja, mert csakis igy lehet iparunk jövőjét biztosítani. A megyei pénztárak visszaállítását, a királyi ■ biztosi intézmény eltörlését, a főispáni hatáskör meg­szorítását kívánja. A kormány iránt bizalommal visel­tetik és hiszi, hogy megtalálja a módot arra nézve, hogy az alkotmány biztosítékai törvénybe iktassanak. Kállay Tamás indítványára kimondták, hogy Bory Béla által javasolt felirat ne a kormányhoz, hanem az országgyűléshez intéztessók. Somogyvármegyónek a kormány iránti bizalom szavazására vonatkozó kör­iratát pártolja és hasonló határozat hozatalát kéri. Az indítványt elfogadták. — Jóváhagyta továbbá a törvény- hatósági bizottság Kisvárda azon határozatát, hogy a Dombrád—Kisvárda ésjNyirmada között építendő vasút költségéhez 250,000 K-val járul. — Pályázat. A kis- várdai kir. adóhivatalnál ellenőri, a nyíregyházi pénz- ügyigazgatóságnál pedig járási számvevői állás ürese­dett meg. — Kinevezések. A vármegye főispánja dr. Lukács Vilmos kisvárdai orvost tiszteletbeli vármegyei főorvossá, dr. Szmrecsányi László kisvárdai ügyvédet tiszteletbeli főügyésszé nevezte ki. — A belügyminisz­ter Kállay Rudolf vármegvei tb főorvost az országos közegészségügyi tanács rendkívüli tagjául 6 évi idő­tartamra njból kinevezte. I r o d a 1 o m. — Tarnay Alajos uj dalai. A szalonok dédelge­tett kedvence: Tarnay Alajos öt uj dallal lépett a közönség elé. Mint minden eddig megjelent dalpoémája a népszerű szerzőnek, az uj sorozat is megérdemli, hogy az minden jóiziésii muzsikus kottatartójában helyet foglal­hasson. A dalokat Kiss József, Farkas Imre, Vidor Marci, Veszelei Károly és Dayka Antal részére irta a szerző. — Uj Idők. Herczeg Ferenc hetilapja, az Uj Idők, ma nagy ob apparátussal szolgálja céljait, mint valaha. A cél: egy oly lapot adni, amely előkelő színvonalon áll­jon, s mindenben kielégítse a művelt közönség igényeit. E végből a szerkesztő Herczeg Ferencen kívül a leg­java belletristákat gyűjti munkatársai sorába. A szép- irodalmi, művészeti és társadalmi élet minden magyar és modern nyilvánítását figyelemmel kíséri, s utat csi­nál nekik. Húsvéti számát, amely valóságos album, kívánatra ingyen megküldi a kiadóhivatal. Az Uj Idők előfizetési ára negyedévenként 4 korona. Előfizetni le­het a kiadó Singer és Wolfnernél, (Andrássy-ut 10) vagy bármely könyvkereskedés utján. Tarka krónika. (A névnap. — A petroleum.) A múlt hónap 18. és 19-én valósággal jó világot éltünk. A Sándorokból és Józsefekből ugyanis annyi van városunkban, hogy a ki neki indult gratulálni, az egész nap talált vendégszerető házat. A szives házi­asszonyok igazán kifogyhatatlanok voltak a kinálga- tásokban. József-napkor, tehát a vendégeskedések másodnapján, egy valaki, a ki Miklós névre hallgat, igy szól a nap hőséhez : — Remek időt élünk. Már második napja, hogy vendégeskedünk. Milyen jó lenne, ha egész esztendő­ben igy váltakoznának a névnapok: Sándor-nap, József-nap, Sándor-nap, József-nap. A nap hőse pedig igy válaszol: — Igaz, igaz 1 De jobb lenne igy; Sándor-nap, Miklós-nap, Sándor-nap, Miklós-ns.p\ * Egy vidéki városban, írja a „Pesti Napló", a vegytan ambiciózus tanára elhatározta, hogy népszerű felolvasásokat fog tartani vegytani, ásványtani és geológiai kérdésekről. A népszerű felolvasásokat sokan látogatták, mert a tanár nagyon érdekesen beszélt a természet csodáiról. Legutóbbi előadásán a petróleum­ról olvasott fel. Elmondta, hogy a legtöbb petróleumot Pennsylvánia és Kanada termi, beszólt a bakui forrá­sokról s végül áttért a magyar petroleumviszonyokra. — Hazánkban — mondta — volt valami kevés petroleum Máramarosban, Ungban, Beregben, de ki­apadt még az a kevés is, a mi volt. A Kárpátok ma­gyar felén most sincs, de annál több van a Kár­pátok Ausztria felé eső részén, Galíciában, Bukovi­nában . . . Megszólal egy hang a közönség köréből: — A nyomorult Ausztria még a petróleumot is elissza előlünk; akadna a torkán . . . CSARNOK. Shakespeare Hamletje és Katona Bánk bánja.* — Aesthetikai párhuzam. — (1.) Irta Románecz Mihály. Mióta a köny\nyomtatás korszakot alkotó talál­mánya és ennek utján az irodalmi remekek is az em­beriség közös kincseivé váltak, azóta a távolabbi nemzetek is gyakran intenziv hatást gyakorolnak iro­dalmi, művészeti vagy tudományos fejlődésünkre. Zrínyi, a költő, talán nem hozta volna létre hal­hatatlan hőskölteményót, a Szigeti Veszedelmet, ha kezébe nem kerültek volna a római Vergilius, avagy az olasz Tasso enemü örökbecsű alkotásai. Apáczai Cseri János, XVII. századbeli legnagyobb filozófusunk, talán sohasem irta volna meg „Magyar Encyclopaediá“-ját és logikáját, ha az utrechti egye­temen meg nem ismerkedett volna Ramus Péter s még inkább Descartes alapvető bölcseleti munkáival. Bes­senyei György sem indította volna meg a magyar irodalom újjászületése korát, ha el nem merült volna a francia irodalom arany korának és nagy bölcselői­nek a tanulmányozásában. Ez a magyarázata, hogy két oly távol levő nép között is, minők az angol meg magyar, a szellem le­dönt minden tér- meg időbeli korlátot. És ez a magya­rázata, hogy az angolok legkitűnőbb tragédia-költője, Shakespeare, döntő befolyást gyakorolt a mi Katona Józsefünk fejlődésére s a legjobb magyar tragédia megteremtésére. Észrevették ezt már Katona Bánk bánjának mind­járt első bírálói, a harmincas években megindult Athe- naeumoak triumvirjei óta mind le, egészen napjainkig, Gyulai Pálig és Beöthy Zsoltig. így Toldy Ferenc, ki a legkiválóbb magyar tragédiát Shakespeare legmélyebb alkotásával állítja szembe és Bánk bánt — igaz, nem előnyére, de akaratlanul is legnagyobb dicséretére, — Hamletnek, politikai Hamletnek nevezte el. Lássuk tehát: vannak-e ezen két hatalmas szel­lem fejlődése s megnyilatkozása között érintkező pon­tok ? Vau-e némi hasonlatosság életük folyása, küz­delmeik, műveik alapeszméje, tárgya, ennek megalko­tása — módja és lelkületűk között ? És lehet-e, jogosult-e mindezek alapján az angolok, sőt az egész világ leg­nagyobb tragédia-költője, Shakespeare meg Katona József között s annak éppen a legtragikaibb alkotása, Hamlet meg a legremekebb magyar tragikai mű, Bánk bán között legalább nagy vonásokban széptani párhu­zamot vonnunk ? Lépésről-lépésre iparkodunk e kérdésekre meg­felelni, kiindulunk tehát életrajzuk egy-két kimagaslóbb mozzanatának egybevetéséből. Shakespeare Vilmos született 1564-ben Stratford- ban, Warwick megyében. Apja kereskedő, majd iparos volt, de tönkre ment és ennek következtében a fiatal, 14 éves Sbakespearet, ki eddig szorgalmasan járta az iskolákat, kivette az iskolából. Ez volt az első körül­mény, mely kedélyét elsötétítette. Anyja Arden-leány volt. Ennek egy rokonát, Arden Edwardot a hatalmas Lester gróf 1583-ban politikai okokból kivégeztette. Ez volt a második csapás, mely kedélyét elborította. Időközben atyja nemcsak hogy tönkre ment, hanem, valószínűleg adósságai miatt, fogságba is jutott és a magára maradt, alig 19 éves Shakespeare nőül vette a nálánál kilenc évvel idősebb Hathaway Annát. E házasságból két leánya és egy korán elhunyt fia szár­mazott, Hamlet, kinek kora halála fölötti búsongásában irta volna Hamlet ez. tragédiáját. Maga e természet- ellenes házasság különben nagyon boldogtalan volt és ez volt a további fulánk, mely Shakespeare lelkén sebet ejtett. Hozzájárult, hogy egy alkalommal városá­nak bókebirájával összeütközésbe jött, a ki őt bebör- tönöztette, megverette s mivel ezért Shekaspeare pasquilt irt róla, annyira üldözte, hogy az ifjú Shakes­peare családjával és a hatósággal való meghasonlása és saját rendetlen élete következtében is végre kény­telen volt odahagyni szülővárosát, Stratfordot; Lon­donba ment és azon idők legmegvetettebb pályájára lépett, t. i. színésznek csapott fel. Ő maga sóhajt fel egyik sonettjóben: hajh, bohócul álltam ki közszem­lére 1 Mert, bár kezdetben romlott környezetével kor­hely életet folytatott s a szenvedés, tévedések, meg­alázás és nélkülözések egész iskoláján megy keresz­tül, de később, mint minden nemes lélek, hovatovább megtisztul és a szinészkedésen kívül a költészetnek, és pedig eleintón az elbeszélő s lyrai költészetnek szen­teli magát, mely téren kortársai méznyelvü költőnek nevezték el, majd a drámai költészethez fordul és hatalmas szelleme ezt veszi művelés alá, mely téren azonban, dacára, hogy e téren bizonyult legnagyobb­nak, senki sem veszi észre és kora tudomást sem vesz róla, Angolországnak még oly nagy lángelméje sem, mint Verulami Baco. Tudjuk pedig, hogyha nagy te­* A helybeli középiskolai tanárok felolvasó-ciklusán, március 16-án tartott felolvasás. Szerkesztő. s' \ \ \| /Afej mliQjmlmiiiwffk. \\| ' j dl (tittmcjlol dana doh, N ^ é.; í paJj/j, mjijjík d ritíum, \ JUtmidimmaÁ JiömrrJuü rn.. /j\ ^ Valódi csak az eredeti csomagokban Kathreiner névvel. Ne használja senki keverék nélkül az izgató gyarmatkávét! Kizárólag a Kathreiner-féle 1 Kneipp-maláta kávé I bizonyult a legjobb pót- 1 kávénak, mely könnyen “ emészthető, tápláló és vérképző, miáltal elő­mozdítja az egészséget. Gyermekeket már csak a Kathreiner-re szoktassuk.

Next

/
Thumbnails
Contents