Ung, 1907. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

1907-01-27 / 4. szám

4. oldal.

TT 1ST 34. szám.

— Magalik István, Piroska, Kalász fogadott leánya, özv. korcsmárosnó — Lengyel Emma, Tudós Ambrus, korhely csizmadia — Gönczy György, Trézsi, leánya

— Cseplák Emma, Bugyi Andris, Kalászék cselédje

— Lengyel Kálmán, Piócza Vendel, falusi kirurgus — Pirigyi József, Dörmög Gáspár, kisbiró — Kozora Sándor. A szinielőadásra felhívjuk a figyelmet.

* Nyilvános köszönet és nyugtázás, A perecsenyi áll. isk. szegény tanulók téli felruházására újabban adakoztak : Rohn Severin, dr. Gulácsy Árpád 20—20 K, Gellért József 10 K, Kovássy Elemér, Gaiottó Ferenc 5—5 K, Sauermann Károly, Denk Ödön, Schneidernó 4—4 K. Künsztler D., Kropf Ferenc, Takács József, Schneider Gusztáv, Méhely Gyula 2—2 K, Berthóty Zsigmond, Ackersmann Hermann, Mulesza Mihály, Bergida Ábrahám, Posch József, Joó Ferenc, Stern Lőrinc, Wachtel Emilia, Neumann Albert, Geötz Helen, Schröedl, Aradi László, Stepanek, Hock József, Petreczky János, Jerbics Anton, Bónis Kálmán 1—1 K, Nagy Istvánná 50 f, N. N., Feuermann Háni 10—10 f, összesen 99 K 70 f. Hozzáadva a Bantlin-féle vegyigyár 100 koronás adományát, összes adakozás 199 K 70 f. Az ezen összegért megvásárolt ruhanemű: 14 téli kabát, 9 pár cipő, 10 pár harisnya, 4 téli kendő, 40 rntr. ruhaanyag, 2 pár ruha és 7 nadrág január hó 10-én osztatott ki a hiányos öltözékü áll. ísk. szegény tanulók között. Az adományozóknak, a szegény tanulók nevében, hálás köszönetét mond a perecsenyi áll. iskola igazgatója.

* Uj csendőrkerületi parancsnokság. A

debreceni csendőrkerületi parancsnokságnak, mely má- jns 1-én kezdi meg működését, csaknem egész északkeleti Magyarországra kiterjedő hatásköre lesz. Nevezetesen ki log terjedni Hajdú, Bihar, Szatmár, Mára- maros, Bereg, Szabolcs és Ung vármegyékre a hatásköre. Szárnyparancsnokságok az eddigi tervezések szerint Debrecenben, Nagyváradon, Szatmáron, Nyíregyházán, Beregszászon, Máramarosszigeten és Ungváron lesznek. A kerület csendőreinek száma közel 600, a a központi személyzet száma zOO lesz.

* Elgázolt gyermek. Nagybereznáról Írják,: E hó 19-ón este egy perecsenyi fogat elgázolta Glück Benci nagybereznai szabó három éves kisfiát, kit a gondatlan szülők magára hagyva az utcán bolyongani engedtek. A ló patkója veszedelmesen megsebesítette a gyermek baloldalát, a ki 20-án reggel kiszenvedett. A gondatlan szülők ellen megindították a vizsgálatot.

* Gyilkos cigány. Mike János nagyzalacskai vályogvető cigányt az ottani korcsmárosné felfogadta, hogy udvarából a havat kihordja. A cigány el is végezte a dolgot, utóbb azonban keveselte a kialkudott bért és a korcsmában garázdálkodni kezdett, majd pedig mivel a korcsmárosné nem volt hajlandó többet fizetni, betörte a korcsma ablakait s mindenkit leöléssel fenyegetett. Ekkor vetődött a korcsmába Rovnyák öyörgy nagyzalacskai parasztgazda, a ki látva a cigány dühöngését, összetűzött vele, azonban a cigány nem respektálta Rovnyákot és több ütést mért, a fejére. Rovnyákot ez annyira felbőszítette, hogy a menekülő cigány után sietett, azonban vesztére, mert a cigány úgy vágta fejbe fejszéjével, hogy ott nyomban összerogyott. Csakhamar értesült a szerencsétlenségről Rov- nyák felesége, a ki beszállitiatta férjét a nagymihályi közkórházba. Pár napi kínlódás után pedig a szerencsétlen ember koponyarepedés folytán meghalt. Rovnyákot felesége és négy gyermeke siratja. A gyilkos cigányt a csendőrség letartóztatta és bekísérte a beregszászi kir. ügyészség fogházába.

* A báli idényre toilette cikkeket, gyönyörű szép fésűket, hajtüket, különféle púdereket, csakis valódi angol és francia parfümöket eredeti üvegekben és kimérve, legelőnyösebben Lendvai Aladar drogériájában, Ungvár Kazincy-utca szerezhetünk be. 3 4

A szomszédból.

(Zemplénmegye.)

Országos vásárok Sátoraljaújhely r. t. városban az 1907. évben : Appolonia országos vásár febr. 4—5, Virág országos vásár március 21—22, Állatfel- hajtásos heti vásárok április 9, május ^ 7, junius 4. Sarlós országos vásár julius 1—2. Állatfelhajtásos heti vásár augusztus 6. Dióverő országos vásár szept. 2—3. Állatfelhajtásos heti vásár október 8. Imre országos vásár nov. 4—5. Karácsonyi országos vásár december 16—17-én. — Előléptetés. A kultusz- miniszter dr. Dudás Gyula zemplénmegyei kir. tan- felügyelőt a homonnai kir. tanfelüg.yelőségi kirendeltség vezetésével megbízta. — Jubileum. Zseltvay Sándor nagymihályi gk. kántor e hó 6-án ünnepelte meg egyházi szolgálatának 50-ik évfordulóját. — Olcsó pénz. A vármegye árvaszéke a kezelése alatt levő több mint 2,000.000 K készpénzt 32 év alatt. 64 félévi részletekben törlesztendő 5°/o-os kamatizetós mellett adja kölcsön tehermentes földbirtokokra és újhelyi házakra. — Gyászhir. Czibur Bertalan orsz. képviselő neje, szül. Hönsch Emma, e hó 16-án, életének 56. évében Nagymihályon elhunyt.

(Beregmegye.)

Tanári jubileum. Janka Sándor beregszászi főgimnáziumi tanár most töltötte be tanári működésének negyvenedik esztendejét. A főgimnázium tanári kara ebből az alkalomból szeretettel ünnepelte az érdemes tanárt, a ki tevékeny részt vett minden beregszászi társadalmi és irodalmi mozgalomban és több mint negyedszázadon át szerkesztette a „Bereg“ cimü lapot. — Munkács városában az 1906. év folyamán egybekelt 116 pár. Született 700 gyermek, meghalt 486 egyén. — Rákóczi-ünnepély. A beregszászi irodalom- és műpartoló-egyesület febr. hó 16-án Rákó- ! czi-ünnepélyt rendez a Beregszászban felállítandó | Rákóczi-szobor-alapra. — Drága a tölgyfa Izsnyéte i község erdejében a múlt héten elárverezett 750 drb. tölgyfát a Neuschlosz és fia fakereskedő cég kerek ! 75,000 koronáért vette meg. — Gőz- és kádfürdő létesítését tervezik Munkácson 160,000 K alaptőkével, melyet 1600 drb. bemutatóra szóló 100 K névértékű szelvény nélküli részvény kibocsátásával óhajtanak beszerezni. Minden részvényes jogosítva lenne a részvényár 6%-ának megfelelő értékű fürdőjegyet kivenni és használni. — A beregszászi hitelintézet főkönyvelőjévé Szabó Árpád, könyvelőjévé Uhrnyiák Lajos választatott meg. (Ugocsamegye.)

Megbízás. Lator István főerdész a hegyvidéki kirendeltség nagyszőllősi vezetőjévé neveztetett ki. — Közgazdasági előadóvá Újhelyi Menyhért tiszauj- helvi földbirtokost nevezte ki a földmivelésügyi miniszter. — Uj lap. „Nagyszőllősi Hírlap“ cimen uj lap indult meg e hó 10-én Nagyszőllősön dr. Joannes Viktor szerkesztő kiadásában. — A tiszaujlaki gazdasági bank emeletes házat fog építtetni ez év nyarán. A beépítendő terület 600 négyszögméter. Pályázatok febr. 1-ig nyújtandók be. — A dolhai vasút építési költségeihez — az időközben előállott munkabéremelés, talpfa- és sindrágaságra — a kereskedelemügyi és pénzügyminiszter újabb 150,000 K segélyt engedélyezett. — A Perényi-közkórházban a múlt óv folyamán összesen 1517 beteg 21263 napon keresztül ápoltatott. — Követendő példa. Zsürger Zsigmond tiszaujlaki tekintélyes kereskedő és neje szül. Tüchler Hermin, Tüchler Salamon ungvári magánzó leánya, a tiszaujlaki szegények között két vasúti kocsi tűzifát osztottak szét. — A nagy tárnái rézbányák s a szocsai aranybánya kiaknázása tárgyában e hó 19-én szükebb értekezlet volt Nagyszőllősön, a mikor is a további intézkedések javaslatba hozása végett bizottság küldetett ki. (Szabolcsmegye.)

I A vármegye közgazdasága az elmúlt évben.

| Szabolcsvármegye m. évi közgazdasági története dió- i héjban a következő: Uj bankok: Büdszentmihályi

I gazdasági és kereskedelmi bank (60,000 K alaptőké- i vei) és az ujfehértói gazdasági és kereskedelmi bank (100,000 K alaptőkével). Uj pénzintézetek alakuló félben vannak: Nyirbaktán és Mándokon. Alaptőkéjüket emelték : a kisvárdai gazdasági és kereskedelmi bank,

I a kisvárdai takarékpénztár, a nyirvadai takarékpénztár r.-t., a tiszapolgári gazdasági és kereskedelmi hitelbank. Iparvállalatok : Kisvárda : Hungária petro- leum-finomitó, továbbá Mandel Ferenc és Grünwald Jakab kókuszzsir-gyára. Nyirbakta: kőolajfinomitógyár. Nyírbátor: Bóni által építtetett kókuszzsir- és olajgyár. Nyíregyházán : a hitelintézet gőztóglagyára, Balcár Lajos villamos üzemre berendezett hentestelepe, Hatházy Lajos motorüzemü őrlő- és olajmalma, végül I Lichtman Dezsőnek hizlaldájával kapcsolatos gőzmalma. Ezeken kívül megalakult a kisvárdavidéki szőllősgazdasági r.-t. és a tiszapolgári gőzfürész és j fakereskedés r.-t. — A munkácsi szőlészeti és borá- I szati felügyelő kerületéhez csatoltatott Szabolcsvármegye. — Füztelep. Nyíregyháza városában a szőllő- szállitásra szükséges kosaraknak helyben való besze- ! rezhetése céljából füztelepet létesítenek. — Megkáro- j sitott nyíregyházai kereskedők. Klein József I hajdudorogi fakereskedő és gőzmalomtulajdonos, a hajdudorogi bank igazgatója megszökött. Kiderült ugyanis, hogy a börzén játszott és veszteségeit több ! hamis váltóval pótolta. Debreceni és nyíregyházai y kereskedőktől börzei kötések révén közel százezer j korona előleget vett fel. — Mesterséges rétöntözés. j 1A gróf Dessewffy Miklós vencsellei uradalmában ér- l'dekes, gazdasági tekintetben fölötte jelentős újítás J! megvalósítását tervezik. Mintegy 70 holdnyi rétterüle- I tét fognak mesterséges öntözés alá a Tisza folyó I mellett a folyó vizének felhasználásával létesítendő "| vízmüvek segítségével.

Nagyságos asszony.

tudja-e, hogy a maiáta-kávó vásárlásánál miért kell Önnek a »Kathreiner« nevet hangsúlyozni?

Mert különben annak as eshetőségnek teszi ki magát, hogy kétes értékű utánzatot kap, mely a »Kathreiner«.-t kitüntető, minden előnyt nélkülöz.

Csakis a

Kathreiner-féle Kneipp- maláia kávé ^

bírja, különleges előállítási módszere révén, a gyarmatkávé ízét és zamatját.

Méltóztassék azért, Nagyságos asszony, jól emlékezetébe vésni, hogy a valódi »Kathreiner« csakis zárt eredeti csomagokban kapható »Kathreiner-féle Kneipp- maláta kávé« felirattal és Kneipp páter arcképével, mint védj egy gyei.

CSARNOK.

Árva Erzsók.

— Elbeszélés. —

(2.) Irta Románecz Mihály. Folytatás.

Mikor aztán a munkás néptől már az egész udvar megtisztult s csak egyetlen egy árva teremtés várakozott még keresztényi türelemmel, mig sorját ejtik: a nagy tekintetű tiszttartó ur arca létévé hivatalos komolyságát s halk és barátságos hangon abajgá: Árva Erzsók !

Hm . . . kérdheti nyájas hallgatóm, dévaj mosollyal ajakán : mi dolog az, hogy Kasza Pál uram, kit idáig a többi közt mint rend- és igazságszerető embert mutattunk be, ki oly szoros abc rendben citálta maga elé munkásait s oly pontosan és gyorsan adta ki bérüket az utolsó félkrajcárig, —■ mi dolog az, hogy e szegény teremtést legeslegutolsónak hagyta ? Hiszen az a 6 c-ben ő állott első helyen; azonkívül ama kicsi füstös nádkunyhó is, melyben szegény beteges édesanyja egész napon át szerető aggodalommal várta őt haza, oly pogányul messze esek : végig kelle menni az egész helységen, azután jobbra a faluvégi csaliton, azon túl egy, a közeli hegyekből alázuhogó patakon, mely után egy kopasz dombhátra kelle még kapaszkodni s csak ezután lehete megpillantani a bükkös erdő bekanyarodó sarkában, három vén topolya sátorában azt a kicsi füstös nádkunyhót. Bizony, ha meggondoljuk, hogy már az alkony homálya is kezdő szétterjeszteni sötét szárnyait; hogy a bükkös erdő az esti szélben majd elfojtott, monoton zokogással, majd rémes üvöltéssel zúgott fel; hogy végre mind e kísértettel egy gyönge, az élet tavaszába csak éppen most lépő leánykának kell szembenéznie : bizony nagyon méltatlanul járt el Kasza Pál uram, midőn Árva Erzsókot legeslegutolsónak hagyta. De hát „tudja Pál, mit kaszál.“ Ennek is megvolt a maga oka-foka.

A falu népe előtt ugyanis köztudomású volt, hogy Kasza Pál uram, nála szokatlan gyöngédséget tanúsít mindig Erzsók iránt. Ha krumplikapálás volt, — Erzsók- nak nem adott egyéb dolgot, mint hogy a kis szemű pityókát különválaszsza a garmadából; ha tilolás, — Erzsóknak legfölebb a verőfényes napon szétteregetni

— vagy a már selyempuhává törött lent a pozdorjától egy kissé kiszellőztetnie kelle; vagy ha például aratás volt, Kasza Pál uram csak kéve-kötésre alkalmazta őt, vagy legfölebb arra, hogy a kévéket keresztekbe rakja, de ilyenkor is soh’sem engedte, hogy egyszerre két kévét hordozzon, vagy hogy azt más kereszthez hordozza, mint a melynél ő maga is sürgölődött. Az is köztudomású volt, hogy a nagy tekintetű tiszttartó ur csak ennek az egy munkásának engedte meg, hogy ne szólítsa őt a teljes titulusán, a mit azonban a szegény lány soha sem vett igénybe, a mi ismét Kasza Pál uramat kissé bosszantani látszott. No meg azt is beszélték még, hogy Kasza Pál uram az erdőszóli füstös nádkunyhóba sutyomban egy-egy sajtot, sonkát s miskolci cipókat szállít, és maga is el-ellátogat oda, látszólag, hogy Erzsók szegény beteges édesanyját vigasztalja, valójában pedig — mint sugdosták — hogy házassági terveket szőjjön. Sőt hogy legyen, a mi az ajtót betegye, egyik-másik erősen esküdözött, hogy Erzsókot nem egyszer látta a faluvégi csalitban Kasza Pál urammal egyedül! — „Ugyan-ugyan Sári néni!“ feddőzött ilyenkor, félig szemérmes, félig gúnyos tekintettel Ravasz Trézsi; hiszen a nagytekintetü tiszttartó ur már idejét múlta az — effélének.“ Hja! édes húgom; „vén kecske is megnyalja a sót,“ vétó ellen Sári néni, — jelentősen mosolyogva magában.

Nyilván való, hogy mindez csak vénasszonybe- széd volt; vagy legfölebb a falu legényeinek Kasza Pál uram — s a falu leányainak Árva Erzsók iránt titkon táplált irigysége nyert általa némi kifejezést.

Maga Kasza Pál uram katonás élet-filozófiájával akként okoskodott, hogy: mivel e lányka testben s lélekben istennek valóságos remeke, tehát megkedvelte

— punktum! s egyszerű, jó szive e nemes fölhevülé- sében minden lépten-nyomon óvta e szegény teremtést a Bagó Miskáktól, Cudar Petiktől és Golyhó Andrisoktól. Egyébiránt nemcsak ő, hanem a földesúri család is szerette; hiszen Erzsók anyja volt az, ki a nagyasszony váratlan halála folytán második anyjává, szoptató dajkájává lön a hátramaradt kisded lánykának, ki a keresztségben szintén Erzsébet nevet nyert, csakhogy már nem Erzsóknak, hanem Örzsikének mondták, s kinek a környéken csak egy neve volt: a jó kisasszony. Árva Erzsók ilyképen fóltestvóre s a boldog gyermekkor éveiben játszó társa, kicsi barátnője volt a nagyságos kisasszonynak s azokat a miskolci cipókat is, melyek a rossz nyelveknek annyi mende-mon- dára nyújtottak alkalmat, a kegyelet küldözgette titokban Kasza Pál uram utján az erdőszóli füstös nádkunyhóba : egyszóval nem csoda, hogy a földesúri család, különösen pedig a jó kisasszony, szerette Erzsókunkat.

Kitetszék ez ez alkalommalis; mert alig hangzók el Kasza Pál uram halk, barátságos megszólítása : a nemesi lak korridorján mulatozó örzsike azonnal arrafelé forditá jóságos arcát s gyönyörrel legeltető szemeit egy pillanatig e kedves teremtésen. Mert Árva Erzsók szép, nagyon szép teremtés volt. A pajzán szellő az est utolsó visszfényében, gazdagon aláomló aranyszínű hajával mintha napsugarakkal enyelgett volna ; a márvány homlok, a nagy, ábrándos kék szem, a finom metszetű görög orr, a halavány-piros arc, melyen még csak a tizenhatodik tavasz bimbói nyíltak, a picided száj. mint egy megpattant cseresznye, a csábítón kecses nyak és hószin vállak, a csak most domboruló, szűzies kebel s darázskarcsu termet: olyannak tüntetek föl, mintha egy szeráf lebegett volna szellemszárnyakon, midőn könnyű, nesztelen léptekkel Kasza Pál uram | elé álla. „Erzsókom, szép gyermekem, jer ide, ódé-