Ung, 1907. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

1907-05-05 / 18. szám

18- szám. TJ IT G­5. oldal. Közgazdaság. Hegyközségi közgyűlés. Ápr. 28-án tartották meg a hegyközségi tavaszi közgyűlést Haraszthy Gyula elnöklése mellett. Elhatározták, hogy a hatóság támo­gatását kérik arra nézve, hogy a napszámosok idejében álljanak munkába. A napszámosok napibérét hétről- hétre a választmány fogja meghatározni. CSARNOK. Shakespeare Mamietje és Katona Bánk bánja. — Aesthetikai párhuzam. — (5.) Irta Románecz Mihály. (Vége.) Shakespeare minden interpresentora közt azonban legelőször és legalaposabban Goethe foglalkozott Ham­lettól (a Wilhelmraeister’s Lehrjare c. művében). Ő volt az, a ki fölfedte a hót pecséttel elzárt titkot. Ő magyarázta meg, hogy Shakespeare nem az a nyers í naturalista lángész, a milyennek Voltaire mondja; hanem tudós, bölcs rendező és kompozíció tekintetében; is épp oly csudálatra méltó, mint legragyogóbb tulaj- í donságaira nézve. Szerinte a Hamletben minden szer-; kezeti hibája mellett is egy csodás világ áll előttünk | egyetlenegy alapeszmével, mely veres fonálként hú­zódik végig az egész művön s melyet az első fel­vonás végső két sora fejez ki: „Kizökkent az idő ; — oh kárhozat, Hogy én születtem helyretolni azt!“ Valami van rá bízva Hamletre, a mit ő nem tel- j jesithet. Olyasmi van rá bízva, a mi az ő természetével! ellenkezik. Hamlet szereti apját, szereti Ophéliát, sze­reti barátját, szereti népét, az egész ember csupa sze­retet, csupa nemes lélek ; s mégis neki egy iszonyúan szeretetlen tettet, t. i. atyja gyilkosán való véres boszú- állást kell végrehajtania. Mint Goethe fejezi ki magát: „egy tölgyfa van beültetve kis edénybe, mely a leg­finomabb virágok befogadására való, de a tölgyfa szét­repeszti az edényt.“ A francia Guizot is körülbelől Goethe álláspont­jára helyezkedett, midőn a Hamlet alapeszméjét abban látja, hogy a nemes és tehetséges embereknek bizonyos korszakokban fölmerülő nagy lelki betegségei vannak, kik oly körülmények közé vannak szorítva, melyek nem nekik valók, melyek közt nem érvényesíthetik azt, a mire termettek, ebből folyik azután világfáj­dalmuk. Guizot elismeri, hogy Hamlet szépségére nézve nem éri el sem Macbethet, sem Othellot; ámde Ham­letben a legnagyobb shakespearei szépség van meg, tudniillik a tárgy, jellem és koncepció tekintetében egyaránt — a legmélyebb tragikum. Mindezen aesthetikusok, úgymint Schlegel Vilmos, Rümelin és Ulrici, de különösen Goethe meg Guizot tulajdonképpen Hamlet jellemének új meg új vonását, új meg új árnyalatát födözték föl, melyek mind együtt­véve a nagy britt költő ihletett leikéből kiáradtak és Hamlet sokoldalúan összetett tragikai alakjának teljes kidomborítására és megteremtésére vezettek. És valamint Goethe Shakespeare Hamletjével szemben, úgy viszont nálunk Gyulai Pál Katona Bánk bánjával szemben gyakorolta Columbus mesterségét. Sem Vörösmarty, sem Toldy Ferenc, sem Gyurmán Adolf, sem Greguss Ágost, sem mások nem tudtak az ő idejéig behatolni Katona Bánk bánjának a szellemébe. Gyulai Pálnak kellett jönnie, hogy megoldja a rejtélyt. Neki kellett kimutatnia, hogy a Bánk bán alapeszméjét nem lehet egyetlen egy uralkodó szenvedélyből kima­gyarázni. Egybeveti Bánkot Hamlettól s kérdi: vájjon Hamlet tragikuma az atyjáért az anyján és nagy­bátyján boszútálló fiú ? Nem, mert akkor Shakespeare Sofokles Elektrájához valami hasonló művet írt volna. Shakespeare oly jellemet akart rajzolni, a minőnek Hamletet Goethe, Guizot, Schlegel meg Ulrici együttesen magyarázzák. Vagyis kimondja azt a nagy igazságot, hogy nem csupán egy, hanem „több szenvedélyből olvasztani egyöntetű jellemet, helyes arányban vegyített többnemű indokokból íejleszteni ki a cselekvényt, ez az, mi által Shakespeare új kor­szakot nyitott a drámairodalomban, ez az, mi drámaíróink közt egyedül Katonának sikerült.“ Bánk is nem csupán boszút álló férj, hanem midőn porba tiport családi becsületéért boszút áll, kirúgja egyszersmind maga alól az erkölcsi alapot, melyen becsülete, méltósága, politikai elvei, büszkesége, szóval minden erkölcsi java nyugodott. Törvényőréből törvény- tipróvá, a király hű alattvalójából felségsértővé, lovag­ból nőorgyilkossá, büszke nagyúrból porba sújtott sze­rencsétlenné s a magyar alkotmány hű védőjéből láza­dóvá válik. A Bánk bán is külsőségekben, nyelvre, verselésre nézve, avagy mint a Hamlet, szerkezetre nézve — de azért a cselekvényegység mindkettőben szigorú következetességgel van megalkotva — mond­juk, alakiságokra nézve talán kívánni valót hagy hátra. De a lényegben, a költői igazságszolgáltatásban, a tra­gikum mélységében és erejében tökéletesebb alkotást, Shakespeare Hamletjéhez hasonlatosan, alig képzel­hetünk el. Szépen fejezi ki ezt az eszmét egy kitűnő költőnk és szépirónk: „Mindennél, a mi magyar drámairó elméjében fogantatott, magasabban áll e mű tragikai koncepciója. Magyarországnak külsőleg és bel­sőleg leghatalmasabb fórfia: a deli, lovagias hős, ki­rályi helytartó, legfőbb biró és személye szerint is or­szágos tekintély, a trón oszlopa, erkölcsénél fogva a trón felett álló, a ki nem képes nagy lényének egész erejével szeretett felesége tisztaságát megvédeni és nyomorult pusztulását feltartóztatni, s a ki végül a porban fekve, lejét a földön görgetve, mint egy megkötözött oroszlán üvölti a levegőbe halálos gyöt­relme panaszát.“ Végre Hamlet és Bánk bán között még a tekin­tetben is lehet párhuzamot vonni, hogy alkotóik mind- kettejükre saját lelkűk búskomorságát lehelték ugyan ; de azért e két hős egymástól lényegesen különbözik, egyik általánosabban, másik különösebben fejezi ki ugyanazt az uralkodó eszmét. Hamletben általában az ember, Bánk bánban pedig különösebben a magyar ember boldogtalanságát ecseteli a költő és a magyar emberben is az egész magyar nemzetnek évszázadok óta tartó lelki harcát, mondhatnék lelki önmeghason- lását király- és nemzethűsége között, az idegen befolyás és a nemzeti visszahatás között s az ebből folyó meg­rázó tragikumot ecseteli soha el nem halványuló láng­vonásokkal. Ezért „Bánk bán“ nemzeti tragédiánk, épp úgy, mint pl. Zrínyi Szigeti veszedelme nemzeti hőskölte­ményünk, s élni fog, mig a magyar nemzet fog élni. És valamint az angol nemzet még a shakespeare-i alkotások közt is Hamletre, — úgy a magyar nemzet is minden eddigi tragikai alkotása közt Bánk bánra lehet a legbüszkébb. Nyilttér. Nyilvános elismerés. Újonnan megnyílt drogériám berendezésével Berta Vince asztalosmester urat bíztam meg. Nevezett asztalosmester a reá bízott feladatnak minden tekintetben megfelelt, a berendezést igen Ízlé­sesen és a legnagyobb precizátással készített:: el, úgy hogy kötelességemnek tartom ezt nyilvánosan elismerni és Berta Vince asztalosmester urat mint feltétlenül megbízható iparost, bárkinek a legmelegebben ajánlani. Lendvai Aladár 2199 oki. gyógyszerész, drogista. Kiadó és laptulajdonos: SZÉKELY SIMON. Meghívó. A „Szerednye és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság“ 1907. évi május hó 14-én délután 2 órakor saját üzlethelyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Egy, esetleg két igazgatósági tag meg­választása. 2. Az alapszabályok módosítása. Kelt Szerednyén, 1907. április hó 28. 2i95 Az igazgatóság. A Mély-utban levő Thomás­féle szőlőben egy nyári lakás, inelv 8 bebutorozott szobából áll, a nyári idényre bérbe ki­adó. Értekezhetni lehet Brody Jakabnál Kossuth Lajos-tér. ______________________2159,2—3 ____ 3 régi szó.; 3 uj szó . .. Altvater Altvater Gessler Gessler Jägerndorf Budapest 2137,5—52r A Nagyhid-utcában levő házamban a bolthelyiség lakással együtt jövő évi február hő 1-től I^T* bérbeadó. 2191,1 - 2 Zinner Salamon. 3000 forint évi részletekkel, egy sikon fekvő, 200 magyar holdnál nagyobb birtok, vasúthoz közel fekvő mezővárosban, nagy belsőség és vízimalommal eladó. Hol ? és mely részletesebb feltételekkel meg­tudható a kiadóhivatalban. 2127,5—6 | Á világhírű Drehern?sör a legjobb a continensen. Kapható minden elsőrendű vendéglő-, korcsma-, I fiiszerüzlet- és cukrászdában. Nagybani eladás I és kezelőség Ung- és Bereg- megyék részére: Deutsch Mórnál 1 Ungvár. i I 2187,1—13 MaaKsraMn 11 mi ■! iiinmiii— ■mmmi iiiiiiiw Csillárok «H Fischer Rezső villanyszerelőnél UNGVÁRI, Széchenyi-tér 13. Telefon 68. Szerelések és javítások, valamint költözködéseknél Telefon 68. átszerelések olcsón és szakszerűen teljesittetnek, Költségvetésekkel és tervekkel kívánatra szivesen szolgálok. I

Next

/
Thumbnails
Contents