Ung, 1907. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1907-02-17 / 7. szám
7. síim. TT HST <38. oldal. Az alakuló közgyűlésre szóló meghívót az „Ung“ cimü helyi lapban fogjuk közzétenni. Az alapítók fentartják maguknak azt a jogot, hogy az első igazgatóságot az első három évre kinevelhesse. A vállalat székhelye Ungváron lesz. Reméljük, hogy a részvénytársaság rövid időn belül megkezdi működését s megszünteti az elviselhetetlenné vált husmizériákat. Egy régi jegyzőkönyv. Most, a mikor az állandó színházépülethez vala- hára hozzájutunk, nem lesz érdektelen az alábbi jegyzőkönyv közlése. A jegyzőkönyv tanulsága szerint az a mozgalom, a mely az állandó színházépület megvalósítására irányult, ime 43 éves. Persze ma már csak néháDyan élnek azok közül, a kik a mozgalmat megindították annak idején. A jegyzőkönyv az eredeti helyesírás szerint ez: 1864-dik évi augustus hó 21-dik napján az Unghvárott építeni szándékolt állandó magyar színház ügyében, méltóságos Bernáth Zsigmond ur elnöklete alatt: Balogh Károly, Betram István, Bodnár Ignácz, Budaházy Károly, Csicseri Gusztáv, Fekete Lőrincz, Gálocsi Gusztáv, Géreth János, Gyöngyösy László, Horváth János, Iváncsi László, Jäger Károly, Kandó Kálmán, Kovács Károly, Koregtko Lucian, Köröskényi, Lasztókai Béla, Lasztókai László, Lám Vilmos, Makay Dániel, Markos György, Mészáros Károly, Olcsváry Gábor, Olcsvári József, őri Jenő, Özvegyi József, Petrovay Ákos, Petrovay Bogdán, Petrovay Leökös, Royko Béla, Szalay György, Szeidl Ferencz, Szikszay Imre, Spitzer Tivadar, Tarnóczy Tivadar, Torna Andor, Tömör Ferencz, Torday Ede, Thuránczky Tivadar, Turner Ferencz, Vezerle Gyula, Vezerle Zsigmond, Weinberger Albert s alólirott jegyző jelenlétében tartott tanácskozmány jegyzőkönyve. Mielőtt a tanácskozmány kezdetét vette volna, Petrovay Ákos hálás köszönetét mondván ajelenlevők- nek hogy felhívásának engedve, az építeni szándékolt állandó színház ügyében tartandó eme tanácskozmányra megjelenni szívesek voltak — bemutatja a főispáni helytartó ur ő méltósága írásbeli engedélyét a tanácskozmány megtarthatására nézve, s tudatja hogy ország fejedelmi biztosul Mislinszky József központi főszolgabíró ur küldetik ki. Ezután maga részéről egyelőre kötelességét befejezettnek nyilvánítván, indítványba hozza, hogy a tanácskozmány vezetésére elnökül megyénk köztiszteletü ősz-bajnoka méltóságos Bernáth Zsigmond kéressék fel, s jegyzőül Bánóczy Ferenczet ajánlja. Mire elnökül Bernáth Zsigmond, jegyzőül pedig Bánóczy Ferencz egyhangúlag megválasztattak. Bernáth Zsigmond ur ő méltósága a közóhajtásnak hódolva, azon kijelentéssel, hogy agg-kora miatt csak is ezen tanácskozmány alalt fog elnökösködni az elnöki széket elfoglalja, s a tanácskozmányt megnyitódnak jelenti, felhiván a jelenlevőket, hogy a kérdéses ügyben tanácskozzanak. Ezután a jelenlevők nyilatkozataiból kitűnvén, hogy Unghvárott egy állandó színház építését minden áron s mielőbb eszközlésbe venni óhajtják; a fölött folyt a tanácskozás, vájjon adakozás vagy részvények után szereztessék-e meg a szükséges pénzösszeg ; mig végre közmegállapodás után Határoztatott: hogy az állandó színház felépitésé- h«z mogkivántató pénzösszeg részvények utján szereztessék be, s e végből 400 darab 25 frtos részvényjegy bocsájtassék ki ; mihelyt ezen 400 darab részvény- jegyből 200 eladatik a részvényes-társulat magát megalakultunk nyilvánítja s a további lépések megtétele végett haladéktalanul tanácskozni fog. A részvénydijak öt részletben és pedig 10 hónap alatt, szeptembertől a jövő 1865. évi júniusig — tehát minden két hónapban 5 forintjával fizetendők be. Beláttam azt, hogy most a szép kanári madár foglalja el a grófnét és családját, és a leánykérésre ez már igazán nem alkalmas idő, azért leverten eltávoztam a palotából. És a mint a palota alatt levő díszes üzlet cim- tábláját nézem, ezt olvasom : „Császár és Király.“ Különös cim, gondolám és csupa kiváncsiságból bementem az üzletbe. Az első percben világos lett előttem a dolog. Császár Bálint és Király József kereskedők közös üzlete volt ez, a kik csupa számításból csak a „Császár és Király" nevet Írták ki. Régi ismerősöm volt a két kereskedő, örömmel fogadtak. — Ugyan hol tetszik erre járni, de régen láttuk önt! — szóltak. — A szép Emma kisasszonyt akartam feleségül kérni Tivadar barátom számára — felelém. — Szép, nagyon szép leány, és nőül adja a grófné? — kérdők kíváncsian. — Kérdezzék meg a kanári madártól — vála- szolám tréfásan. Láttam, hogy mennyire kiváncsiak és elmondtam a történt dolgokat. A két derék kereskedő elkezdett nevetni. — No, ez igazán komikus. De mégis az tetszik nekünk legjobban, hogy ön azt gondolta a grófkisasszonyról, hogy tolvajt fogott — szóltak vidáman. Magam is jót nevettem a dolgon és ezután a következő sürgönyt küldtem barátomnak : „Emmát nem kértem meg számodra egy kanári miatt. “ Nem is mentem én többé senki érdekében leány- kérőmk. Tivadar barátom pedig azóta szörnyen gyűlöli a kanári madarakat. Indítványba hozatott, hogy részvényesek gyűjtése, illetőleg a részvények elárusitása czóljából kerületen- kint választmányi tagok neveztessenek ki, s kéressenek fel, hogy az állandó színház érdekében hathatósan közreműködjenek. Az indítvány elfogadtatván, választmányi tagokul a tanácskozmány által megválasztattak : A központba: Ambrózy Antal, Andrejkovics Endre, Bacskay Endie, Balázs Károly, Balogh Károly, Balogh Vincze, Bednárcsik József, Bene Lajos, Bertram István, Bódy Józset, Both Menyhért, Böszörményi József, Csik Endre, Csonka Ignácz, Elek János, Fedák János, Géreth János, Gyöngyösy László, Dr. Hackel András, Haraszthy János, Hőbert, Huszár Sándor apát, Iváncsy László, Jäger Károly, Jónás József, Kéler Vilmos, Kovács István, Kovács János, Koregtko Luczián, Kornstein József, Kucsai János, Lasztókay János, Lám Vilmos, Lehóczky Béla, Liebhaid János fogyni, igazgató, Lipcsey József, Liszkay János, Lőrinczy Ferencz, Lyachovics Andor, Makay Dániel, Markos György, Melczner Ferencz, Mislinszky József, Moesáry Géza, Mondok János szentszéki ülnök s főgym. tanár, Nagy Mihály, Nehrebeczky Giörgy, Okolicsni János, Őri Jenő, özvegyi József, Paulay Mór, Paulo vies Imre, Perl Fülöp, Pilisi András, Podhajeczky Szilárd, Pogány Antal, Pólányi István, Pollák Fülöp, Pollacsek Adolf, Plathy István, Dr. Preis Jakab, Riczko Lőrincz, Royko Béla, Romzsa István íőgym. tanár, Róth mér., Szalay György, Szegelety János, Sziebert Ede, Szilágyi Sándor, Szmolniczky János, Spek József, Spitzer Tivadar, Dr. Siró István, Tatay Flórián, Tarnóczy Ferencz, Telendy Antal, Torna Andor, Tömör Ferencz, Torday Ede, Tóth Adolf, Turner Ferencz, Tüchler Mór, Ujházy János, Ujlaky János, Yec^ányi Miklós, Weinberger Albert, Weinberger Mór, Weinberger Salamon, Wein- mann Leopold, Weinmann Mór. A dobóruszki járásba: Felföldi Dániel, Gálócsi Gusztáv, Gyöngyösy Pál, László Pál, Szathmári Samu, Tamaska Károly. A minaji járásba : Budaházy Károly, Buday Miklós, Csicsery Gusztáv, Györöcskey Mihály, Kerekes Alajos, Kovács Károly, Madarassy Mór, Petrovay Bogdán, Szabó István, Thuránszky Tivadar, b. Vécsey Gyula. A szerednyei járásba: Durcsák Dezső, Kandó Kálmán, Kende István, Matuska János, Schaffer Vilmos, Szikszay Imre. A kaposi járásba: Bernáth Simon, Hlavatby János, id. Horváth Gábor, Köröskényi Ferdinand, Németh Imre, Orosz Márton, Roth Dániel, Dr. Szathmáry Miklós, id. Tabódy Pál, Vékei Sándor, Vezerle Zsigmond. A bezői járásba: Berhelyi Ödön, Gálocsy Károly, Ibrányi Lajos, Iváncsy István, Olcsváry Gábor, őrv József, Pongrácz Béla, Thuránszky Ferencz, Tomcsá- nyi Gyula. Á szobránczi járásba: Balogh Ferencz, Fekete Vincze, Gulácsy Egyed, Harkel József, gróf Sztáray Béla, gróf Török Napoleon, báró Vécsey Lajos. A vinnai járásba : Andruchovics Miklós plébános, id. Balogh Miklós lelkész, Dráveczky Aurél, Hazslinszky József plébános, Hodoli János, Molnár István kapitány, Naményi Antal, gr. Sztáray Antal. A unghvári járásba: Bárdos Mihály, Dudinszky István, Frank Pál, Medveczky Bazil kanonok, Oriásy Mihály plébános, Soltész Tivadar, Spóry Lipót, Szabó Mihály lelkész. A bereznai járásba: Demjánovics Sándor esperes, Papp Antal plébános, Papvásárhelyi István, Pokorny Antal. A választmányi tagok megválasztása után egy választmányi elnök és pénztárnok megválasztása indit- ványoztatván, A választmány elnökéül egyhangúlag Petrovay Ákos és pénztárnokul Koregtko Luczián választatott meg. A választmányi tagok mikénti értesítését valamint az aláírási ivek kibocsájtását s a részvénydijak befizetését illetőleg a jegyző utasittatott, hogy a jegyző- könyvi kivonattal minden választmányi tagnak egy aláírási ivet is küldjön meg, a melyben a részvénydijak befizetésének határideje következőleg legyen kitűzve : az első részlet fizetését octóber 1-n, a másodikat december 1-n, a harmadikat 1865. évi február 1-n, a negyediket április 1-n, végre az ötödik vagy is az utlosó részlet fizetést junius 1-jén lesznek kötelesek a részvényesek teljesíteni; az aláírási ivek beküldésének határideje folyó évi octóber l-ére tűzetett ki. Jegyzetté Bánóczy Ferencz választ, jegyző VÁRMEGYEI ÜGYEK. A közigazgatási bizottság üléséből. — Február 13. — Ung vármegye közigazgatási bizottsága e havi ülését gróf Sztaray Gábor főispán elnöklete alatt tartotta meg. Az alispánnak január hóról szerkesztett jelentéséből kiemeljük, hogy a csendőrség 112 esetben eszközölt nyomozást. Tüzesetek voltak : Homok, Mólvut, Nagygajdos községekben 3660 K kárértékben, mely- ből 760 K biztosítva volt, Csap községben a petroleum finomító gyár felszerelései égtek el 4000 K biztosított értékben, végül Domafalván egy 80 K értékű ház hamvadt el. Bevándorolt összesen 9 idegen és pedig a szobránci járásban 1, a nagybereznaiban 8 egyén. A beregszászi kir. ügyész jelenti, hogy a letartóztatottak összes száma 74 férfi és 19 nő. A gyámpénztár forgalmi kimutatása szerint a maradvány január hó végén 1,217.796 K 18 f. A vármegyei tiszti főorvos jelenti, hogy az általános közegészsógi állapot január hóban kedvezőtlen volt. A hevenyfertőző megbetegedések a következő számban és lefolyással fordultak elő: roncsoló toroklob és torokgyík 12 eset, 8 halálozással; vörheny 180 eset, 23 halálozással; hasi hagvmáz 12 eset, 2 halálozással; kanyaró 246 eset, 10 halálozással; hökhurut 64 eset, 4 halálozással. Élve született 589 gyermek, meghalt összesen 466 egyén; születési többlet: 123. Orvostörvényszéki és rendőri hullaboncolás és hulla- szemle 8 esetben, iskola és óvoda vizsgálat 21 esetben, ezenkívül korcsma, élelmezés és italok valamint vágószókek vizsgáltattak. A kir. pónzügyigazgató jelentése szerint január havában egyenes adó címen befolyt 40732 K Hátralék 884984 K. A múlt évi január havi eredményhez viszonyítva 34686 K-val kedvezőbb. Haddijban befolyt 111 K, hátralék 86918 K. Bélyeg- és jogilletékben befolyt 33852 K, fogyasztási és italadóban 89589 K, dohányjövedékben 49846 K. Az eredmény a múlt év hasonló hónapjához mérten általában kedvezőbb. A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy az ungvári izr. népkonyha egyesületnek azért, hogy naponta 40—50 iskolás gyermeket ingyen ebéddel lát el, a Közművelődési Egyesületnek pedig azért, hogy a magyar nyelv sikeres tanításáért több tanítót megjutalmazott, — elismerő köszönetét fejezte ki. Bárdos Lajos korláthelmeci r. kath. tanítót a törökruszkai áll. iskolához, Kárpáthi László oki. tanítót a havasközi áll. iskolához kinevezte, Kudron Mihály havasközi áll. tanítót Szókéra, Szabó János székói áll. tanítót Havasközre áthelyezte és utóbbit a havasközi négy áll. iskola és óvoda igazgatói teendőinek ellátásával megbízta. A törvényhatósági állatorvos jelenti, hogy lép- fenében elhullott Tegenyén, Sárosrőcsén és Ungcserté- szen 1—1 drb. szarvasmarha. Veszettség miatt kiirta- t itt Ungpéterin, Szerednyén és Ungváron 1—1 db. kutya. Rühkórban megbetegedett Kisszelmencen, Vaj- nán és Rákón 2—2 ló. A sertésvész szórványosan fellépett Tiszasalamonban, a sertésorbánc fellépett Alsóhalason, Sercegő üszők betegségben elhullott Turja- vágáson 1 drb. szarvasmarha. Az 1906. évi állatösszeirások adatai szerint a vármegye területén összesen 14153 drb. ló, 29 szamár, 71773 drb. szarvasmarha, 14 bivaly, 18009 drb. juh, 2911 drb. kecske és 25783 drb. sertés. E havi jelentéseket a bizottság tudomásul vette. Az ujkemence—mércsei vicinális ut fenntartási költségeinek hozzájárulási arányát megállapító alispáni határozat helybenhagyatott, ellenben a hegyfark—csász- lóci vicinális ut érdekeltségéből Korláthelmec község kihagyatui s a törvényhatóság a kőanyag díjtalan kiszolgáltatása erejéig bevonatni rendeltetett. Dr. Barabás Elemér budapesti ügyvéd megfeleb- bezte Ungvár város képviselőtestületének azon határozatát, mely szerint az ungvár—vajáni h. é. vasútvonalra kért 25000 korona segély megtagadtatott. A közigazg. bizottság a felebbezés elutasítása mellett a szóban forgó határozatott helybenhagyta. Tudomásul vétetett a m. kir. belügyminiszternek azon leirata, mely szerint Gara István volt városi tisztviselőnek hivatalvesztését kimondó fegyelmi választmányi határozatot helyben hagyta. A kir. pénzügyminiszter értesítette a bizottságot, hogy Hiersch Károly kir. pénzügyigazgatónak Ipolyságra történt áthelyezése folytán nem látja szükségesnek a nevezett ellen kért fegyelmi vizsgálat elrendelését. A bizottság a leiratot tudomásul vette s az iratokat a Berzeviczy István rendőrkapitány és Mar- kovszky Sándor rendőrtanácsos ellen foganatosítandó vizsgálat céljából a vármegye alispánjának kiadni rendelte. Közgyűlés. Ung vármegye törvényhatósági bizottsága e hó 21-ik napján délelőtt 10 órakor kezdödőleg tartja ez évi I-ső rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgysorozata: 1. A vármegye alispánjának jelentése a köz- igazgatás és törvényhatóság állapotáról. 2. A m. kir. belügyminiszternek 107440/906. számú leirata Ungvár város 1901., 1902., 1903. és 1904. évi gyámpénztári mérlege tárgyában. 3. A m. kir. belügyminiszternek 72.877. számú leirata a közvetlen adófizetési jogosultságnak a vármegyei pótadókra való kiterjesztése tárgyában. 4. A m. kir. belügyminiszternek 135225/906. számú leirata özv. Fekete Tituszné csapi lakos vógkielégitós iránti kérvénye ügyében. 5. A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszternek 102393/906. számú leirata Berkovics Burich anyakönyvi ügyében. 6. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek f. évi 2528. számú leirata a vasárnapi munkaszünet újból való szabályozására vonatkozólag. 7. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter leirata a közutak és vámokról szóló 1890. évi I. t. c. reviziója tárgyában. 8. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 57908. számú leirata az erdőőrzési alap 1905. évi zárszámadása tárgyában. 9. A vármegye főispánja f. évi 25. számú átiratával átteszi a m. kir. igazságügyi miniszternek az Ung várt tervezett törvénykezési épület és fogház elhelyezése tárgyában f. évi 2363. sz. alatt hozzá intézett leiratát. 10. A vármegye alispánjának f. évi 354. számú jelentése a vármegye kiküldötteinek részvételéről II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosó társai
